Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-30 / 100. szám
1982. április 30. Képújság 3 Kitüntetett kollektívák Kiváló Vállalat a TÁÉV A Tolna megyei építőipari szervezetek legnagyobb egysége az állami építőipari vállalat, az elmúlt évben kiváló szinten teljesítette kötelességeit. Ezért és a dinamikus fejlődésért az ÉVM, valamint az Építők Szak- szervezetének elnöksége értékelése alapján elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Az ünnepségre tegnap a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban került sor, Élüzem a PATEX tolnai gyára A Pamuttextilművek az elmúlt évben 36,7 millió négyzetméter szövetet állított elő. A tolnai gyár jelentősen túlteljesítette tervét, 360 ezer négyzetméterrel, négy százalékkal többet termelt, mint 1980-ban. A PATEX növelte szocialista exportját, a hazai (igényeket kielégítette. Javult a vállalatnál a minőség, szigorított feltételek mellett is, a hatszázalékos létszámcsökkenés ellenére a tolnaiak növelték első osztályú termékeik mennyiségét. A szocialista munkaversenyben két gyár: a tolnai és a békéscsabai között nagy verseny alakult ki. Végül az első helyet a tolnai kollektíva érte el. Az elmúlt időszakban kiforrott a gyárban a termelésirányítási rendszer, korszerű fonalfestöde létesült és az új technika kihasználásában élen járnak. Példamutatóan vették át a győri RABATEX termelési módszereit, áttértek a négygépes rendszerről a hatgépesre, úgy, hoqy közben tavaly júniusban zökkenőmentesen álltak ót az ötnapos munkahétre. Bevezették a frottírszövést és a gyár teljes egészében teljesítette vállalt kötelezettségét. Az élüzemavató ünnepségen megjelent dr. Szajki László, a járási pártbizottság titkára és Kőszegi Ottó, a PATEX vezér- igazgatója. Az Élüzem címről szóló oklevelet és a vállalati munkaversenyben elért első helyezést - jelképező vándorzászlót Kőszegi Ottó vezérigazgató adta át Bodó Gyula tolnai igazgatónak. Az ünnepség további részében kiváló kollektívákat tüntettek ki. ahol a vállalat igazgatója, Villányi József értékelte a múlt évi munkát. Elmondta, hogy tavaly 485 lakást adtak át, 33-mal többet, mint tervezték. Az ipari üzemek termelése elérte a 423 millió forintot, ez több mint 9 százalékkal haladta meg a tervezettet. Befejezték a Szekszárdi Húskombinát építését, és a paksi atomerőmű-építéssel kapcsolatos feladatokat is teljesíAz elmúlt években a bútoriparban nehéz és kemény körülmények uralkodtak. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat ennek ellenére az iparági átlag fölött tudott termelni és értékesíteni. így jellemezte tegnap délután a vállalat ünnepségén dr. Sipos Árpád, az Ipari Minisztérium munkatársa a szekszárdi kollektíva tevékenységét, akkor, amikor átadta Bús Ambrusnak a Kiváló Vállalat kitüntető címet. Az ünnepségen megjelent Varjas János, a városi pártbizottság titkára, Tamás Istvánná, a megyei tanács elnökhelyettese és a megye, a város gazdasági és politikai szerveinek képviselői. A szekszárdi gyár az elmúlt években, kiemelkedő munkája elismeréseként háromszor nyerTolnán a Gép- és Műszeripari Szövetkezetben a megalakulás 25. évfordulóját ünnepelték. Kiváló munkájuk alapján elnyerték a KISZÖV elnökségének Vörös Vándorzászlóját. A GÉM 1975-ben alakult fémtömegcikk ktsz-ként. Abban az időben a lakosság jobb áruellátásának segítésére szerveződtek. Többek között gyártottak kézi hajtású mosógépet, bolti berendezéseket, mindent, ami abban az időben szükséges volt. A 25 év alatt a szövetkezet minden évben eredtették. A tavalyi feladatokat 156 brigád több mint másfél ezer tagja lelkiismeretes munkájával segítette megvalósítani, a szocialista brigádok vállalásaikat teljesítették. Ott volt az ünnepségen Jant- ner Antal miniszterhelyettes. A megyei párt- és tanácsi szervek nevében dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az ünneplő építőket. te el a Kiváló Vállalat címet. Az ötödik ötéves terv során a vállalat teljesítményét 58 százalékkal növelte, úgy, hogy közben 5,3 százalékkal csökkent a létszám. A VI. ötéves terv első éve is sikeres volt, tervüket 112,5 százalékra teljesítették, azaz 11 millió forinttal termeltek többet, mint 1980-ban. A gyárban az- egy főre jutó termelési érték meghaladja a 450 ezer forintot, ami kiemelkedő teljesítmény. Az idei évre — ez jellemzi, hogy keresettek a szekszárdi bútorok — közel 40 millió forintos többletrendelésük van. Az ünnepségen kiváló dolgozókat tüntettek ki, és jutalmakat adtak át azoknak, akik élen jártak abban, hogy a Szekszárdi Bútoripari Vállalat ismét elnyerte a Kiváló Vállalat címet. ményes volt, fejlődése töretlen. A fejlődés azt hozta, hogy napjainkban már elektronikával éí elektronikai részegységek gyártásával foglalkoznak. A GÉM ünnepségén Kiss József, a KISZÖV elnökségének tagja adta át a Vörös Vándorzászlót. Ezt követően a szövetkezet elnöke, Biber László Kiváló Dolgozó kitüntetéseket adott át, többek között Bauer László festőnek és Blumeister Vilmos hegesztőnek, akik alapító tagjai a szövetkezetnek. BHG ; Fejlődés és megbízhatóság A BHG szekszárdi gyárában munkásgyűlésen vették át a vállalati munkaversenyben elért előkelő helyezésért megérdemelten kapott Kiváló Gyár kitüntetést. Az ünnepségen megjelent dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára és Berecz Frigyes, a BHG vezérigazgatója. A BHG szekszárdi gyára három éve töretlenül fejlődik. Évente 35 ezer darab kapcsológépet gyártanak, az elmúlt évi tervüket 100,3 százalékra tel- jesitettéjf. Az elmúlt években fokozatosan telepítették Szek- szárdra a kapcsológépgyártást, átlagban 60-80 ezer normaóra többletmunkát vállaltak. A profiltelepítésekből adódó többletterhelést belső átcsoportosításokkal, a hatékonyság növekedéséből származó létszám-felszabadulásokkal tudták megoldani. Az elmúlt három évben mintegy 220 ezer normaórát váltottak ki, fele-fele arányban műszaki intézkedésekkel és az intenzitás fokozásával. Javult az elmúlt években a minőség. A kapcsológépeket szigorú minőségi előírások alapján vizsgálják. Az MKC-gépek- nél az elmúlt négy évben nem volt vevői reklamáció, a DC- gépeknél pedig sem a helyszíni szereléseknél sem a vevők részéről nem találtak hiányosságot. A szekszárdi gyár értékelésében szerepel, hogy 1980-ban dinamikusan fejlődött, 1981- ben viszont megbízhatóbb volt. Az 1982-es évre a dinamikus fejlődést és a megbízhatóságot tűzték ki feladatul. Ezt teljesíteni tudják, hiszen az első negyedévben, április 10-én elkészítették a kétszázezredik kapcsológépet és az éves terv 26,2 százalékát mór megvalósították. Az ünnepségen Berecz Frigyes vezérigazgató adta át a kitüntetést Stendl Károlynak, a szekszárdi gyár igazgatójának. Dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára is köszöntötte a megyei és a városi párt- bizottság nevében a szekszárdi kollektívát. A munkásgyűlés második részében a munkaversenyben kitűnt kollektíváknak adták át a jutalmakat, ötödször nyerte el a Kiváló özem címet a szerelvénygyártó. A raktárgazdálkodás másodszor vehette át ezt a kitüntetést. Az alkatrészgyártó és a felületkikészítő üzem pedig igazgatói dicsérő oklevélben részesült. Három brigád arany, öt pediq ezüst, nyolc kollektíva bronz fokozatú brigád címet érte el. A bútoripari kiemelkedően jó munkája Vándorzászló a GÉM-nek Dombóvári Unió: Kiváló Szövetkezet Építőipar, műanyagfeldolgozás, gumiáruk készítése és fa- hpzépítés — ez a négy szakma található meg az országos hírű dombóvári Unió Ipari Szövetkezetben. 1975-ben három helyi lipari szövetkezet egyesülése után lett az ország legnagyobb ipari szövetkezete, tavaly 370 millió forintos termelési értéket produkálva. Az évek óta tervszerűen és nyereséggel dolgozó kollektíva a múlt évi munka alapján a Kiváló Szövetkezet címet nyerte el, amelyet az Ipari Minisztérium és az OKISZ adományozott. A kitüntetésátadó ünnepséget szerdán tartották a szövetkezet dolgozói, tagjai, küldöttei, a meghívott vendégek részvételével. Ott volt az ünnepségen dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Kovács János, az OKISZ elnökségének képviselője, osztályvezető, Márkus István, a megyeli tanács osztályvezetője és dr. Fodor Tibor, a KISZÖV megyei elnöke. Regényi Károly, a szövetkezet elnöke méltatta dolgozótársai múlt évi munkáját, s örömmel közölte, hogy a negyvennégy szocialista brigád minden tagja teljesítette vállalását, rendelőik elégedettek termékeikkel. Visszaemlékezett a hétnyolc évvel ezelőtti évekre, amikor nagyobb létszámmal egy- harmadát termelték, mint 1981- ben. Az ünnepi termelési tanácskozáson Kovács János adta át a magas kitüntetést az Unió kollektívájának. Dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői nevében gratulált a kiváló termelési eredményeket elért szövetkezeti tagoknak, dolgozóknak. Fodor Tibor és Regényi Károly kitüntetéseket, jutalmakat adott át az arra legjobban érdemes dolgozóknak. Csak rosszabb ne... Ezzel a közkeletű szólással kezdődött szerdán este a televízióban a Havasi Ferenccel folytatott beszélgetés gazdasági életünk időszerű kérdéseiről, mert hiszen nagyon sokak véleményét fejezi ki a megjegyzés: „csak rosszabb ne legyen". S amint a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára félig komolyan, félig tréfásan, de találóan utalt rá: ebben az immár szólásmondásban éppúgy rejlik elismerés, mint aggódás, hogy tartani tudjuk-e, amit elértünk, de a vezetés számára egyben felelősséget is jelent, s mindenki számára a cselekvés feladatát. Ahhoz ugyanis, hogy ne legyen rosszabb a helyzetünk, mindenekelőtt tennünk kell, mégpedig az eddiginél többet. Azért volt hasznos és elgondolkodtató ez a tv-interjú, mert részletesen elénk tárta, miért kell többet-tennünk, s hogyan. Az tulajdonképpen ma már a gazdasággal kicsit is foglalkozók számára köztudott, hogy 1976-ban az ötödik ötéves tervünk jó gazdaságpolitikai célokat tűzött ki, de időközben a körülmények — főként a külső tényezők hatására — erősen változtak. így azután a dinamikus gazdasági növekedéshez olyan nagyarányú importra szorultunk, amelynek ellentételeként nem állt rendelkezésünkre elegendő exportképes árualap. A hiányt hitelekből kellett fedeznünk, viszont ez az út hosszú ideig nem járható. Ezért volt szükség arra a „pályamódosításra”, amelyre 1978-ban tértünk rá, s amelyet a XII. pártkongresszus is jóváhagyott. Az útkeresés talán kissé sokáig tartott, s tulajdonképpen gyakorlatilag még most sem fejeződött be, de az eredmények érzékelhetően mutatkoznak. A legörvendetesebb, hogy felszámoltuk a tőkés fizetési mérlegben lévő hiányt, már a második évben lényegében egyenleggel zárult a külkereskedelmi mérleg. Sikeres az energiatakarékossági mozgalom, a munkaerő-gazdálkodásban is előreléptünk, a korábbinál lényegesen kevesébb munkaórával, tehát termelékenyebb munkával érjük el ugyanazt a nemzeti jövedelmet. A konkrét adatokon túlmenően a tanulságra érdemes figyelni: a magyar gazdaságban, iparban rengeteg a tartalék, csak élni kell tudni vele. Hogyan érinti ez a családokat, vagyis hogyan felel arra az óhajra; csak rosszabb ne?... Világosan és tényszerűen kiderült ez a beszélgetésből, különösen az életszínvonal- politika fejtegetésekor. Megnyugtatóan jelentette ki Havasi Ferenc, hogy az elért színvonalat társadalmi méretekben megvédjük. Az egy főre jutó reálbérben és az egy főre jutó fogyasztásban mérve ez bizonyosság máris. Továbbra is követjük azt a bevált elvet, hogy a pénzhez jutás feltételeit kell igazságosan megszabni, egyes esetekben szigorítani, de a tisztességgel megdolgozott pénzért mindenki megvehesse, amit szeretne, vagyis legyen megfelelő áruválaszték, kínálat. Túlságosan rózsás képet festett volna a párt Politikai Bizottságának tagja? Korántsem, de mindenesetre reálisat és optimistát, amit az eredményekre alapozott és az utóbbi években határozottan körvonalazott gazdaságpolitikai koncepcióra. Mondhatnánk úgy is, hogy a körülményekhez alkalmazkodó gazdaságpolitikára, amelyben azonban —igen hangsúlyozottan — nemcsak a vezetésnek, hanem minden dolgozónak is megvan a feladata, az eddiginél tudatosabb részvállalása. A népgazdaság egyensúlyának megóvása és az életszínvonal megőrzése ugyanis állandó megújulást kíván, s állandó alkalmazkodást a változó viszonyokhoz. Ez egyébként vissza-visszatérő fontos motívumként szerepelt a beszélgetésben, kiemelve, hogy az új körülményekhez új megoldásokat kell keresni „fent" is, „lent” is. Ez minden területen érvényes, a vállalati termékváltásra éppúgy, mint a szabályozó rendszerünkre. Nem mellékesen a bér- és jövedelemszabályozásra, amiben egyébként jövőre megint egy kicsit előbbre szeretnénk lépni. Ám nagyon nehéz volna csupán központilag javítani ezen. Helyi vezetői, vállalati öntevékenység, bátorság is nagymértékben szükséges hozzá. Mint ahogyan napjaink gazdasági életében mindenütt megnőtt a helyi felelősségvállalás, kezdeményezőkészség jelentősége. A megújulás, az újhoz alkalmazkodás, a külgazdasági tényezők rugalmas figyelembevételének időszakában vagyunk, amihez előbb-utőbb sok mindenfélének kell idomulnia a legfőbb cél, a lakosság jobb ellátása érdekében. Az interjúban is hangot kapott kisvállalkozások, a szolgáltatási igények szervezett kielégítése éppúgy beletartozik ebbe, mint a takarékos, de differenciát beruházáspolitika, vagy az intézményrendszerünk továbbfejlesztése. Továbblépésünknek ma már kimutathatók a konkrét garanciái, s ez volt a legbiztatóbb pontja a csaknem egyórás áttekintésnek. Néhány olyan ágazatunk fejlődött ki az elmúlt években, amelyek ma nemzetközi összehasonlításban is tiszteletre méltót produkál, s komoly stabilizáló tényezői a magyar iparnak. Biztos támaszunk a szocialista mezőgazdaságunk is. Garanciális tényező az irányítási rendszerünk, amely miközben jogosan apellál az emberek kezdeményezésére, tehetségére, egyben kifejezi az anyagi érdekeltséget is. Erőt jelent a KGST-hez tartozás, s mellette a fejlett tőkés vagy a harmadik világhoz tartozó országokkal is kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk. Mindent egybevetve: a magyar szocialista gazdaságnak olyan stabil, biztató pontjai vannak, amelyekre támaszkodva felszámolhatjuk a viszonylagos elmaradásokat. A szerda esti tv-beszélgetéserről győzött meg cselekvésre ösztönzően, hogy a „csak rosszabb ne legyen" gondolata puszta óhajból mindinkább akarattá váljék. LŐKÖS ZOLTÁN Az ünnepség elnöksége