Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

A tÜÉPÜJSÀG 1982. május 19. Gyorsfénykép Allo Pvgacsovóríl Magyarországon turnézik. Fogadtatásának, hírnevének jellemzéséül egy tény: a Nem­zetközi Koncert Igazgatóság és az ŐRI további egyhetes prog­ramot ajánlott fel a számára, amelyet azonban nem tudott elfogadni. Párizsba készül. Szőke. Vagy vörösszöke? Mo- lett. Közvetlen. Csinos, ön­gúnyra is hajlamos. Jó humorú. Magabiztos, önáililó. Viselkedé­se oldott, barátságos, kedves. Ilyennek mutatták az első benyomások azon a sajtótá­jékoztatón, amelyet Budapes­ten, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában adott. Hogy rendkívül tudatosan dolgozik, hogy maga alakítja ki dalait, s hogy a külön gonddal össze­állított színpadi kosztümöt is szigorúan az elérendő hatás dramaturgiai eszközének te­kinti: — ezt mind maga mond­ja el. A divatnak a hangsze­relésben enged, de elképzel­hetetlennek tartja, hogy egyé­niségét valamelyik stílusirány­zathoz idomítsa. De milyennek látja önma­gát? Minek tartja magát? Milyen hagyományt követ? Ki­csoda is ön, Alla Pugacsova? — Színész-énekesnő vagyok, önmagamat akarom kifejezni. Az emberi mondanivaló a fon­tos, ehhez kell megtalálni a formát. Hogy zenét írtam, en­nek oka az volt, hogy kezdet­ben nem volt zeneszerzőm. Ko­molyságra törekedtem, s meg­próbálkoztam orosz klassziku­sokkal, náluk kerestem szöve­get, később Hja Reznyik költő szövegeit kezdtem énekelni. Én elmondtam, miről ' szeretnék énekelni, ő meg tudja írni. Voznyeszenszkij szövegét is énekeltem, de Reznyik jobb partnernek bizonyult az én szempontomból. Később már a beszédfordulataimat is beépí­tette a nekem írt szövegekbe, összegyűjtve ezeket a szöve­geket kiadta könyvben is, Az énekesnő monológjai címen. Ez a mostani turnéműsorom címe. Világhírű. Japánban, Svéd­országban, Finnországban, Franciaországbap, a szocialista országokban rajongótáborai vannak. Hazájában a hangle- mez-példányszám listavezetője. Hét nagylemez, számtalan kis­lemez után újra meg újra ének­li a Harlequin című dalt, amellyel a nemzetközi hírnév felé indult. Azt mondja, igen, ez a dali mindig más, olyan, mint a jó bor, minél régebbi, annál érettebb lesz. Mindig máshogyan, érettebben kell előadni. Neki, magának is új meg új élmény. A jegyzetelés pillanatnyi hangtalan szünetében, amikor csak a ceruzák mozognak — mintha kivárna három zenei taktust — megszólal: — Harminchárom éves va­gyok. Rendezői diplomát szerzett, a szovjet tévében műsorokat szerkeszt. A kislánya tizenegy éves, Krisztina. És Párizs? — Ügy hiszem, még jókor megyek. Most kell, mert las­san már késő lesz. . . Az, amit én csinálok, francia iskola. A műfaja? Mint mondtam, szí­nész-énekesnő, de ez a meg­határozás nem könnyű dolog... Azt hiszem, ez a műfaj: ma­ga Alla Pugacsova. KONCZEK JÓZSEF Kiállítás Hangversenyek - nyaralóknak Tolna megye pedagógus képzőművészeinek kiállítása nyílik május 22-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a megyei művelődési központ márvány- termében. A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott­ságának szervezésében 1974 óta ez a harmadik ilyen jellegű kiállítás, amelyre idén 40 al­kotás érkezett be. A zsűrizés után kilenc pedagógus 21 munkáját (tusrajz, akvarell, pasztell', olajfestmények, réz­karcok, érmek) nézhetik meg az érdeklődők június 6-ig. A kiállítást Környei Ferencné, a Budapesti Pedagógustovább­képzési Intézet főmunkatársa nyitja meg. Komolyzenei program a Ba­laton déli partján: A régi mu­zsika kertjében — a bogiári dombon, a vörös kápolna előtti színpadon — négy hangver­seny lesz, melyeket húsz óra harminc perckor kezdenek. Jú­lius 19-én az Ars Renata együt­tes muzsikál, július 26-án pe­dig a Somogy megyei Barcson megrendezésre kerülő nemzet­közi fúvószenei tábor győztesei adnak hangversenyt. Augusz­tus 2-án a budapesti Bach trió, 16-ón a Machaut együt­tes műsorára kerül sor. A balatonszemesi postamú­zeum udvarában július 8-án a Magyar Rádió fúvósötöse ját­szik, július 15-én cimbalom- és gitárhangversenyt rendeznek: Fábián Márta és Szakály Ág­nes cimbalmozik, Sztankovits Béla gitározik, hegedűn közre­működik Kovács Imre. Július 29-én a kaposvári Barokk, augusztus 5-én pedig a kapos­vári Reneszánsz együttes mu­zsikál. Váralja idénynyitás előtt A Bonyhód városi és város- környéki úttörők váraljai tábo­ra megszépülve várja 1982. évi vendégeit. _A festői környezet zsenge zöldje adja a hátteret a vakító fehérre meszelt házi­kóknak. A tavaszi nagytakarí­tás már befejeződött, most a pázsit „kozmetikázása" folyik. Június 21-én a bonyhádi gyerekek napközis táborával kezdődik Váralján az idény, mely több száz gyereknek kí­nál ezen a nyáron is sok vi­dámságot, szép úttörőemléke­ket. A gyermek- és ifjúsági tá­bor tíz napra az idén is fo­gadja a beteg gyerekeket, a Vöröskereszt szervezésében. Berreg a fűnyíró, szépül a tábor PETŐFI NÉPE Partnere lett az Alföldi Tüzép Vállalatnak az építőanyag-ipar. Nem ment ez egyszerűen. A vál­lalat vezetői tudták, hogy csak akkor tehetnek eleget a velük szemben támasztott követelmé­nyeknek, ha állandóan törek­szenek az új építőanyagok fel­kutatására, forgalomba hozata­lára. A vállalat szakemberei járták az országot, szorosabbá váltak a kapcsolatok az építő­anyag-iparral. Nem riadtak vissza a kocká­zatoktól sem. Amellett, hogy sok új építőanyag forgalomba ho­zását elsőként ők kezdték el, egyes korszerű építőanyagok ki- 1 fejlesztéséhez hozzá is járultak anyagi alapjukból. Ilyenek pél­dául: a FERT-födém, az ener­giatakarékos HŐSZI nyílászáró, a kiskunhalasi ajtók stb. Kizá­rólagos forgalmazói az ország­ban az Orosházi üveggyár HUNGAROPAN hőszigetelő üvegeinek, a lenti ajtóknak, a bajai és a kiskunhalasi HŐSZI ablakoknak. Nemcsak a mennyiségi, ha­nem a minőségi igények kielé­gítésére is törekszenek. A lakás- kultúra színvonalának növelése az áruválaszték bővítése nélkül elképzelhetetlen. A vevő azon­ban csak akkor választhatja ki ízlésének megfelelően az új árucikkeket, ha megfelelő tála­lásban látja. Ezért a szakmá­ban országosan elsőként létre­hozták mintabolt-hálózatukat. Ilyen boltjuk működik Kecske­méten, Baján, Kiskunhalason, Szegeden és Békéscsabán. A bajai és a békéscsabai boltju­kat szinte építőanyag-áruházzá alakították át. Ahol nincs ilyen lehetőség, ott a telepeken kis fahózakban rendeznek építőanyag-bemuta­tókat. Feltüntetik az árakat is. Ez nagymértékben segíti az építkezőket abban, hogy anyagi erejükhöz mérten választhassák ki a szükséges anyagokat. Dunántúlt Ilaplo A Szigetvári Konzervgyár a közelmúltban szakmai bemuta­tóra hívta a hazai konzervgyá­rak és a konzervgyártással fog­lalkozó intézmények szakembe­reit, hogy bemutassák három ez ideig országosan is egye­dülálló újdonságukat. Jelenleg hőkezeléssel pasztő­röznek. Ennél kíméletesebb az aszeptikus eljárás, kevésbé ká­rosodik a termék, jobb a minő­sége. Az új eljárással a jövő­ben külön-külön csiramentesít­hetik a lét, az anyagot, a cso­magolóanyagot. Bulgáriából hozták az ötletet. Ott láttak ha­sonló rendszert. 1979-ben kezd­ték el a kísérleteket. Ma már odáig jutottak, hogy bármikor ót tudnak állni az ilyen mód­szerrel való termelésre. Ha az ilyen eljárással készített termé­kekre nagyobb lesz a kereslet, akkor csak anyagiakon múlik az átállás. A minőség mindenkép­pen az új eljárás, mellett szól. Az üveggyárból a szigetváriak is előrecsomagolva, .több eme­letes rakatokban, raklapon kap­ták az üvegeket, amelyeket tar­gonca vitt a csarnokba, és a raklapokról kézzel kellett le­emelni az üvegeket. Az Oros­házi üveggyárban jártukkor viszont azt látták, hogy ott automata helyezi az üvegeket a raklapra. Az üvegipari Művek által ki­dolgozott berendezést átültették konzervgyári igényekre. Ma már a targonca betolja a géphez az üveggel teli raklapokat. Az ed­digi hat levevő nehéz fizikai munkáját most hárman végzik, de nem emelgetve, hanem csak gombokat nyomogatva, a gépre felügyelve. A berendezés gombnyomásra egyszerre emeli le a raklapon lévő üvegeket és teszi a szalagra gyorsan, biz­tonságosan, törés nélkül. Ugyancsak kialakítottak egy töltőgépet az ötliteres üvegek töltésére. Mint elmondták: az alapelv nem új. A Finish töltő­gépeket kellett úgy kiegészíte­niük, hogy ne kézzel kelljen az anyagot és az üveget a töltő­gépre vinni. Most a folyamatos tértöltő asztal — melyet egy ré­gi töltőgép átalakításával hoz­tak létre — térfogatra tölt. Ko­rábban három ember kellett ehhez a művelethez, a tavalyi szezontól már egy is elég, és nincs töltőanyag-veszteség — Szigetváron. FEJÉR MEGYEI HÍRLAPI Félezer hektárral bővül az el­következendő három évben a Hungarovin .etyeki célgazdasá­gának pezsgőtermő területe. A nagyüzemben, ahonnan a kül­földön igen keresett, híres Tör­ley pezsgők készítéséhez fel­használt must fele származik, az idén hatvan hektárnyi sző­lőt telepítettek, és százhét hek­tár jövendő ültevény talajának előkészítéséhez láttak hozzá. E munkákkal párhuzamosan meg­kezdték a régebbi telepítésű szőlők korszerűsítését, gépi mű­velésre való átalakítását. Mindezt az tette szükségessé, hogy a világpiacon megnőtt a kereslet a pezsgők iránt, s így az alapanyag termelését is nö­velni kell. Az etyeki gazdaság most azon fáradozik, hogy sa­ját termőterületének bővítése mellett speciális pezsgőszőlő­termesztő körzetet hozzon lét­re, a környékbeli mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekkel, ál­lami gazdaságokkal közösen. Céljuk az, hogy rövid időn be­lül megkétszerezzék a termőte­rületet, s nyolc-tíz éven belül pedig teljes egészében a körzet lássa el alapanyaggal a gyön­gyöző italt előállító budafoki Törley-gyárat, Etyeken egyébként százéves múltra tekint vissza a pezsgő­szőlő termesztése: a táj éghaj­lati és talajadottságai ugyanis kiválóan alkalmasak a pezsgő- készítéshez szükséges jellegte­len, de savakban gazdag borok termesztésére. SOMOGYI*”"’ Új termék indult útra Marca­liból a fővárosba. A héten ké­szült el a széntüzelésű kályha prototípusa a Mechanikai Mű­vek gyáregységében. Az újdon­ságot a BNV-re szállították. Kettőt-kettőt állítanak ki belő­lük a Mechanikai Művek, illetve az Energiafelügyelet standján. A széntüzelésű kályha ráné­zésre olyan, mint az olajtüze­lésű. Megtartották a szép, for­matervezett köpenyt, s ebbe építették bele a kétaknás rend­szerű, széntüzelésű kályhát. Elsősorban a közületek, isko­lák nagyméretű, több szobás lakások fűtésére alkalmasak. Körülbelül 150—200 köbméter területet képes egy kályha ki- fűteni. A tervek szerint a null­szériát július 1-én indítják, a sorozatgyártást pedig augusz­tus 1-én kezdik. így folyamato­san kielégíthetik az igényeket. Mi késztette a gyáregységet e kályha megtervezésére? Köztudott, hogy korlátozó in­tézkedés lép életbe, a közüle- teknek az olajfűtésről másra kell áttérniük. Az Energiafel­ügyelet kezdeményezésére bőví­tették a kályhacsaládjukat. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy a korábban olajkályhához fel­használt alkatrészekből áll ösz- sze, így a meglévő eszközökkel, gépekkel gyártható, mégpedig minden komolyabb beruházás nélkül. A kétaknás széntüzelésű kály­ha maximális teljesítőképessé­ge 12 kW, azaz 10 ezer kalória, a hatásfoka pedig 74 százalé­kos. Egyszerre 15—20 kiló kö­zönséges háztartási szén fér bele. A töltet nagyságától füg­gően 15—20 óra az égési idő. A tűztere hőálló lemezből ké­szül. Ha a kereskedelem rendel, akkor a marcali gyáregységben 15—20 ezer készülhet el az idén. Az óra valószínűleg ala­csonyabb lesz, mint a ma kap­ható hasonló kályháké. „Magamnak felelek” Illyés Gyulát köszöntik Vácon Magamnak felelek címmel rendez Vácon kiállítással egy­bekötött irodalmi estet, a 80 éves Illyés Gyula tiszteletére, a vállalat kultúrtermében május 22-én délután 6-kor a Híradás- technikai Anyagok Gyárának közművelődési bizottsága és a kosdi Lenin Mg. Termelőszövet­kezet. A Kossuth- és Herder- díjas költő 1972 áprilisában, a Darvas József 60. születésnap­ja tiszteletére rendezett esten találkozott a gyár kollektívájá­val, mely azóta is jó barátnak kijáró tisztelettel és szeretettel várja vissza. A születésnapját ünneplő költő tíz év előtti váci látogatásának momentumait 20 nagyméretű fotó idézi. Ebből, s Illyés Gyula öt tárlót megtöltő munkáiból rendeznek most ki­állítást a születésnapi köszön­tők. A tisztelgő irodalmi est köz­reműködői: Czine Mihály iro­dalomtörténész, Horváth Ferenc kiváló művész és a váci KISZ- kórus. Mindezeket egy parádés meghívó hozta hírül. Ki lesz ott a költő szülőföld­jének, Tolna megyének lakói közül a születésnapi megemlé­kezésen? Nem lehet tudni. Egy valamit viszont lehet: nekünk is eszünkbe juthatott volna az, ami a váci ipari üzem kollektí­vájának oly magától értetődő­en, a tíz éve született barátság jogán eszébe jutott. „Még jókor megyek Párizsba" Illyés Gyula — 1972-ben az üzemi könyvtárban A ————i I..I ■ I ———I

Next

/
Oldalképek
Tartalom