Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

O Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIi. évfolyam, 75. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. március 30., kedd. Mai számunkból HŐSZIGETELŐ FALAK (3. old.) SZÍNHÁZI VILÁGNAP (4. old.) MÁSODIK HELYEN AZ SZ. DÓZSA (5. old.) TAVALY 6 MILLIÓ FORINTOT TAKARÍTOTTAK MEG (3. old.) Jő tanárok, rossz tanárok Közoktatásunk a folyamatos korszerűsítés időszakát éli. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat útmuta­tásaival összhangéban ugrásszerű, nagy változásokra nem került sor az utóbbi évtizedben — vagyis az alsó- és a középfokú iskolák szerkezete ugyanaz maradt, f mint korábban volt, s a közeljövőben sem alakítjuk át a jelenlegi struktúrát—, de az oktatási-nevelési folya­matot megújító kisebb lépésekre annál inkább. Gon- I dőljünk csak az új rendtartásokra, az érettségi és az £ egyetemi-főiskolai fölvételi vizsga reformjára, az új I tantervekre (kiváltképpen az új matematikára), leg- I újabban pedig az ötnapos tanítási hét bevezetésére! I Minden egyes változás jelentős állomása a folyama- J tos megújulásnak. Ha a korszerűsítés lehetőségeiről, időszerű gond­jairól beszélünk, az iskoláit háza táján éppúgy, mint i a tágabb körzetben, elsősorban a tárgyi feltételek I megteremtésére kerül a hangsúly. Vannak, akik évek óta konokul hajtogatják, hogy a korszerűsítés minde­nekelőtt pénzkérdés: új iskolákra, a mostaninál jobb fölszereltségre, modern szemléltetőeszközökre és ok­tatógépekre van szükség. Balgaság volna azt állítani, hogy minden tekintetben kielégítőek a jelenlegi kö­rülmények, de azért mégsem ennyire egyértelmű a j probléma. Többet kellene beszélni például a pedagógusról, mert az oktatás hatékonyabbá tételében a nevelő személye minden másnál fontosabb! A szupermodern épületnél is, a mindentudó gépnél is. A köznevelés- j nek nincsen nélkülözhetetlenebb tényezője a pedagó­gusnál. A jó tanár netán mostoha körülmények között is tud eredményesen tanítani, a gyenge pedig akár egy csodapalotában is vergődni fog a gyerekek kö­zött. Ebből az igazságból természetesen nem követ­kezhet az, hogy pénz nélkül is lehet korszerű iskolát teremteni. Okvetlenül kell a pénz is, és még valami más is. Napjainkban az új tantervek sikere is elsősorban a pedagóguson áll vagy bukik. A szaktudásán, pedagó­giai Szemléletén, innovációs készségén. Hasonló kö­vetelményt támaszt a nevelővel szemben az ötnapos munkahét is, hiszen az átállás nem járhat együtt az oktatás, a nevelés színvonalának csökkenésével. Valamikor, de még húszJharminc évvel ezelőtt is, könnyű volt a katedrára állni, ha a tanár az egyete­men jól elsajátította a tananyagot. Ezt elmagyarázta a gyerekeknek, aztán a következő órák valamelyikén számon kérte a föladott leckét tőlük. Új szaktárgyi is­meretek, a neveléssel szemben támasztott új társadal­mi követelmények nem zökkenthették ki a megszokott kerékvágásból. Ma bizony sokkal nehezebb tanítani- nevelni, amiként a mérnök, az orvos, a munkás tevé­kenysége is sokkal bonyolultabbá vált. A pedagógu­sok másfél százezres táborából sokan gondolkodnak hasonlóképpen és ennek szellemében dolgoznak nap nap után. A pedagógiai s a napisajtó egyaránt gyakran ad hírt kiváló tanítókról, tanárokról, remek is­kolai kezdeményezésekről. Ilyenkor öröm tölti el a szülőt, hogy milyen nagyszerű emberek foglalkoznak gyerekeivel. A közvélemény azonban szívesebben időz el a rossz példáknál — mert ilyenek is vannak —, a gyengébb tanárok sete-sutaságánál, esetleges ballépéseinél. A pedagógusok egy része ilyenkor felhördül: már me­gint bántanak. Pedig ebben az esetben egészen más­ról van szó. Kár volna takargatni, hogy ennek a pályának is megvannak a maga kontárai. Aztán akadnak ideges I pedagógusok is, akiknek a rigolyáitól mindenki retteg az osztályteremben és a tanári szobában egyaránt, némelyikük viselt dolgairól szomorú történetek kerin­genek pedagógusberkeken kívül is. Ahogy más foglalkozási ágakban, a pedagóguspá­lyán is szükségszerűen kerülnek előtérbe mostanában a minőségi szempontok. A munka színvonalának ja­vítása nélkül ugyanis semmiféle korszerűsítés sem hozhat eredményt. A jövőben ezért mind nagyobb fe­lelősség hárul azokra, akik részt vesznek a nevelői pályára jelentkezők kiválasztásában, de osztoznak e felelősségben a pedagógusképző intézmények oktatói is. A társadalom számára nem lehet közömbös, hogy kik jutnak be a tanárképző egyetemekre, főiskolákra. A tét nagy: gyermekeink jövője. P. KOVÁCS IMRE Németh Károly Prágába utazott Kádár János fogadta Egon Bahrt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fo­gadta Egon Bahrt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagját, valalamint a kíséretében lévő Eugen Selb- mannt, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai tanács­adóját. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel az európai bizton­ság és együttműködés időszerű kérdéseire, az enyhülési politi­ka további megerősítésének le­hetőségeiről. Foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt közötti rendszeres párbe­széd továbbfolytatásának fon­tosságával, amely jól szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti sokrétű és jól fejlődő kapcsolatokat, s egyúttal a nemzetközi béke, a biztonság ügyét. A találkozón részt vett Berecz János, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára - pártküldöttség élén — hétfőn Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Prágába utazott. A küldöttség részt vesz a szo­cialista országok testvérpártjai párt- és tömegszervezeti kérdé­sekkel foglalkozó központi bi­zottsági titkárainak tanácskozá­sán. Felszabadulásunk ünnepére készül az ország Felszabadulásunk 37. év­fordulójának megünneplésére készül az ország. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4. al­kalmából nagygyűléseken, ba­ráti találkozókon, a felszabadító harcokban elesett hősök sírjai­nál, emlékműveinél koszorúzá­sokon emlékezik hazánk népe újkori történelmünk kiemelkedő dátumára, a nemzet életének sorsfordulójára: s az 1945 óta megtett útra visszatekintve számba veszi a szocialista építő­munka eredményeit is. Az ünnep tiszteletére nemzeti színű és vörös lobogók, üdvöz­lő feliratok, színes dekoráoiók kerülnek a fővárosi utcákra, a középületek és a fontosabb ál­lami intézmények homlokzatára. Budapest esti városképe is jelzi majd az évfordulót: díszkivilá­gítás emeli ki a központi épü­leteket, a műemlékeket, vala­mint a gellérthegyi Felszabadu­lási emlékművet és a Felvonu­lási téri Lenin-szobrot. Április 3- án ünnepli külsőségek között, katonai tiszteletadással felvon­ják az állami zászlót az Ország­ház előtt, a Kossuth Lajos té­ren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkás- mozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őr­ségváltás lesz. Az évforduló előestéjén hang­zik el Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének ünnepi kö­szöntője; a rádióban 3-án, szombaton a Kossuth adón 17 óra 45 perckor, a televízióban pedig 19 óra 15 perckor sugá­rozzák a beszédet. Szombaton este díszünnepséget rendeznek az Erkel Színházban, az előadá­son Csajkovszkij: A hattyúk ta­va című balettjét mutatják be. Április 4-én este az Elnöki Ta­nács fogadást ad a parlament­ben: a meghívottak között lesz­nek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üze­mek, vállalatok, intézmények ki­váló dolgozói. Az ünnepli megemlékezések kegyeletes aktusaiként hazánk népe az országunk felszabadí­tásáért elesett hősök, köztük a szabadságunkért életét áldozott háromszázezer szovjet katona emléke előtt tiszteleg. Április 3- án az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisz­tertanács, a társadalmi és tö­megszervezetek, a fegyveres tes­tületek és a fővárost dolgozók képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi em­lékművet, valamint a magyar hősök emlékművét a Hősök te­rén. A felszabadulás évforduló­ja alkalmából április 2-án el­helyezik a kegyelet koszorúit a rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél. Koszorúzá- si ünnepség lesz a solymári an­gol katonai temetőben, az an­gol, az ausztrál, a lengyel, a kanadai és az új-zélandi kato­nák emlékművénél, továbbá a Budaörsi úton, a fasizmus elle­ni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművé­nél. Megemlékezést tartanak a harkányi bolgár hősi emlékmű­nél, valamint Beremenden a jugoszláv katonai temetőben is. Népművészek a Budapest Sportcsarnokban A budapesti tavaszi fesztivál zárónapján - vasárnap - nép­művészeket látott vendégül a hatalmas csarnok. Előző este még a Hungária tartott itt hatalmas sikerű hangversenyt, a* éjszoka teljesen, átrendezték ezt a rendkívül sok célúan felhasz­nálható létesítményt. Kilenc órakor indult az érdeklődők ára­data és egészen délután ötig tartott a bemutató. A nagy si­kerű rendezvénynek sok Tolna megyei résztvevője is volt, fő­leg népi iparművészek, például Steig István, a népművészet mestere is. A kulturális részben pedig közreműködött a decsi tamburozenekar, valamint a bogyiszlói népi együttes is. (Kép, szöveg: Bakó Jenő) Egy tolnai és egy dunaföldvári kékfestő standja Hatalmas tömeg a csarnokban, elöl Bíró Annamária siekszárdi népművész termékei A híres Steig-cég bemutatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom