Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

XXXII. évfolyam, 102. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. május 4., kedd. Mai számunkból KITÜNTETETT KOLLEKTÍVÁK (3. old.) KODÁLY-MÜSOROK A TELEVÍZIÓBAN <4. old.) A MAFFIA REÁLIS ARCA 14. old.) REKORDNEVEZÉS - VILÁGKLASSZISOKKAL 16. old.) KOSÁRLABDA FELSZABADULÁSI KUPA (6. old.) A munkásosztály nemzetközi ünnepén Szolidaritás, egység, összefogás Felvonulások, majálisok, kulturális és sportprogramok Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára a budapesti dolgozók május í-i fel­vonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak:- Már sok május elsején vettem részt, az idősebbeknek — nekem is — nagyon emlékezetes a felszabadulás utáni első szabad seregszemle. Ez a mai felvonulás is lelkes, hangulatos- a hűvös szél ellenére - forró, optimista és öntudatos. Föl­emelő, erőt adó számomra is. Mindenki láthatja: internaciona­lista is, s nemcsak jelszavaiban. Láttam például a felvonulók között kubai, lengyel elvtársaink, barátaink egy csoportját, s más nemzetek fiait lis.- Nagyon örülök annak a bizakodó, jó hangulatnak, amit itt tapasztalok, mert olyan időket élünk, amikor egységben, összefogva, céltudatosan kell dolgoznunk országépítő mun­kánkban. Jól indult az év, s bízom benne, hogy a folytatás is ilyen lesz. , A felvonulás résztvevőit - szükségszerűen — nemcsak hazai teendőink foglalkoztatják, a világra is gondolnak, a nemzet­közi helyzetre, amely az utóbbi időben bizony némiképp éle­ződött. Mégis, bizakodnunk kell, hiszen világméretekben érez­zük azt az erőt, amely feltétlen többségben van a hideghá­borút szitákkal szemben. A szovjet nép, a szocialista országok a béke támaszai; nagyra becsült barátunk, Leonyid lljics Brezs- nyev még a „túloldalon" is mint a béke embere ismeretes.- Most április vége felé egy hét'alatt három fontos nemzet­közi megbeszélés résztvevője voltam. Budapesten üdvözölhet­tük a Wojciech Jaruzelski elvtárs által vezetett lengyel párt- és kormányküldöttséget, találkoztam és tárgyaltam a Francia Szocialista Párt Lionel Jospiin első titkár vezette küldöttségé­vel ugyancsak itt Budapesten, majd Bonnba utaztam, hogy Helmut Schmidt kancellárral, a Német Szövetségi Köztársaság más fontos politikai személyiségeivel, természetesen a német kommunisták képviselőivel is találkozzak és szót váltsak a két­oldalú együttműködés kérdéseiről és arról, mit kellene tenni- lehetőségeink szerint - a mi népeink, Európa népei, a világ népei érdekében az enyhülésért, a békéért. Azért utalok ezekre a találkozókra, mert most egy hét alatt tapasztaltam, hogy különböző pártállású, más nemzetiségű, sőt más világnézetű emberek egyként a béke, a népek hasznos, kölcsönösen elő­nyös együttműködése mellett vannak, & készek is ennek érdeké­ben tevékenykedni. T Kötelezettségeinknek eleget téve kell végeznünk hazai munkánkat, állhatatosan és türelmesen kell dolgoznunk nem­zetközi téren is, s akkor bizakodva, reménységgel tekinthetünk a jövőbe. Megragadva az alkalmat: köszöntőm e felvonulás minden résztvevőjét, hazánk munkásságát, szövetkezeti paraszt­ságát, az értelmiséget, az alkalmazottakat, egész dolgozó né­pünket, lidőskorút és fiatalt. Egységet, erőt, egészséget, jó munkát és sikereket kívánok mindnyájuknak — fejezte be nyi­latkozatát Kádár János. A budapesti dolgozók felvonulása Az elmúlt negyedszázadban megtett töretlen út eredményei­re alapozott bizakodással, büsz­keséggel, s a jövő építőmunká­jához szükséges feltételek: az enyhülés, a béke iránti vágyat kifejezve ünnepeltek a buda­pesti dolgozóik május elsején, a nemzetközi proletariátus, a munkásszolidaritás napján. A zászlódíszbe öltözött város­részekből már a kora reggeli órákban megindultak a felvo­nulás színhelyére, a demonstrá­cióra készülők tömegei, s a Dózsa György utat környező ut­cákban tizenöt kerület üzemei­nek, vállalatainak, intézményei­nek közösségei gyülekeztek a szombat reggelre derűssé, nap­sütésessé váló időben, ünnep­köszöntő külsőt öltött a Felvo­nulási tér is: a nemzetiszínű lobogókkal és a munkásmoz­galom vörös zászlóival övezett házsorokon transzparensek hir­dették a .proletár nemzetköziség eszméit, megannyi májusfává változtak a lámpaoszlopok, s hatalmas kapu magasodott a dísztribünnel szemben, homlok­zatán Marx, Engels és Lenin rézlemez domborítású portréi­A Magyar Népköztársaság címerével ékesített, márvány­burkolatú díszemelvényen né­hány perccel tíz óra előtt je­lentek meg a párt és a kor­mány vezetői: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Gáspár Sándor, Hava­si Ferenc, Korom Mihály, Ma- róthy László, Méhes Laios, Né­meth Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai: továbbá a főváros párt- és tanácsi vezetői, a tár­sadalmi és tömeg szervezetek képviselői, a munkásmozgalom veterán harcosai, a kitüntetett szocialista brigádok, a terme­lésben élen járó munkásközös­ségek képviselői. Sok száz úttörő szaladt be a térre, s köszöntötte vörös szeg­fűcsokorral közéletünk kiemel­kedő személyiségeit, a tribünö­kön helyet foglaló vendégeket, köztük azokat a szakszervezeti küldöttségeket, amelyek a világ minden tájáról, 45 országból ér­keztek hazánkba, hogy a ma­gyar néppel együtt ünnepeljék május elsejét. Pontban tíz óra­A szakmunkásképző tanulói a diákok menetében kor fanfárok hangja szállt a téren ót, s megmozdult, való­ban élővé vált a seregszemlét megnyitó élőkép: a középen el­helyezkedő ötágú vörös csillag körül nemzetiszínű szalag.mező alakult ki, a kürtök diktálta ütemre hol vörösre, hol pedig ismét piros-fehér-zöld re váltva. S miközben zászlóvivő fiatalok sugarat formáltak a csillag kö­rül, amelynek magas árbocrúd- jára felkúszott a munkásosztály lobogója, elindult a tribünök előtt a menet. A nyitókép má­sodik tömbje — rendezett, zárt sorokba foglalva a világ nem­zeteinek zászlóit — a látvány erejével jelképezte a nemzetkö­ziséget, a népek összefogását. feltűnt a Szakszervezeti Vi­lágszövetség nemrégiben Ha­vannában lezajlott X. kongresz- szusának emblémája is, emlé­keztetve a nagy jelentőségű tanácskozás állásfoglalására: a világ munkásait, szervezett dol­gozóit; éljenek kontinensün­kön, La tin-Amerikában, Afriká­ban vagy másutt, törekvéseik, küzdelmeik sokfélesége mellett is összeköti a szolidaritás érzé­se, az elnyomottak segítésének nemes szándéka, a béke, a tár­sadalmi haladás iránti elköte­lezettség. A párt vezető szerepét hir­dető élőkép következett ezután, amely — miként a demonstráció egésze — egyben tanúságtétel volt amellett, hogy a 38. sza­bad május elsején történelmi vívmányok sokaságára, az or­szággyarapító .munka megannyi kézzelfogható eredményére, szellemi értékére büszkén vall­ják magukénak a pártot a ma­gyar dolgozók, s munkálkodnak az MSZMP Xl:l. kongresszusán hozott határozatok megvalósí­tásáért. Tanúságtétel a 25 éve mind erőteljesebbé formálódó nemzeti egység mellett, s em­lékezés arra, hogy negyedszá­zada jött létre az e politika vívmányainak megőrzésére hi­vatott testület, a munkásőrség, valamint a oárt ífjúsáqi szerve­zete, a KISZ. A megalakulásá­nak jubileumát ünneplő két szervezet képviselőinek sorai­ban ott voltak többen az ala­pító tagok köziül is. 'Mintegy negyedmillió főváro­si — a tavaszünnep hangula­tához, s a meg-megcsillanó napsugaraik vidám játékához illően jókedvű — felvonulása következett. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának fő­titkára, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke a Felvonulási téren találkozott azokkal a kül­földi szakszervezeti vezetőkkel, akik 45 országból és a Szak- szervezeti Világszövetség képvi­seletében részt vettek a buda­pesti dolgozók május 1-i ün­nepségén. Kádár János egyebek között hangoztatta: — A felvonulás is Kissé hűvös, szeles, de leg­alább derűs, napsütéses idővel köszöntött be a megyeszék­helyre május elseje. Már a ko­ra reggeli órákban ünnepi hangulat uralkodott a város­ban. A környező községekből tömegével hozták be a vona­tok, autóbuszok a vállalatok, tükrözi, hogy Magyarországon, ahol a nép szocialista társadal­mat épít, egység és összefor- rottság van. A mi népünk ön­tudatos, becsülettel dolgozik, s semmi mást nem kíván mások­tól seim, minthogy megértés le­gyen a népék között. Nehéz kö­rülmények vannak ma a vilá­gon: egyes imperialista erők tudatosan teremtettek feszült­séget. Mi azonban mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a népek nem akarnak háborút. Szol idd ritásunkat, egységű nket és összefogásunkat fejezzük ki a Szovjetunióval, a szocialis­ta országák népeivel, a fejlődő világ harcoló népeivel, sőt a kapitalista világ azon köreivel is, akik józan emberek és meg­értik: a világnak arra van szük­sége, hogy a vitás kérdéseket üzemek, intézmények dolgozóit. Zászlóerdő, mozgalmi indulók köszöntötték az érkezőket és a koránkelő székszárdiakat Négy oszlopban gyülekeztek a felvonulók, hogy aztán elvo­nuljanak a Mártírok terén fel­állított díszemelvény előtt, ahonnan kiváló dolgozók, a a kapcsolatok őrzésével, tár­gyalások útján kell megoldani. Ez az emberiség létérdeke. — Kérem önöket, munkájuk­ban így számoljanak velünk, hogy minket, magyarokat ilyen szándékok vezetnek, s mi be­csületes küzdőtársai kívánunk lenni mindenkinek, aki a tár­sadalmi felszabadulásért, a né­pek barátságáért küzd, azért, hogy minden nép saját kezé­ben tarthassa a sorsát, maga dönthessen abbdn, hogy mi­lyen úton akar járni. A Központi Bizottság első tit­kára végezetül megköszönte a külföldi szakszervezeti delegá­ciók részvételét a budapesti május 1-i ünnepségen és sok sikert kívánt az általuk képvi­selt országok, szakszervezeti mozgalmak dolgozóinak. megye és város társadalmi, gazdasági életének vezetői, munkásmozgalmi veteránok nézték végig a felvonulást. A menetet a hagyományok­nak megfelelően Tolna megye és Szekszárd város társadalmi- állami vezetői nyitották meg, úttörőket és kisdobosokat ké­zenfogva. Az élen vonult K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első tit­kára, Császár József, Tolna megye Tanácsának elnöke, Horváth Géza, a Szakszerveze­tek Tolna megyei Tanácsának titkára, Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizottságának el­ső titkára, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna me­gyei Bizottságának titkára, Má­tyás István, a szekszárdi váro­si pártbizottság első titkára és Kovács János, a megyeszék­hely tanácsának elnöke. Ezután — ugyancsak a ha­gyományoknak megfelelően — a szekszárdi iskolák tanulói kö­(Folytatás a 2. oldalon.) Szekszárd Húszezren a felvonuláson A kiváló vállalatok között a tejipar

Next

/
Oldalképek
Tartalom