Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

1982. május 20. /tocna\ _ ‘iMËPÜJSÀG 3 A termőföld védelmében Beszélgetés Stefanovits Pál akadémikussal A Magyar Tudományos Aka­démia idei közgyűlésén joggal váltott ki nagy visszhangot az agrárszakosztály osztályülésén elhangzott előadás, amelynek címe A termőföld megismerése, használata és védeime volt. A témáról az előadás szerzőjével, Stefanovits Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem talajtani tan­székvezető egyetemi tanárával beszélgettünk. — Professzor úr! Előadásá­ban elmondta, hogy több mint négy évtizede foglalkozik a ter­mőföld megismerésével... Meny­nyiben változtak azgta a vizs­gálati módszerek? — Rendkívül sokat fejlődtek. Ma már például a kémiai nagy­műszeres analitika segítségével a kis mennyiségben jelenlévő mikrotápelemek és mikroszeny- nyezők is pontosan kimutatha­tók, ezzel például új oldaláról ismerhetjük meg a termőföldet, és magyarázattal szolgálhatunk termékenysége növekedésére, vagy csökkenésére. A fizikai kémia és a kémia eszközeinek továbbfejlesztésével pedig töb­bek között a talajban különbö­ző erővel kötött víz kimutatásá­ra dolgoztunk ki új módszert, az úgynevezett pF-mérést. Nem mindegy ugyanis, honv a víz a talaj egyes részéiben miiven erővel kötődik és mihez. Van olyan kötöttségű forma is, ame­lyet holtvíznek nevezünk, és amely a növény szempontjából haszontalan, mert egyszerűen nem bírja leszakítani a talajról. De ugyanígy a különböző táp- eíemek esetében is azt vizsgál­juk, hogy az'ok mennyire kötőd­nek a talajhoz. Ugyancsak mo­dern módszerrel, például rönt­gen-diffrakcióval, valamint ter­mikus elemzéssel vizsgáljuk a talajok agyagásványkészleteit, így például a csernozjómok (féketeföldek) iilitesedéséről is közelebbi képet adunk. — Mi az az illitesedés? — Az agyag ásványrács- szerkezetébe a kálium képes beépülni, ugyanígy az ammó- níumionók is. Ha ez sikerül, az jó, mert a növényzet ilyen for­mában könyebben tudja hasz­nosítani. Ha viszont ez a be­épülés nem jön létre, és a ta­laj „elnyeli” például a kálium- műtrágyát, akkor teljesen feles­leges azt nagy mennyiségben az adott talajba juttatni, úgy sincsen eredménye. A kálium- mennyiség meghatározására lé­gi felvételeket is lehet alkal­mazni. Ugyanis a káliumnak van egy izotópja, amely a ter­mészetben is előfordul, és su­gároz. Ennek sugárzása repülő­gépről felfogható. 15 és 30 éves légi felvételeket vetünk össze a maiakkal, és ezek ré­vén az erózió előrehaladása is megállapítható. Mi több, újabban az űrkutatást, az űr- szerkezetekről készített felvéte­leket is felhasználjuk a talaj­erózió elleni küzdelemben. — Úgy tudom, a professzor úr nagy részt vállal az űrkuta­tás gyakorlati hasznosítására irányuló munkából. De hogy a szó szoros értelmében a földön maradjunk, érdekes megállapí­tásokat tett előadásában a termőföld szükségtelen tömörö- déséről is. — A fogatos művelésről át­tértünk a gépi művelésre, a kézi aratásról a gépi betakarí­tásra, a fogatos szállításról a gépi szállításra. És már ez is, önmagában, olyan változáso­kat idéz elő, amelyek a gépek súlya miatt a talaj tömörödésé- hez vezetnék, ami annak ter­mőképességét csökkenti. Rá­adásul sokszor a nagy tengely­nyomású gépek teljesen feles­legesen is járnak a földeken, és ez, hogyha ráadásul még nedves is a talaj, olyan tömö- rödést okoz, amelynek káros hatásait még szántással és bo- ronálással sem lehet, csak évek múlva helyrehozni. Egy példa: ha a traktoros gondol egyet, és a földút helyett toronyiránt el­indul haza a termőföldön át gépével, az, ha csak egyszer tenné, akkor sem hasznos. De ha sűrűn ismétlődve megteszi több traktoros és ugyanott, ak­kor feltétlenül romlik a termő­képesség, mégpedig annak el­lenére, hogy a gazdaságban mindent megtettek a talajerő védelmében... — Hogyan lehet javítani az elsavanyodott talajokat? — A felhasznált mûtrâçjÇàk mennyisége jelentősen megnőtt. Ennek mértékében a talajok nagy része elsavanyodott. A meszezéses talajjavítás üteme viszont nem növekedett ezzel arányosan. A talaj megnöveke­dett savanyúsága viszont meg­változtatta számos elem oldha­tóságát, így a szántott réteg könnyen oldható vas- és man­gántartalma tízszeres, sőt, egyes esetekben hússzoros az eredeti állapothoz viszonyítva. Jelentős segítség lenne a föld- tudományok részéről olyan me- szezőa nyög-lelőhelyek felkuta­tása, amelyek révén a kitermelt anyag kisebb távolságról lenne szállítható a talajjavítás helyé­re, csökkentve ezzel annak költ­ségeit. Bizonyos kohászati mel­léktermékek is alkalmasak a savanyú talajok javítására, és ezzel egyszerre lehet a mező- gazdaság mellett a környezet- védelem területén is előrelépni. — Gyakran említik manap­ság a műtrágyázás, és a talaj­■'viz, valamint ezen keresztül az ivóvíz fokozódó szennyezettsé­gének összefüggéseit. Az ön ál­láspontja szerint a talajhoz és a növényhez alkalmazkodó mű­trágyaadagok csak akkor jut­hatnak le a talajvízig, ha a műtrágyázás folyamán megsér­tik a technológiai fegyelmet. Hogyan érti ezt? — Terjed a műtrágyázásban is az úgynevezett „könyvelői szemlélet". Tudniillik a műtrá­gyagyár egész évben termel, fo­lyamatosan, de a mezőgazda­sági üzem pénze év végén el­fogy. Megvenni nem tudja a műtrágyát. A gyár meg nem tudja hol tárolni. Kiadja hát bértárolásra a mezőgazdasági üzemnek, még fizet is érte. Csak éppen az üzem január elsejéig nem használhatja azt fel. Ja­nuártól már új költségvetési év kezdődik; van pénz. Most már sürgőssé válik a tárolt műtrágya kiszórása, részben, mert hatá­sát veszti a gazdaság udvarán álltában, részben meg, mert most éppen amúgy sincs sem­mi dolga a gépeknek. Igaz, ősszel sem volt, a munkák be­fejezése után, de akkor pénz­ügyi okokból még nem volt szabad felhasználni a műtrá­gyát... Hát gyerünk, kiszórjuk, januárban, februárban, a fa­gyott talajra. Az meg nem tud­ja befogadni — így bemosódik róla a felszíni vizekbe meg a talajvizekbe... — Beszélt még az osztály­ülésen a növényvédő szerek használatáról, az eróiió elleni védekezésről, és egy sor más, fontos -témáról is, amely utal arra, hogy a termőföld védel­me mennyire összetett feladat... — A termőföld megóvása és jobb használata olyan feladat­kör, amely interdiszciplináris, azaz több tudományágat is érint egyszerre, és az ezért vi­selt sokoldalú felelősség mind­annyiunkat terhel, akik hazánk termőföldjét értéknek tekintik, és ennek megóvása érdekében hajlandók megtenni mindazt, amire tudásuk és munkakörük lehetőséget -ad. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Tanácsülés Pakson A Paks városi Tanács sok közérdekű témáról tárgyalt legutóbbi tanácsülésén. A szo­kásos állandó témák — pél­dául: jelentés a lejárt határ­idejű tanácsi határozatok vég­rehajtásáról — után megvitat­ták a tanácstagok az elmúlt év költségvetési és fejlesztési alaptervének végrehajtását, a város egészségügyi helyzetét, a fejlesztési feladatokat. A ta­nácsülés határozata kimondja, hogy az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése érdekében gondoskodni kell az atomerő­mű lakótelepén létesített ren­delő átszervezéséről, az üzemi fektető áttelepítésével ki kell alakítani önálló gyermekkörze­tet, reumatológiai és fiziko­(TUDÓSITÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén dr. Bitter Vilma városi főorvos számolt be az egészségügyi szakigazgatási szerv ügyrendi föladatainak el­látásáról, mely kiterjedt az osztály irányító, szervező, el­lenőrző és hatósági tevékeny­ségére, valamint a városkör­nyéki községekben jelentkező egészségügyi szakigazgatási terápiái rendelőt, valamint önálló iskolafogászatot. Szor­galmazni kell továbbá a lakó­telepi 120 személyes bölcsőde beruházását, mielőbbi megépí­tését, a bölcsődei ellátás elég­telenségének megszüntetésére. Tanácshatározatok módosí­tásával több helyen feloldja a városi tanács az építési tilal­mat. Viszont tilalmat rendel el a tanács a haszonállattartásra mindazokon a helyeken, vá­rosrészeken, ahol egészségügyi vagy építési rendelkezések alap­ján nem tartható sertés, tehén vagy más jószág. A lista hosz- szú. Jóváhagyta a tanácsülés az idei évre vonatkozó járda- építési tervet is. feladatok ellátására. A beszá­molóhoz közös tájékoztatót ter­jesztettek elő az érdekelt bi­zottságok. Ezután Böröczné dr. Zolotnoky Erzsébet, a munka­ügyi döntőbizottság elnöke a városban működő döntőbizott­ság hároméves tevékenységé­ről tartott tájékoztatót. A tes­tület még megtárgyalta és el­fogadta A dombóvári tüdőgon­dozó intézet működése és fel­adatai című előterjesztést is. M. E. Alkatrészgyártó kisiparosok Az idén alakult Agrotex Vál­lalat nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági gépalkatrész­ellátás javítására. A munkát az alkatrészhelyzet felmérésével kezdték; az eredmény nem túl­ságosan biztató, mivel több — mindenekelőtt külföldi eredetű - mezőgazdasági jármű és gép egyes cseredarabjaiból lénye­gesen többre lenne szükség. Az évente mintegy 7 milliárd forintos alkatrész-forgalmazás hozzávetőleg 100 ezer cikket érint. Ami hiányzik, lényegében csak töredéke ennek: ötezer alatt van a csak nehezen be­szerezhető alkatrészek száma. Ám ezeknek több mint fele tar­tósan hiányzik a telepekről, az üzletekből. A külkereskedelmi joggal ren­delkező Agrotex Vállalat a kül­földi vállalatokkal, gyártókkal szoros kapcsolatot alakított ki és rendszeresen közli az alkat­részigényeket. Azokra a cikkek­re, amelyekre nem sikerül gyár­tási fedezetet biztosítaniuk, itt­hon keresnek vállalkozót. A ter­melőszövetkezetek 30-40 gép­ipari melléküzemága foglalko­zik a legkeresettebb és igen gyakran hiányzó cseredarabok előállításával. Az Idén a kis­iparosok is bekapcsolódtak eb­be a programba. Vb-ülés Dombóváron Atom erőmű-építkezés Gyár lett a volt gépállomás m Gyors reagálás - Konfliktusok - Másodszakmák A nagyberuházás hátországa is van olyan fontos, mint maga a konkrét hely. Paks esetében különösen áll ez a megállapí­tás. Ilyen mennyiségű és minő­ségű anyagot előállítani, amit ide beépítenek, csak jól szerve­zett hátországgal lehet. Olyan kisegítő üzemekkel, amelyek gyorsan tudnak reagálni az igé­nyekre, partnerei a szerelő vál­lalatoknak. Ilyen üzem lett — pár évi ke­mény munka árán — a Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei gyáregysége. Az üzem valami­kor gépállomás volt majd a Mezőgép berkeiben dolgozott. Az új „anyavállalathoz” 1978. január 1-én kerültek. Hogy mi­lyen lesz a „frigy”, azt annak idején csak találgatni lehetett, de igen sok kérdés merült fel, ami megoldhatatlannak látszott. Bírják-e a bölcskeiek szakmai tudással az új követelmények teljesítését? Mert az mindegy, hogy egy lakatos esztergagép­hez gyárt valamit, vagy kom­bájnhoz. De az új iparág, az atomenergia, sokkal nagyobb követelményeket állított minden­ki elé. A bő három év választ adott a kérdésekre. A bölcskei üzem gyár lett, jó gyár. got tenni. Ez emberileg is ne­héz. A hegesztők még nem vol­tak igazán hegesztők, de a mi­nőségellenőrök is bizonytalanok voltak, így helyenként szigorúb­ban nézték a kész munkát, mint kellene - mondja a főmérnök. Tegyük hozzá, hogy egy falu­si üzemben mások az emberi kapcsolatok, mint egy több ez­res vállalatnál. Hiszen Bölcskén is előfordul, hogy a munkaidő alatt egy vizsgálat után a MEO-s a szigorúságával „ki­vett" másnak a zsebéből pár száz forintot, mert a munka így kívánta. Délután pedig közösen ültették otthon a kertben a pap­rikát ... — Segítséget kaptak? — kér­dezem az igazgatót. — Négy hegesztő jött Duna­újvárosból, ők segítettek, mára már „kiváltottuk" őket saját ne­velésű emberrel. — Milyen hatással voltak ezek a „promt” megrendelések? — Kényszerből alkalmasak lettünk arra, hogy gyorsan vé­gezzük el munkánkat. Az a vé­leményem - mondja a főmér­nök -, hogy hosszú távon ez nem kifizetődő. Schuszter János büszkén mondja, hogy ö lakatos-hegesz­tő. Több szakmával rendelke­zik. Ez „divat” itt Bölcskén. — Miért lett hegesztő? — Lakatosként 1973-ban he­lyezkedtem el az üzemben. Az átállással kapcsolatban jött a lehetőség, hogy kilenchónapos tanfolyam keretében új szak­mát tanuljak. Ehhez kedv is volt, meg az utóbbi években a hegesztő szakma anyagilag jobban van dotálva, mint az eredeti szakmám. — Tehát fizetésben is van kü­lönbség? — Lakatosként 13,80 volt az órabérem, most 26,70 és erre még kapok csoportvezetői pót­lékot is és természetesen, ami­kor hegesztek, akkor varratpénzt is. — Mi a különbség a három év előtti munka és a mai fel­adat között? — Akkor annyi cső volt, hogy nem győztük meghegeszteni, most meg nincs annyi cső, amennyit meg nem hegeszte- nénk. Egyszerűen arról van szó, hogy belejöttünk. A Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat bölcskei gyáregysége az idei évben a beruházás mellett 72 millió forintos termelési ter­vet teljesít. Az év első négy hó­napjában időarányosan telje­sítették feladatukat. H. J.-G. K. Horváth József igazgatóval beszélgetünk. Régóta van már Bölcskén. Ismeri a gyár minden gondját, baját, azt hiszem, egy­két ősz hajszálat is köszönhet a termékszerkezet-váltásnak, az atomos munkáknak. — Az év végére befejeződik az a beruházás, amelyhez 60 milliót épületre és 35 millió fo­rintot gépi berendezésre kap­tunk. Tehát ezzel meg tudjuk teremteni a korszerű gyártást. A beruházásban mi is részt ve­szünk. Dolgozóink tevékenyen részt vállaltak a kazánház épí­tésében és a darupálya “szere­lésében is — mondja az igaz­gató. A főmérnök, Pelez István is segítségünkre van. Tőle az évek során felgyűlt és később meg­oldott gondokról ' érdeklődtünk, hiszen azt senki sem gondolja, hogy egy ilyen nagyfokú változ­tatás minden gond nélkül telt el.- Nem - mondja a főmér­nök. - Meg kellett győznünk mindenkit, magunkat is az itte­ni dolgokról. Van egy sajátos helyzet is. Közel vagyunk Paks- hoz. Tehát több a gyors meg­rendelés, az olyan feladat, amit már „tegnap” meg kellett volna csinálni. Nem emlékszem olyan munkára, amit úgy előkészít­hettünk volna, mint az a nagy­könyvben meg van írva. — Tehát gyorsan kellett rea­gálni? — Gyorsan, de közben meg kellett felelni a minőségi köve­telményeknek. Sőt. Olyan mi­nőségvizsgáló csoportot kellett létrehozni, amelyről addig nem is sokat hallottunk. Gondolok itt a hegesztési varratok roncso­lásos és roncsolásmentes vizs­gálatára, meg a bizonylatolási kötelezettségek betartására.- Hegesztőjük sem volt?- Az első lépcsőben négy hegesztőnk szerezte meg a mi­nősített fokozatot — de hiába volt meg a vizsga, minden má­sodik varrat selejt volt. Az idén az első félévben volt az első olyan munkánk, amikor minden vizsgálat azt mutatta, hogy jól dolgozunk. A második reaktor­blokk biztonsági hűtővízrend­szerének csöveit gyártottuk le kifogástalanul.- Annyit azért még hozzá kell fűzni — szól közbe Horváth Jó­zsef igazgató —, hogy ma már van 32 hegesztőnk és abból ti­zenhatan minősített vizsgával rendelkeznek.- Konfliktusok?- Elsősorban a termelő rész­leg és a MEO között volt. A he­gesztők és még más szakmák is teljesítmény- és minőségi bé­rezésben vannak. A MEO pedig csak kiváló munkát engedhetett tovább. Sokszor kellett igazsá­Decemberben lesz kész az új üzemcsarnok Paksra készül a cső Schuszter János lakatos­hegesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom