Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

Képújság il 1982. május 22. Győrfi Sándor kiállítása Mint már arról korábban hírt tudtunk, e hónap végéig tekint­hető meg a szekszárdi múzeumban Győrfi Sándor karcagi szob­rászművész kiállítása. A fiatal művész — gyermekkori indíttatásának megfelelően — különös szeretettel ábrázolja műveiben az ember évezredes társát és segítőjét, a lovat. E témájú szobrai a kecses mozgás vagy éppen az egymásnak feszülő energiák bronzba álmodott kifejezői. Győrfi Sándor Magyarországon talán elsőként elevenítette fel a csaknem feledésbe ment, szinte csak a szakirodalomból isme­retes viaszveszejtéses öntési technikát. Szakmai biztonságát mi sem példázza jobban, mint hogy szobrainak egy része a csak egy­szeri öntést lehetővé tevő samottnegatívos öntéssel készül, mely­nél az ismétlés lehetősége kizárt, rontás esetén az egész mintá­zást újra kell kezdenie a művésznek. S hogy a technikai biztonság számára nem végcél, csupán eszköz művészi céljainak megvalósításához, azt bizonyítja az el­nyert Derkovits-ösztöndíj, a Szolnok megyei Tanács művészeti díja, valamint a Hatvanban, Balassagyarmaton és szülővárosában, Kar­cagon felállított, illetve rövidesen felállításra kerülő köztéri szob­rai. Utóbbit - a Ménesek emlékére című alkotást - szekszárdi ki­állításán is megtekinthetik az érdeklődők. DR. GAAL ATTILA Töredék Játszó lovak Csikó Tavasz Fiatal jugoszláv képzőművészek Kiállttáa a Szépművészeti Múzeumban Huszonöt év után találkozhat ismét a közönség Jakab István László képeivel. A kiállításnak a Néprajzi Múzeum ad otthont, s a színhely megválasztása ez esetben egyértelműen utal a látogató elé kerülő anyag témájára. A festő néprajzi tárgyú képeit mu­tatja be. A két világháború között a bányászok festőjeként ismert Jakab István László a hadifogságból hazatérve került közelebbi kap­csolatba a népi építészettel. Az Iparterv Vállalat mérnökeként járta az országot, s eközben fedezte fel azt a témát, ami az el­múlt három és fél évtized alatt munkáját meghatározta, s a háború előttihez képçst más irányba terelte.- Csodálatos lendülettel kezdtünk az ország újjáépítéséhez, szinte napról napra szépült a város, falu - mondja a most het­vennégy éves festő. — Ezzel együtt rohamosan pusztulásnak in­dult népi építészetünk. A parasztházakat jellegtelen, torz épületek­ké alakították át, vagy egyszerűen lebontották, és helyére újat építettek. Ezt látva határoztam el, hogy lerajzolom vagy megfes­tem a népi építészet jellegzetes darabjait, akvarell technikával. Határozott vonalak és visszafogott színek - mind a mai napig ezzel dolgozom. A három évtized alatt több mint százötven vízfestményt ké­szített. Eljutott a határainkon kívül lévő magyarlakta területekre is, majd hazaérkezve tájegységek szerint rendszerezte képeit. Eb­ből az anyagból rendezték a kiállítást.- Miért váratott magára huszonöt évet ez a nap?- Csendben, visszavonultan festegettem, megnyugtatott az a tudat, hogy megőrzőm a magyar népi építészet emlékeit. Még ak­kor is, ha csak kevesen tudnak arról, hogy festek. Fatornyos templomok, haranglábak, malmok, érczúzók, utca­részletek — a magyar táj jellegzetességei láthatók a képeken. A kiállítás a jövő héten zárul. KOVÁCS ZOLTÁN A Szépművészeti Múzeumban bemutatkozó nyolcvan alkotó valóban fiatal. Legidősebbjük sincs negyvenéves. De sokan vannak a huszonévesek, akik alighogy elvégezték a főisko­lát. Vannak köztük rangos el­ismerések, díjak birtokosai és vannak kevésbé ismertek, olya­nok, akik először szerepelnek külföldi bemutatón. Olajjal, kollázzsal, dróttal, ragasztással, vegyes tehcniká- val dolgozó festők, márványt, bronzot, fát faragó, üveget agyagot formáló szobrászok. Munkáikban, stílusok kevered­nek, sok a szürrealista és a rea­lizmushoz közeledő, figuratív ábrázolás festészetükben. Szembetűnő, hogy ezek a fia­tal jugoszláv művészek — az Európa-szerte elterjedő új stí­lus szellemében — mintha fel­hagytak volna az absztrakt ki­fejezési móddal, s jobban kö­Petar Barisic: Virág és gyümölcs zelednek a tárgyilagoshoz, a valósághoz. Legyen bár kiindu­lási pontjuk a realitás, vagy akár a szürrealizmus. Szívesen közli'k mondanivalójukat figu­ratív ábrázolási formában. Te­matikájuk is emberközpontú — az ember és a természet vi­szonyát, konfliktusait ábrázol- já k el ős ze retette I. Szobrászotok erőteljes és ki­fejező. Egyikük-másikuk az el­vont, asszociatív plasztikát mű­veli — „másokat a bálvány­szimbolika, a primitív szöbrök ihletnek meg vagy a forma- ritmus művészi problémái érde­kelnek”. Kísérletezésük során a részletektől mentes elemi for­mákhoz jutnak el. A kiállítást rendező Boris Vi­zitin így vélekedik: „Néhányon a tárgyhoz, a témához ragasz­kodnak, másokat viszont in­kább a módszer és a technika köt le. Vannak, akiknek mun­káiban már azonnal fölfedez­hető a megformálás erőteljes­sége és valami eredetiség, melyhez még az ihlet ereje is járul". A fiatal jugoszláv képzőmű­vészek tárlatán 101 művet ál­lítottak ki. Darko SI avec: A nagy fiirdőző álma \

Next

/
Oldalképek
Tartalom