Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. április 11. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Tovább bonyolódik a válság a Falkland-szigetek kö­rül. — Katonai lépések és közvetítési kísérletek. — Lemond Lord Carrington, a brit külügyminiszter. — A Biztonsági Tanács ülése. — Lengyel küldöttség Prágában. Kedd: Gromiko szovjet külügyminiszter befejezi belgrádi tár­gyalásait. — Reagan sajtóértekezlete: az elnök nem zárja ki *a Brezsnyevvel való találkozót, ha a szovjet államfő New Yorkba látogatna, az ENSZ második leszerelési ülésszakára. Szerda: Az el nem kötelezett országok kuvaiti értekezletén előterjesztett egyiptomi javaslatokat a palesztin probléma ren­dezésére mind a PFSZ, mind Izrael elutasítja. — Evren török el­nök Bukarestben. Csütörtök: Újabb kínai tiltakozások a Tajvannak szállított amerikai hadfelszerelés ügyében. — Reagan jamaicai és bar­badosi útja. — Madhel, mozambiki elnök Indiában. — A viet­nami külügyminiszter párizsi látogatása. Péntek: Befejeződik Púja Frigyes öt ázsiai országban tett kör­útja. — Haig amerikai külügyminiszter London után Buenos Aires-be utazik, a brit—argentin ellentétek elsimítása érdeké­ben. — Szíriái—iraki határzár. Szombat: Hondurasi provokációk Nicaragua ellen, kormány­alakítási próbálkozások és fegyveres összecsapások Salvador­ban. Belgrádban folytatott tárgyalásokat a szovjet külügyminiszter. Képünkön: Andrej Gromiko (jobbra) Szergej Kraigher, a jugo­szláv államelnökség elnöke társaságában. A hét 3 kérdése 1. Hogyan értékelte a Központi Bizottság a nemzetközi hely­zet fő vonásait? Fontos, mindannyiunkat érintő belpolitikai, gazdasági, társa­dalmi problémákat, így a lakáskérdést, valamint az oktatás­ügyet tűzte napirendjére a párt Központi Bizottságának a hét derekán tartott ülése. S híven az MSZMP munkamódszeréhez, minden párosult a hagyományos nemzetközi kitekintéssel. Hi­szen ugyancsak valamennyiünket érint, hogy milyen világpoliti­kai környezetben folytatjuk munkánkat. A reális számvetés joggal mutatott rá a nemzetközi helyzet ellentmondásos elemeire Az egyik oldalon éleződött a feszült­ség az imperialista törekvések következtében, amelyek egyolda­lú katonai fölényt kívánnak szerezni, fokozzák a fegyverkezési versenyt, válságokat szítanák s beavatkoznak más államok bel- ügyeibe. Ezzel egy időben azonban nemcsak a veszély felisme­résének tudata erősödött, hanem annak az alapvető ténynek tudomásulvétele is, hogy korunkban nincs alternatívája a bé­kés egymás mellett élésnek. Ezt szinte kulcsmondatként emel­hetjük ki a Központi Bizottsági ülésről kiadott közleményből. Ezért a megromlott nemzetközi légkörben is vannak biztató je­lek: a sorozatos szovjet békejavaslatok az európai és ázsiai biztonságra, valamint a fegyverkezési verseny korlátozására; a néptömegek világszerte erősödő békemozgalma; több nyugat­európai ország felelős vezetőinek realistább megnyilvánulásai. Az MSZMP és a Magyar Népköztársaság sokoldalú, aktív te­vékenységgel vállal részt ebből a küzdelemből. Politikánkban meghatározó jelentősége van a szocialista országok egységé­nek, összefogásának. Ennek jegyében folytatódtak a magyar— szovjet találkozók; megbeszélésekre került sor számos más szo­cialista orszáq vezetőivel is; a szocialista vívmányokért, társa­dalmi konszolidációért síkraszálló lengyel kommunisták, haza­fiak pedig érezhetik támogatásunkat, cselekvő együttérzésün­ket A békés egymás mellett élés erősítése érdekében a magyar diplomácia négy kontinensen folytatott eredményes tárgyaláso­kat s küldötteink ott voltak mindazokon a nemzetközi fórumo­kon — például a madridi találkozón — ahol az európai biz­tonság és a leszerelés ügyében szót lehetett emelni. A függet­lenségért, nemzeti felszabadulásért, a gyarmati elnyomás, faj­üldözés, népellenes diktatúrák ellen küzdő hazafiak pedig vál­tozatlanul számíthatnak szolidaritásunkra. A párt megkülönböztetett figyelmet szentel a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, minden haladó erő összefo­gásának a békéért vívott harcban. A közleményben felsorolt tizennyolc pártközi tanácskozás jelezheti e törekvés eredmé­nyességét — ám egyúttal rámutat arra a sajnálatos vitára, amely az olasz kommunistákkal keletkezett. Az OKP több hely­telen következtetésre és értékelésre jutott a lengyelországi ese­mények kapcsán, sőt vitatja a Szovjetunió és a szocialista or­szágok történelmi szerepét. Ezt a Központi Bizottság elfogadha­tatlannak tartja, s megerősítette a pártsajtóban már korábban megjelent bírálatokat. A nézeteltérések elvi tisztázásának hívei vagyunk, a Rómában járt magyar pártdelegáció ennek szem előtt tartásával fejtette ki az MSZMP álláspontját az olasz kom­munista vezetőkkel folytatott megbeszélések során. A két közponü bizottsági ülés közötti időszak nemzetközi vo­natkozású áttekintése a tömör összegezésben is sokatmondó. S ez a folyamat természetesen folytatódik, éppen ezen a héten fejeződött be kormányküldöttségünk latin-amerikai és külügy­miniszterünk ázsiai körútja. 2. Milyen álláspontot foglal el Washington egy szovjet­amerikai csúcsértekezlet ügyében? Reagan nem idegenkedik a teátrális fogásoktól: ezúttal dol­gozószobájában tartott rögtönzött sajtóértekezletet. A külső­ségeknél azonban fontosabb volt egy bejelentés. Júniusban Nagyszabású tüntetést rendeztek portugál munkanélküliek Lisszabonban. Képünkön: a megmozdulásra, amelyet a Portu­gál Dolgozók Általános Szövetsége szervezett, az ország min­den részéből érkeztek felvonulók. (Fotó: AP-MTI-KS) New Yorkba utazik, hogy beszédet mondjon az ENSZ-közgyűlés második, leszerelési ülésszakán — így az amerikai elnök — s amennyiben Leonyid Brezsnyev is a világszervezet székhelyére utazna, nem zárkózna el egy találkozó elől. A Szovjetunió — ezt maga Brezsnyev is többször hangsúlyoz­ta — kész arra, hogy megfelelő körülmények között, részt ve­gyen egy csúcstalálkozón. Reagan azonban nem hivatalos csúcsértekezletet javasolt, hanem afféle beszélgetést, „véletlen találkozást, ha már úgyis New York-ban járnak" s nem jutott eszébe az a kézenfekvő lehetőség, hogy a tervbe vett európai utazása során, a hagyományos értekezleti színhelyek egyikén, Bécsben vagy Genfben kerüljön sor az összejövetelre. Ennél is lényegesebb a tárgyalási készség kérdése. Ha az amerikai el­nök valódi megbeszélések helyett csak az egyoldalú fölényszer­zéssel próbálkozna, aligha kecsegtet siker. Több amerikai lap olyan véleményt kockáztatott meg, hogy Reagan ellenzékét szeretné leszerelni. Vagyis amint korábban az elfogadhatatlan „nulla megoldással", most a csúcstalálkozó- ajánlattal igyekszik megakadályozni, hogy az amerikai töme­gekben, de ismert politikai személyiségek között, sőt a szená­tusban és a képviselőházban szélesedjék a fegyverkezési haj­sza befagyaszátást követelők tóbora. Ez a kétségtelen negatí­vum ugyanakkor kedvező körülményre mutat, az elnöknek job­ban oda kell figyelnie a közvélemény változó hangulatára s az őszi választások közedeltével ez még inkább latba eshet. A legmagasabb szintű szovjet—amerikai párbeszéd létrejöt­te ma elsősorban azon múlik, hogy a Fehér Házban elszánták-e magukat a komoly tárgyalásokra és nemcsak alibi csúcsot akarnak-e fegyverkezési terveik elpalástolására. 3. Miként alakult a Falkland (Malvin)-szigetek körüli válság? Néhány napja jószerével alig tudott valamit az újságolvasó a Fallend—Malvin szigetcsoportról. Azóta szinte berobbant a világsajtó címoldalára, egymást követik a katonai és diplomá­ciai lépések, vonul a flotta és repülnek a külügyminiszterek, a Falkland—Malvin szigetcsoportról. Azóta szinte berobbant a amelyet az ENSZ összeállított a helyzetük megváltoztatását vá­ró gyarmati területekről. Azóta nem sok történt, London nem törekedett a megoldásra. Az igazsághoz tartozik, hogy az ENSZ alapokmánya viszont az olyan egyoldalú akciókat sem hagyja jóvá, mint amilyen Argentína részéről következett be. Ha van általános tanulság: a rendezetlen gyarmati maradványok bár­mikor táptalajul szolgálhatnak egy-egy válsággóc kialakulásá­hoz. A hét második felében, miközben a brit hajóhad, ha nem is teljes gőzzel, de a dél-atlanti vizek felé halad s részleges moz­gósítást rendeltek el Argentínában, az Egyesült Államok és sze­mély szerint Haig külügyminiszter próbálkozott a közvetítéssel. Olyan tekintélymentő formula kimunkálásával, amely lehetővé teszi a kiegyezést. Az amerikaiaknak pedig, hogy ne kelljen egyik vagy másik fél oldalán felsorakozni. Hiszen London a hagyományosan legközelebbi szövetséges — Buenos Aires ka­tonáinak közreműködését viszont éppen a minap vették számí­tásba Salvadorral kapcsolatosan. A játszma kétesélyes. Nem kizárt, hogy eldördülnek a hajó­ágyúk, de legalább olyan nagy a valószínűsége egy közös köz­igazgatóson vagy más kompromisszumos elemeken alapuló megállapodásnak. Csakhogy a tüneti kezelés mindig átmeneti, az egyensúly törékeny, ha nem a valódi okokra keresnek or­voslást. S ez vonatkozik azokra a többi területekre is, amelyek ugyancsak a gyarmati rendszer hátrahagyott, nem kevésbé rob­banásveszélyes övezetei. RÉTI ERVIN Az argentin katonai lépés nyomán a nemzetközi figyelem kö­zéppontjába került az Atlanti-óceán déli részén fekvő Falk­land- (Malvin-) szigetek. Képünkön: argentin páncélos a brit gyarmat fővárosának, Port Stanley-nek utcáján. — Az űrhajózás napján Hétfőn ünnepük a Szovjetunióban az űrhajózás napját. Jurij Gagarin 21 évvel ezelőtti első űrrepülésének évfor­dulóján országszerte előadásokat, ünnepi esteket tartanak. A szovjet televízió több filmből álló sorozattal idézte fel az ünnep előtt az űrhajózás történetének legfontosabb feje­zeteit. Az idei ünnep jelentőségét fokozza, hogy rövidesen megemlékezhetnek a világűr kutatása nyitányának, az első szovjet mesterséges hold indításának 25. évfordulójáról, az idén 20 éves a Kozmosz típusú szovjet mesterséges holdak sorozata és 15 éves az Interkozmosz, a szocialista orszá­gok űrkutatási együttműködése. A jubileumi évben a szovjet űrkutatás újabb jelentős eredményt ért el a két Venyera-szonda sikeres működésé­vel, a Vénuszról kapott első színes fényképfelvételek, s az első Vénusz-talajpróbák sikerével. Az idei tervek között igen sok lényeges űrkutatási feladat megoldása szerepel, köztük az első szovjet—francia közös űrrepülés. Az űrhajózás napja küszöbén Vlagyimir Satalov altá­bornagy, a szovjet űrhajósok vezetője az APN hírügynök­ségnek írt cikkében az űrkutatás jövőjével foglalkozik. A szovjet kutatómunka iránya változatlanul kettős: egyrészt a Föld körüli pályán keringő orbitális űrállomások létre­hozása, másrészt a Föld körüli és a bolygóközi tér, a szom­szédos bolygók kutatása automatikus berendezések segít­ségével. Az űrállomások jövőjéről írva Satalov megállapítja: az automatikus berendezések igen sok feladat megoldására képesek, de az ember közreműködése, aktív kutató mun­kája változatlanul nem nélkülözhető, sőt, annak jelentő- séae eayre nő. A szoviet tudósok célja az h-'gy állandóan működő orbitális űrállomásokat hozzanak létre, ahol a sze­mélyzet hosszabb időt tölt el — nem a rekordok kedvéért, hanem azért, mert így lehet biztosítani a valóban hatékony, eredményes munkát. Satalov szerint meg kell oldani, hogy az űrállomások személyzete folyamatosan váltsa eqymást, vaqyis ne legyen közben szükség a kozmikus kutatólabora­tórium „konzerválására”. Ugyancsak meg kell oldani — erre mór veit oélda — n tontnsgKb virreélati eredménvek fo­lyamatos visszajuttatását a Földre. Véaül meg kell terem­teni a „szakosított” — eay-egy tudományos, vagy techno- lóatoi oroqram véarehaitására kialakított — szekciókat: ezek a közonnti űrállomáshoz kapcsolódnának eqy-egy fel­adat elvégzésére. PANORÁMA BUDAPEST II. János Páf pápa dr. Pas- kai László veszprémi megyés­püspököt — kalocsai érseki utódlási joggal — koadjuktor érsekké, dr. Szakos Gyula cím­zetes püspököt székesfehérvári megyéspüspökké, dr. Szendi Jó­zsef teológiai tanárt címzetes püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá, dr. Póka György teológiai rektort címzetes püs­pökké, szombathelyi segédpüs­pökké, dr. Beton Gellért címze­tes apát plébánost címzetes püspökké, pécsi segédpüspökké nevezte ki és korára való te­kintettel lemondását elfogadva, tisztségéből felmentette Kisberk Imre székesfehérvári megyés­püspököt. A kinevezésekhez és a felmentéshez a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú törvény­erejű rendelet alapján az elő­zetes hozzájárulást megadta. PÁRIZS Francois Mitterrand francia köztársasági elnök április 13-án Helsinkiben találkozik Mauno Koivisto finn köztársasági el­nökkel — jelentette be a fran­cia elnöki hivatal. A francia ál­lamfő útban Tokió felé szakítja meg útját a finn fővárosban. BEJRUT Minden jel arra vall, hogy Izrael újabb nagyszabású ag­resszióra készül Dél-Libanon ellen. A WAFA hírügynökség jelentette, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságá­nak elnöke pénteken ellenőrző látogatást tett a térségben, megszemlélte a baloldal közös palesztin—libanoni állásait és felhívta a katonai vezetőket: készüljenek fel a várható fejle­ményekre. Egyidejűleg egy bej­rúti palesztin szóvivő közölte, hogy a határ menti rendkívüli izraeli csapatmozgások miatt a dél-libanoni palesztin erőket teljes riadókészültségbe helyez­ték. Beszámolt arról, hogy az izraeliek mindenütt megerősí­tették állásaikat, s különösen behatóak a katonai előkészü­letek a szakadár Haddad őr­nagy milíciái által ellenőrzött területeken. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este egyhangú hatá­rozatban szólította fel Preto­riát: változtassa meg a halálos ítéleteket, amelyekkel a hatósá­gok három dél-afrikai szabad­ságharcost sújtottak. A három elítélt a betiltott dél-afrikai fel- szabadítási szervezet, az afrikai nemzeti kongresszus (ANC) tagja, s az a vád ellenük, hogy 1980-ban többedmagukka) tá­madást hajtotok végre egy rendőrőrs ellen. MOSZKVA Elhagyta eddigi állomáshe­lyét, s pénteken visszatért Le- ningrádba az Északi-Sark—22. úszó kutatóállomás utolsó sze­mélyzete. Távozásukkal a szov­jet Arktisz-kutatás csaknem ki­lenc éven át tartó, tudományos sikerekben igen gazdag kor­szaka zárult le. HAVANNA Az Egyesült Államok gyakor­latilag leállította a Kuba és az ország közötti idegenforgalmi légiközlekedést. A washingtoni pénzügyminisztérium pénteki közleménye szerint rendeleti úton betiltották a Miami köz­ponttal működő American Air­ways Charter légitársaság mű­ködését. Ez a társaság bonyo­lította a Kuba és az Egyesült Államok közötti turistaforgal­mat. A pénzügyminisztérium az intézkedést azzal indokolta, hogy a kérdéses társaság „Ku­ba ellenőrzése alá került", hol­ott az amerikai törvények tilt­ják, hogy az Egyesült Államok területén kubai vállalat működ­jék. ANKARA A török hatóságok szombaton reggel íismét letartóztatták Bü- lent Ecevit, volt kormányfőt, a betiltott köztársaság néppárt vezetőjét. Ankarai hivatalos sze­mélyiségek szerint Ecevitet ez­úttal is azzal vádolják, hogy megszegve a tilalmat, politikai tevékenységet folytatott, az el­múlt hetekben külföldi újság­íróknak a rendszert bíráló nyi­latkozatokat adott. Ismeretes, hogy a török katonai hatóságok mincfenfajto politikai tevékeny­séget betiltottak az országban. RÓMA Lehangoló „húsvéti ajándé­kot" kapott kormányától az olasz polgár, aki pénteken este a televízió előtt ült és a híradót nézte. Giovanni Spadolini mi­niszterelnök ugyanis néhány perces beszédében enyhén szól­va semmi biztatót nem mondott az ország gazdaságii helyzeté­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom