Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

1982. március 11. ^fepÜJSÀG 3 A tomerőmu-építkezés Szekszárd-paksi Vízitársulat Az agitációs és propagandamunka Az agitációs és ,Propa' ______2________ gandamun­k ával foglalkozott legutóbbi ülésén a paksi atomerő­mű-beruházás párt-végrehajtó bizottsága. Mint arról a mun­kabizottság beszámolt - és a vita is tükrözte - e tevékeny­séggel tartalmi vonatkozásban nincs különösebb probléma. Megvalósul a cél. miszerint az emberek mind szélesebb köré­vel kell megismertetni az ország politikai-gazdasági helyzetét, a nemzetközi körülményeket, az alapvető összefüggéseket, a kö­zéptávú és éves népgazdasági tervek fő követelményeit és az ehhez kapcsolódó programokat, vállalati és helyi feladatokat. A politikai tömegoktatás propa­gandistáit rendszeresen készítik fel tennivalóik ellátására, a ’ tananyag mellé kapnak „helyi" adatokat is, főleg a gazdaság- politikai témáknál. A pártbizott­ság, az alapszervezetek is ered­ményesen törekednek erre. Az agitáció küönböző „csatornáin” is eljutnak a dolgozókhoz a he­lyi, a beruházással kapcsolatos problémák, az arra adott vála­szok. Ezért — és nem mintha a tar­talom kevésbé lenne fontos- esett viszonylag több szó a szer­vezeti problémákról. Azokból ugyanis van, nem is kevés. Áz itt dolgozó vállalatok váltott munkarendben dolgoznak, fo­lyamatosan — szombaton és va­sárnap is folyik az építő-szere­lőmunka. így meglehetősen ne­héz összehozni a politikai okta­tás hallgatóit. Tavaly úgy foglalt állást a végrehajtó bizottság, hogy az oktatást mindenképpen meg kell tartani, a vállalat, il­letve az itt dolgozó vállalati részleg adottságainak megfe­lelően kell meghatározni, hogy mikor. Van alapszervezet, ahol egy-egy tanfolyamot keftébon- tottak, attól függően, hogy a vállalat, főépítésvezetőség, sze­relésvezetőség kollektívája mi­lyen váltásban dolgozik és a két csoportnak akkor tartják meg a szemináriumot, amikor vala­mennyien itt vannak. Van olyan alapszervezet, amelynek tagjai „átfedéssel" váltanak, amikor a szabadnapokra távozó cso­port még, a váltócsoport már itt van. Ez rendszerint keddre esik, így kedd az oktatási nap. A munkabeosztás miatt néhol eléggé szokatlan időben tartják a pártoktatást, a VEGYÉPSZER- nél például kedd reggel hatkor kezdődik. ösztönzőleg hatott az aktivi­tásra az alapfokú politikai vég­zettség elismerése. Erre ugyan­is határozat született, aki a párt politikai tömegoktatásban há­rom évig eredményesen vesz részt, annak ezt alapfokú poli­tikai végzettségként ismerik el. Tavaly — első ízben — hatvan­nyolcon kaptak ilyen „bizonyít­ványt”. A végrehajtó bizottság állást foglalt, hogy azoknál az alap­szervezeteknél, ahol az építke­zésen bevezetett munkarend akadályozza a pártoktatást, a már meglévőkhöz hasonlóan, azok tapasztalatainak figyelem- bevételével - vagy kétfelé oszt­va egy-egy tanfolyamot, vagy az „átfedési" napra ütemezve tart­sák meg azt. Míg a párta la pszervezetek többé-kevésbé át tudták hidal­ni az építkezés munkarendjé­ből keletkezett nehézségeket, a szakszervezeti és a KlSZ-okta- tásban már csak alig-alig. Hi­vatkozva a munkarendre, a ha­táridős feladatok elvégzésével járó megfeszített munkatempó­ra, sok helyütt egyáltalán nem indult — vagy ha igen, csak pa­píron - oktatás, másutt meg csak- egy-két foglalkozást tar­tottak. Hozzájárult az. e[ed*-------------£----------- menytelen­s éghez a szakszervezeti okta­tásban az irreálisan magas be­iskolázási terv az 1980/81-es ok­tatási évben, a párt- és a KISZ- oktatással való egyeztetés hiá­nya. A folyó oktatási évben már mérsékelték a terveket, ám így is, több helyen nem kezdődött meg a szakszervezeti és a KISZ- oktatás. A végrehajtó bizottság állás­pontja, hogy a szakszervezeti és a KISZ-oktatásban is igazodni kell a beruházás munkarendjé­hez, a pártszervezetekhez ha­sonlóan hidalják át az ebből adódó nehézségeket. Á szak- szervezeti bizalmiak rendszeres oktatását mindenképpen bizto­sítani kell. Évente értékeli a munkabi­zottság az agitációs munkát, rendszerint elsősorban a gaz­daságpolitikai agitáció szerepel a napirenden. Az elmúlt évek­ben az I. blokk építési, szere­lési és üzembe helyezési munkái­ra koncentrálták a mozgósító agitációt. A VI. ötéves tervvel és az éves népgazdasági, vál­lalati tervekkel beruházási és vállalati szintű aktívaértekezle­teken, pártnapokon és munkás­gyűléseken ismerkedtek meg a beruházás dolgozói. Rendszere­sen jelennek meg cikkek a be­ruházás üzemi lapjában is, ezek egy-egy fontos munka helyze­téről adnak tájékoztatást, szá­molnak be a sikerekről, ered­ményekről, ám egyre több a kri­tikai hangvételű írás is az új­ságban. A beruházás stúdiója azonban keveset foglalkozik gazdaságpolitikai információk továbbításával. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy kevés ilyen hírt kap a stúdió, elsősorban az ERBE (Erőmű Be­ruházási Vállalat) nem ad ele­gendő linformációt. Kötelezte a vb az ERBE pártvezetőségét, hasson oda, hogy a munkák ál­lásáról, a menet közben felme­rülő problémákról rendszeresen kapjon a stúdió vezetője tájé­koztatást. Jól segítik az agitációs mun­kát a politikai vitakörök. Há­rom működött az elmúlt évben, ma már öt - közel száz részt­vevővel. Havonta tartanak meg­beszélést a legaktuálisabb té­mákról, központi anyagok fel- használásával. Cél a vitakörök számának további növelése, munkájuk fokozottabb segítése, főleg helyi agitációs anyagok­kal. Az agitációt szolgálják a faji­újságok, különböző hirdetőtáb­lák, vitrinek. Míg a munkahelyi faliújságok színesek, azokban gyakran cserélik a cikkeket, ké­peket, karikatúrákat, a beruhá­zás közterületén elhelyezett zárt, üveges hirdetőtáblák nincse­nek megfelelően kihasználva, a korábbi évekhez képest vissza­esés mutatkozik. Évek óta nem kezelik az étkezde főépület fe­lőli hirdetőit — a 26. sz. ÁÉV, KISZ Radar - itt sürgősen in­tézkedni kell. Elavultak a mun­kaversennyel kapcsolatos hirde­tőtáblák, ezek felújítására is szükség van. Fontos területe az agitációs és propagandamunkának a po­litikai irodalom terjesztése. A beruházás területén évek óta növekvő mennyiségben adnak el Kossuth-könyveket, folyóirato­kat. Am még mindig előfordul, hogy egy-egy párttag vásárolni szeretne Társadalmi Szemlét, Pártéletet és egyéb folyóiratot, de ez nehezen sikerül neki. A pártszervezeteknek csak a fele foglalkozik a Kossuth-kiadvá- nyok terjesztésével, noha mind­egyiknek megvan erre a lehe­tősége. Ezzel élni kell. Eredményes és évrő1 év­--------------------£----- re színvona­lasabb a beruházás területén az agitációs és propaganda- munka, ami főleg a gazdaság- politikai feladatokra összponto­sítja a figyelmet. Am a lehető­ségek a további fejlesztésre nemcsak adva vannak, hanem azok kihasználását is fontos feladatként jelölte meg a vég­rehajtó bizottság.------------J. J. M ilyen lesz Tamási központja? A kérdésre ma még nem le­het teljes értékű választ adni, de arra igen, hogy milyen le­het. A nagyközségi közös ta­nács pályázatot (hirdetett az ál­talános rendezési terv kidolgo­zására. A beérkezett pályamű- veket, miután a szakmai zsűri véleményt mondott, kiállítot­ták a helyi művelődési házban, hogy a tamásiak is tanulmá­nyozhassák az elképzeléséket. A tanács vezetői véleménykérő lapokat állítottak össze, me­lyéken az érdeklődőik is elő­adhatják saját rendezési elkép­zeléseiket. Á pályaművek és a tamásiak által javasolt legjobb megoldások felhasználásával készül .majd el az a végleges terv, ami szerint kialakul a helység új arca. A kiállítással egy időben köz­szemlére tették az új központi orvosi rendelő tervrajzait is és azt a felhívást, amely a kom­munális kötvények jegyzésére buzdítja Tamási lakosságát. A kötvények vásárlásából befolyt összeget az építendő rendelő javára fordítják majd. czakó Túlteljesítették a vízrendezési tervet A Szekszárd-paksi Vízitársu­lat gépei ezekben a napokban már teljes kapacitással dolgoz­nak a különböző munkahelye­ken. A tél kényszerű „szabad­ságra" küldte a gépeket, s az emberek nagy része szabadsá­gon volt egy-két hetet, mások fagyszabadságon, de legtöb­ben részt vettek a tavaszi fel­készülésben. Amíg a szerelők és gépkezelők a műhelyekben dolgoztak, addig az adminiszt­ráció készült a zárszámadásra. Az ország legnagyobb vízitár­sulatának mérlege pozitív. Er­ről társulati taggyűlésen szá­molt be Pataki László igazgató. A hatodik ötéves tervben fő célul ismét azt tűzték maguk elé a vízitársulat vezetői, dol­gozói, hogy tovább javítsák a termelő üzemek, tehát a tag­gazdaságok területén a mező- gazdasági termesztés feltéte­leit, meliorációval, völgyek ren­dezésével, patakok szabályo­zásával, műtárgyak építésével. 1981-ben 120 millió forintos termelési programot jelöltek meg, az évet 148 millió forint­tal zárták, természetesen a nyereségterv teljesítése is en­nek mértékében növekedett. A szocialista munkaverseny Rendkívül eredményes volt a dolgozók között a szocialista munkaverseny. Tovább szilárdí­tották a kapcsolatot a javító­műhelyi, a terepen dolgozó és az anyagelőteremtő brigádok között. A folyamatos, és a hatékony munkának csak ak­kor van eredménye, ha az egymáshoz kapcsolódó munka­folyamatok brigádjai megértik, és segítik egymást. Az év fo­lyamán rendszeresen értékelték a dolgozók vállalásait, a tel­jesítéseket ismertették és er­kölcsi, anyagi elismerésben ré­szesítették a legjobban dolgo­zó brigádok tagjait. Mealehetősen széles skálán „játszik" a társulat, hiszen ipari tevékenységet is folytatnak, az építőipari munka teszi ki a pro­duktum hetven százalékát, je­lentős tervezőmunkát is vé- qeznek, szállítással is foglal­koznak. A munkahelyek száma éppe n ezért nagy. A dolgozók utaztatása, ellátása a munka­helyem elsőrendű feladat. Töb­bek között ezért is készítettek több mint tíz, tehergépkocsin hordható, fűthető, jól berende­zett bódét, amelyet akár na­ponta lehet új helyre költöz­tetni. A dolgozók egyébként idén is részt vesznek a munkaver­senyben. Már hozzáfogtak a szocialista brigádok az idei tennivalók felméréséhez, s en­nek alapján állapítják meg, mit vállalnak. A jövedelem alakulása Tavaly a társulat feladatát 398 alkalmazottal valósította meg. Az egy főre jutó termelési érték 1980-ban 324 ezer forint volt, tavaly 384 ezer forint. A munka hatékonyságára utal más tényező is, az jelesen, hogy a költségeket — a nö­vekvő alkatrész- és anyagár el­lenére — csökkenteni tudták. Természetesen a kedvező gaz­dasági munka jó hatással volt, s van a dolgozók keresetére is. A bérhányad a termelési érték 14 százalékát teszi ki, míg 1980-ban ez a mutató 16 volt! Munkadíjra 21,2 millió forintot fizettek ki, a bérfej­lesztés 5.9 százalékos volt. Ré­szesedésként a dolgozó tagok­nak kifizettek 2,7 millió forin­tot. A vízitársulat taggazdaságai is elégedettek a múlt évi mun­kával. Részesedésük az alap­szabálynak megfelelően ala­kult a nyereségből. S kellő mennyiségű pénzt tudtak tarta­lékolni a fejlesztésre a továb­bi eredményes munka feltéte­leinek biztosítására. Kinek mennyi munkát végérték A társulat tagjainak több mint hatvan munkahelyén való­sították meg a korábban ren­delt tervek alapján a termő­föld javítását célzó beruházá­sokat, felújításokat. A bátai termelőszövetkezetnek több mint nyolcmillió forint értékben dolgoztak, a bonyhádi termelő- szövetkezetben a munka értéke 5,2 millió forint volt. Nagymá- nyokon 4,7 milliós volt a prog­ram, a paksi Dunamenti Egye­sült Mgtsz több mint 12 mil­lió forintért dolgoztatott a tár­sulattal, míg Szekszárd város­ban 16,7 millió forintot ért a tavalyi termelés. A munkahelyek felsorolása szép listát tenne ki, nagy szá­mát illetően, meg a szép ne­vű munkák leírása kapcsán is. ízelítőül néhány munkahely és zárójelben az ott végzett mun­ka értéke ezer forintban: Barát­réti árok (171), Hensik-csatorna (770), Parászta-patak (868), Fe­kete-árok (215), Baksatói árok (175), Szarvasfoki árok (359), Kostökér (96), Gyűrűs-patak (81), Acsádi árok (36), Závodi vízfolyás (88). összesen 450 kilométer hosszúságú az ár­kok, csatornák, patakok soka­sága, amelyeken a társulat a múlt évben munkát végzett. Az 1982-es tervek A hatodik ötéves terv máso­dik évének programja már a múlt évben összeállt, tudták, hol, mennyi és milyen jellegű munkát kell elvégezniök idén. Sok munkahelye lesz ismét a kollektívának. Néhány taggaz­daságban szőlőtelepítés alá végeznek földmunkát. Másutt meliorációs tevékenységet foly­tatnak, de legtöbb az olyan „apró", néhány százezer fo­rintot érő feladat, amelynek elvégzése révén az adott tér­ségben a mezőgazdasági ter­melés biztonságosabb lehet. A patakok, árkok, vízfolyások kör­nyékén ugyanis értékes termő­földek vannak, amelyek jelen­tős része az utóbbi évtizedek­ben elvizesedett, felverte a nád, az erdősülés megkezdő­dött. Hetvenöt munkahelyen dol­goznak idén majd a társulat gépeivel. A Bagi-árok, a Paks— kölesdi vízfolyás, az Ózsáki árok, a Tóthvölgyi árok, a Fű­résztelepi árok, a Zentai árok, a Gyapa-pusztai árok, a Hen- rik-csatorna, a Holtfoki ág, a Juhászvölgyi ág, a Sebesfoki ág, a Banai árok ad többek között munkalehetőséget a munkásoknak, mérnököknek. A vízitársulat felkészült ered­ményes munkája folytatására. A társulati taggyűlésen Bene- sowszky József, az OVH társu­lati osztályának vezetője el­mondta, hogy a Tolna megyei vízügyi munkát jónak értékelik. A társulat a taggazdaságok kívánsága szerint dolgozik, se­gíti elő a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és főként a helyi tanácsok programjainak megvalósítását. Tolna megyé­ben az utóbbi másfél évtized­ben, mialatt a társulat az or­szág legerősebbjévé vált, szin­te gyökeresen megváltozott, ja­vult Tolna megye vízgazdálko­dási térképe. PÁLKOVÁCS JENŐ A szerelőműhelyben a gépeket készítik elő az t982-es munkára Közszemlén a legjobb pályaművek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom