Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
1982. május 8. Képújság 9 A társadalom a rokkantakért A világon jelenleg 450 millió rokkant él, szóval a föld minden tizedik lakójának különös figyelemre és bánásmódra van szüksége. A szovjet állam ezeknek az embereknek a támogatását komplex problémának tekinti, amely különleges kedvezményeket, rehabalitóciós intézkedéseket foglal magába. Fő célja, hogy az érintettek képesek legyenek ellátni magukat, és erejükhöz mérten végezzenek társadalmilag hasznos munkát. A Szovjetunióban a szociális gondoskodás nem az egyéni jótékonyságon, hanem az állam tevékenységén alapszik. Elveit az alkotmányban is rögzítették. Nemcsak a részlegesen vagy teljesen munkaképtelenné vált állampolgárok anyagi (nyugdíj) biztosításáról van itt szó, hanem a munkahelyi balesetek megelőzéséről, a foglalkozási ártalmak ellen vívott harcról is. E célok érdekében a Szovjetunióban a munkakörülmények ellenőrzésével, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával foglalkozó szervezeteket hoztak létre. Ha mégis bekövetkezik a munkaképesség részleges elvesztése, és a rokkant személy továbbra is dolgozni kíván, megfelelő munkát biztosítanak számára. Kérésére rövidített munkanapot vagy munkahetet is megállapíthatnak. A munkabért a nyuadíj mellett a ledolgozott munkaidővel vagy a teljesítménnyel arányosan fizetik. Ott, ahol a termelés feltételei ezt megenaedik, a vállalat vezetésének kötelessége különleges munkafeltételeket, pihenési lehetőségeket és orvosi ellátást biztosító üzemegységet létrehozni a rokkantak számára. A megrokkant ember otthon is vállalhat munkát. Ez lehetővé teszli számára a legmegfelelőbb munkaritmus és munkaidő kialakítását, mentesíti a mindennapi munkába járástól. Szerződést köthet a vállalattal, amely biztosítja a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a késztermék előállítását. A hadirokkantak kedvezményei különösen széleskörűek, így például ingyen kapják meg a gyógyszereket, nemcsak a körzeti orvoshoz fordulhatnak, hanem külön a részükre létrehozott kórházak orvosaihoz is. Előnyben részesítik őket lakás- körülményeik javításában, a lakbérnek, a kommunális szolgáltatások díjának csupán a felét fizetik. Ezeken felül ingyenesen vehetik igénybe a városi tömeg- közlekedési eszközöket, a helyiérdekű vasutakat és autóbuszokat, évente egyszer ingyen utazhatnak az ország bármely pontjára. Azok, akik nehezen mozognak, az államtól Zaporozsec típusú gépkocsit kapnak. Ha maga a rokkant nem képes vezetni az autót, valamelyik családtag kaphat rá engedélyt. A rokkant gyermekek számára az országban sokféle bentlakó intézetet hoztak létre. Vannak például bentlakó iskolák a süket és csökkent hallású gyerekek részére, ahol tizenkét év alatt a tízosztályos iskola nyolc tanévének anyagát sajátítják el. Léteznek hasonló iskolák a világtalan és csökkent látású, az elmebeteg és mozgásszervi rokkant gyermekek számára. Ezekben az iskolákban a különleges tanterv alapján oktatott álltalános tárgyak mellett a tanulókat egy-egy szakmára is megtanítják. Egyes rokkantak olyan különleges bánásmódot igényelnek, amelyet otthon nem lehet biztosítani. Az ő részükre a Szovjetunióban százával vannak ilyen célokat szolgáló nyugdíjasházak. Ezeket elsősorban az állam tartja fenn, de a házakban lakók a nyugdíjuk egy részét hozzájárulásként befizetik. A nyugdíjasházakban a befizetések összegétől függetlenül mindenkinek egyforma életkörülményeket biztosítanak. A Rigában élő Silvia Kalciemsnek betegsége miatt abba kellett hagynia egyetemi tanulmányait. Kitanulta a kötő szakmát és most a kötöttárugyár által kölcsönzött gépen otthon dolgozik. A leningrádi Süketnémák Intézetének dekorátor szakon tanuló diákjai kiállításra készülnek Afganisztán Az Afganisztáni Demoikrata Néppárt már megalakulásának évében, 1965-ben programjába iktatta a földreformot. Ez érthető, hiszen az ország dolgozóinak 70 százaléka földműves, a nemzeti jövedelem és az exportbevétel kétharmada a .mezőgazdaságból származik. Természetes tehát, hogy az 1978. áprilisi forradalom győzelme után nagy erőfeszítéseket tettek a program végrehajtásáért. A földreform első szakaszában a nagybirtokok elkobzásából, illetve korlátozásából 296 ezer földnélkülit és szegényparasztot juttatták földhöz. Az 1980-ban kezdődött második szakaszban a népi kormányzat fokozta erőfeszítéseit a feudalizmus maradványainak teljes szétzúzása, és a falvak szociális előrehaladása érdekében. Az 1979-ben kezdődött ötéves terv összes beruházásainak 25 százalékát a mezőgazdaság fejlesztésére kívánják fordítani. A Szovjetunió segítségével megerősítették a gép- és traktorállomásokat. A fő cél a termőterület növelése, az öntözési rendszerek kiépítése, a műtrágyagyártás fokozása és a vetőmagvak minőségének javítása. Az első eredmények: az 1981. évi aratás figyelemre méltó előrehaladást hozott a gabona és a burgonya terméseredményeiben. A párt, a kormány és a tavaly alakult Nemzeti Hazafias Front széles körű propagandát indított a földreform folytatása mellett. E célra minden vidékre külön konkrét feladattervet dolgoznak ki. Pontos kimutatások késZüínek a földtulajdon-viszonyokról. Az igazságügy-minisztérium törvénytervezetet készít az öntözés anyagi kérdéseinek szabályozására. A forradalom ellenségei, az eilenforradalimárok persze mindent elkövetnék, hogy szabotálják és hátráltassák a földreform végrehajtását. Ezért alapvető feladat, hogy megvédjék a reform végrehajtóit és a Földhöz jutottakat. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a falusi lakosság történelmi tapasztalatai alapján eleve bizalmatlan minden, az állami hivataloktól jött intézkedés iránt. Ezt táplálták az első szakaszban elkövetett hibák is (mint például a jogtalan kisa- jítások, a forradalmi törvényesség megsértése stb.), valamint az a tény, hogy a parasztok egy része az ellenforradalmi terror nyomására visszaadta a kapott földet. A múlt év augusztusában hozott kiegészítő törvény a demokratikus földreform végrehajtásaikor nagy figyelmet fordít a vallási és a törzsi hagyomá- , nyokra. A törvényben megállapított mértékig biztosítják az egyházi intézmények, a törzsi vezetők, valamint a fegyveres erők tisztjeinek birtokukhoz való jogát. Azoknak a földbirtákosok- nak a földjét is mentesítik az igénybevétel alól, akik bizonyíthatóan a korszerű .művelés eszközével dolgoztatnak földjeiken és termékeik nagyobb részét az államnak adják el. Azok a földbirtokosok, akik az általános amnesztia alapján visz- szatértek hazájukba, visszakapják földjeiket, illetve adott esetben kártalanítják őket. A földosztás során előnyben részesülnek azok a föld nélküliek és szegényparasztok, akiknek fiai önként a hadseregben, vagy a rendőrségnél szolgálnak. (g. i.) Északkelet-Afganisztán Nedshrab nevű falujában a földhöz jutott parasztok gyűlésen veszik át a birtoklevelet. A 300 hektáros Ghasiabadi kísérleti gazdaság tehénistállói előtt. A gazdaságot három másikkal együtt 15 évvel ezelőtt, szovjet segítséggel hozták létre. A kaukázusi energiahíd Több mint 400 km hosszú lesz az az 500 kV-os (félmillió voltos) elektromos távvezeték, amelyet a Kaukázusban magashegyi viszonyok között építenek. A távvezeték egyik leg- néhezebb szakasza a Kaukázus fő gerincén vezet keresztül, ahol, mint ismeretes, a természet számos nehezen leküzdhető akadályt emelt. A távvezeték két nagy villamosenergetikai objektumot köt össze: az inguri vízerőművet és a sztavropoli regionális erőművet. Az 1,3 millió kilowatt tervezett kapacitású inguri vízerőművet a Grúz SZSZK-ban, a szeszélyes és vízenergiában gazdag Inguri folyón építették meg. Az itt létesítendő erőmű- lépcsőben ez a legnagyobb teljesítményű. A sztavropoli hőerőműben (a sztavropoli határvidék az Észak- Kaukázusban van), hat energetikai blokk üzemel. Teljesítményük egyenként 300 000 kilowatt. A hetedik, majd a nyolcadik blokk üzembe helyezése után az erőmű teljesítőképessége eléri a 2,4 millió kilowattos tervezett értéket. A kaukázusi energiahíd építőinek nagy segítséget nyújtanak a légi közlekedés dolgozói. A vezeték építésében sikeresen alkalmazzák a helikoptereket, ami jelentős időnyereséget eredményez. Az új elektromos távvezeték erősíteni fogja a Kaukázus, valamint a déli és a központi régió energiarendszereit. Ennek révén a zónaidő figyelembevételével ésszerűbben lőhet felhasználni a villamos energiát. A Szovjetunió jelenleg mind az erőművek maximális teljesítőképessége, mind pedig az előállított villamos energia mennyisége tekintetében a világ egyik vezető helyét foglalja el, s a villamos energia minél hatékonyab b felhasználása a legfontosabb feladatok közé tartozik. Az ország városainak és falvainak a különböző napszakokban hol több, hol kevesebb energiára van szükségük. Ennek következtében „csúcsfogyasztási órák" alakulnak ki, ami nagy nehézségeket okoz. Megoldás van: az erőműveket vezetékek építése révén egységes füzérré kell változtatni, hogy szabadon lehessen manőverezni az energiaáramlással, hogy az energiát bármikor az egyik régióból a másikba lehessen irányítani, oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. A Szovjetunióban még a harmincas években több energia- rendszer üzemelt, s külön-külön mindegyikük évi teljesítménye meghaladta az egymilliárd kilowattórát. A legutóbbi tíz esztendőben kialakult a Szovjetunió egységes energetikai rendszere. Ebbe jelenleg 9 párhuzamosan működő egyesített energiarendszer tartozik. A jövőben az egységes energiarendszer az országnak csaknem az egész területére ki fog terjedni és gyakorlatilag az összes üzemelő erőműveket összekapcsolja. Helikopterrel emelik be a tengerszint felett 2600 méter magasan épülő elektromos távvezeték támpilléreinek egyik elemét
