Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-30 / 100. szám

1982. április 30. Képújság 3 Kitüntetett kollektívák Kiváló Vállalat a TÁÉV A Tolna megyei építőipari szervezetek legnagyobb egysé­ge az állami építőipari vállalat, az elmúlt évben kiváló szinten teljesítette kötelességeit. Ezért és a dinamikus fejlődésért az ÉVM, valamint az Építők Szak- szervezetének elnöksége érté­kelése alapján elnyerték a Ki­váló Vállalat címet. Az ünnepségre tegnap a szekszárdi Babits Mihály műve­lődési központban került sor, Élüzem a PATEX tolnai gyára A Pamuttextilművek az elmúlt évben 36,7 millió négyzetméter szövetet állított elő. A tolnai gyár jelentősen túlteljesítette tervét, 360 ezer négyzetméter­rel, négy százalékkal többet ter­melt, mint 1980-ban. A PATEX növelte szocialista exportját, a hazai (igényeket kielégítette. Javult a vállalatnál a minőség, szigorított feltételek mellett is, a hatszázalékos létszámcsök­kenés ellenére a tolnaiak nö­velték első osztályú termékeik mennyiségét. A szocialista munkaverseny­ben két gyár: a tolnai és a bé­késcsabai között nagy verseny alakult ki. Végül az első helyet a tolnai kollektíva érte el. Az elmúlt időszakban kiforrott a gyárban a termelésirányítási rendszer, korszerű fonalfestöde létesült és az új technika ki­használásában élen járnak. Pél­damutatóan vették át a győri RABATEX termelési módszere­it, áttértek a négygépes rend­szerről a hatgépesre, úgy, hoqy közben tavaly júniusban zökke­nőmentesen álltak ót az öt­napos munkahétre. Bevezették a frottírszövést és a gyár tel­jes egészében teljesítette vál­lalt kötelezettségét. Az élüzemavató ünnepségen megjelent dr. Szajki László, a járási pártbizottság titkára és Kőszegi Ottó, a PATEX vezér- igazgatója. Az Élüzem címről szóló okle­velet és a vállalati munkaver­senyben elért első helyezést - jelképező vándorzászlót Kősze­gi Ottó vezérigazgató adta át Bodó Gyula tolnai igazgatónak. Az ünnepség további részé­ben kiváló kollektívákat tüntet­tek ki. ahol a vállalat igazgatója, Vil­lányi József értékelte a múlt évi munkát. Elmondta, hogy ta­valy 485 lakást adtak át, 33-mal többet, mint tervezték. Az ipari üzemek termelése elérte a 423 millió forintot, ez több mint 9 százalékkal haladta meg a ter­vezettet. Befejezték a Szekszár­di Húskombinát építését, és a paksi atomerőmű-építéssel kap­csolatos feladatokat is teljesí­Az elmúlt években a bútor­iparban nehéz és kemény kö­rülmények uralkodtak. A Szek­szárdi Bútoripari Vállalat en­nek ellenére az iparági átlag fölött tudott termelni és érté­kesíteni. így jellemezte tegnap délután a vállalat ünnepségén dr. Sipos Árpád, az Ipari Mi­nisztérium munkatársa a szek­szárdi kollektíva tevékenységét, akkor, amikor átadta Bús Ambrusnak a Kiváló Vállalat kitüntető címet. Az ünnepségen megjelent Varjas János, a városi pártbi­zottság titkára, Tamás István­ná, a megyei tanács elnökhe­lyettese és a megye, a város gazdasági és politikai szervei­nek képviselői. A szekszárdi gyár az elmúlt években, kiemelkedő munkája elismeréseként háromszor nyer­Tolnán a Gép- és Műszer­ipari Szövetkezetben a megala­kulás 25. évfordulóját ünne­pelték. Kiváló munkájuk alap­ján elnyerték a KISZÖV elnök­ségének Vörös Vándorzászlóját. A GÉM 1975-ben alakult fémtömegcikk ktsz-ként. Abban az időben a lakosság jobb áruellátásának segítésére szer­veződtek. Többek között gyár­tottak kézi hajtású mosógépet, bolti berendezéseket, mindent, ami abban az időben szüksé­ges volt. A 25 év alatt a szö­vetkezet minden évben ered­tették. A tavalyi feladatokat 156 brigád több mint másfél ezer tagja lelkiismeretes mun­kájával segítette megvalósítani, a szocialista brigádok vállalá­saikat teljesítették. Ott volt az ünnepségen Jant- ner Antal miniszterhelyettes. A megyei párt- és tanácsi szervek nevében dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte az ünneplő építőket. te el a Kiváló Vállalat címet. Az ötödik ötéves terv során a vállalat teljesítményét 58 szá­zalékkal növelte, úgy, hogy közben 5,3 százalékkal csök­kent a létszám. A VI. ötéves terv első éve is sikeres volt, tervüket 112,5 százalékra tel­jesítették, azaz 11 millió forint­tal termeltek többet, mint 1980-ban. A gyárban az- egy főre jutó termelési érték meg­haladja a 450 ezer forintot, ami kiemelkedő teljesítmény. Az idei évre — ez jellemzi, hogy keresettek a szekszárdi bútorok — közel 40 millió fo­rintos többletrendelésük van. Az ünnepségen kiváló dol­gozókat tüntettek ki, és jutal­makat adtak át azoknak, akik élen jártak abban, hogy a Szek­szárdi Bútoripari Vállalat ismét elnyerte a Kiváló Vállalat cí­met. ményes volt, fejlődése töretlen. A fejlődés azt hozta, hogy napjainkban már elektroniká­val éí elektronikai részegysé­gek gyártásával foglalkoznak. A GÉM ünnepségén Kiss Jó­zsef, a KISZÖV elnökségének tagja adta át a Vörös Vándor­zászlót. Ezt követően a szövet­kezet elnöke, Biber László Ki­váló Dolgozó kitüntetéseket adott át, többek között Bauer László festőnek és Blumeister Vilmos hegesztőnek, akik ala­pító tagjai a szövetkezetnek. BHG ; Fejlődés és megbízhatóság A BHG szekszárdi gyárában munkásgyűlésen vették át a vál­lalati munkaversenyben elért előkelő helyezésért megérde­melten kapott Kiváló Gyár ki­tüntetést. Az ünnepségen meg­jelent dr. Péter Szigfrid, a me­gyei pártbizottság titkára és Berecz Frigyes, a BHG vezér­igazgatója. A BHG szekszárdi gyára há­rom éve töretlenül fejlődik. Évente 35 ezer darab kapcsoló­gépet gyártanak, az elmúlt évi tervüket 100,3 százalékra tel- jesitettéjf. Az elmúlt években fokozatosan telepítették Szek- szárdra a kapcsológépgyártást, átlagban 60-80 ezer norma­óra többletmunkát vállaltak. A profiltelepítésekből adódó többletterhelést belső átcso­portosításokkal, a hatékonyság növekedéséből származó lét­szám-felszabadulásokkal tudták megoldani. Az elmúlt három év­ben mintegy 220 ezer norma­órát váltottak ki, fele-fele arány­ban műszaki intézkedésekkel és az intenzitás fokozásával. Javult az elmúlt években a mi­nőség. A kapcsológépeket szi­gorú minőségi előírások alap­ján vizsgálják. Az MKC-gépek- nél az elmúlt négy évben nem volt vevői reklamáció, a DC- gépeknél pedig sem a hely­színi szereléseknél sem a ve­vők részéről nem találtak hiá­nyosságot. A szekszárdi gyár értékelé­sében szerepel, hogy 1980-ban dinamikusan fejlődött, 1981- ben viszont megbízhatóbb volt. Az 1982-es évre a dinamikus fejlődést és a megbízhatóságot tűzték ki feladatul. Ezt teljesí­teni tudják, hiszen az első ne­gyedévben, április 10-én elké­szítették a kétszázezredik kap­csológépet és az éves terv 26,2 százalékát mór megvalósítot­ták. Az ünnepségen Berecz Fri­gyes vezérigazgató adta át a kitüntetést Stendl Károlynak, a szekszárdi gyár igazgatójának. Dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára is köszön­tötte a megyei és a városi párt- bizottság nevében a szekszár­di kollektívát. A munkásgyűlés második ré­szében a munkaversenyben ki­tűnt kollektíváknak adták át a jutalmakat, ötödször nyerte el a Kiváló özem címet a szerel­vénygyártó. A raktárgazdálko­dás másodszor vehette át ezt a kitüntetést. Az alkatrészgyár­tó és a felületkikészítő üzem pedig igazgatói dicsérő okle­vélben részesült. Három brigád arany, öt pediq ezüst, nyolc kollektíva bronz fokozatú brigád címet érte el. A bútoripari kiemelkedően jó munkája Vándorzászló a GÉM-nek Dombóvári Unió: Kiváló Szövetkezet Építőipar, műanyagfeldolgo­zás, gumiáruk készítése és fa- hpzépítés — ez a négy szakma található meg az országos hí­rű dombóvári Unió Ipari Szö­vetkezetben. 1975-ben három helyi lipari szövetkezet egyesü­lése után lett az ország legna­gyobb ipari szövetkezete, ta­valy 370 millió forintos termelé­si értéket produkálva. Az évek óta tervszerűen és nyereséggel dolgozó kollektíva a múlt évi munka alapján a Kiváló Szövet­kezet címet nyerte el, amelyet az Ipari Minisztérium és az OKISZ adományozott. A kitüntetésátadó ünnepsé­get szerdán tartották a szövet­kezet dolgozói, tagjai, küldöt­tei, a meghívott vendégek rész­vételével. Ott volt az ünnepsé­gen dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára, Ko­vács János, az OKISZ elnöksé­gének képviselője, osztályveze­tő, Márkus István, a megyeli ta­nács osztályvezetője és dr. Fo­dor Tibor, a KISZÖV megyei elnöke. Regényi Károly, a szövetke­zet elnöke méltatta dolgozótár­sai múlt évi munkáját, s öröm­mel közölte, hogy a negyven­négy szocialista brigád minden tagja teljesítette vállalását, ren­delőik elégedettek termékeik­kel. Visszaemlékezett a hét­nyolc évvel ezelőtti évekre, ami­kor nagyobb létszámmal egy- harmadát termelték, mint 1981- ben. Az ünnepi termelési tanács­kozáson Kovács János adta át a magas kitüntetést az Unió kollektívájának. Dr. Gyugyi Já­nos, a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői nevé­ben gratulált a kiváló termelé­si eredményeket elért szövetke­zeti tagoknak, dolgozóknak. Fo­dor Tibor és Regényi Károly ki­tüntetéseket, jutalmakat adott át az arra legjobban érdemes dolgozóknak. Csak rosszabb ne... Ezzel a közkeletű szólással kezdődött szerdán este a te­levízióban a Havasi Ferenccel folytatott beszélgetés gaz­dasági életünk időszerű kérdéseiről, mert hiszen nagyon sokak véleményét fejezi ki a megjegyzés: „csak rosszabb ne legyen". S amint a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára félig komolyan, félig tréfásan, de találóan utalt rá: ebben az immár szólásmondásban éppúgy rejlik elismerés, mint aggódás, hogy tartani tudjuk-e, amit el­értünk, de a vezetés számára egyben felelősséget is jelent, s mindenki számára a cselekvés feladatát. Ahhoz ugyanis, hogy ne legyen rosszabb a helyzetünk, mindenekelőtt ten­nünk kell, mégpedig az eddiginél többet. Azért volt hasznos és elgondolkodtató ez a tv-interjú, mert részletesen elénk tárta, miért kell többet-tennünk, s hogyan. Az tulajdonképpen ma már a gazdasággal kicsit is foglalkozók számára köztudott, hogy 1976-ban az ötödik ötéves tervünk jó gazdaságpolitikai célokat tűzött ki, de idő­közben a körülmények — főként a külső tényezők hatására — erősen változtak. így azután a dinamikus gazdasági nö­vekedéshez olyan nagyarányú importra szorultunk, amely­nek ellentételeként nem állt rendelkezésünkre elegendő exportképes árualap. A hiányt hitelekből kellett fedeznünk, viszont ez az út hosszú ideig nem járható. Ezért volt szük­ség arra a „pályamódosításra”, amelyre 1978-ban tértünk rá, s amelyet a XII. pártkongresszus is jóváhagyott. Az út­keresés talán kissé sokáig tartott, s tulajdonképpen gyakor­latilag még most sem fejeződött be, de az eredmények ér­zékelhetően mutatkoznak. A legörvendetesebb, hogy fel­számoltuk a tőkés fizetési mérlegben lévő hiányt, már a második évben lényegében egyenleggel zárult a külkereske­delmi mérleg. Sikeres az energiatakarékossági mozgalom, a munkaerő-gazdálkodásban is előreléptünk, a korábbinál lényegesen kevesébb munkaórával, tehát termelékenyebb munkával érjük el ugyanazt a nemzeti jövedelmet. A konkrét adatokon túlmenően a tanulságra érdemes figyelni: a ma­gyar gazdaságban, iparban rengeteg a tartalék, csak élni kell tudni vele. Hogyan érinti ez a családokat, vagyis hogyan felel arra az óhajra; csak rosszabb ne?... Világosan és tényszerűen kiderült ez a beszélgetésből, különösen az életszínvonal- politika fejtegetésekor. Megnyugtatóan jelentette ki Havasi Ferenc, hogy az elért színvonalat társadalmi méretekben megvédjük. Az egy főre jutó reálbérben és az egy főre jutó fogyasztásban mérve ez bizonyosság máris. Továbbra is követjük azt a bevált elvet, hogy a pénzhez jutás feltételeit kell igazságosan megszabni, egyes esetekben szigorítani, de a tisztességgel megdolgozott pénzért mindenki meg­vehesse, amit szeretne, vagyis legyen megfelelő áruválasz­ték, kínálat. Túlságosan rózsás képet festett volna a párt Politikai Bi­zottságának tagja? Korántsem, de mindenesetre reálisat és optimistát, amit az eredményekre alapozott és az utóbbi években határozottan körvonalazott gazdaságpolitikai kon­cepcióra. Mondhatnánk úgy is, hogy a körülményekhez al­kalmazkodó gazdaságpolitikára, amelyben azonban —igen hangsúlyozottan — nemcsak a vezetésnek, hanem minden dolgozónak is megvan a feladata, az eddiginél tudatosabb részvállalása. A népgazdaság egyensúlyának megóvása és az életszínvonal megőrzése ugyanis állandó megújulást kí­ván, s állandó alkalmazkodást a változó viszonyokhoz. Ez egyébként vissza-visszatérő fontos motívumként szerepelt a beszélgetésben, kiemelve, hogy az új körülményekhez új megoldásokat kell keresni „fent" is, „lent” is. Ez minden területen érvényes, a vállalati termékváltásra éppúgy, mint a szabályozó rendszerünkre. Nem mellékesen a bér- és jövedelemszabályozásra, amiben egyébként jövőre megint egy kicsit előbbre szeretnénk lépni. Ám nagyon nehéz volna csupán központilag javítani ezen. Helyi vezetői, vállalati öntevékenység, bátorság is nagymértékben szükséges hozzá. Mint ahogyan napjaink gazdasági életében mindenütt meg­nőtt a helyi felelősségvállalás, kezdeményezőkészség jelen­tősége. A megújulás, az újhoz alkalmazkodás, a külgazdasági tényezők rugalmas figyelembevételének időszakában va­gyunk, amihez előbb-utőbb sok mindenfélének kell idomul­nia a legfőbb cél, a lakosság jobb ellátása érdekében. Az interjúban is hangot kapott kisvállalkozások, a szolgálta­tási igények szervezett kielégítése éppúgy beletartozik eb­be, mint a takarékos, de differenciát beruházáspolitika, vagy az intézményrendszerünk továbbfejlesztése. Tovább­lépésünknek ma már kimutathatók a konkrét garanciái, s ez volt a legbiztatóbb pontja a csaknem egyórás áttekin­tésnek. Néhány olyan ágazatunk fejlődött ki az elmúlt években, amelyek ma nemzetközi összehasonlításban is tiszteletre méltót produkál, s komoly stabilizáló tényezői a magyar iparnak. Biztos támaszunk a szocialista mezőgaz­daságunk is. Garanciális tényező az irányítási rendszerünk, amely miközben jogosan apellál az emberek kezdeménye­zésére, tehetségére, egyben kifejezi az anyagi érdekeltsé­get is. Erőt jelent a KGST-hez tartozás, s mellette a fejlett tőkés vagy a harmadik világhoz tartozó országokkal is köl­csönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk. Mindent egybe­vetve: a magyar szocialista gazdaságnak olyan stabil, biz­tató pontjai vannak, amelyekre támaszkodva felszámolhat­juk a viszonylagos elmaradásokat. A szerda esti tv-beszélgetéserről győzött meg cselekvésre ösztönzően, hogy a „csak rosszabb ne legyen" gondolata puszta óhajból mindinkább akarattá váljék. LŐKÖS ZOLTÁN Az ünnepség elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom