Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-19 / 115. szám
1982. május 19. KÉPÚJSÁG 5 Bogárháló és wofatox Olaszországból érkezett a kenderormányos A magyar textiliparnak jelenleg a rostkender az egyetlen olyan természetes szálú alapanyaga, amelyet a szükségletnek megfelelően évenként megtermelhetünk és amellyel a kenderfeldolgozó ipart hazai nyersanyagnál tudjuk ellátni, s ezt az alapanyagot importból sem tudnánk beszerezni. A feldolgozásból származó fogyasztási termékekből a hazai igények kielégítése mellett mind a szocialista, mind a tőkés országokba jelentős exportunk is van. Minden más, természetes szálú textilipari szálasanyagiból résiben vagy egészben importra szorulunk. Fajtáinkkal és természeti adottságainkkal egységnyi területen Európában nálunk terem a legtöbb és legjobb minőségű rostkender, illetve kenderrost. Az utóbbi esztendőkben fokozottabban jelentkező rostszilárdság- (szakítóerő) és minőségromlás a megkezdett kutatások tanúsága alapján a kenderormányos kártételére is visszavezethető. Érthető tehát, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Válilalat gesztorságával működő Szegedi Kendertermesztési Rendszerközpont megkereste az érdekelt szerveket, kutatóintézeteket, közöttük a Növényvédelmi Kutató Intézetet és a szegedi JATE növénytani tanszékét, hogy a teljesen szokatlan kártételt és a rostkárosodást felderítse, s a védekezési lehetőségeket kikutassa. Fontos ez, mert a kenderrostok néhány százalékos minőségi romlása országos méretekben milliós nagyságrendű károkat okoz és a termesztés biztonságát veszélyezteti. ÚJ HAZAI KÁRTEVŐ Az utóbbi években új kenderkártevővel „gazdagodott” a délkelet-magyarországi kendertermesztési körzet. A hamuszürke, 3 milliméter körüli, zömök ormányos bogár Magyarországon ritkaságszámba ment, azonban az utóbbi néhány évben a rostkender- termesztésnek, illetve a kenderrost ipari feldolgozásának egyik jelentős minőségi kártevője lett. A bogarak az első melegebb tavaszi napokon jönnek elő te lelőhelyeikről, s röp'képességük elegendő ahhoz, hogy a határban szétszóródva, megtalálják az éppen kikelt rostkendervetéseket. A bogár táplálkozási különlegessége, hogy a kenderen kívül elsősorban keresztesVirágú növényekről ismeretes, sőt íNyugat-IEurópában és Észak-Amerikában káposztaféléken káros is lehet. Azonban kenderről eddig csak Olaszországból, s most Magyarországról vált ismeretessé kártevő volta. üzemi kendervetéseinkben néhány évvel ezelőtt. 1978-ban jelentkezett az újabb kenderkárosító rovar, a kenderorrnányos (Cen- tothyehus rapae Gyll), amely azóta is tetemes károkat okoz. A KÁROSÍTÁS FORMÁJA A tavasszal jelentkező ormányosbogarak már a sziklevél feletti szárközben is megkezdhetik a petézést: a nőstény karcsú ormányával a kenderszár oldalába mélyesztett kis lyukba rakja csillogó, gömbölyded petéjét, amelyből meleg időben napok alatt kikéi a kis lábatlan lárva. A lárva a kenderszár bélrészében rág, a rágás nyomán szabálytalan szövetdudorok, gubacsok is keletkeznek, amelyek szomszédságában a rostipar szempontjából értékes háncsrostokon is kisebb-nagyobb duzzanat, tumorosodás képződik, s ezek mellett keresztirányú repedések keletkeznek. Utóbbiak következtében a rostok szakítószilárdsága jelentősen csökken. A kártétel okozta rostkárosodás súlyos esetekben — védéke- zés hiányában — kiterjedhet a szárak 40—50 százalékára is. Jelentéktelen vigasz, hogy a korai kártételnek megfelelően, a káro- sodási pontok zöme a kendertő alsó, 25—50 centiméterére csoportosul, s csak elhúzódó rajzás esetén hatol feljebb. Mivel a fertőzöttség zöme a szár legalsó részén helyezkedik el, a korai, időbeni védekezéssel ez könnyebben hárítható el. A KÁROSÍTÓ MEGTALÁLÁSA A védekezésihez vezető első lépcső: a károsító megtalálása, felfedezése, ami a kender rovarhálózása útján a legegyszerűbb. Magának a bogárnak szemmel való megkeresése eléggé reménytelen, nemcsak apró termete, hanem rejtett életmódja miatt is. Azonkívül közeledtünkre, de különösen a kendernövény mozgatása következtében a bogár azonnal a talajra veti magát, s halottnak tettetése (mozdulatlansága), szürke színe következtében szinte megtalálhatatlan. Az áttelelt, tavaszi bogarakat május végéig találhatjuk meg hálózás útján. A bogár már a legkorábban vetett kenderbe is jelen lehet. Ezért a bogarak jelentkezését már az egész alacsony (2—4 centiméteres) rostkendervetésen is ellenőriznünk kell a rovarhálózással. A lárvák működésének fő ideje május—június és június második felétől kezdve már előjöhetnek a frissen átalakult új bogarak; ezek azonban abban az évben már nem szaporodnak tovább. Szétszélednek a mezőn, keveset is táplálkoznak a kender vagy keresztesvirágú növények leveléből, majd ősszel telelésre húzódnak. A VÉDEKEZÉS A védekezésnek azelőtt kell megtörténnie, mielőtt a bogarak elkezdenék a petézést. Mivel a kendervetésbe betelepedő rovarok ezt azonnal elkezdik, valójában a védekezésre viszonylag rövid idő áll rendelkezésünkre. A hálózással kimutatható bogárrajzás esetén, ha 10 hálócsapásonként találunk 2—3 kenderormányost, a vegyszeres permetezéses védekezésre azonnal fel kell készülnünk. A kenderormányos kártétele akkor előzhető meg, ha időben, még a tojásrakás előtt hatásos rovarölő szer kipermetezésével elpusztítjuk a kártevőt. A kialakított üzemi védekezési tedhnológia szerint a védekezés optimális ideje; a rostkender első 2—4 lombleveles állapota. A vegyszeres permetezést a kender kelését követő napokon egyszer üzemi szinten mindenképpen el kell végezni. Vegyszerként, hatásfok és gazdaságosság szempontjából jelenleg a Wofatox 50 EC ajánlható, de alkalmas még a Metation 25 EC rovarölő növényvédő szer is egyaránt 1,5 liter/hektár dózissal. A kutatás még tovább folyik biztosabb és hatásosabb védekezési technológia kifejlesztésére. A ROSTKÁROSODÁS (MEGSZÜNTETÉSE Mivel a kenderormányos ellen eredményesen lehet védekezni, ezáltal nemcsak javítani lehet a rostok minőségét beltartalími tulajdonságaival az ipar részére, hanem a kenderormányos okozta sérülések lecsökkentésével a mezőgazdasági üzemek is jobb minőségű kenderkórótermést tudnak betakarítani. A rostkendertermesztésnek Tolna megyében régóta hagyományai vannak, s az eredmények Is kimagaslóak. Jelenleg a duna- föídvári kenderfeldolgozó üzem számára termeinek kendert a megyében, de kívánatos, hogy még nagyobb területen koncentrálódjék itt az ipar számára a kendertermesztés. Ha Tolna megyében alkalmazzák a kártevő elleni üzemi szinten is a védekezési technológiát, akkor a fertőzöttséget, illetve a rostkárosodást nagymértékben csökkenthetjük, illetve megszüntethetjük, s így a mezőgazdaság és a feldolgozóipar számára jobb minőségű nyersanyagot tudunk biztosítani. Páchy István, Tárkony Szűcs Sándor, Kendertermesztési Rendszerközpont Szeged, dr. Gulyás Sándor, JATE növénytani tanszék, Szeged, dr. Nagy (Barnabás, Növényvédelmi Kutató intézet, Budapest. . az írás megmarad" Becsukták - felújították - megnyitották Termelőszövetkezeti sütőüzem Tengelícen Tengelicen a legnagyobb nyereség: a jó hangulat, a jő kenyér, amelyből a sertések, baromfik semmit sem kapnak... Ez a felvetel akkor készült, amikor még az utolsó simításokat végezték. A községben nagy a jó kenyér és a jó szakember becsülete. A végzős nyolcadikosok közül az első szóra, hárman jelentkeztek szakmunkás- tanulónak. A ts? ösztöndíjasaiként Dombóváron sajátítják majd el a szakmát. Az elmúlt tíz évben összesen egy tenge- lici fiatalból lett sütőipari szakmunkás, most pedig háromból lesz egyszerre. A gyerekek is érzik: Tengelicen megbecsült szakma a pékmesterség. SZALAI JÁNOS Fotó: Gottvald Károly Léváiét küldött szerkesztőségünknek Stier István tengelici olvasónk 1974-ben és 1982-ben. Az 1974-ben írt levelét és az arra kapott választ nyomtatásban küldte vissza, bizonyítva ezzel is, hogy nemcsak könyvtárok, levéltárak, archívumok őrzik cikkeinket, hanem néha az olvasók is. Nyolc évvel ezelőtt Stier István azt kérdezte: Mi indokolja, hogy elveszik Tengelic sütödéjét? Az ellláitós zavartalan volt, a kenyér minősége kiváló, a sütőipari vállalat gépesítette az üzemet, ráadásul a J i I ing házaspárt néhány évvel nyugdíjba vonulásuk előtt Mözsre helyezik át. A község lakói tiltakoztak, a helyi tanács vezetői eflenvéle- ménnyel voltak kezdetben, de később átfutási próbaidőt javasoltak. A Szekszárdi Körzeti Sütőipari Vállalat akkori igazgatója lapunkon keresztül magyarázta meg: a tengelici üzem álloga erősen elavult, a kemencét fel kellene újítani, a munkaterem szűk, készáruraktár nincs, a szociális ellátottság hiányos, a padozat nem csúszásmentes, az udvara nem pormentes, a szállítást lófogat végzi és ami a leglényegesebb: pénzük sincs a tengelici üzem korszerűsítésére. Viszont Mözsön, Pakson új üzemet létesítenek, Szekszárdon kemencecserék lesznek. Az új mözsi üzemben kap munkát a Jiling házaspár is, akiknek a munkájával! nemcsak a lakosság, hanem a vállalat vezetői is elégedettek voltak, sőt, példaképül állították a vállalat dolgozói elé őket. Sorakoztak az érvek és végül csattanóként a legfőbb: ha a tengelici üzem leállásával az ellátás színvonala romlana, a vállalat eláll az eredeti tervétől. A tengeilici sütőüzemeit leállították és Mözsről szállították a kenyeret. A kezdeti jó ellátás után a tengeliciek egyre többször emlegették a Jiling házaspárt és azt az időt, amikor még jó kenyerük volt, amikor nem ide hozták, hanem Tengelicről vitték a vekniket más településekre. „Azért emlékezem erre visz- sza én is, mert hamarosan megoldódik a kenyérkérdés — írta 1982-ben küldött levelében Stier István — és ez a helyi Petőfi Tsz vezetőinek köszönhető. Felismerték, hogy ez így nem mehet tovább. A tsz-kö- zösség pénzéből felépítettek egy korszerű sütőüzemet. Itt van már a pékmester is, Kasparik Károly, aki annak idején itt tanult Jiling Endrénél. Érdemes megnézni ezt a készülő üzemet...” A meghívásnak eleget tettünk. De előbb kíváncsiak voltunk a Tolna megyei Sütőipari Vállalat igazgatójának, Varsányi Ottónak a véleményére, hogy mit szól egy konkurrens üzem létrejöttéhez. — Vállalatunk korszerűtlen üzemegységeinek rekonstrukciójával igyekszik a megye lakossága jobb ellátásának technikai feltételeit megteremteni. Ezek egyidejű végrehajtása olyan nagy beruházási ösz- szegeket igényelne, amelyek nem álltak és jelenleg sem állnak rendelkezésre. A lehetőségeknek megfelelően az V. ötéves tervben megtörtént a szekszárdi üzem komplex rekonstrukciója, a tamási üzemben korszerű alagútkemencét és kazánt építettünk be, a dombóvári üzemben felújítottuk a kemencét és kicseréltük a kazánt. A VI. ötéves tervben a Indulhat óz üzletekbe a friss, illatos, ropogós kenyér A fiatalok nagy lelkesedéssel és becsvággyal dolgoznak bonyhádi és a dombóvári üzemek rekonstrukcióját tervezzük, míg a tamási üzem rekonstrukciójára csak a VII. ötéves tervben lesz mód. — A MÉM és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya kezdeményezésére pályázatot hirdetett szövetkezetek részére, hogy tanácsi támogatással és saját eszközök felhasználásával létesítsenek sütőüzemet a helyi ellátás javítására. Erre a megyében több termelőszövetkezet és áfész — köztük a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet — vállalkozott. A helyi ellátás javítása részben tehermentesíti vállalatunkat és elősegíti azt, hogy fejlesztési eszközeinket a már említett feladatokra koncentráljuk. A tengelici Petőfi Termelőszövetkezettel együttműködési szerződést készítünk elő, amely kölcsönösség alapján üzemzavarok esetén is biztosítja a község ellátását. A tengelici Petőfi Termelő- szövetkezet sütőüzemét 1982. április 30-án adták át. Már a próbasütések idején kiderült: a kenyér kiváló. A tengelici élelmiszerboltban a korábbi mennyiség duplája fogyott. — Korábban probléma volt a kenyér minőségével, a szállítással. A község lakói elégedetlenek voltak. Nekünk sem volt mindegy, hogy dolgozóink mennyi ideig ácsorognak kenyérre várva és az sem, milyen hangulatban végzik a munkájukat. Évekig nem tudtunk ezen a helyzeten változtatni — magyarázza a Petőfi Termelőszövetkezet főkönyvelője, Kovács Kálmán. — Tavaly nyáron végre jó alkalom kínálkozott. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya egyszeri fejlesztési alap átadásával — ötszázezer forinttal — lehetővé tette, hogy belekezdjünk a sütőüzem építésébe, illetve átépítésébe. A község lakói örültek, amikor a termelőszövetkezet megvásárolta Jilingéktől a pékséget, a tanács pedig segített abban, hogy szolgálati lakást kapjon a pékmester, Kasparik Károly, akit Nagydorogról hoztak vissza Tengelicre. A sütőüzem érdekében összefogott a falu. A termelőszövetkezet szocialista brigádjai vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik és beszerelik a műszaki berendezéseket. Munkájuk értéke mintegy 200 ezer forint. A régi üzem megfiatalodott. A legszükségesebb gépeket mind beszerezték. A három szakmunkás és a három segédmunkás biztosítani tudja Tengelic, Júlia-major, Közép- és Fellsőtengelic és Tengelic-Sző- lőhegy lakóinak a friss kenyeret, a péksüteményt. Később talán Paksnak is jut a péksüteményből. Ez még csak terv, mint ahogy terveik között szerepel a réteslapkészítés és más sütőipari termék gyártása — Célunk nem a nyereség, hanem a jó ellátás! — mondta a főkönyvelő.
