Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

Mai számunkból A LAKÁSHELYZET JAVÍTÁSÁRA (3. old.) ON KÉRDEZ (4. old.) CSALÁD - OTTHON (5. old.) LUXEMBURG VÁLOGATOTTJA KIRÁNDULÁS TOLNÁN MÁRÉ VÁRÁHOZ (6. old.) (6. old.) A műszaki egyetemeken és főiskolákon terjed az „egsiz- mus”, vagyis az a jelenség, hogy a diákok elégségesekkel csúszkálnak át vizsgáikon - mondta nemrégiben az ország- gyűlés ipari bizottságának ülésén egy fiatal képviselőnő, a Diósgyőri Gépgyár mérnöke. Ezzel egyszersmind utalt arra is, hogy a műszaki pályák korábbi presztízse jócskán csök­kent, következésképpen gyengült vonzereje is. A műszaki egyetemek némely karán már, az utánpótlás felkészültségi színvonalát illetően aggályokra okot adó, ala­csony mérce szerint veszik fel a jelentkezőket - hallani több helyről is. Mi az oka ennek a jelenségnek? Mi az oka an­nak, hogy némelyik műszaki diplomás - önszántából — fizi­kai munkakörben, gép mellett": nem a képzettségének meg­felelő beosztásban helyezkedik el? S mi az oka annak, hogy lassan már meg sem lepődünk, amikor megtudjuk: az egyik fővárosi uszoda büféjében a pincér teendőit egy okleveles mérnök látja el? Jóllehet a műszaki pályákra is többségében a szakma iránti vonzalom, a tenniakarás viszi a fiatalokat, tenniaka- rásuk azonban sok helyütt akadályokba ütközik. Ki kell vár­ni sorukat, hogy előbbre lépjenek, addig csak másod-, har­mad-, huszadrangú feladatokat látnak el. Ezt részben az is okozza, hogy nincs megfelelő arány a különböző típusú és végzettségű műszakiak - mérnökök, üzemmérnökök, techni­kusok - között. Sok az elméleti, kevés a gyakorlati szak­ember. A hozzáértők szerint nem vált be például az a tíz esztendővel ezelőtt bevezetett képzési módszer, amely meg­szüntette a technikumokat és helyettük szakközépiskolákat hozott létre. Sokan problematikusnak látják az üzemmérnök­képzést is. Az üzemmérnököknek a technikusnál magasab­ban képzett gyakorlati szakembereknek kellene lenniük. Ám nem annyira gyakorlati mérnökök, mint elméletileg gyen­gébben képzett szakemberek. A pályát sokan a méltánytalannak tartott anyagi-társa­dalmi megbecsülés miatt hagyják el. A Mecseki Szénbá­nyákban műszaki értelmiségiek körében végzett vizsgálat szerint a mérnökök, technikusok, konstruktőrök a különböző tásadalmi, gazdasági, műszaki körülményeket tekintve leg­kevésbé a társadalmi megbecsüléssel elégedettek. Ami az anyagi díjazást illeti, az utóbbi időszakban - viszonylago­san - sokat romlott. A Lenin Kohászati Műveknél és a Diós­győri Gépgyárban például a műszakiak bére - ha a mun­kások átlagbérét 1-nek vesszük - 1971-ben 2,1 volt, s ez a szám 1980-ra 1,32-re csökkent. Falusné Szikra Katalin a Társadalmi Szemle márciusi számában megjelent cikkében táblázatot közöl az iparban foglalkoztatott műszaki alkal­mazottak kereseti alakulásáról. Eszerint 1955-ben 72 szá­zalékkal 1978-ban 39 százalékkal kerestek többet a műszaki alkalmazottak, mint a munkások. Ilyenformán ma a beosztott mérnök keresete alig haladja meg a szakmunkásokét, sőt, sokszor alatta marad annak. A mérnökök összeadott, úgynevezett „életkeresete” a negy­venéves korukra éri el a munkásokét. Ez azért is gondot okoz, mert számos szociális kedvez­ményben - például a lakáselosztásnál, gyermekük óvodai, bölcsődei elhelyezésénél - hátrányos helyzetbe kerülnek. Tény persze, hogy ez sem általános: a vidéki ipartelepítés sok helyütt csak úgy oldható meg, ha a műszaki szakembe­rek, a fővárosi illetve a nagy iparvárosok körülményeihez képest, kedvezményeket kapnak fizetésben, lakásban, s van perspektíva az előrelépésben is. Az említett okok - legalábbis részben - talán választ adnak az írás elején feltett kérdésekre; az „egsizmusra" és a presztízs csökkenésére. Am az is nyilvánvaló, hogy a je­lenlegi helyzeben, a szűkös pénzügyi keretekből a műszaki értelmiség anyagi gondjai nem enyhíthetők, nem szüntet­hetők meg általános béremeléssel. Elgondolkodtató azon­ban, hogy a műszaki alkotó értelmiség túlóráit, az otthon munkával töltött szombat-vasárnapjait nemigen díjazzák. Még inkább továbbgondolásra és megfontolásra érdemes a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének javaslata, amely szerint a kedvezményekre való jogosultsá­got a jövőben nem egy réteghez, szakmához való tartozás alapján, hanem egyénileg, a végzett munka szerint kellene elbírálni. Tény, hogy az országban általában nem túl jó az emberek úgynevezett bérdifferencia-tűrőképessége. Ám az is valószínű, hogy a legtöbb vállalatnál még bőven a tűrés­határon belül vannak, s lenne lehetőség arra, hogy a jól „húzó” műszaki értelmiségi is többet kereshessen. Ez a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézeteknél „önér­dek" is. Hiszen az a vezető, akii nem ismeri fel a műszaki értelmiség szerepét, jelentőségét, mulasztásának következ­ményeit előbb-utóbb vállalata eredményein is tapasztalja majd. MOLNÁR PATRÍCIA Vietnam gazdaságának fejlesztése 0 szakszervezetek szerepe Bulgáriában Todor Zsivkov felszólalása a bolgár szakszervezetek IX. kongresszusán A bolgár szakszervezetek IX. kongresszusának szombati ülé­sén felszólalt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke. Zsivkov ki­emelte, hogy a beszámoló kri­tikus és önkritikus hangneme élénk vitára adott alkalmat, örömét fejezte ki, hogy a kong­resszusi küldöttek nem hunyták be szemüket a nehézségek, a fogyatékosságok, a problémák előtt, ami egyúttal biztosítéka annak, hogy a bolgár szakszer­vezetek a jövőben is hivatásuk magaslatán fognak állni. — A Bolgár Kommunista Párt mindig szoros kapcsolatot tar­tott a fortadalmi szakszerveze­tekkel. így lesz ez a jövőben is, amikor kétségtelenül tovább nő a szakszervezetek szerepe a társadalom irányításában — mutatott rá Todor Zsivkov. —, A szakszervezetek jelentik a biztosítékát annak, hogy Követ­kezetesen meghonosítsák az új gazdasági szemléletet és mechanizmust, harmonikusan egyeztessék az össznépi és a csoportérdeket, új tartalommal töltsék meg a szocialista mun­kaversenyt, valóra váltsák a párt és az állam szociálpoliti­káját. Zsivkov vázolta azokat a kérdéseket, amelyek a párt- és állami vezetést ezen a téren foglalkoztatják. Tervezik egye­bek között a gyermekgondozási segély bevezetését, a nyugdíjak emelését, a lakásgazdálkodás gyökeres reformját az igazságo­sabb lakáselosztás érdekében. Todor Zsivkov részletesen szólt az új gazdasági mecha­nizmus több kérdéséről, köztük a fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának megszilárdításáról, a tulajdon- viszonyok alakulásáról, az áru- és pénzviszonyok szerepéről, a tervgazdaság korszerűsítéséről, az új brigádszervezetről, a szo­cialista demokrácia elmélyíté­séről. Nyomatékosan rámuta­tott a jogok és a kötelezettsé­gek egymást feltételező, harmo­nikus egységére és éles szavak­kal ítélte el azokat, akik haj­lamosak erről megfeledkezni. Utalt a jelenlegi bonyolult, feszült nemzetközi helyzetből származó nehézségekre, ki­emelve: kudarcra ítélt az im­perialista köröknek az a hiú ábrándja, hogy példátlan fegy­verkezési versenyt diktálva megakadályozzák a szocialista országok életszínvonal-emelési programjainak megvalósítását. Az emberiség számára nincs más alternatíva, mint a béké­ért, az enyhülésért és a lesze­désért folytatott harc sikerre vitele, amihez a Bolgár Nép- köztársaság a jövőben is hozzá­járul. Újabb intézkedéseket hoztak Vietnamban, hogy a VKP ötö­dik kongresszusán elhatározott élelmiszer-termelési programot megvalósíthassák. Az 1985-ig terjedő időszak­ban évente egymillió tonnával kell növelni az élelmiszer-ter­melést, amely tavaly elérte a 15 millió tonnás, rekordnak számító szintet. Hogy ezt telje­síthessék, rendkívüli erőfeszíté­sekre lesz szükség, hangsúlyoz­zák Hanoiban, utalva rá, a gazdálkodás néhány körülmé­nye átmenetileg rosszabbodhat, de a nehézségeket megfelelő szervezéssel, a tartományi párt- bizottságok jó irányító-ellenőr­ző munkájával le lehet küzdeni. A fő cél az intenzív gazdál­kodás további térhódítása. Ugyanakkor további parlagföl­deket kell feltörni az ország déli és középső vidékein, s be kell vezetni a kétszeri-három­szori aratást azokon a területe­ken, amelyeken eddig csak egy mezőgazdasági évadban mű­velték a földet, noha a termé­szeti körülmények több perió­dust is megengednének. Kisvállalkozás Fémipari szakcsoport az építőknél Gyorsan reagált a szekszárdi Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet a múlt évben nyílt lehetőségekre, hogy kisvállal­kozások, szakcsoportok alakul­hatnak, működhetnek akár egy- egy nagyobb gazdasági egység keretei közt is. Decemberben a vezetőség a közgyűlésen felhív­ta a tagság figyelmét, milyen körülmények között, milyen cé­lokkal és mi módon lehet szö­vetkezeten belül kisvállalkozást, szakcsoportot létrehozni. Janu­árban tájékoztatták a tagságot a kisszervezetek jogi és pénz­ügyi szabályozásának kérdései­Huber Mihály targoncakere­ket készít ről. A szövetkezetben olyan for­ma jöhetett csak létre, amely­ben szövetkezeti tagok társul­nak, a“ szövetkezet termelőesz­közeit használják - természete­sen térítés ellenében - és termé­szetesen a hivatalos munkaidőn kívül. Hétvégeken, vagy a napi munkaidő befejezte után. Alap­vető feltétel, hogy a szakcso­port tagja az lehet, aki a szö­vetkezetben munkakörét becsü­letesen ellátja. A mellékfoglal­kozási tevékenység — a szak­csoport tagjai így végzik terme­lőmunkájukat — nem mehet a szövetkezetben főállásban vég­zett munka rovására. Hatan vállalkoztak - három szakmunkás és három termelés­irányító - a fémipari szakcso­port megalakítására. Ezt a szö­vetkezet március 3-án tartott közgyűlése jóváhagyta. Elkészí­tették a működési szabályzatot, ezek szerint a szakcsoport tevé­kenységi köre színesfém-öntés, fémszerkezet-gyártás és -építés. A tagok személyenként tízezer forintot adtak össze az indulás­hoz. Végzi e tevékenységeket ma­ga a szövetkezet is, ám rend­szerint a kapacitás hónapokra előre le van kötve, a „soronkí- vüli” igényeket nem tudja ki­elégíteni. Erre jó a szakcsoport, amely gyorsan tud reagálni a rendelésekre. Nemrég egy tévé­antenna-készítő és -szerelő kis­iparos jelentkezett: antenna- tartó bilincsekre lenne szüksé­ge. Két hét alatt leszállították az ezer, alumíniumból öntött tartóbilincset. A szakcsoport a szövetkezet részére végez öntő­homok-keverést, a BHG szek­szárdi gyára részére - bérmun­kában - horgany-regenerálást (elektróda-felújítást). Ezáltal importanyag-megtakarítást se­gít elő. Á hatezer kilogrammos megrendelés teljesítésével a héten végeztek. A működés megkezdése óta eltelt egy hó­napban mintegy 160 ezer forin­tos termelési értéket produkált a szakcsoport, aminek túlnyo­mó többsége bérmunka. Ügy számítják, hogy az év végéig elérik a kétmillió forintot. A szakcsoport léte, működé­se előnyös a szövetkezetnek is. Többek közt annyiban, hogy jobban kihasználódnak az álló­eszközei, használatukért költ­ségtérítést fizet a szakcsoport, ezenkívül nem kell annyi ren­delést visszautasítani, mint ko­rábban, a szakcsoport gyorsan tud alkalmazkodni az igények­hez. És természetesen megta­lálja a számítását az a hat szakember is, aki vállalkozott erre a tevékenységre. Jövedel­müket nem havonta veszik fel, hanem a félév végi elszámolás­kor. „Egsizmus” és presztízs Müller János alumínium ékszijtárcsákat önt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom