Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

1982. március 3. KÉPÚJSÁG 3 A vásárlók jogai (II.) Cipőgyár, mint fehér holló? A jótállás - és ami mögötte van Ha azt mondjuk kiről, hogy jótóMunk érte, ez azt jelenti: jól ismerjük, vál­laljuk a felelősséget jelle­méért, tulajdonságaiért. De vajon mit jelent pontosan a jótállás a jogban, a kereske­delemben? Röviden összefoglalva a jót­állás a termék minőségéért vállalt felelősség. Az eladó azt garantálja, hogy az áru a jót­állás teljes időtartama alatt hibátlan lesz, jól fog működni. Ha pedig mégis történik vala­mi baj, akkor ingyenesen gon­doskodik javításáról, az alkat­részek, s ha szükséges, az egész termék cseréjéről. S vé­gül a jótállás körébe tartozik még az is, hogy az eladó, a kereskedelem megtéríti a vevő­nek a termék hibája miatt ke­letkezett kárát és költségét is. Jó tudni, hogy a szavatosság és a jótállás a jogban két tel­jesen különböző dolog. A sza­vatossági jogok valamennyi ve­vőt megilletik a törvény erejé­nél fogva, bármilyen terméket vásároljon is. Ezzel szemben a jótállás csak a termékek kü­lön meghatározott körére ter­jed ki. Egyrészt jogszabályok írják elő, hogy a termelő vagy kereskedelmi vállalatoknak mely árucikkekre és legalább milyen mértékű jótállást kell vállalniuk. Másrészt pedig ma­guk a vállalatok saját elhatá­rozásukból — éppen a vásárlók „kegyeinek" megnyeréséért — a kötelező mértéken túl is vállalhatnak jótállást. Azt “mindenesetre jogszabály írja elő, hogy a viszonylag bo­nyolultabb szerkezetű, összeté­telű, értékesebb termékeket csak jótállással lehet értékesí­teni. Ilyenek például a közvet­lenül lakossági igényeket ki­elégítő főző-, fűtő- és vízmele­gítő készülékek, az olajkály­hák, a hűtőszekrények, a ház­tartási varrógépek. De ebbe a körbe tartoznak a rádió- és televíziókészülékek, a magneto­fonok, lemezjátszók, a fényké­pészeti cikkek, optikai eszkö­zök, a bútorok, a motorkerék­párok és a személygépkocsik is. Ez utóbbiakról talán érdemes külön is beszélni, hiszen ma már több mint egymillió sze­mélyautó van Magyarországon, s aligha vitatható, hogy ez az egyik legértékesebb tartós fo­gyasztási cikk. A személygépkocsikért a Merkur Vállalat egy évi jót­állást vállal. Ennél hamarabb is megszűnik a vállalat jótál­lási kötelezettsége, ha az autó­val már tízezer kilométert meg­tettek. A jótállás alatt ? ___!---------------- Merkur csak ak kor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hi­ba a kocsi eladása után ke­letkezett. Ennek egyik gyakori esete például az, ha az autót a tulajdonosa szakszerűtlenül használja vagy kezeli. Megszű­nik a jótállás, ha a vásárló a kötelező műszaki átvizsgáláso­kat elmulasztja. Ezeket a díj­mentes vizsgálatokat mindig a kijelölt vevőszolgálati állomá­sokon kell elvégeztetni a jót­állási jegy felmutatásával. Megszűnik a Merkur jótállási kötelezettsége akkor is, ha a kocsival gyorsasági vagy túra­versenyen vesznek részt, azt rendszeresen oktatási célokra használják, ami nyilvánvalóan az átlagosnál jóval nagyobb igénybevételt jelent. Természe­tesen tilos a kilométeróra ólom­zárát megbontani: ez is a jót- állás megszűnését vonja maga után. Lássuk ezek után, hogy mi­lyen jogai vannak a személy- gépkocsi tulajdonosának a jót­állási idő tartama alatt! Ha az autó elromlik, elsősorban díj­mentes megjavítását követel­heti. Az üzemképtelen személy- gépkocsit a tulajdonosnak kell a szerviz telephelyére bevonhat­nia, utólag azonban — ezt so­kan nem tudják! - követelheti ezzel kapcsolatos költségeinek megtérítését. De ez a lehető­ség mindig csak a legközeleb­bi szervizre vonatkozik: ha te­hát a tulajdonos a kocsiját máshova szállíttatja, a többlet- költségek őt magát terhelik. A hibás gépkocsit általában a bejelentéstől számtíott nyolc napon belül kell megjavítani. A kocsi cseréjét a tulajdonos akkor kérheti, ha az valamilyen okból nem javítható, vagy a javítás után sem válik a ren­deltetésszerű használatra alkal­massá, illetve ha a javítás oly mértékben elhúzódik, hogy hatvan napnál is tovább tart. Ha a kocsi cseréjét kérjük, ezt az igényünket célszerű a szervizben vagy a Merkúrnál írásban bejelenteni. A tulajdo­nos természetesen csak azo­nos típusú személygépkocsit kérhet csereként. Ha azonban a Merkúrnak ilyen nem áll ren­delkezésére, a vevő igényt tart­hat a vételár visszafizetésére, illetve a vételár-különbözet el­számolásával más típusú kocsi­ra is. Mit tehet a tulajdonos------------------------addig, amíg személygépkocsiját a szerviz­ben javítják? Ez a kérdés igen gyakran ad okot vitákra. Van­nak, akik úgy vélik, hogy más kocsit bérelhetnek, taxit hasz­nálhatnak, s költségeiket utó­lag a jótállás jogcímén köve­telhetik. Nos, a jelenlegi jog- gyakorlat szerint erre csak ki­vételes esetekben van lehető­ség. Például akkor, ha valaki­nek a foglalkozásához, mun­kaköréhez a személygépkocsi nélkülözhetetlen munkaeszköz. DR. DEÁK ANDRÁS Fűtőolaj helyett gomihulladék Hulladék gumival helyettesí­tik a klinkerégetéshez felhasz­nált olaj egy részét a Beremen- di Cementműben. A terveken már dolgoznak, a vegyes tüze­léshez szükséges berendezés 1985-ig épül fel mintegy hu­szonkét millió forintos beruhá­zással. A cementgyártás a legtöbb energiát fogyasztó iparágak egyike, termelési értékének negyven százalékát az energia- költségek alkotják. A dél-bara­A KISZ Központi Bizottsága ez évi akcióprogramjában ismét meghirdette a KISZ-szervezetek részére a szakmai-politikai is­meretek gyarapítását, a nép- gazdasági feladatok maradék­talan megvalósítását szolgáló szakmai vetélkedőket. „Ki minek mestere” címmel összesen tizen­egy országos vetélkedőn mérik össze tudásukat a fiataíök az idén. A vetélkedők általában fel­menő rendszerűek, s a résztve­vőknek írásbeli, szóbeli vizsgát kell tenniük, és gyakorlati fel- készültségükről is számot kell adniuk. A versenymozgalmak mindenekelőtt a szakmai kép­zést és továbbképzést szolgál­ják, így a „Ki minek mestere” vetélkedők ismeretanyaga és követelményrendszere szorosan kapcsolódik a munkástovább- képzés programjához. A nyomdászok a Kner Nyom­da megalapításának 100. évfor­dulóját ünnepelve Békéscsabán mérik össze tudásukat. A felvo­nószerelők március 5-ig nevez­hetnék a versenyre a KISZ nyai nagyüzemben ezért hatá­rozták el, hogy az olajfelhasz­nálás csökkentése végett meg­oldják a további feldolgozásra már alkatmatlan, lekopott, rossz gumiabroncsok fűtőanyag­ként történő hasznosítását a forgókemencéikben. A gumihul­ladék elégetésével a BCM-ben jelenleg fölhasznált olaj minden ötödik literét megtakarítják, évente tízezer tonnányival keve­sebbet tüzelnek el. Ganz-MAVAG bizottságán, s az elődöntőt május 14—15-én ren­dezik meg. A döntőben szep­tember 17—18-án az elődöntő­kön legjobban szerepelt 40 fia­tal vesz részt. Az országos dön­tő résztvevői versenybizottság előtt egyénileg vizsgáznak, s aki a döntőben a legkiválóbbak kö­zött szerepel, megkaphatja a „mester-szakmunkás" oklevelet, s a velejáró kedvezményeket. Ha már mester-szakmunkás, vagy ennél magasabb szakmai képzettséggel rendelkezik, a fel- vonáfelügyelői cím viselésére feljogosító bizonyítványt szerez­heti meg. A legjobban szerepel­tek ezen kívül értékes díjakat, jutalmakat kapnak. Megrendezik a „Ki minek mestere” szakmai-politikai, ága­zati országos vetélkedőt a vá­jár, villanyszerelő, a háztartási­gép-szerelő, az élelmiszerkeres­kedő, a víz-, gáz-, fűtés-szerelő, a távközlés-technikai hálózat- szerelő, a kötő-lhurkoló, a kon­fekció-, a pamutfonó szakmák­ban is. Energiatakarékos konvektor-család Kivitelében tetszetősebb, e ne rg ia ta ka rékosa b b ko n ve kto r- családdal váltja fel folyamato­san eddigi fali gázfűtőkészülé­keit a Fegyver-, és Gázkészülék- gyár. Márciusban készülnek el az első új típusú 3,5 kilowatt teljesítményű gázkonvektorok, melyeket jövőre követ a legki­sebb, a 2,2 kilowattos, és már különféle vizsgáló intézetekben minősítik a család harmadik, 5,5 kilowatt teljesítményű tag­ját. A temékváltóst — a kor­szerűsödés követelménye mellett — azért határozta el a vállalat, mert a lakóépületek szigetelési előírásainak megszigorításával csökkent a hőveszteség, feles­legessé vált a nagyobb teljesít­ményű konvektorok felszerelése. A számításók szerint mintegy 10—15 százalékos energiameg­takarítás érhető el az optimális teljesítményű konvektor alkal­mazásával. Az új konvektor-család fűtő­anyag-igénye nemcsak kisebb teljesítménye, hanem nagyobb hatásfoka miatt is csökken. A .készülékekbe korszerűbb hő­hasznosító szerkezetet építenek be. Segítségével az eddigi 80 százalék helyett a felhasznált energia 85 százaléka válik hasz­nos meleggé. Szakmai vetélkedők Jó kezekben a munkahelyi rehabilitáció Az üzemorvos és Falkai Gyula nem hallottak elégedetlenke­désről Nincs még negyedéve sem, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága foglalkozott egyik ülésén az egészségügyi rehabilitáció helyzetével. Rövi­den irtunk akkor erről, de az se volt olyan, ami ‘dicsőséglistára kívánkozna. No nem azért, mert olyan rosszul állunk, inkább azért, mert mind az egészség- ügyi, mind a munkahelyi reha­bilitáció dolgában nagy a lé­péshátrányunk. Hogy mikor ér­jük utál magunkat? Úgyszólván valahányunktól függ, hiszen a megváltozott munkaképességű emberek sorsának alakulásáért a felelősség nemcsak az egész­ségügyé. A feladat társadalmi. Ezért is ítélte úgy a rehabilitá­ció helyzetét elemezve - a vb, hogy az érdekeltek keressék az együttműködés módozatait. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt a munkáltatók körében masszí­van élt az a téves eszme, hogy különleges kegy részükről úgy­nevezett rehabilitációs munka­helyeket létrehozni. Ahol viszont a nagyon félreérthetetlen - és kötelező - központi intézkedé­sekre biztosították a könnyebb munkát a valamilyen betegség­ből, balesetből felgyógyult dol­gozóknak, ott alkalmanként a kevesebb fizetés miatt támadt konfliktus munkáltató és mun­kavállaló között. Ha a krónikás papírra veti, hogy a munkahelyi rehabilitá­cióval, gazdasági, társadalmi, társadalom- és egészségpoliti­kai fontosságának megfelelően, azóta foglalkoznak a munkál­tatók intenzívebben, mióta az üzemorvosi, üzemegészségügyi szolgálat kiépült, megerősödött, nem túloz. Hát persze, intenzív fejlődésről csak ott lehet szó, ahol megfelelő az üzemegész­ségügyi szolgálat reputációja. Röviden: ahol az idézett évek szemléletbeli gátjai felszakad­tak. Ez történt a Bonyhádi Cipőgyárban. Dicséretükre le­gyen mondva a gyár vezetői­nek, már nem is most, nem is csak 1-2 éve. De, hogy meny­nyire érdemes volt fontosságá­nak megfelelően kezelni a munkahelyi rehabilitáció ügyét, egy nemrég kelt megállapítás igazolja. Az SZMT - mely a munkahelyi rehabilitáció me­gyei helyzetét tárgyalta, azt ál­lapította meg, hogy „a cipő­gyáriak gyakorlata követendő példának ajánlható.” Mikor erre az elismerésre hi­vatkozva telefonon bejelentkez­tem látogatónak a cipőgyárba, Tréber Tibor igazgató hangja azt árulta el, hogy örömében nevet. Bár aligha volt számá­ra meglepetés az SZMT véle­ménye, hiszen a NËB 1980 augusztusában kelt vizsgálati jegyzőkönyvében is már csak elenyésző számban voltak ne­gatív észrevételek. Tanúsítva, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni, fönntartani a több, mint száz rehabilitációs munkakört, s működtetni, lehetőség szerint fizetéscsökkenés nélkül. Mert a pénz azért nagy úr. Igaz, olyas­mi régóta már csak szórványo­san fordul elő, hogy az elszen­vedett betegség miatt csökkent munkaképességű dolgozó pro­testál más megoldásért, s in­kább vállalja az újabb egész­ségkárosodást, mintsem az eset­leges fizetéscsökkenést. Az igazgató, egyéb elfoglalt­sága miatt a rehabilitációs bi­zottság vezetőjére, Falkai Gyu­fára bízott bennünket, s jobb cicerónét nem is kaphattunk volna nála. Az egy év múlva nyugdíjba vonuló Falkai Gyula 1967 óta vezetője a rehablitá- ciós bizottságnak, aminek tag­ja már dr. Major Brigitta üzem­orvos és Schneider Ferenc mo- dellériai szakmunkás, aki társa­dalmi munkavédelmi felügyelő is. Mielőtt elindulnánk az üzem­részekbe megtudakolni, hogy csakugyan olyan szép-e a menyasszony, mint amilyennek minősítették, adatok hangza­nak el. A cipőgyár dolgozóinak jogi létszáma 1762, az állomá­nyi létszám 1430 fő, plusz 46 tanuló. A nem fizikai dolgozók száma 191, a fizikai állomá- nyúaké 1239, s mert a köny- nyűipar frontján is a nőké a többség: a cipőgyárban 914 nő dolgozik. A csökkent munkaképességű­ek részére biztosított munkahe­lyek száma 120, ebből arra rá­szorulóval betöltött 76 fő. Mire jó a tartalék? Arra, hogy ha az üzemorvos könnyebb foglalkoz­tatást javasol terheseknek, ne kelljen csődöt mondani. A ter­hesek száma különben átlago­san 35-40 között mozog, s ahogy állapotuk előrehalad, hálásak is a gondoskodni tu­dásért. Ugyanez a helyzet azok körében is, akik wisszértógu- lástól, erős súlygyarapodástól szenvednek, vagy koruknál fog­va képtelenek már nehezebb fizikai munkavégzésre. Nem sok van vissza az első, a délelőtti műszakból, amikora fűződébe tartva megcsodáljuk a házi reklámpályázatból ren­dezett kiállítást. Van nem is egy igen talpraesett, jó képze­lőerőre valló reklámvers, termé­szetesen rajzzal körítve. Egyszer talán kellene írni ar­ról is, hogy a szakmával ösz- szefüggő játékok, versenyek mii­ért olyan népszerűek itt. Most szoktatnunk kell a fülünket ah­hoz a zajhoz, mi a fűződében önti el az embert. Férfi ember csak mutatóban fordul itt elő. Feltűnően sok a fiatal.- Nem hiszem, hogy ez után a zajterhelés után diszkóba kí­vánkoznának a fiatalok - mon­dom Szemcsuk Istvánné műve­zetőnek, aki maga is fiatal még, noha kétgyermekes édes­anya és munka mellett végezte el a bőripari szakközépiskolát,- Ne higgye! - világosít föl villámgyorsan. - Hiszen a disz­kóban a „zaj” pihentető egy bizonyos életkoron belül. Nagyon szeretnék egy leg­alább picikét elégedetlen fűző­déivel találkozni, de se Miklós Gáspárné, se Szász Gyuláné, se más nem hajlandó a panaszra, örülnek a könnyű munkának. Na nem baj! Majd az-alja­ülve könnyebb, ha közel a nyugdíjazás összeszerelőknél biztosan akad reklamáló... Igaz, hogy Bodó György művezető is erősen ké­telkedik ebben. Negyvenkét re- hablitációs munkahelyük közül csak 18 van betöltve. Nőkkel, férfiakkal vegyesen. Batári Fe­renc például meós lett, minek előtte az orrványolás igen ne­héz munkáját végezte. Öt egy gyomorműtét miatt vezényelték más munkára mint a ványolás volt, ami nemcsak nagy fizikai erőkifejtést követelt tőle, ha­nem rossz testtartást is. Az orr­ványolás munkáját most fél­automata gépek végzik, a gé­pek mellett fiatal férfiak van­nak. Munkájuk nagy figyelmet követel - hallom. De melyik mellett lehet elábrándozni? Lám, Lenner Viktorné sem áb­rándozik, miközben lábizom ki­töltésre alkalmas elemeket ra­gaszt olyan sebesen, mintha mindig ezt csinálta volna. Pe­dig tavaly nyáron volt csak az a cifra veseműtétje, ami után átvezénylésre szorult. 1959 óta dolgozója a gyárnak. — Tudja, még jól is jött ez nekem — bizonykodik nevetve - A ragasztók miatt jár ugyan­is 10 százalék veszélyességi. Korábbi munkájával havi 2900-3500 forintot keresett. Most? „Mindig megvan a 3200 -3500." Lennerné bizalmiként sem tud arról, hogy az egészségi okokból más munkahelyre, mun­kára irányított nők, férfiak kö­zött elégedetlenség lenne. Kezdődik a délutáni műszak, amikor visszaérkezünk a szak- szervezeti titkár rezidenciájá­ba, amit azért vettünk birtokba, hogy háborítatlanul beszél­gethessünk. Major doktornő is közibénk telepedik rövid lidőre, hogy elmondja, amit igen jó hallani még a kívülállónak is. A munkájához minden szüksé­ges támogatást megkap az üzem vezetőitől. De a dolgo­zóktól is. Egy év alatt tán csak egy vitája volt. Az is a gon­doskodás javára dőlt el, mert a 14 éves szakmunkás mivoltá­ra hiivatkozó Botondos megér­tette végre, hogy elsősorban az ő érdeke elfogadni a könnyű raktári munkát.- Mikor Falkai Gyula kikísér bennünket, arról beszél, hogy az emberekkel foglalkozni nem kegy, hanem kötelesség. Igaza van. De miért fehér holló akkora Bonyhádi Cipőgyár? LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Orrványolóból, meós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom