Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
1982. április 24. ^tRÈPÜJSÀG 11 Bachollèt és Alex Jordan a csoport két művésze a kiállításon Színházaink történetéből A Grapus-csoport kiállítása A rablólovag sasfészke A Grapus néhány francia grafikusból álló csoport neve. Munkáikban a szakmai tudás összefonódik a művész alkotó szabadságával, amely nemcsak az alkotó saját elképzeléseit testesíti meg, hanem a megrendelőét is. A csoport 1970-ben alakult, az alapító tagok, a három Grapus, Perre Bemard, Gerard Paris- Clavel és Francois Miehe, azóta is a kidolgozott koncepció szerint dolgoznak. Az eltelt idő alatt a csoport tagjainak száma tízre emelkedett. Kizárólag társadalmi, kulturális és politikai területek számára dolgoznak, mint például színházak, kultúrközpontok, múzeumbk, egyesületek és politikai csoportok. A Grapus-kollektíva hazánk több városában mutatkozott be, s most Budapesten á Dorottya utcai kiállítóteremben látható 70 agitációs, politikai és kulturális témájú plakátjuk. A Mátra magas vonulatai lankákká szelídülnek, s az erdőktől koszorúzott Messzelátó- heggyel együtt őrzik azt a kis dombot, amelyre egykor Nána sokat emlegetett vára épült. Hajdani urai — a híres Aba- nemzetség tagjai és leszármazottai — akkora területet birtokoltak, amelynek határai egészen bperjesig terjedtek. Tailán a festői környezet csalogatta őket ide, mindenesetre innen kormányozták hatalmas uradalmaikat, itt rendezték be fényes fészküket. Amikor az Árpád-háznak magva szakadt, többségük Csák Mátéra esküdött, ám a család egyik ága, a Kompolti nevet viselő, jó lapra tett, s az Anjou- király, Károly Róbert szolgálatába szegődött. A jutalom nem maradt el, s gazdagságuk még inkább gyarapodott. . . Az erősség helyén már a honfoglalás után jobbágyok telepedtek meg. Ide épült — a XI—XII. százdaban egy kis méretű, kör alakú, román stílusjegyeket őrző plébániatemplom. Körülötte temető húzódott, amelyet a régészeti kutatások feltártak. Az Abák, majd a Kompoltiak lehetőségeikhez mérten terjeszkedtek, s védelmet nyújtó otthonuk alapjait’ nem sokkal a tatárjárás után rakták le. Ez aztán lassan emberöltőről emberöltőre formálódott hamisítatlan főúri rezidenciává. Nevéhez nem fűződnek fé-, nyés haditettek, a kis számú őrség nem állhatott ellen a mesz- szehordó tűzfegyvereknek, s a szemközti domb is komoly veszélyt jelentett, hiszen innen ágyúk serege vehette volna ostrom alá. Sosem erősítették meg külső tornyokkal, rondellákkal, bástyákkal. Magas és erős falai — a nyilak és a hajítógépek idejében — mégis biztos menedéket nyújtottak a váratlan támadások e|len. A Kompoltiakat a Losoncy család követte. Az ő rokonuk A Kaposvári Csiky Gergely Színház volt az a hírhedt rablólovag, akit a mohácsi vész után országszerte rettegve emlegettek. Móré László ugyanis gátlástalanul halászott a zavarosban, s kegyetlen csapatával egyaránt rabolta a magyarokat, a törököket és a németeket. A krónikások szerint óriási vagyont harácsolt össze, egészen addig, amíg maga ellen nem haragította a budai basát. Szorongattatva a nánai várba menekült fiaival együtt, a keleti főúr seregei azonban ide is követték, s a rablóvezér egykettőre rájött, hogy nem sokáig tarthatja magát. Istvánffy Miklós, korának művelt krónikása, egy cselvetését is megemlíti. A támadók pénzéhségére gondolva, aranyakat szóratott közéjük. A török mégsem torpant meg: elfoglalta Móré sasfészkét, s őt — fogolyként — a konstantinápolyi Héttoronyba hurcolta. Azt mesélik ma is, hogy kincseit valahol a várban elásta. Nyomára persze senki sem bukkant, a legenda mégis mindmáig él. (Az igazi érték nem a rablott vagyon, hanem az erősség, amelynek feltárt romjai megőrizték a-középkori, a XV. századi vár konstrukcióját, a kettős falgyűrűvel övezett, a palotából, a kápolnából, a lakó- és gazdasági épületekből állá együttest... Á török feldúlta, s ezután senki sem törődött vele. A hajdan büszke falakat befedte a föld, a gótikus vártemplom, s a belső kaputorony falai omladoztak. A köveket a lakosság építkezéshez hordta el. Kárt okoztak a leventékből toborzó- dott amatőr régészek is. A maradványok megmentéséhez a hatvanas években .kezdtek a község vezetői. Először csak erősítést kértek, mert az omlás veszélyeztette a környéken lévő házak biztonságát, s az alkalmi látogatók testi épségét. Az Országos Műemléki Felügyelőség azonban sokkal többet tett: munkatársai 1962 őszén hozzákezdtek a teljes feltáráshoz. Ekkor bontakozott ki a részben alápincézett, emeletes, két szobasorból álló palota, faragott, gótikus kőtöredékeivel, a téglapadlós, a kőbordás hálóboltozattal fedett reprezentatív helyiségeinek maradványaival, az északnyugati sarkon meghúzódó ciszternával. Rátaláltak az udvaron elhelyezett vörösmárvány domborműre is, amely a XV. századi falikutat díszítette. Előkerült igen sok használati tárgy is. PÉCSI ISTVÁN Az első színtársulat 1810-ben érkezett Kaposvárra, és hogy a város lakossága igen hamar kezdte megbecsülni és érteni a színművészetet, annak igen ékes bizonyítékai vannak. 1815-ben ugyanis a vármegye nemessége közgyűlésen határozta el, hogy színielőadásokat tartat, és az előadások jövedelmét felajánlja a Nemzeti Színház építésére! 1827-től hosszabb időn keresztül rangos társulat játszik: Balogh István igazgatása alatt tekintélyes repertoárban gyönyörködhet,a közönség. Balogh 16 új darabot mutat be. Az előadásokat korábban szabadtéren tartották, s 1828-ban megszületik az engedély arra, hogy játszani lehessen a városházán. Színielőadásokat tartottak még a Szarvas vendéglőben — a Deák tér és Baross utca sarkán állt —, mely viszonylag huzamos ideig adott otthont színtársulatoknak. 1885- ben az itt felépített faalkot- mdhy már annyira elrongáló- dot, veszélyessé vált, hogy le kellett bontani. De már 1886- ban határozat születik a „Sétatéri Színkör" megépítésére. A kortársak a kivitelezés hosszas „elhúzódásáról" beszélnek — mai fogalmaink szerint mégis rendkívül gyorsan, 1888-ra felépül a színház. Természetesen fából, kátránnyal bevonva. A kaposvári színházi élet első nagy korszakát Somogyi Károly igazgatása otott élte. Somogyi nemcsak elismert, kitűnő színész voit, de jelentékeny rendező is. Hosszá ideig vall tágja az Országos Színészegyesületnek is. Mégis, a lelkesedés és támogatás ellenére már Somogyinak is keserves harcot kellett vívnia a rendkívül kiszámíthatatlan, változékony érdeklődéssel; Egy-egy évad télt házakkal indult, majd szinte eltűnt á közönség a színházból. A Kaposvári Csiky Gergely Színház épülete Somogyi kitartóan, igen jó érzékkel igyekezett úrrá lenni az érdektelenségen. 1898-ban, amikor lejárt első, tíz évre kötött szerződése, a város közönsége egyöntetűen kívánja szerződésének meghosszabbítá- Mt. Somogyi 40 éve* szökései jubileumát 1903-ban óriási lelkesedéssel, bensőségesen ün- ‘MpWr. Az évforduló meglepetése’. a másodízben 5 évre kötött szerződését lejárta után nem hosszabbítják meg. Ebben az időben bontakozik ki az ún. „színikerületi rendszer", melynek „célja az ország színikerületét úgy beosztani, hogy a színtársulatok egymással és egymástól megférve működjenek, kellő anyagi támogatás mellett, hazai kultúránk előnyére és javára". Kaposváron 1903-ban Nádas- sy József vette át a színházat és igyekezett neves művészeket megnyerni vendégszerepléssorozatra. fgy játszott többször is a színházban Blaha Lujza, Márkus Emília, Újthózy Ede. 1907-től ttoHa Kálmán a színház igazgatói«. Balte különleges érdeme, hogy 1908. június 2-tól napilapot adott ki Színházi Újság címen. A Sétatéri Színkör épületéi 1912-ben hatalmas tűzvész pusztította el. De Kaposvárott nem maradt színház nélkül a közönség. A. város még idejében megbízta Magyar Ede és Stahl József szegedi építészeket egy új, modern kőszinház elkészítésével, 1911. szeptember 4-én került sor az új kőszínház felavatására, melynek különlegessége vasbeton szerkezete volt. A színházat Polgár Károly igazgató társulata nyitotta a Cigánybáróval, az ünnepség másnapján pedig a Bánk bánnal, Beregi Oszkár vendégfellépté' >- ; As I. világháború alatt idjfSft-,' teljeseri szünetek a színjátszás Kaposvárott, s a két vHT rú ével között sem beszéli érdemleges színházi életrő A felszabadulás után tertrié* szelesen Kaposvár színházi éjfcté is gyökeresen megváltozott. Mégis jó néhány esztendőt kellett várni ahhoz, hogy 1955- ben végre megalakuljon a város saját színházi társulata. RÉVY ESZTER Részlet a várból Részlet a kiállításról Avignoni fesztivál 1982 /
