Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

1982. május 19. KÉPÚJSÁG 5 Bogárháló és wofatox Olaszországból érkezett a kenderormányos A magyar textiliparnak jelenleg a rostkender az egyetlen olyan természetes szálú alapanyaga, amelyet a szükségletnek megfelelően évenként megtermelhetünk és amellyel a kender­feldolgozó ipart hazai nyersanyagnál tudjuk ellátni, s ezt az alap­anyagot importból sem tudnánk beszerezni. A feldolgozásból szár­mazó fogyasztási termékekből a hazai igények kielégítése mellett mind a szocialista, mind a tőkés országokba jelentős exportunk is van. Minden más, természetes szálú textilipari szálasanyagiból résiben vagy egészben importra szorulunk. Fajtáinkkal és termé­szeti adottságainkkal egységnyi területen Európában nálunk terem a legtöbb és legjobb minőségű rostkender, illetve kenderrost. Az utóbbi esztendőkben fokozottabban jelentkező rostszilárdság- (szakítóerő) és minőségromlás a megkezdett kutatások tanúsága alapján a kenderormányos kártételére is visszavezethető. Érthető tehát, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Válilalat gesztorságával működő Szegedi Kendertermesztési Rendszerközpont megkereste az érdekelt szerveket, kutatóintézeteket, közöttük a Növényvédelmi Kutató Intézetet és a szegedi JATE növénytani tanszékét, hogy a teljesen szokatlan kártételt és a rostkárosodást felderítse, s a vé­dekezési lehetőségeket kikutassa. Fontos ez, mert a kenderrostok néhány százalékos minőségi romlása országos méretekben milliós nagyságrendű károkat okoz és a termesztés biztonságát veszé­lyezteti. ÚJ HAZAI KÁRTEVŐ Az utóbbi években új kenderkártevővel „gazdagodott” a délkelet-magyarországi kendertermesztési körzet. A hamuszürke, 3 milliméter körüli, zömök ormányos bogár Magyarországon ritka­ságszámba ment, azonban az utóbbi néhány évben a rostkender- termesztésnek, illetve a kenderrost ipari feldolgozásának egyik jelentős minőségi kártevője lett. A bogarak az első melegebb ta­vaszi napokon jönnek elő te lelőhelyeikről, s röp'képességük ele­gendő ahhoz, hogy a határban szétszóródva, megtalálják az ép­pen kikelt rostkendervetéseket. A bogár táplálkozási különleges­sége, hogy a kenderen kívül elsősorban keresztesVirágú növények­ről ismeretes, sőt íNyugat-IEurópában és Észak-Amerikában káposz­taféléken káros is lehet. Azonban kenderről eddig csak Olasz­országból, s most Magyarországról vált ismeretessé kártevő volta. üzemi kendervetéseinkben néhány évvel ezelőtt. 1978-ban je­lentkezett az újabb kenderkárosító rovar, a kenderorrnányos (Cen- tothyehus rapae Gyll), amely azóta is tetemes károkat okoz. A KÁROSÍTÁS FORMÁJA A tavasszal jelentkező ormányosbogarak már a sziklevél fe­letti szárközben is megkezdhetik a petézést: a nőstény karcsú or­mányával a kenderszár oldalába mélyesztett kis lyukba rakja csil­logó, gömbölyded petéjét, amelyből meleg időben napok alatt kikéi a kis lábatlan lárva. A lárva a kenderszár bélrészében rág, a rágás nyomán szabálytalan szövetdudorok, gubacsok is kelet­keznek, amelyek szomszédságában a rostipar szempontjából érté­kes háncsrostokon is kisebb-nagyobb duzzanat, tumorosodás kép­ződik, s ezek mellett keresztirányú repedések keletkeznek. Utób­biak következtében a rostok szakítószilárdsága jelentősen csök­ken. A kártétel okozta rostkárosodás súlyos esetekben — védéke- zés hiányában — kiterjedhet a szárak 40—50 százalékára is. Je­lentéktelen vigasz, hogy a korai kártételnek megfelelően, a káro- sodási pontok zöme a kendertő alsó, 25—50 centiméterére cso­portosul, s csak elhúzódó rajzás esetén hatol feljebb. Mivel a fertőzöttség zöme a szár legalsó részén helyezkedik el, a korai, időbeni védekezéssel ez könnyebben hárítható el. A KÁROSÍTÓ MEGTALÁLÁSA A védekezésihez vezető első lépcső: a károsító megtalálása, felfedezése, ami a kender rovarhálózása útján a legegyszerűbb. Magának a bogárnak szemmel való megkeresése eléggé remény­telen, nemcsak apró termete, hanem rejtett életmódja miatt is. Azonkívül közeledtünkre, de különösen a kendernövény mozgatása következtében a bogár azonnal a talajra veti magát, s halottnak tettetése (mozdulatlansága), szürke színe következtében szinte megtalálhatatlan. Az áttelelt, tavaszi bogarakat május végéig ta­lálhatjuk meg hálózás útján. A bogár már a legkorábban vetett kenderbe is jelen lehet. Ezért a bogarak jelentkezését már az egész alacsony (2—4 centiméteres) rostkendervetésen is ellenőriz­nünk kell a rovarhálózással. A lárvák működésének fő ideje má­jus—június és június második felétől kezdve már előjöhetnek a frissen átalakult új bogarak; ezek azonban abban az évben már nem szaporodnak tovább. Szétszélednek a mezőn, keveset is táp­lálkoznak a kender vagy keresztesvirágú növények leveléből, majd ősszel telelésre húzódnak. A VÉDEKEZÉS A védekezésnek azelőtt kell megtörténnie, mielőtt a bogarak elkezdenék a petézést. Mivel a kendervetésbe betelepedő rova­rok ezt azonnal elkezdik, valójában a védekezésre viszonylag rö­vid idő áll rendelkezésünkre. A hálózással kimutatható bogár­rajzás esetén, ha 10 hálócsapásonként találunk 2—3 kender­ormányost, a vegyszeres permetezéses védekezésre azonnal fel kell készülnünk. A kenderormányos kártétele akkor előzhető meg, ha időben, még a tojásrakás előtt hatásos rovarölő szer kipermetezésével el­pusztítjuk a kártevőt. A kialakított üzemi védekezési tedhnológia szerint a védekezés optimális ideje; a rostkender első 2—4 lomb­leveles állapota. A vegyszeres permetezést a kender kelését kö­vető napokon egyszer üzemi szinten mindenképpen el kell végez­ni. Vegyszerként, hatásfok és gazdaságosság szempontjából je­lenleg a Wofatox 50 EC ajánlható, de alkalmas még a Metation 25 EC rovarölő növényvédő szer is egyaránt 1,5 liter/hektár dózis­sal. A kutatás még tovább folyik biztosabb és hatásosabb véde­kezési technológia kifejlesztésére. A ROSTKÁROSODÁS (MEGSZÜNTETÉSE Mivel a kenderormányos ellen eredményesen lehet védekezni, ezáltal nemcsak javítani lehet a rostok minőségét beltartalími tu­lajdonságaival az ipar részére, hanem a kenderormányos okozta sérülések lecsökkentésével a mezőgazdasági üzemek is jobb mi­nőségű kenderkórótermést tudnak betakarítani. A rostkendertermesztésnek Tolna megyében régóta hagyomá­nyai vannak, s az eredmények Is kimagaslóak. Jelenleg a duna- föídvári kenderfeldolgozó üzem számára termeinek kendert a megyében, de kívánatos, hogy még nagyobb területen koncentrá­lódjék itt az ipar számára a kendertermesztés. Ha Tolna megyében alkalmazzák a kártevő elleni üzemi szin­ten is a védekezési technológiát, akkor a fertőzöttséget, illetve a rostkárosodást nagymértékben csökkenthetjük, illetve megszüntet­hetjük, s így a mezőgazdaság és a feldolgozóipar számára jobb minőségű nyersanyagot tudunk biztosítani. Páchy István, Tárkony Szűcs Sándor, Kendertermesztési Rendszerközpont Szeged, dr. Gulyás Sándor, JATE növénytani tanszék, Szeged, dr. Nagy (Barnabás, Növényvédelmi Kutató intézet, Budapest. . az írás megmarad" Becsukták - felújították - megnyitották Termelőszövetkezeti sütőüzem Tengelícen Tengelicen a legnagyobb nyereség: a jó hangulat, a jő kenyér, amelyből a sertések, baromfik semmit sem kapnak... Ez a felvetel akkor készült, amikor még az utolsó simításokat végezték. A községben nagy a jó ke­nyér és a jó szakember be­csülete. A végzős nyolcadiko­sok közül az első szóra, hár­man jelentkeztek szakmunkás- tanulónak. A ts? ösztöndíjasai­ként Dombóváron sajátítják majd el a szakmát. Az elmúlt tíz évben összesen egy tenge- lici fiatalból lett sütőipari szak­munkás, most pedig háromból lesz egyszerre. A gyerekek is érzik: Tengelicen megbecsült szakma a pékmesterség. SZALAI JÁNOS Fotó: Gottvald Károly Léváiét küldött szerkesztő­ségünknek Stier István tengelici olvasónk 1974-ben és 1982-ben. Az 1974-ben írt levelét és az arra kapott választ nyomtatás­ban küldte vissza, bizonyítva ezzel is, hogy nemcsak könyv­tárok, levéltárak, archívumok őrzik cikkeinket, hanem néha az olvasók is. Nyolc évvel ez­előtt Stier István azt kérdezte: Mi indokolja, hogy elveszik Tengelic sütödéjét? Az ellláitós zavartalan volt, a kenyér mi­nősége kiváló, a sütőipari vál­lalat gépesítette az üzemet, ráadásul a J i I ing házaspárt néhány évvel nyugdíjba vonu­lásuk előtt Mözsre helyezik át. A község lakói tiltakoztak, a helyi tanács vezetői eflenvéle- ménnyel voltak kezdetben, de később átfutási próbaidőt ja­vasoltak. A Szekszárdi Körzeti Sütőipari Vállalat akkori igaz­gatója lapunkon keresztül ma­gyarázta meg: a tengelici üzem álloga erősen elavult, a kemen­cét fel kellene újítani, a mun­katerem szűk, készáruraktár nincs, a szociális ellátottság hiányos, a padozat nem csú­szásmentes, az udvara nem pormentes, a szállítást lófogat végzi és ami a leglényege­sebb: pénzük sincs a tengelici üzem korszerűsítésére. Viszont Mözsön, Pakson új üzemet lé­tesítenek, Szekszárdon kemen­cecserék lesznek. Az új mözsi üzemben kap munkát a Jiling házaspár is, akiknek a mun­kájával! nemcsak a lakosság, hanem a vállalat vezetői is elégedettek voltak, sőt, példa­képül állították a vállalat dol­gozói elé őket. Sorakoztak az érvek és végül csattanóként a legfőbb: ha a tengelici üzem leállásával az ellátás színvo­nala romlana, a vállalat eláll az eredeti tervétől. A tengeilici sütőüzemeit leál­lították és Mözsről szállították a kenyeret. A kezdeti jó ellátás után a tengeliciek egyre többször em­legették a Jiling házaspárt és azt az időt, amikor még jó ke­nyerük volt, amikor nem ide hozták, hanem Tengelicről vit­ték a vekniket más települé­sekre. „Azért emlékezem erre visz- sza én is, mert hamarosan megoldódik a kenyérkérdés — írta 1982-ben küldött levelében Stier István — és ez a helyi Petőfi Tsz vezetőinek köszön­hető. Felismerték, hogy ez így nem mehet tovább. A tsz-kö- zösség pénzéből felépítettek egy korszerű sütőüzemet. Itt van már a pékmester is, Kas­parik Károly, aki annak idején itt tanult Jiling Endrénél. Ér­demes megnézni ezt a készülő üzemet...” A meghívásnak eleget tet­tünk. De előbb kíváncsiak vol­tunk a Tolna megyei Sütőipari Vállalat igazgatójának, Varsá­nyi Ottónak a véleményére, hogy mit szól egy konkurrens üzem létrejöttéhez. — Vállalatunk korszerűtlen üzemegységeinek rekonstruk­ciójával igyekszik a megye la­kossága jobb ellátásának technikai feltételeit megterem­teni. Ezek egyidejű végrehajtá­sa olyan nagy beruházási ösz- szegeket igényelne, amelyek nem álltak és jelenleg sem áll­nak rendelkezésre. A lehetősé­geknek megfelelően az V. öt­éves tervben megtörtént a szek­szárdi üzem komplex rekonst­rukciója, a tamási üzemben korszerű alagútkemencét és kazánt építettünk be, a dom­bóvári üzemben felújítottuk a kemencét és kicseréltük a ka­zánt. A VI. ötéves tervben a Indulhat óz üzletekbe a friss, illatos, ropogós kenyér A fiatalok nagy lelkesedéssel és becsvággyal dolgoznak bonyhádi és a dombóvári üze­mek rekonstrukcióját tervezzük, míg a tamási üzem rekonst­rukciójára csak a VII. ötéves tervben lesz mód. — A MÉM és a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya kezdemé­nyezésére pályázatot hirdetett szövetkezetek részére, hogy ta­nácsi támogatással és saját eszközök felhasználásával léte­sítsenek sütőüzemet a helyi ellátás javítására. Erre a me­gyében több termelőszövetke­zet és áfész — köztük a ten­gelici Petőfi Termelőszövetke­zet — vállalkozott. A helyi el­látás javítása részben teher­mentesíti vállalatunkat és elő­segíti azt, hogy fejlesztési esz­közeinket a már említett fel­adatokra koncentráljuk. A ten­gelici Petőfi Termelőszövetke­zettel együttműködési szerző­dést készítünk elő, amely köl­csönösség alapján üzemzava­rok esetén is biztosítja a köz­ség ellátását. A tengelici Petőfi Termelő- szövetkezet sütőüzemét 1982. április 30-án adták át. Már a próbasütések idején kiderült: a kenyér kiváló. A tengelici élelmiszerboltban a korábbi mennyiség duplája fogyott. — Korábban probléma volt a kenyér minőségével, a szállí­tással. A község lakói elége­detlenek voltak. Nekünk sem volt mindegy, hogy dolgozóink mennyi ideig ácsorognak ke­nyérre várva és az sem, mi­lyen hangulatban végzik a munkájukat. Évekig nem tud­tunk ezen a helyzeten változ­tatni — magyarázza a Petőfi Termelőszövetkezet főkönyve­lője, Kovács Kálmán. — Ta­valy nyáron végre jó alkalom kínálkozott. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya egyszeri fejlesz­tési alap átadásával — ötszáz­ezer forinttal — lehetővé tet­te, hogy belekezdjünk a sütő­üzem építésébe, illetve át­építésébe. A község lakói örültek, ami­kor a termelőszövetkezet meg­vásárolta Jilingéktől a péksé­get, a tanács pedig segített abban, hogy szolgálati lakást kapjon a pékmester, Kasparik Károly, akit Nagydorogról hoz­tak vissza Tengelicre. A sütő­üzem érdekében összefogott a falu. A termelőszövetkezet szo­cialista brigádjai vállalták, hogy társadalmi munkában el­készítik és beszerelik a műszaki berendezéseket. Munkájuk ér­téke mintegy 200 ezer forint. A régi üzem megfiatalodott. A legszükségesebb gépeket mind beszerezték. A három szak­munkás és a három segéd­munkás biztosítani tudja Ten­gelic, Júlia-major, Közép- és Fellsőtengelic és Tengelic-Sző- lőhegy lakóinak a friss kenye­ret, a péksüteményt. Később talán Paksnak is jut a péksü­teményből. Ez még csak terv, mint ahogy terveik között sze­repel a réteslapkészítés és más sütőipari termék gyártása — Célunk nem a nyereség, hanem a jó ellátás! — mondta a főkönyvelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom