Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

2 Képújság 1982. március 11. CIA-.^how” Washingtonban Titkos tervek Nicaragua elleo Reagan amerikai elnök jóvá­hagyta a CIA titkos hadműve­leti tervét Nicaragua ellen - jelentette a Washington Post. Az elnök felhatalmazta a titkos- szolgálatot, hogy ötszáz főnyi kommandó alakulatot toboroz­zon latin-amerikai zsoldosokból és ezeket szabotázscselekmé­nyekre vezesse. A hondurasi határ mentén lévő táborokból indítandó akciók célja az, hogy a létfontosságú célpontok - erő­művek, hidak — lerombolásával szétzilálja Nicaragua gazdasá­gát, lekösse a managuai kor­mány erejét és figyelmét, to­vábbá — mint Washingtonban állítják — megbénítsa a salva- dori baloldalnak nyújtott nica- raguai támogatást. A terv végrehajtásához 19 millió dollárt bocsátottak a CIA rendelkezésére, amely lehetősé­get ad a kommandók 10Ö0 főre való fejlesztésére. A Post sze­rint a felforgató erők kiszemelt tagjainak egy része már kikép­zést kap az argentin hadsereg­ben. A tervet William Casey, a CIA igazgatója terjesztette az elnök elé és Reagan valamikor novemberben hagyta azt jóvá — jelentette a Washington Post. Az amerikai külügyminiszté­rium ezek után szerdán iqazolni próbálta felforgató akcióit. Kü­lön sajtóértekezletet hívott ösz- sze a „bizonyítékok” bemutatá­sára. Az újságírók láthatták azokat a fényképeket, amelye­ket amerikai kémrepülőgép ké­szített a közép-amerikai ország területéről. A képeken épülő repülőterek voltak, s a CIA szakértőjének magyarázata szerint ezek a re­pülőterek katonai célokra szol­gálnak majd. A CIA-szakértő elfelejtette hozzátenni azt, amit Nicaragua már korábban beje­lentett: a sandinista kormány az Amerika-közi Fejlesztési Banktól (BID) kapott hitelekből folytatja azoknak a repülőte­reknek a korszerűsítését, ame­lyek bővítéséről még a Somoza- diktatúra alatt született döntés. A BID különben kimondottan erre a célra nyújtott hitelt Ni­caraguának. A washingtoni sajtóértekezlet csupán egy dolgot bizonyított egyértelműen, azt hogy a CIA - a Központi Hírszerző Hivatal és a DIÁ — a Védelmi Hírszer­ző Hivatal — révén az Egyesült Államok rendszeres kémrepüíe- seket hajt végre Nicaragua lég­terében. Ezt a politikailag igen­csak kényes bejelentést kedden Robert Inman, a CIÄ igazgató- helyettese és John Hughes, a DIA szakértője megerősítette az amerikai sajtó előtt. Inman egyébként beismerte: egy pillanatig sem tart attól, hogy a nicaraguai hadsereg az Egyesült Államokat veszélyezte­ti. Az Egyesült Államok szerinte attól fél, hogy a sandiinista rendszer veszélyes a szomszé­daira. Erre viszont még az ame­rikai hírszerzésnek sincsenek bi­zonyítékai. Ezzel szemben az amerikai sajtó sem csinált titkot abból, hogy a somozista emigráns bandák hondurasii területről és Honduras kormányának jóvá­hagyásával folytatnak hadmű­veleteket Nicaragua ellen, nem beszélve magának az Egyesült Államoknak a szüntelen fenye­getőzéséről és a provokációiról, amelyek közé a légikémkedés és a CIA „show"-ja is sorolható. A nicaraguai kormány nevé­ben Francisco Navarro nagy­követ szerdán a nyilvánosság előtt tiltakozott Washingtonban az amerikai légiprovokációk és a CIA által Nicaraguáról ter­jesztett rágalmak miatt. Ami a bemutatott felvétele­ket illeti, Navarro ezekről az ABC televízióban elmondta: Ni­caragua nem is tagadta, hogy van néhány páncélosa, amelyek közül némelyik a somozistáktól maradt, néhányat azóta vásá­roltak. Azt sem tagadja, hogy van összesen két helikoptere. Az amerikai kémrepülők mind­kettőt lefényképezték. Ugyan­akkor Nicaragua az egyetlen ország a térségben, amelynek nincs légiereje és haditengeré­szete. A hadseregének fejlesz­téséről közölt amerikai adatok pedig hamisak. A nagykövet a nicaraguai kormány más képviselőihez ha­sonlóan a leghatározottabban cáfolta, hogy Nicaraguában külföldi katonai tanácsadók működnének. Husák és Chandra megbeszélése Gustóv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztár­sasági elnöke szerdén Prágá­ban megbeszélést tartott Ro- mesh Chandrával, a Béke-világ- tanács elnökével. Szívélyes, baráti légkörű esz­mecseréjükön a BVT elnöke tá­jékoztatta a csehszlovák veze­tőt a jövőre Prágában megren­dezésre kerülő béke-viilágkong- resszus előkészületeiről. Gustáv Husák méltatta a nemzetközi békeharc és békemozgalom je­lentőségét, hangoztatva, hogy az emberiségnek ma nincs fon­tosabb feladata a nukleáris há­ború veszélyének elhárításánál. Kifejezte meggyőzőcíését, hogy a prágai világkongresszus to­vábbi lendületet ad majd a bé­keszerető erők összefogásához és tevékenységének fokozásá­hoz. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Mexikói Egyesült Szocialista Párt alapító kongresszusát. MISKOLC A közművelődési törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól tanácskozott szerdán Miskolcon a Borsod megyei képviselőcso­port. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Miskolc 5-ös számú választókörzetének or­szággyűlési képviselője. MEXIKÓVÁROS Kedden délután befejeződött Marjai József mexikói hivatalos látogatása. A mexikói külügy­minisztérium épületében három fontos okmány ünnepélyes alá­írására került sor. Marjai József ezt követően sajtóértekezletet tartott és válaszolt a mexikói újságírók kérdéseire. Marjai Jó­zsef szerdán délután hazaérke­zett Budapestre. MOSZKVA Mauno Koivisto, a Finn Köz­társaság elnöke szerda délután Moszkvából Leningrádba uta­zott. A vendéget, aki a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének meghívására munkalá­togatáson tartózkodik kedd óta a Szovjetunióban, Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének el­nöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, külügyminiszter, valamint több más hivatalos személyiség búcsúztatta. BONN A nyugatnémet Die Welt szer­dai száma nyolc teljes oldalon megjelent magyar mellékleté­ben átfogó képet nyi^jt Magyar- ország életéről abból az alka­lomból, hogy március 29-e és április 4-e között magyar hetet rendeznek Hamburgban. „Állóháború” Salvadorban Salvadorban a hét elején he­ves harcok folytak három stra­tégiai fontosságú város birtok­lásáért, valamint a pánamerikai autóút egyes szakaszainak el­lenőrzéséért. A hírügynökségi beszámolók szerint „állóháború” alakult ki San Vicente, San Miguel és Santa Ana térségében. A váro­sokért folytatott harcok válta­kozó sikerrel folytak, s kedden a kormónycsapatok ellenőrizték a három várost, a hazafiak egy­ségei a külvárosokban foglaltak el állásokat. A pánamerikai fő­útvonalon gyakorlatilag lehetet­lenné vált a közlekedés. A spanyol kormány sem szán­dékozik megfigyelőket küldeni a március végére tervezett sal- vadori választásokra - jelentet­te be kedden Madridban José Perez Llorca spanyol külügymi­niszter. A salvadori kormány mintegy 80 országot kért fel, hogy küldjön megfigyelőket a választásokra — döntő többsé­gük már elutasító választ adott s csak hat kormány - köztük az amerikai és a briit — jelen­tette be, hogy elküldi megbízot­tait San Salvadorba. A rendkívüli jutalomsorsolásban a jubileumi lottószelvények és az 1982. március havi előfizetéses 'lottószelvé­nyek vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft) b Dacia 1300 tip. személygépkocsi Bastei tip. lakókocsival c kétszemélyes fekete-tengeri hajó­út (20 200 Ft) d vásárlási utalv. (10 000 Ft) e vásárlási utalv. (9000 Ft) f vásárlási utalv. (7000 Ft) g vásárlási utalv. (5000 Ft) h vásárlási utalv. (4000 Ft) i vásárlási utalv. (3000 Ft) j vásárlási utalv. (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1982. április 3-ig kell a totó-lottóki rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875. Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) Alább a Pécs körzetében vásárolt nyertes szelvények számát közöljük. 2 678 620 h 2 719 236 i 2 739 544 d 2 744 621 g 2 749 698 i 2 754 775 j 2 759 852 j 2 770 006 j 2 790 314 i 2 800 468 g 2 805 545 e 2 815 699 f 2 825 853 i 2 380 930 f 2 851 238 j 2 856 315 j 2 861 392 h 2 881 700 i 2 886 777 i 2 896 931 h 2 902 008 i 2 912 162 j 2 998 471 i 77 010 977 i 17 021 131 i 77 036 362 d 77 046 516 i 77 071 901 j 77 082 055 g 77 092 209 j 77 112 517 j 77 127 748 j 77 142 979 j 77 158 210 j 77 1 68 364 j 77 178 518 j 2 907 085 j 2 968 009 g 77 005 900 j 77 016 054 j 77 026 208 j 77 041 439 h 77 051 593 j 77 076 978 h 77 087 132 j 77 102 363 i 77 122 671 i 77 1 37 902 h 77 153 133 g 77 163 287 e 77 173 441 j 77 183 595 j 77 188 672 e 77 193 749 f 77 198 826 j 77 203 903 f 77 224 211 i 77 234 365 j 77 239 442 d 77 244 519 d 77 254 673 h 77 264 827 j 77 269 904 9 77 285 135 j 77 290 212 e 77 300 366 h 77 305 443 i 77 310 520 f 77 315 597 i 77 320 674 j 77 335 905 j 77 351 136 i 77 356 213 i 77 366 367 j 77 371 444 i 77 376 521 d 77 381 598 9 77 386 675 h 77 391 752 j 77 401 906 h 77 412 060 d 77 422 214 i 77 427 291 g 77 432 368 j 77 447 599 i 77 462 830 d 77 472 984 i 77 478 061 j 77 488 215 g 77 493 282 h 77 503 446 g 77 508 523 g 77 518 677 g 77 528 831 h 77 604 986 f Vietnam - pártkongresszus előtt (III.) Az együttműködés lehetőségei A vietnami fővárosba érkező külföldiek első élménye min­den bizonnyal a repülőtértől a centrumig megteendő út. Noy Bay-tól '(ahol a hasonló lát­ványhoz nem szokott látogató meghökkenve figyeli az utas- szállító gép landolása után alig néhány perccel a kifutó­pályán fülsiketítő dörgéssel vé­gigzúgó, majd párosával fel­szökkenő MIG-vadászgépeket) mintegy 40 kilométert kell meg­tenni Hanoi belvárosáig. A be­vezető út jobbára még falusias környezetben, vízzel elárasztott rizsföldek között visz, kevés a milliós település közelségére utaló jel. Érthető hát, hogy a balra feltűnő jókora gyártelep­re azonnal felfigyeltem, külö­nösen, hogy a bejárat fölötti névtáblán mintha a „Hung-ga- ri” felirat is látszódna. — Valamilyen magyar vo­natkozása van az üzemnek? — fordultam kísérőimhez. — Igen, ez a „Magyar—viet­nami barátság” kismotorgyár. Szivattyúkhoz, mezőgazdasági kisgépekhez készítenek itt mo­torokat: ma már a földeken is lehet termékeikkel találkozni. (Valóban, néhol már látni mo­toros öntöző-szivattyúkat, bár tény, hogy a parasztok zöme még faedényekkel, ősi módon végzi a vízátemelést.) HASZNOS KAPCSOLATOK Mondanom sem kell, a fenti epizód csupán az első, de nem az egyetlen alkalom volt, ami­kor hazánkra, az országaink között kialakult együttműködés­re terelődik a szó. Megszokott látvány a piacokon a Tungsram villanyégő és neoncső, vagy a békéscsabai száraztészta. Nem kevés ma már a vállalatok, tsz- ek, intézmények közt létrejött kapcsolat sem. A legmelegebb vendégszeretettel fogadták a magyar vendégeket a Vu Lai termelőszövetkezetben is, amely a körösladányi tsz-szel lépett már jó néhány éve kapcsolatba. — Mi minden lehetőt meg­teszünk, hogy az ilyen, mindkét fél számára hasznos szálakat szorosabbra fűzzük — kezdte beszélgetésünket Hanoiban Megyeri Béla kereskedelmi ta­nácsos, akit a magyar—vietna­mi gazdasági kapcsolatok jel­legéről, a két ország forgal­mának alakulásáról kérdeztem. — Helyzetünk felemás — foly­tatta —, az országaink közötti baráti viszony, hazánk aktív politikai szolidaritása a gazda­sági kötelékek fejlesztésének alapja. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a vietnami népgazdaság nehézségei még hosszú ideig sok szempontból korlátozni fogják együttműkö­désünket. Nem számíthatunk így az árucsere kiegyenlítetté válására sem; az összforgalom viszonylag alacsony. ÁRUCSERE ÉS KOOPERÁCIÓ — Mi jellemzi árucserénket? — A forgalom növekedését a vietnami fél exportlehetősé­gei határolják be. Az áruszer­kezet nagyjából stabil: első­sorban különféle déligyümöl­csöket, konzerveket, földimo­gyorót, kaucsukot, ónt és bal­zsamokat vásárolunk, hazánk pedig főként szövetárut, gyógy­szereket, híradástechnikai be­rendezéseket, műszereket, al­katrészeket, orvosi készüléke­ket és alumíniumtermékeket szállít. Néhány évre visszatekin­tő együttműködési forma a termelési kooperáció. Ez tulaj­donképp bérmunka, amely im­portunk 35—40 százalékát teszi ki. A férfiing, kötött alsóne­műk, védőruházat, s a kisma­macipők mellé most csatlako­zik a kötött bébiholmi. Új te­rület a gumiipar: a Taurus ré­szére kerékpárbelső és köpeny gyártása indul be. — Az a látogató, akinek al­kalma nyílik a magyar megren­delésre dolgozó üzembe bejut­ni, elgondolkozhat: hogy vál­nak be a kooperációk? A ha­noi „X—10" szövetkezet gyár­tási színvonala nehezen ha­sonlítható például össze a déli, Dong Nay-ban lévő, megle­pően korszerű textilgyárral. — A minőségi feltételek min­denütt szabottak, s a terme­lést magyar szakértők is ellen­őrzik. Másrészt figyelembe kell venni, hogy az említett, viszony­lag egyszerűbb cikkek átadá­sával olyan hazai kapacitások szabadulnak fel, amellyel ma­gasabb szakértelmet igénylő termékeket tudunk gyártani, vagy amelyekhez itthon már hiányzik az itt még bőségesen rendelkezésre álló munkaerő. A JÖVŐ TERVEI — Említsen, kérem, egy-két tervei“ is. — Fejlesztési hiteleinket kis­számú, de jól kiválasztott, meg­alapozott programra próbáljuk összpontosítani. Számos kihasz­nálatlan lehetőséget látunk a mezőgazdaság területén. A ba­jai kukoricatermesztési rend­szer például összekapcsolható lenne háziszárnyas-tenyésztő te­lepekkel, sőt, konzervipari, fel­dolgozó egységekkel. Szó esik olyan geológiai felmérésekről is, amelyekben magyar szak­értők segítséget nyújtanának a vietnami bauxitvagyon feltárá­sához. Vietnamban alig van idegen- forgalom: kevés a külföldi, rit­ka az európai arc. Ha fehér­bőrű külföldit látnak közeledni — ez nemcsak faluhelyen, de még a fővárosban is látvá­nyosságszámba megy —, sokan köréseréglenek, kísérgetik és kórusban kiáltozzák: „Llien Xo!” (azaz: szovjet). A gyerekek szá­mára ugyanis a külföldiek jobbára a szovjet szakértőkkel azonosultak. De ha az utazó a zajos díszkíséretet nem veszi zaklatásnak (mint ahogy több­nyire tényleg csak rácsodálko- zásuknak adnak hangot), és türelmesen válaszol: Nem, mi magyarok vagyunk; akkor né­hány perc múlva a búcsúzásnál már szinte vzényszóra mond­ják: „Hung-ga-ri”! Nem ismeretlen hát Magyar- ország neve a távoli Vietnam­ban. Különösen, hogy az el­múlt években orvosok, mérnö­kök, agrárszakemberek százai folytatták tanulmányaikat ha­zánkban. S egyre erősödik a törekvés, hogy a jövőben job­ban használják ki messze föl­dön, rendszerint vasszorgalom­mal, nagy akaraterővel meg­szerzett szakképzettségüket. (Vége.) SZEGŐ GABOR t» Az elmúlt tizenöt évben a magyar segítséggel felszerelt 1. szá­mú híradástechnikai iskolában több mint tízezer szakembert ké­peztek ki A szivattyúkra, kismotorokra nagy szükség van — a vízáteme­lés, a szántás, földlazitás általában még az ősi módszerekkel történik A vietnami városok utcáin egyre több színes plakát köszönti a Vietnami Kommunista Párt közelgő kongresszusát

Next

/
Oldalképek
Tartalom