Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-07 / 56. szám
a Képújság 1982. március 7. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ki fizessen? A házfelügyelőkről Ignác Györgyné Nagykónyi- Vecsei Ottóné szekszárdi ólból írta: vasónk írta a levelet: „Férjemtől különváltan élek. Ö lakja a lakást, amihez kölcsönt vettünk fel fürdőszobára és kerítésre. Azonban tőlem vonják a fizetésem több mint 33 százalékát, összesen 45 ezer forintot. Két kiskorú gyermekem nálam van, azok megélhetéséről is nekem kell gondoskodnom. Tartásdijat nem fizet, mert nincs állandó munkahelye. Meddig vagyok köteles csak én fizetni a tartozásunkat?” Olvasónk levelére dr. Deák Konrád válaszolt: „A férjével közösen felvett kölcsönért nyilvánvalóan egyetemlegesen felelnek, ez a kötelezettség pedig azt jelenti, hogy minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, az adott' esetben tehát ön is az egész kölcsönért felel. Nem volt törvénysértés akkor, mikor a hitelező intézkedésére az ön fizetésének 33 százalékát vonatták, illetve vonatják le. Közlése szerint férjének keresete nincs, abból tehát a felvett kölcsön nem tiltlhatő le. Léhetősége van arra, hogy a bíróságtól kérje férjének tartásdíj fizetésére történő kötelezését, s ha a bíróság ítélete ellenére sem fizet férje tartásdíjat ellene feljelentést tehet. A Büntető Törvénykönyv szerint: .Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.' Valószínűnek tűnik, — hiszen a tapasztalat is ezt mutatja —, 'hogy amennyiben a férjét a bíróság tartásdíj fizetésére kötelezi, férje állandó munkát fog keresni, hiszen kötelezettségének csak így fog tudni eleget tenni. Ha ezt mégsem tenné, büntető felelősségrevonás várhat rá.' Telefonszámunk: 12-284 „1980. áprilisában egy OTP- társasházban elvállaltam a főfoglalkozású házfelügyelői állást. A közös képviselő beírta a személyi igazolványomba a munkáltató nevét. Tavaly novemberében lejárt a személyi igazolványom, s a cserénél a rendőrség nem fogadta el ezt a beírást, közölték velem, hogy a közös képviselő neve csak bélyegzővel együtt érvényes. A lakókkal kötött szerződéssel és a közös képviselővel együtt a városi tanácshoz fordultam, hogy írják be a munkáltatót, ők azt válaszolták, hogy ilyet még nem csináltak, pedig a városban van több ilyen foglalkozású házfelügyelő is. Ígéretet kaptam arra, hogy utánanéznek, mi a teendő ebben az esetben. A türelmem elfogyott, mert november óta nem kaptam a kérdésemre választ. Egy másik problémám is van. Az évi szabadság jár ezen a munkahelyen, szabad szombat viszont nem, ezért a szabadságomból nem vontak le egy napot sem. Mi újság a heti pihenőnappal? Hiszen ezen a munkahelyen a nap 24 órájában otthon kell tartózkodnom, már csak a liftügyelet miatt is. Ha elutazom, akkor a szomszéd házfelügyelőt kérem meg, az ő munkadíját saját zsebből fizetem. Véleményem szerint valamilyen formában a heti pihenőnapot is biztosítani kellene ezeknél a foglalkozásoknál.” A levelet az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságához továbbítottuk, ahonnan a következő választ kaptuk: ,,A panaszos személyi igazolványa munkahelyváltozások rovatában a társasház-közösség által megválasztott közös képviselő jogosult bejegyzést írni. Itt jegyezzük meg, hogy a szóban forgó társasház közös képviselője már járt igazgatóságunknál, s elmondta, hogy bélyegző nélkül a rendőrség az említett rovatot nem törvényesíti. Azt tanácsoltuk, hogy a társasház-közösség költségére, név feltüntetése nélkül rendeljen bélyegzőt. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy_ ezzel a problémával első ízben találkozott igazgatóságunk. Hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő, az olyan átadás előtt álló épületeinknél, amelyben házmester foglalkoztatása szükséges, a jövőben a bélyegzőt mii megrendeljük, s az alakuló közgyűlésen átadjuk. A főfoglalkozású házfelügyelőnek a jogszabályban biztosított heti pihenőnap jár és ez a szabadságából nem vonható le. Köteles azonban a házmester a megfelelő módon gondoskodni - távolléte esetén - a helyettesítésről. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha a szomszédos két épület házmestereivel felveszi a kapcsolatot, ezt már jó előre célszerű egyezteni velük, hogy a biztonságos üzemeltetés feltételei megteremthetőek legyenek. A panaszos levelének kézhezvétele után a problémát a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalattal is megbeszéltük. A mi ismereteink szerint is a házmesterek jelenlegi helyzetének jogi szabályozása rendkívül hézagos, amit a városgazdálkodási vállalat is megerősített. Ez év márciusáig a házmesterekre egy külön szabályzatot fognak kidolgozni, amit mi is megkapunk. Ameny- nyiben ez a szabályzat az OTP- társasházak házmestereire is tartalmaz felhasználható anyagot, úgy ezt azoknak a házmestereknek is a tudomására hozzuk. A városgazdálkodási vállalatnál alkalmazott házmesterek szabad szombatos rendszerben dolgoznak, azonban oly módon, hogy a szabad szombatot is ügyelettel töltik, de erre a napra bérarányoson külön díjazást kapnak. Ez utóbbi kérdést illetően megkérjük központunk álláspontját, s étről az olvasót is tájékoztatjuk.” Jár-e gyes? Kocsis Ferencné szakadáti olvasónk kérdezte: „1978. július 13-án kerültem a Szekszárdi Nyomdához. 1979. február 9-től 1979. augusztus 20-ig - a szülésemig - táppénzen voltam a terhesgondozás ideje alatt. Munkaviszonyomat 1979. március 31-én, még a táppénz ideje alatt megszüntették, mivel szerződéses munkaviszonyom volt, meghatározott időre. Szülésem után a vállalat meghosszabbitotta a munkaviszonyomat, 1982. augusztus 20-ig. Most ismét terhes vagyok. Kérdésem: Kaphatók-e gyest a második gyermekem után is?” A kérdésre a szekszárdi társadalombiztosítási igazgatóságtól Nagy Zoltán igazgató válaszolt: „Második gyermekének születésekor terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, mivel nem áll munkaviszonyban. Gyermekgondozási segélyt azonban a gyermek áhroméves koráig kaphatja. A munkaviszony megszűnését követően a gyermekgondozási segély folyósításának ideje társadalombiztosítási szempontból jog- fenntartó időnek, a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek minősül. Az olvasó munkáltatója határozott időre szóló munkaviszonyát a munkaszerződés lejártával megszüntette, törvényesen járt el a munkaviszony megszűnését követő időtartam akkor sem számítható be a munkaviszonyba, ha arra a gyermekgondozási segélyfolyósítása megtörtént. Arra sincs lehetőség, hogy a munkaviszony megszűnése után folyósított gyermekgondozási segély idejét a munkakönyvébe bejegyezzék, ezt az időtartamot a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapon a kifizető hely tartja nyilván." Ml VÁLASZOLUNK A magantervezési tevékenységről szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési . miniszternek a Magyar Közlöny idei 8. számában megjelent 8/1982. (II. 17.) ÉVM számú rendelete, amely pontosan meghatározza, hogy mi tekinthető magántervezési tevékenységnek, s itt kihangsúlyozandó, hogy a gazdasági munkaközösség által végzett, a jogszabályban megjelölt tevékenység magántervezési tevékenység tekintet nélkül arra, hogy azt kinek a részére végzik. Ide sorolandó az építésitervezési tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet, állami költségvetési szerv dolgozóiból és nyugdíjasaiból alakult vállalati gazdasági munkaközösség részéről végzett olyan építéstervezési munka is, amit a szerv vezetője meghatározott. A rendelet kimondja, hogy magántervezési tevékenység — a gazdasági munkaközösségben végzett tevékenység kivételével — főfoglalkozásban nem folytatható, munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy pedig magántervezési tevékenységet csak akkor folytathat, ha ezt a munkáltatója nem tiltotta meg. Ilyen esetben magántervezési tevékenységet csak munkaidőn kívül lehet végezni. Aki magántervezői tevékenységet kíván folytatni, annak kérnie kell — a lakóhelye szerinti építésügy: hatóságtól — a magántervezői névjegyzékbe való felvételét, a jogszabály részletesen felsorolja, hogy a kérelemhez mit kell mellékelni, többi között a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a magántervező tevékenység folytatására irányuló szándékát a munkáltatónak bejelentette, s hogy az a tevékenység folyta-, tását nem tiltotta meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ahol a rendelet magántervezőt említ, ez alatt a gazdasági munkaközösség keretében építéstervezési tevékenységet végző magánszemélyt is érteni kell. A jogszabály kihirdetése napján — 1982. évi február 17-én — hatályba lépett. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a pénzügyminiszternek a devizahatósági eljárásról szóló 6/1982. (II. 17.) PM számú rendelete, amelyből — a feleslegesen benyújtandó fellebbezések elkerülése végett — itt csupán az alábbiakat ismertetjük: „Az ügyfél és képviselője a devizahatósági eljárás során keletkezett iratokba nem jogosult betekinteni és azokról másolatot készíteni. A devizahatóság határozatát nem köteles indokolni. Devizahatósági ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye”. A "SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 6. számában közlemény jelent meg a kereskedelmi egységek készpénzbevételének biztonságos tárolásáról, amely közlemény szerint az ötnapos munkahétre való áttérés kapcsán indokolt a készpénzbevételek kezelésének és szállításának felülvizsgálata, és a közleményben megjelölt intézkedések megtétele. A Művelődési Közlöny idei 4. számában jelent meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 7/1981. (XII. 29.) ÂBMH számú, a sporttevékenységet folytató dolgozók kedvezményeiről szóló rendelkezése, amely megjelöli, hogy mennyi rendkívüli szabadságot kell biztosítani az országos válogatott keretek tagjai, az I. osztályú és az ifjúsági aranyjelvényes minősítésű, a csapatjátékokban a bajnokság I. osztályában részt vevő, valamint más sportolóknak, szakvezetőknek, edzőknek, versenybíróknak kihangsúlyozva, miszerint „sporttevékenységre tekintettel az e rendelkezésben meghatározottakon túlmenő további munkaidő-kedvezmény, illetőleg szabadság nem biztosítható". A dolgozó pedig az igénybe vett munkaidő-kedvezmény, illetve rendkívüli szabadság idejére kifizetett munkabért köteles megtéríteni a munkáltatónak, ha — a kikérő sportszerv megállapítása szerint — a kedvezmény alapját képező kötelezettségeinek neki felróható okból nem tett eleget. DR. DEÁK KONRAD osztályvezető ügyész Tauaszuaras Tevelen Hárommillió forint a téglagyár fejlesztésére Jó évet zárt tavaly a bonyhádi áfész teveli téglagyára: terméküket, a kisméretű téglát szinte a kemencéből vitték el a vevők, s a nagy kereslet arra késztette a vezetőséget, hogy fejlesszék az üzemet. Március 10-ig kiégetik a tavalyról maradt vályogot és ez után „aki mozogni tud", az a felkészüléssel foglalkozik. Idén több mint hárommillió forintot költenek a gyár fejlesztésére. Elsősorban a belső anyagmozgatást gépesítik: három motoros targoncát vesznek. Ezekkel szállítják el a préstől a nyerstéglát, a vályogot, és a szárítóból a kemencébe, illetve az égetett téglát a rakodótérre. Ezért a targoncáknak betonútat készítenek. De fenntartják a régi sínrendszert is, biztonsági tartaléknak. A teveli gyárnak igen jó partnere a pápai téglaipari vállalat. Évek óta kisegítik a tevelieket, most például öt személy ott tanulja a targoncavezetést, és a múlt héten érkezett meg egy tengely a préshez, és egy pár igen erős, nagy átmérőjű fogaskerék. Ilyen alkatrész gyártására a kicsi gyár kollektívája nincs berendezkedve, de a kapcsolatok révén nem gond a gépek felkészítése az egész évi rrnfn- kára. Idén a teveli gyárban valamivel több mint bárom és fél millió kisméretű téglát készítenek. Vevőik három megyéből is vannak, hiszen sem Bátaszéken, sem Görcsönyben nem csinálnak kisméretű téglát, a környéken a kisüzemeket rég leállították, egyedül a tamási gyárban gyártanak még hagyományos téglát, de az a fejlődő község szükségletének a felét sem elégíti ki. Éppen ezért „élesztik" fel a teveli gyárat, mert úgy tapasztalják n bonyhádi áfész vezetői, hogy még mindig jó üzlet a téglagyártás. —Pj—Ka Az asszonyok betonozzák a szárítófészerek placcát, illetve a targoncák útját Az égetett téglát még káréval hordják ki A téglaprésüzem tetőzetét is kijavítják
