Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

2 "ÍVÉPÜJSÁG 1982. március 3. Befejeződtek a magas szintű szovjet-lengyel megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról.) tekintették a kétoldalú szovjet -lengyel kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetősé­geit. Elhatározták, hogy to­vábbi lépéseket tesznek a Szov­jetunió és Lengyelország gaz­dasági-kereskedelmi és kultu­rális kapcsolatainak kiszélesí­tése érdekében. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet megvitatva hangsúlyoz­ták, hogy a fegyverkezési haj­sza megszüntetése, a milita­rista és háborús erők visszave­rése érdekében minden eddi­ginél nagyobb szükség van a szocialista közösség országai­nak egységére. A szívélyes, ba­ráti Jégkörű megbeszélések — mint a róluk kiadott közlemény aláhúzza — megmutatták, hogy a Szovjetunió és Lengyel- ország testvéri szövetsége, ba­rátsága és együttműködése megbonthatatlan. Leonyid Brezsnyev és Woj- ciech Jaruzelski kedd délelőtt megtartott baráti találkozóján áttekintette a Szovjetunió és Lengyelország politikai, gazda­sági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése to­vábbfejlesztésének kulcskér­déseit, a szovjet és a lengyel nép, az SZKP és a LEMP kö­zötti testvéri barátság megszi­lárdításával kapcsolatos fel­adatokat. Brezsnyev és Jaruzelski egy­öntetűen ítélte meg a nemzet­közi helyzetet, fejlődésének távlatait. Aláhúzták, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság továbbra is meq- védelmezi a szocialista közös­ség érdekeit, hozzájárul a né­peknek az imperialista fényé- getés, nyomás és zsarolás el- leni küzdelméhez. A két or­szág, mint eddiq is, következe­tesen küzd azért, hogy a nem­zetközi politikában fordulat kö­vetkezzék be a feszültségtől és a konfrontációtól a döntésre érett nemzetközi kérdések bé­kés megoldása, az enyhülés és a józan ész diadalának po­litikája felé. Mint a találkozóról kiadott közlemény hangoztatja, a meg­beszélés szívélyes, elvtársi lég­körben ment végbe, a megvi­tatott kérdésekben azonosak voltak a nézetek. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke kedden a Kremlben találkozott Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP Központi Bizottságának első titkárával, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökével. Tyihonov és Jaruzelski a megbeszélésen áttekintette a Szovjetunió és Lengyelország együttműködésének több idő­szerű kérdését. Megállapítot­ták, hogy a két ország együtt­működése egyre nagyobb sze­repet játszik a lengyel nép­gazdaság helyreállításában, az ipari üzemek zavartalan mű­ködésének biztosításában. Nyikolaj Tyihonov és Woj­ciech Jaruzelski a tárgyaláson annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szocia­lista Lengyelországban a poli­tikai helyzet stabilizálásához hosszú távon is megvannak a szükséges feltételek — Len­gyelország fejlett qazdasági potenciál birtokosa, jól képzett káderekkel rendelkezik, és szá­míthat a Szovjetunió és a szo­cialista közösség más országai testvéri szolidaritására és tá­mogatására. A megbeszélést meleg, elv­társi légkör jellemezte. Hivatalos látogatása befe­jeztével kedden délután el­utazott Moszkvából a lengvel párt- és állami küldöttséq, amely Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökének vezetésével két napig tartózkodott a szov­jet fővárosban és meabeszélé- seket folytatott az SZKP és a szovjet állam vezetőivel. Jaruzelskit és a küldöttség többi tagját a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leqfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Nvikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, szovjet kor­mányfő és más szovjet vezetők búcsúztatták. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a Moszkvában megtartott tárgyalásokon kife­jezésre juttatta azt az elhatá­rozását, hogy továbbfejleszti mindenoldalú együttműködé­sét. A két ország küldöttségei kijelentették: kudarcra van ítél­ve minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy aláássa Len­gyelországban a szocializmust. A Wojciech Jaruzelski által vezetett lengyel párt- és állami küldöttség tárgyalásainak be­fejezéséről kiadott rövid közle­mény aláhúzza: A megbeszélé­seken a szovjet fél kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben megérti a szükségállapot beve­zetését Lengyelországban. Szov­jet részről sikereket kívántak a lengyel népnek a válság leküz­déséhez. A Szovjetunió eddig is segítséget és támogatást nyújtott Lengyelországnak és így támogatást nyújtott a szo­cialista Lengyelországnak, ba­rátjának és szövetségesének és így jár el a jövőben is. A Szovjetunió és Lengyelor­szág határozottan elítéli és el­utasítja az Egyesült Államok és más tőkés országok beavatko­zását a Lengyel Népköztársa­ság belügyeibe. A felek átte­kintették a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal szemben az Egyesült Államok és néhány szövetségese részé­ről foganatosított diszkriminá­ciós intézkedéseket és megálla­pították: ezek nyílt zsarolást, nyomást jelentenek, kísérletet jelentenek arra, hogy felborít­sák az államközi kapcsolatok békés rendjét. Ezek a kísérle­tek egyúttal fenyegetik Európa békéjét és biztonságát is. A felek egyetértettek a nem­zetközi helyzet megítélésében. Elítélték az Egyesült Államokat azért, mert növeli a fegyver­kezési hajszát. Állást foglaltak az ellen, hogy Európában új amerikai nukleáris rakétákat helyezzenek el. Az európai or­szágoknak — állapítja meg a közlemény — más megoldásra van szükségük: a katonai szem­benállás csökkentésére, arra, hogy földrészünket megszaba­dítsák a nukleáris fegyverektől és az egyéb tömegpusztító fegy­verektől. A Szovjetunió és Lengyelor­szág állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul újítsák fel a hadászati fegyverek korláto­zásáról korábban megindított szovjet-amerikai tárgyalásokat. • Elítélték azt a washingtoni dön­tést, hogy új tömegpusztító fegyverek, vegyi fegyverek gyártását kezdik meg. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta Ales­sandro Cortese de Bosist, az Olasz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. * A külkereskedelem elmúlt évi alakulásáról és az idei felada­tokról tájékoztatta az újságíró­kat kedden a Parlamentben Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszter. Mint mondotta, a számí­tottnál lényegesen mostohább külső körülmények ellenére ked­vezően alakult az elmúlt évi kül­kereskedelmi forgalmunk. A tel­jes kivitel — folyó áron számol­va — 6,8, a béhozatal 4,8 szá­zalékkal haladta me-’ az előző évit, míg változatlan áron a ki­vitel 3, a béhozatal 0,3 száza­lékkal növekedett. MOSZKVA Moszkvában kedden megnyílt a Szovjet Újságírók Szövetségé­nek V. kongresszusa. A három­napos tanácskozáson áttekintik a mintegy hetvenötezres taglét­számú szövetség helyzetét, po­litikai, szakmai és érdekvédelmi feladatait. TEL AVIV Begin izraeli miniszterelnök újabb ultimátumot intézett Mu­barak egyiptomi elnökhöz. Az izraeli rádió szerint hétfőn kije­lentette, hogy nem utazik töb­bet Egyiptomba, ha az egyipto­mi államfő nem egyezik bele a tervezett izraeli látogatásához fűzött feltételekbe, abba, hogy útja során keresse fel Jeruzsá­lemet is. Begin megerősítette, hogy Izrael nem hajlandó ven­dégül látni olyan államférfit, aki nem ismeri el Izrael fennhatósá­gát Jeruzsálem felett. GENF Genfben kedden teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyaláso­kon. MEXIKÓVÁROS Kubai—amerikai csúcstalál­kozót javasolt López Portillo mexikói elnök. Kijelentette, hogy Fidel Castro és Ronald Reagan találkozója elősegítené a Kuba és az Egyesült Államok közötti feszültség csökkentését. Portillo szerint a Kuba és az Egyesült Államok közötti feszültség eny­hítése változatlanul lehetséges, és Mexikó minden tőle telhetőt megtesz e cél elérése érdeké­ben. A koreai párbeszéd kilátásai Világszerte feltűnést keltett, hogy 1982 első heteiben Dél- Korea minden korábbinál át­fogóbb újraegyesülési javasla­tot tett a Koreaii Népi Demok­ratikus Köztársaságnak. Nem kevesebbet, mint egy, az Észak és Dél számára egyaránt elfo­gadható alkotmány kidolgozá­sát, s az ország egészére ki­terjedő általános választások megtartását indítványozta a szöuli rezsim feje, Csőn Tu Hvan tábornok. Nem sokkal ké­sőbb a dél-koreai diplomáciai gépezet megtoldotta javasla­tait egy 20 pontos csomagter­vezettel, amelyben a két fő­város közötti autóút megnyitá­sát, a megosztott családok egyesítését, közös turistaöveze­tek létrehozását és sok más ésszerűnek tetsző kezdeménye­zést tett. PHENJAN ÉRVEI A KNDK vezetői, köztük Kim Ir, a köztársaság alelnöke gyor­san és egyértelműen reagált. Az alelnök kifejtette, hogy az ország egyesítésének egyedüli járható útja a Koreai Munka­párt VI. kongresszusán vázolt konföderatív köztársaság. En­nek ellenére — hangoztatta Kim Ir — Phenjan kész meg­vizsgálni továbbra is minden hasznos javaslatot. A népi Korea vezetői egyút­tal arra is utaltak, hogy az új­raegyesülés bonyolult problé­májának felszámolása során csakis az ország tényleges hely­zetéből lehet kiindulni. S en­nek megfelelően első, minden­nél fontosabb lépésként ki kell vonni azokat az amerikai csa­patokat Dél-Koreából, amelyek ezekben a napokban is látvá­nyos hadgyakorlatokat tartanak szárazon és vizen a világpoliti­ka számára mindenkor veszély- forrást jelentő Koreai-félszige­ten. Phenjanban világossá tet­ték azt is, hogy mindaddig, amíg az amerikai jelenlétben nem történik változás, nyílt vá­lasztások szóba sem jöhetnek, mert Délt megszállt országnak tekintik. Ha ez a legfontosabb akadály elhárul, s a szöuli re­zsim felhagy antikommunista, konfrontációra törekvő politiká­jával, megnyílik az út az érde­mi párbeszéd előtt. SZÖULI HÁTTÉR Nehéz lenne bármiféle jós­lásba bocsátkozni arról, hogy az újraegyesüléssel kapcsolatos lépések ezúttal több eredmény­re vezetnek-e, mint az elmúlt évtizedek hasonló próbálkozá­sai. Érdemes azonban megvizs­gálni: milyen indítékok késztet­ték a szöuli rendszert hirtelen­nek látszó javaslat-dömpiingjé- re? Nem sokkal Pák Csöng Hi diktátor 1979. októberi halála után a párbeszéd újrakezdődött a két főváros között, s már a miniszterelnökök esetleges ta­lálkozójáról tárgyaltak, amikor az emlékezetes vérbefojtott kvangzsui felkelés véget vetett az eszmecserének. Az eltelt másfél esztendőt az utód, Csőn Tu Hvan személyi hatalmának megerősítésére, diktatúrájának szalonképessé tételére, egyszer­smind a gazdaság stabilizálá­sára igyekezett felhasználni. Ami saját pozícióját illeti, meg­figyelők szerint pillanatnyilag nincs vetélytársa a sok szem­pontból kiszámíthatatlan szöuli felső tiszti vezetésen belül. A gazdaság a jelek szerint kimoz­dult a holtpontról: 1981-ben Dél-Korea bruttó nemzeti ter­melése, ha egyelőre szerényen is, de ismét növekedett. Az Egyesült Államok, maga Ronald Reagan, minden erőfe­szítést megtett, hogy rendezze a távol-keleti stratégiájában oly fontos állam vezetésének sora­it, normalizálja az állapotokat. Érdemes emlékeztetni rá, hoqy a Fehér Ház gazdája első kül­földi államfő-vendégként Csőn Tu Hvan tábornokot fogadta. CSUPÁN GESZTUSOK A dél-koreai rezsim az elmúlt hónapokban széles körű segély­gyűjtő kampányba kezdett leg­főbb szövetségeseinél, minde­nekelőtt Japánnál, s az Egyesült Államokban. Tavaly ősszel, a tokiói vezetés nem kis meghök­kenésére, a tábornok váratla­nul hatmilliárd dolláros kor­mányhiteit kért Japántól az új ötéves terv célkitűzéseinek fi­nanszírozására. Ezt megtoldot­ta négymilliárd dolláros ma­gánhitelre vonatkozó kérelmé­vel. Szöuli optikán át mindez teljes mértékig indokolt, hisz Dél-Korea gazdaságát tovább­ra is súlyos bajok gyötrik, így az export drasztikus csökkenése, a növekvő és kiszámíthatatlan politikai következményekkel fe­nyegető munkanélküliség, a 30 milliiárd dollár fölé emelkedett adósságállomány. Mór gazdasági megfontolá­sok miatt is, a dél-koreai rend­szernek nyilvánvaló politikai gesztusokat kell tennie a szö­vetségesek felé, ha mohó hitel­étvágyát csillapítani akarja. A közelmúltban a tábornok-elnök átalakította kormányát, öt gaz­dasági tárca élén következett be változás, s új kormányfőt nevezett ki, Ju Csang Szun sze­mélyében. A dél-koreai rend­szer létezése óta első ízben Szöulban eltörölték a kijárási tilalmat. Ettől persze a diktatú­ra még diktatúra marad, de az apró finomítások esetleg ele­gendők lehetnek mind a japán, mind az amerikai kormány szá­mára, hogy a dél-koreai kato­nai rezsim stabilizálásának ha­zai ellenzékét legalább egy időre leszerelje, kiiktassa. Nyil­ván ezt a célt szolgálta a KNDK-hoz intézett és tárgya­lásokat célzó javaslat is. GYŐRI SÁNDOR Tizenkilencen Afrikából Kedd esti kommentárunk. Az a tizenkilenc ország, amely a minap kivonult az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának az etióp fővárosban megtartott üléséről, drámainak szánt nyilatkozatában nyilvá­nítja semmisnek az ülésen hozott határozatokat. Mivel e ha­tározatok egy része a hagyományoknak és a földrész ke­gyetlen logikájának megfelelően a dél-afrikai apartheid-re­zsim ellen irányul, érthető az a nem titkol, elégedettség, sőt káröröm, amivel Pretoriában kommentálták a szervezet „szétrobbanását". A „szétrobbanás" kifejezés termé-zetesen túlzás és a ha­lálos ellenség érthető vágyálmainak terméke. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a fekete kontinens politikailag igen fon­tos regionális szervezete komoly válságot él át. Hadd tegyük hozzá nyomban, hogy a dolog természeténél fogva nem az elsőt és nyilvánvalóan nem is az utolsót. Mi történt Addisz Abebában, mik voltak az előzmények és mik lehetnek a várható következmények? Az incidenst közvetlenül kiváltó tény az volt, hogy a titkár­ság lelvette az AESZ-tagok sorába a Polisario Front által vezetett és képviselt Szaharai Arab Demokratikus Köztársa­ságot. A kivonulók szerint a togoi főtitkár „jogtalanul járt el". Nos, a jogi háttér, mint annyi más esetben, ezúttal is vitatható. Kodjo, a főtitkár ugyanis nem alaptalanul hivatko­zott a következőre: a szervezet chartája általában lehetővé teszi az egyszerű többségen alapuló döntést, ez pedig ele­ve biztosítottnak tűnt, hiszen az ötven tagállam közül hu­szonhat már korábban elismerte a Polisariot. A távozók vi­szont arra az ugyancsak létező paragrafusra hivatkoznak, amely szerint „eltérő értelmezés esetén" a megjelentek két­harmados többségére van — lett volna — szüség, ami vi­szont hiányzott. Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, az ügy lényege nem jogi, hanem politikai természetű. A szaharai dilemma miatt mind nagyobb belső gondokkal küzdő Marokkónak rendkívül fontos volt a határozat megtorpedózása, Rabat ezért nyilván áldozatokat is hozott a kivonulás megszenrezéséért. Wa­shington nem titkolja, hogy — támaszpontokért cserébe — segíti Marokkót, Franciaország, a korábbi gyarmattartó vi­szont nemrég engedte meg a Polisarionak, hogy irodát nyis­son Párizsban. . . Mivel az AESZ, mint minden regionális szervezet, a térség nemcsak közös, hanem ellentétes érdekeinek ütközőpontja is, semmi meglepő nincs abban, ha egy-egy aktuális problé­ma körül — vagy annak ürügyén — összecsapnak ezek az érdekek. A „robbanás" pillanatában Ugandában ismét fel­lángoltak a harcok, Zimbabwéban bejelentették, hogy bíró­ság elé állítják Nkomot, Tanzániában belpolitikai vihar jele az eltérített repülőgép és így tovább. A belső és regionális gondok óhatatlanul tükröződnek a szervezet „lombikjában" is. Mindez mégsem jelenti azt, hogy az AESZ mostani válsá­gából a szervezet végleges megszűnésére lehetne következ­tetni. Pretoria alighanem korán örül. HARMAT ENDRE Kép a Vénuszról A Vénusz-13 szovjet űrobjektum felvétele a Vénusz bolygóról. A képen alul a leszállókészülék egy részlete, jobbra a színkép- elemző, a függőleges vonalak a távközlőkészülék részei. (Telefotó - TASZSZ—MTI-KS) a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 1982. március 1-én megtartott sor­solásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 83. sorsolását március 1-én Budapesten tartotta meg. Alább a 16-os sorozatszámú nyer­tes betétkönyvek számát közöljük. A nyertes betétkönyveket vagy az azt helyettesítő ,,igazolás”-t a betét­könyvet kiállító takarékpénztári fiók­nál, postahivatalnál vagy takarék- szövetkezetnél kell bemutatni. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1981. október 31-ig váltottak és 1982. január 31-én még érvényben voltak. A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk: Moszkvics — M Skoda 105 — S1 Skoda 120 L — S2 Wartburg Lim. — WI Wartburg de Luxe — W Trabant Lim. Spec. — T A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk fele­lősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a március 4-én megjelenő hivatalos nyereményjegyzék tartal­mazza. A jegyzék megtekinthető az OTP-fiókokban, postahivatalokban és takarékszövetkezetekben. 10 000 forint összegű betétkönyvek: 16 016907 M 16 018360 WI 16 018951 WI 16 020049 S1 16 027302 S1 16 028 337 WI 5000 forint összegű betétkönyvek: 16 528638 S1 16 550172 S1 16 576530 S1 16 587551 W 16 493823 S1 16 594550 M 16 595717 T 16 597164 S1 16 602567 M 16 603238 W 16 603302 WI

Next

/
Oldalképek
Tartalom