Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

2 nÈPÜJSÀG 1982. május 20. Bonni és washingtoni vélemények Brezsnyev javaslatairól Elégedettség és derűlátás jellemzi azokat a hivatalos nyu­gatnémet állásfoglalásokat, amelyek szerdán hangzottak el Leonyid Brezsnyev keddi beszé­dévei kapcsolatban. A bonni kormány szerdai ülé­sén Helmut Schmidt kancellár „elégedettséggel" állapította meg, hogy határozottan moz­gásba lendült a kelet-nyugati párbeszéd a fegyverzet-ellenőr­zés és a fegyverzetkorlátozás területén - közölte a kabinet­ülést követően Klaus Bölling kormányszóvivő. A kancellár ehhez még hozzátette: a szo- ciálliberális koalíció mindig is a kapcsolatok ilyen alakulásá­ért lépett fel kitartóan, mivel álláspontja szerint mindkét szö­vetségi rendszer érdeke, hogy katonai erőegyensúly álljon fenn közöttük a lehető leaala- csonyabb színvonalon. Most, hogy Leonyid Brezsnyev kifeje­zésre juttatta a Szovjetunió tárgyalási készségét, a két naavhatalomnak időveszteség nélkül tárgvalóasztalhoz kell ül­nie, s ott kell közelítenie egy­máshoz a hadászati támadó- feavverekkel kapcsolatos eltérő álláspontiát - mondta Schmidt. Hasonlóan pozitívan értékelte Brezsnyev beszédét Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter is. A Deutschland­funk rádióállomásnak adott nyilatkozatában kijelentette: várható volt, hogy a Szovjet­unió nem fogadja el az ameri­kai javaslatokat, de igen fon­tos, hogy a Szovjetunió kész tárgyalni a „valódi leszerelés­ről" és egyetért egy szovjet­amerikai csúcstalálkozó gondo­latával. „Brezsnyev megerősíti a Szovjetunió készségét a hadá­szati fegyverzetről való tárgya­lásokra", „Brezsnyev befagyasz­tást javasol”, „Brezsnyev a nukleáris fegyverek befagyasz­tásához kapcsolja a hadászati fegyverkorlátozási tárgyaláso­kat”, . Reagan optimizmussal reagált a szovjet terv egy ré­szére” — ilyen és ehhez hason­ló szalagcímekkel jelentek meg a szerdai amerikai lapok, ki­vétel nélkül első oldalas szenzá­cióként, hosszú fényképes ri­portokban tálalva Leonyid Brezsnyev szovjet államfőnek a Komszomol kongresszusán el­hangzott beszédét és a Fehér Ház félig elfogadó, félig eluta­sító válaszát. A The New York Times egye­nes idézetben közli a szovjet államfő beszédének a hadászati fegyverkorlátozásra vonatkozó részleteit, s kommentárjában egyebek között kiemeli, hogy bár Brezsnyev nem válaszolt konkréten Reagan eurekai megjegyzésére, miszerint a tár­gyalásokat már június végén meg lehetne kezdeni, „azt érzé­keltette, hogy szovjet részről nem fogják halogatni a dolgot". Brezsnyev a maga részéről csak egy specifikus javaslatot tett — folytatja a tekintélyes amerikai lap -, a hadászati fegyverek gyártásának befa­gyasztására szólított fel. Nyuga­ti diplomaták ezzel kapcsolat­ban megjegyezték, hogy a szov­jet javaslat nem tér el lénye­geden Edward Kennedy és Mark Hatfield amerikai szená­torok hasonló indítványától, amelynek minteqy kétszáz híve van a szenátusban és a kép­viselőházban. Az amerikai válaszokat a lap „viszonylag visszafogottnak" nevezi, ideértve Reagan keddi megjegyzését, amely szerint a szovjet állásfoglalás derűlátás­ra ad okot, s amelyben ugyan­akkor „a szovjet előny törvénye- sítésének nevezte", s elutasí­totta a befagyasztásra vonat­kozó javaslatot. Az amerikai főváros új napi­lapja, a Washington Times csu­pán hírügynökségi jelentések alapján szintén részletesen be­számol a moszkvai beszédről, de kommentár-rovatában befa­gyasztás és tárgyalások helyett az ultrakonzervatívok érvrend­szeréből kölcsönzött „megol­dást” javasol a fegyverkezési hajsza megállítására: állítsák le teljesen a nyugati technoló­gia exportját a Szovjetuniónak. A Washington Post moszkvai tudósítójának tárgyilagos hang­vételű ismertetését közli, amely bevezetőben az új hadászati feqyvertípusok fejlesztésének teljes leállítására vagy erős korlátozására vonatkozó szov­jet javaslatot emeli ki, s arra is rámutat, hoqy az SZKP fő­titkára „abszolút egyoldalúnak” minősítette Reagan kétszaka­szos tervezetét. A Christian Science Monitor azt írja, hogy „a nyugat-euró­pai közvélemény nyomása kész­tette a Reagan-kormányt arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval tavaly november­ben az európai közép-hatótá­volságú rakéták korlátozásáról. És most az amerikai közvéle­mény bírja rá a kormányzatot, hogy tárgyalásokat kezdjen a hadászati nukleáris fegyverek­ről”. Kritikus ponton a Falkland-válság Az ENSZ-főtitkór irányításá­val folyó New York-i brit— argentin békéltető tárgyalások kritikus szakaszukhoz érkeztek. Magukról a New York-i tárgya­lásokról nem szivárgott ki hír. Az ENSZ-főtitkár, Pérez de Cuéllar időközben megkapta Argentína válaszát az általa to­vábbított — és szerzői szerint végleges — brit javaslatokra. A válasz tartó Ima azonban mindeddig nem ismeretes. Londonban Margaret Tha- tdber kemény, komor nyilatko­zatot tett a parlament előtt. Az argentin magatartást Thatcher asszony „vég nélküli köntör­falazásnak” minősítette. Az el­lenzék ama kérésének, hogy még mielőtt elszánná magát a EGK-vita Mitterrand kritikája (Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szerdán Al­gírban rövid időre megszakí- totía tárgyalásait Bendzsedid Sadli algériai államfővel, hogy nyilatkozatban foglaljon állást az Európai Gazdasági Közös­ség mezőgazdasági politikájá­ról. Az EGK luxemburgi minisz­teri tanácsülésén úgy döntöt­tek, hogy figyelmen kívül hagy­ják a mezőgazdasági árak emelésére kimondott brit vétót, mert London számára nem élet­bevágó nemzeti érdek az árak ellenzése, a kötelező egyhan­gúság elvétől így el lehet te­kinteni. „'Hétfőn, Thatcher miniszter- élnök-ásszonnyal tartott londo­ni találkozómon nem hagytam kétséget a közös mezőgazdasá­gi politikával kapcsolatos fran­cia eltökéltség felől" — jelen­tette ki Mitterrand. „A brüsz- szeii döntések után a problé­ma már nem az EGK miniszte­ri tanácsán belüli többség, Vagy egyhangúság kérdése, ha­nem az a szerep, amelyet Nagy-Britannia szándékozik játszani. Végül pedig a kér­désre adandó választól füg­gően Nagy-Britannia tagsága Vagy annak természete a gaz­dasági közösségben” — mon­dotta Mitterrand. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök szerdán London­ban egy interjúban szintén ki­tért az EGK brüsszeli döntésé­re. Kijelentette, hogy a Közös Piac a mezőgazdasági árak­kal kapcsolatos brit vétó mel­lőzésével a „legsúlyosabb vál­ságot nyitja meg” Nagy-Britan- nia belépése óta. katonai eszkalációra, vitassa meg a parlamenttel a további lépéseket, nem volt hajlandó eleget tenni. A katonai akciók­ra semmilyen haladékot nem kívánt hatályba léptetni. Miközben megfigyelők szerint döntő szakaszba jutottak az ENSZ közvetítésével folyó ar­gentin—brit tárgyalások, mind­két ország megtette a nagy­arányú katonai összecsapás­hoz szükséges előkészületeket. Újabb tengerészgyalogos egy­ségekkel és harci gépekkel egé­szítették ki a szigetek térségé­ben tartózkodó brit flottacso­portosítást. Ezt megelőzően Ba- si'lio Laimi Dozo tábornok, az argentin légierő főparancsno­ka Buenos Airesben bejelen­Az iraki csapatok szerdán ellentámadást indítottak Khor- ramsíhahr iráni kikötővárostól északra — adta hírül egy Bag­dadban közzétett hadije'lentés. Az HRíNA iráni hírügynökség ugyánCsak beszámolt erről az iraki ellentámadásról, hozzá­tette azonban, hogy az iraki offenzívat az iráni egységek visszaverték. Teheránban azt kö-ölték, hogy iráni erőik legkevesebb 30 iraki páncélkocsit megsemmisí­tettek. Bagdadból azt jelentet­ték, hogy az irakiak Khorram­tette, hogy a légierő készen áll a brit flotta elleni tömeges tá­madásra. Matio Benjamin Me- nendez tábornék, a szigetek ar­gentin kormányzója pedig kö­zölte, hogy a parancsnéksága alatt álló csapatok felkészülten várják az esetleges brit partra­szállási kísérletet. Az Andok-paktum tagorszá­gainak külügyminiszterei május 26-án Bogotában megvitatják az argentin—(brit Viszályt. A tanácskozáson Venezuela, Ecua­dor, Kolumbia, Peru és Bolívia külügyminisztere vesz részt. A találkozóra meghívót kapott a spanyol külügyminiszter is. Spa­nyolország megfigyelői státus­sal rendelkezik az Andok-pak­tum külüqyminiszteri tanácsá­csában. s'hahr közelében lelőttek egy iráni repülőgépet. Az INA iraki hírügynökség közléseménye szerint az iraki afifenzíva eredményeképpen „az ellenség összeomlott, visz- szavonulóban van”. A bagdadi jelentés arról is beszámolt, hogy az ellenségnek súlyos vesztesé­gei vannak és állásainak fel­adására 'kényszerül . A bagda­di rádióban is ismertetett köz­lemény hozzáteszi, hogy az irá­ni veszteségekről szóló pontos adatokat később teszik közzé. PANORÁMA BUDAPEST Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára szer­dán a szaktanács székházában fogadta az afrikai szakszerve­zeti tisztségviselőket, akik a SZOT központi iskoláján egy­hónapos tanfolyamon tanulnak. A nyolc afrikai ország szak- szervezeti központjának akti­vistái előtt Gáspár Sándor szólt a Szakszervezeti Világszövet­ség munkájáról, a X. világ- kongresszuson megfogalmazott célkitűzésekről és a magyar szakszervezetek nemzetközi te­vékenységéről. * A Német Szövetségi Köztár­saság rajnai tartományi egy­házának delegációja — amely dr. Gerhard Brandt egyház­elnök vezetésével a magyar- országi református egyház meghívására érkezett hazánkba — szerdán dr. Tóth Károly re­formátus püspök kíséretében látogatást tett Miklós Imre ál­lamtitkárnál, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökénél. BERLIN Szerda délelőtt hivatalos ba­ráti látogatásra a Német De­mokratikus Köztársaságba ér­kezett Babrak Karmai, az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afgán Demolcrati- kus Köztársaság forradalmi tanácsa elnökségének elnöke. A Babrak Karmai vezette af­gán párt- és állami küldött­ség Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az ál­lamtanács elnökének meghívá­sára érkezett Berlinbe. PRAGA Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nöke május 17. és 19. között látogatást tett Prágában Bo- humil Kvasilnak, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia el­nökének meghívására. WASHINGTON Marokkó és az Egyesült Ál­lamok katonai együttműködésé­ről, a korábban már megígért amerikai fegyverszállítások nö­veléséről tárgyal Washington­ban II. Hasszán marokkói ki­rály. A marokkói uralkodót fo­gadta Reagan amerikai elnök, látogatásának többi napjain pedig Haig külügyminiszterrel és Weinberger hadügyminisz­terrel tárgyal. OPEC-tanácskozás Az olajtermelő országok szervezete, az OPEC o venezuelai fő­városban tartott megbeszélést az olajkartell, a kőolaj-világ­piac helyzetéről. Iraki ellentámadás Khorramshahr körül Bhiinufie mnrinenlQc” „DlíUllfuű IllUUUotlIdo Szerda esti kommentárunk. Úgy illik, hogy tavasszal felolvadjon a jég és a fagyos, di- dergető szeleket legalábbis enyhébb fuvallatok váltsák fel. A je­lek szerint ez az ősi meteorológiai igazság ezúttal a világpoliti­kára is vonatkozhat. Mintha a hosszú téli szünet után valóban la­zulnának a jégbilincsek és lassan — kérdőjelekkel és gondokkal ugyan- —, mégiscsak megindulna a szovjet—amerikai tárgyalások létfontosságú gépezete. Ez egyértelműen jó hír a világnak. Természetes, hogy a világsajtó vezető helyen foglalkozik a fejleményekkel. A kommentárok valóságos özönében minduntalan visszatér egy óvatos-optimista kifejezés: „Bizonyos módosulás". Nos, valóban, bizonyos módosulás tapasztalható — Washington­ban. Szovjet részről eddig is a világpolitika pillérének tekintették azt az alapelvet, hogy a két legerősebb hatalom dialógusa meg­határozó jelentőségű és enélkül egyszerűen nincs mód az eny­hülési folyamat folytatására. Ez a sokat emlegetett módosulás tehát nem Moszkvában, ha­nem Washingtonban következett be és első jele Reagan eurekai beszéde volt. Az a beszéd, amelynek tartalmi része még nyilván­valóan elfogadhatatlan volt a Szovjetunió számára (hiszen a Pentagont akarta egyoldalú stratégiai előnyökhöz juttatni), de amelynek hangneme (és az, hogy az eddigi erőszakos összekap­csolás, a hírhedt linkage hiányzott belőle) már némi reményre jogosított. A Szovjetunió szokásos elvi szilárdságával visszautasította az eurekai beszédből azt, ami visszautasítandó, de azonnal érzékel­tette, hogy értékeli az akár csúcs-szintű párbeszédre való új kész­séget (amit egyébként nem kis részben nyilvánvalóan az amerikai és a nyugat-európai békemozgalom kényszerített ki a Reagan- kabinetből). Ilyen helyzetben nem csoda, ha a megfigyelők — a nyugatiak is — szinte egy emberként emlékeztetnek a szovjet reagálás rend­kívüli gyorsaságára. Alig telt el néhány nap az első biztató wa­shingtoni jelzések óta és — ami a nagypolitikában szokatlan —, Leonyid Brezsnyev a Komszomol-kongresszus nyilvánosságát ki­használva máris „a helyes irányban tett lépésnek” minősítette az amerikai tárgyalási készséget, hangsúlyozva persze, hogy a tár­gyalások hangneme is fontos tényező. „Arra van szükség — mondotta az SZKP főtitkára, a szovjet államfő —, hogy a tárgyalásokat mindkét fél a másik jogos biz­tonsági érdekeinek számbavételével, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorúan megfelelő módon folytassa.” így — és csak így — elképzelhető, hogy valami újra elkez­dődött. Genfben ez már tény. A következő lépés New Yorkban esetleg Gromiko és Haig találkozója lehet. Kölcsönös és igazi jó szándék esetén mindez elvezethet aztán egy őszi csúcshoz. HARMAT ENDRE Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) dekében mi is, más országok is tesznek. Bővült a híradás- technikai és az erősáramú ipar kiállítási területe, jelentős az építőipar, a szerszámgépipar és a járműipar bemutatója. A miniszter szólt arról, hogy a mai nemzetközi politikai és világgazdasági helyzet nagy erőpróbája a gazdasági kap­csolatoknak. A világ valameny- nyi nemzetének érdeke, hogy az évtizedek alatt kiépített munkamegosztás, gazdasági kapcsolat tovább fejlődjék. Magyarország a jövőben is — éppúgy, mint eddig — a folya­matosan bővülő gazdasági együttműködésre, zökkenőmen­tes kapcsolatokra törekszik partnereivel.- A múltban is teljesítettük vállalt kötelezettségeinket, ezt tesszük ezután is — mondotta. - A szocialista országokkal, el­ső helyen a Szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsola­taink meghatározóak népgaz­daságunk egész helyzetére, de minden területen bővíteni akar­juk kapcsolatainkat a nem szo­cialista országokkal is. Keres­kedelempolitikánk tengelyében továbbra is a kölcsönös elő­nyök, a diszkriminációmentesség elve és gyakorlata áll. — Ha valaha igaz volt, ak­kor ma még inkább az: nem elég, ha a fejlődésünket csak korábbi önmagunkhoz mérjük. Alapvető érdekünk, hogy a ná­lunk fejlettebbektől tanuljunk, és a tanulságokat gyakorlati munkánkban hasznosítsuk. Ezért a vásárt nem csupán a termé­kek seregszemléjének, az üzleti kapcsolatok közvetítőjének, ha­nem kritikus mércénknek is te­kinthetjük. Az átrendeződő vi­lággazdaság követelményei minket nem a kapcsolatok szű­kítése, hanem a bővítés irányá­ban ösztönöznek. A bezárkózás értelmetlen anakronizmusa he­lyett mi a kapcsolatbővítésnek, az új megoldások keresésének vagyunk a hívei — mondotta egyebek között. Veress Péter sok sikert kívánt a kiállítóknak, köszönetét mon­dott a rendezőknek, és mind­azoknak, akik hozzájárultak a vásár jó előkészítéséhez, fára­doznak majd a sikeres lebonyo­lításnál. Végül megnyitotta az 1982. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. Veress Péter beszéde után a vendégek körsétát tettek. Első­ként a vegyipari és bányászati termékeket bemutató pavilont keresték fel. A legnagyobb kiállítási csar­nokban, az A pavilonban elő­ször a Medicor művek nagydí­jas kardiológiai mérőrendszerét tekintették meg, majd a bolgár kiállítók elektronikus berende­zéseit. Az osztrák kiállítás köz­pontjában tablók szemléltették az osztrák vállalkozásban épü­lő budapesti szállodák és más idegenforgalmi létesítmények terveit. Az NSZK kiállítóinak képviselői arról szóltak, hogy a résztvevő több mint 350 nyugat­német vállalat közül igen sok már a korábbi időszakban koo­perációs kapcsolatot létesített magyar vállalataikkal, s a to­vábbiakban is ebben érdekel­tek. Felkeresték az NDK kiállí­tóit: a BNV-n a Német Demok­ratikus Köztársaság 11 nagy- vállalata szerepel, legtöbbjük az elektronikai iparágat kép­viseli. A csehszlovák kiállítók húsz vállalat termékeit népsze­rűsítik és — amint elmondot­ták — már a kiállítás ideje alatt is számítanak üzletkötés­re. A vendégek később a ro­mán kiállítás új számítástechni­kai mérőeszközeit, továbbá kü­lönféle építőelemeit vették szemügyre, majd felkeresték a szovjet kiállítási központot. Itt- különösen az új lézertechnikái eszközök, továbbá a magyar szá mítástéoh nikai eg ységekke I felszerelt berendezésekkel kel­tették fel érdeklődésüket. A Szovjetuniót, mint a vásár egyik legnagyobb kiállítóját, 17 kül­kereskedelmi vállalat, egyesület képviseli a vásár valamennyi árucsoportjában. Hosszasan időztek a vendé­gek a magyar járműipari sza­badtéri kiállításon az Ikarus újdonsága, a repülőtéri busz előtt. A vendégek azután ismét több külföldi kiállítást kerestek fel. A lengyeleknél megtekin­tették a számítástechnikai rend­szereket, amelyből már 35-öf szállítottak hazánkba. A japán cégek képmagnókat, a belga vállalatok pedig műszaki újdon­ságokat népszerűsítettek. Az ausztrál kiállítók, mint a BNV első ízben kiállító vendégei üd­vözölték a körséta résztvevőit. Kanada és az USA kiállításán ipari újdonságokat, köztük lé­zertechnikával működő műsze­réket és gépeket mutattak be. Délután 2 órakor a nagykö­zönség előtt is megnyitották a vásár kapuit. Már az első na­pon nagyszámú érdeklődő ke­reste fel a kőbányai vásár­várost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom