Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

/TOIN* \ 2 Képújság 1982. március 28. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A franciaországi járási, illetve az NSZK-beli alsó- szászországi tartományi választáson a jobboldali ellenzék szer­zi meg a többséget. — Az Indiai Kommunista Párt kongresz- szusa. — A Columbia űrrepülőgép újabb startja. — Puccs Guatemalában. Kedd: A (NATO nukleáris tervező csoportjának ülésén eluta­sítják a szovjet eurorakéta-korlátozási javaslatot. — Fokozódó feszültség Ciszjordániában, patthelyzet az izraeli parlament­ben. Szerda: Leonyid Brezsnyev taskenti beszédében fontos javas­latot tesz az ázsiai biztonság elmélyítése érdekében. — Pertini Washingtonban. — Közös piaci külügyminiszteri értekezlet. Csütörtök: Szíria és a közel-keleti válság új fejleményei. — Nicaragua a közép-amerikai fejlemények és a washingtoni fe­nyegetések miatt a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri. Péntek: Az államcsíny után kinevezik az új bangladesi elnö­köt. — Mexikói közvetítés az Egyesült Államok és Nicaragua között. — Az amerikai hadügyminiszter Tokióban Japán foko­zott militarizálását sürgeti. Szombat: Megkezdődik a Vietnami Kommunista Párt kong­resszusa. — Világszerte elítélik a salvadori junta választási ko­médiáját. Ciszjordániában változatlan a feszültség az izraeli hatóságok kihívó intézkedései nyomán. Képünkön: Ramallah városában palesztin fiatalember benzinhordót gurít egy közeledő izraeli katonai jármű elé. (Telefoto: AP—MTI—KS) A hét 3 kérdése 1. Hogyan fogadta a világ Leonyid Brezsnyev taskenti be­szédét? A puding próbája az evés — az angolszász világban oly gyakran emlegetett közmondás ezúttal vissza-visszatért a világ­sajtó kommentárjaiban. Néhány nap leforgása alatt ugyanis két rendkívül jelentős szovjet megnyilatkozás, két Brezsnyev-be- széd adta fel a leckét a nyugati világ vezetőinek. A moszkvai szakszervezeti kongresszuson moratóriumbejelentés hangzott el, vagyis szovjet részről közölték: nem telepítenek több közép- hatósugarú rakétát európai területre, s hajlandók messzemenő tárgyalásokra a meglévő fegyverkészlet csökkentése érdekében. A hét derekán, Taskentben a szovjet államfő ismét foglalko­zott e javaslattal és óvott az elsietett választól. Ami annál he­lyénvalóbb volt, hiszen Reagan — az amerikai jelentések sze­rint — már az angol fordítás kézhezvétele előtt sietett nemet mondani. Ezzel függ össze a hétnek az a diplomáciai esemé­nye, hogy Gromiko fogadta a moszkvai francia, majd a nyu­gatnémet nagykövetet és részletes magyarázatot fűzött a szov­jet indítványhoz. Londonba látogatott Indira Gandhi, India miniszterelnöke. Ké­pünkön: {Margaret Thatcher brit kormányfővel találkozik. (Telefoto: AP—MTI—KS) A taskenti beszéd gerincét egyúttal az ázsiai biztonság kér­déscsoportja nyújtotta —■ a szovjet vezető éppen Közép-Ázsiá- ban hangsúlyozta: reális léhetőség lenne a szovjet—kínai, va­lamint a szovjet—japán viszony rendezésére. Pekingben elő­ször nem foglaltak érdemben állást, majd a Szovjetunió „meg­változását" szabták feltételként. Tokióban Weinberger hadügy­miniszter próbált a japánok helyett is feleletet adni, amikor sürgette a szigetországot: növelje katonai kiadásait legalább évi tíz százalékkal. Időközben az Egyesült Államok-beli Colora­do Springs-ből is elhangzott egy elutasítás: a NATO nukleáris tervező csoportja, ha úgy tetszik, az atlanti szövetség egyik ro­hamcsapata, újból az elfogadhatatlan Redgan-féle nulla-meg­oldást pártolta. (Igaz, az amerikai várakozásokkal ellentétben nem egyértelmű és azonnali visszavágás történt, hanem kétna­pos vitát folytattak, amelynek során Dánia, s Görögország fenntartásokat hangoztatott, Franciaország és Izland pedig ha­gyományos magatartásához híven — távol maradt.) Az első hivatásos nyugati, távol-nyugati és távol-keleti vissz­hangok tehát nem adnak okot túlzott derűlátásra. Az új kez­deményezések azonban tovább munkálnak a közvéleményben s a kormánykörökben. A nemzetközi politikához — ez nem köz­hely — különösképpen a feszültség mai állapotában, türelem és idő szükséges. Mindez érződik a sajtóvélemények, a kevésbé hivatalos nyilatkozatok jó részén, amelyek hangoztatják a ra­kéta-leszerelés szükségességét, várják a genfi megbeszélések újabb fordulóját, s az európai bizalomerősítő intézkedések min­tájára hasznát látnák hasonló lépéseknek Ázsiában, valamint a világtengereken, amint a Szovjetunió indítványozta. így tér vissza a puding-mondás: mind több józan vélemény lát nap­világot — ki kellene próbálni.. . 2. Milyen új fejlemények vannak a Közel-Keleten? Vajon győzelemmel felérő döntetlen vagy vereséget jelentő patthelyzet következett be a miniszterelnök részére a 120 tagú kneszetben, amikor 58:58 arányban alakult a bizalmi szava­zás eredménye? Az alkotmányos előírások szerint ugyanis Be- ginnek nem kellett volna lemondania, de előzőleg saját maga a többség eléréséhez kötötte további kormányfői szereplését. Begin végül is maradt — nem sorolják a könnyen lemondó típusú politikusok közé, de könnyen lehetséges, hogy alig egy évvel a tavalyi választás után, ismét urnákhoz szólítják az iz­raeli szavazópolgárokat. Mindez csupán az ország belpolitikai témája lenne, ha a bizalmi szavazásra, s a rejtett kormány­válságra nem a szélesebben vett közel-keleti krízis alakulása adott volna okot. Április 26-a, a végleges sínai-kiürítés közeledtével a jelenlegi izraeli kormány igyekszik minden vonatkozásban kész helyzetet teremteni. Változatlanul katonai összeütközés fenyeget Dél-Li- banonban, s a ciszjőrdániai feszültség — a megválasztott pol­gármesterek, városi tanácsok leváltása, a Camp David ellen alakult nemzeti orientációs bizottság feloszlatása — felveti egy annexió veszélyét, vagyis Jeruzsálem arab szektora és a Golan- fennsík után a Jordán nyugati partjának teljes vagy részbeni bekebelezését. Ennek következtében alakult ki a tüntetésihullám; az Arab Liga tagállamai egységesen fordultak a Biztonsági Tanácshoz; az Egyesült Államok és Nyugat-Európa ismét zavarban lehet a kellemetlen szövetséges miatt; sőt az izraeli ellenzék külön­böző csoportjai s a kormánykoalícióból levált egy-két képvise­lő is nyugtalanságát fejelhette ki. Mindez mutatja a Begin- kabinet fokozott elszigetelődését, ám a helyzet korántsem egy­szerű. Elképzelhető, hogy az esetleges rendkívüli választást a kormány — régi recept szerint —a válság újabb élezésére hasz­nálja ki. Emlékezhetünk a tavalyi eseménysorra: a június 30-i választás előtt bombázták a Bagdad melletti atomreaktort és Bejrút belvárosát. 3. Mit hozott a hét Közép-Amerikában? Guatemalában államcsíny történt, ha úgy tetszik, puccs a puccsban, hiszen a jobboldal különböző irányzatai csaptak össze. Az újabb junta valószínűleg szilárdabbnak tűnik Wa­shington szemében, de a tapasztalatok szerint ez többnyire csak látszat. Az amerikai nyomás Guatemalára és Hondurasra, valamint a salvadori beavatkozás folytatása nem utolsósorban Nicara­guát vette célba. A zavaros közép-amerikai állapotokat fel­használva Washington szeretné visszafordítani a haladó kibon­takozást Nicaraguában, s több amerikai lap megjegyzése sze­rint ezzel közvetve Kuba ellen is kihívást intézne. A nicaraguai kormány ezért fordult az ENSZ Biztonsági Ta­nácsához és Daniel Ortega személyében a legiiletékeseibb kép­viselőt küldte New Yorkba. Managua közben kinyilvánította közvetlen tárgyalási készségét is, elfogadta a felajánlott me­xikói közvetítést. Castaneda mexikói külügyminiszter különben már kész tényként szólt az amerikai—nicaraguai párbeszéd megkezdődéséről, Washington azonban cáfolattal válaszolt. Mégis úgy tűnik: inkább a lehetséges tárgyalás bizonyos rész­letei képezhetik vita tárgyát. Bonyolultnak, sőt kuszának tűnhet a közép-amerikai vázlat. A lényeg, hogy tárgyalni kell — fenyegetések helyett ésszerű megoldásokat kell felkutatni. Ha az Egyesült Államok hajlandó erre, csökkenhet a feszültség — ha nem, magára kell vetnie. S akkor nem csodálkozhat rajta, hogy a „hátsó udvarban" nem számításai szerint alakulnak az események. RÉTI ERVIN A vasárnapi salvadori választások előtt sajtóértekezletet tartott Napoleon Duarte, a junta vezetője. Képünkön: a külföldi új­ságírók éles hangú kérdésére megpróbálja magyarázni, hogy a négy legyilkolt holland riporter meggyilkolásában a kormány katonái „ártatlanok". (Telefoto: AP—MTI—KS) Megkezdődött a Vietnami KP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Beszámolójának bevezető ré­szében áttekintette az elmúlt öt év eredményeit, hiányossá­gait, kiemelve, hogy az igen bonyolult belső és nemzetközi körülmények ellenére az ország több területen előrelépett. Ki­emelkedő síkéiként könyvelhet­jük el, mondotta, hogy ami az állami szervezeteket illeti, gyor­san végrehajtottuk az ország egyesítését, így történelmünk­ben első ízben az egységes ha­za alapján továbbhaladhatunk a szocializmus építésében. Szorosabbra fűztük kapcso­latainkat a Szovjetunióval, a KGST-vel. Ezek az események stratégiai jelentőségükkel befo­lyásolták, elősegítették a szo­cializmus építését, egyszers­mind védelmi képességeink ja­vítását. Ami a gazdaságot illeti, em­lítésre méltó sikereket könyvel­hettünk el: északon megszilár­dultak az új termelési viszonyok és délen is kezdeti eredménye­ket értünk el a szocialista át­alakításban. Feltétlenül említést érdemel az új alkotmány, amely rögzí­tette a párt forradalmi vezető szerepét, a szocialista út foly­tatását, a nép mint legfőbb irá­nyító, tulajdonos jogait. Egészé­ben véve az elmúlt fél évtized dicső győzelmek időszakaként kerül majd be a vietnami tör­ténelembe - hangoztatta Le Duan. A főtitkár ezután a hiányos­ságokról beszélt. Elsősorban a gazdaságot jellemezték a gon­dok, de nem volt mentes a té­vedésektől a társadalmi-gazda­sági szféra néhány más területe sem — mondotta. Elhanyagoltuk az ideológiai, kulturális tennivalókat is, nem fordítottunk kellő figyelmet a két társadalmi rendszer különb­ségeinek a megvilágítására. A szocialista törvényesség gyakorlatban való megvalósu­lása terén lazaságot tapasztal­hattunk, nem tartották meg a törvényeket, lazult a közrend. Lassúság, konzervativizmus ha­totta át a pártépítő munkát is, ennek negatív hatása volt a többi között a gazdaságra is, hiszen a fiatal, tehetséges ká­derek nem juthattak a fentiek miatt képességeiknek, végzett­ségüknek megfelelő munkakör­be. A VKP főtitkára a jelenlegi nemzetközi körülményekről szól­va rámutatott, hogy a pekingi terjeszkedők és amerikai szövet­ségeseik támasztotta fenyegetés miatt Vietnam kénytelen szá­molni egy nagyobb, ellene in­dítandó háború lehetőségével. Emiatt a hadsereg, a nép a párttal szoros egységben kettős feladatot hajt végre: úgy épít­jük gazdaságunkat, iparunkat, hogy az a honvédelem követel­ményeinek is eleget tehessen amellett, hogy kielégíti a lakos­ság igényeit. A VKP főtitkára ezután áttért az 1981-85-ös ötéves terv, a 80-as évek céljainak az ismer­tetésére. „Évtizedünkben a négy fő fel­adat a következő: 1. Fokozato­san stabilizálni, majd a lehető­ségekhez mérten javítani az élet- körülményeket, tartós megoldást találva az élelmiszerhiány fel­számolására, az alapvető szük­ségletek kielégítésére. 2. Foly­tatni a szocializmus műszaki­gazdasági alapjai lerakását, kiemelve a mezőgazdaságot, a fogyasztási cikkeket termelő ipart és az exportágazatokat. 3. Délen befejezni a szocialista átalakítást, északon tökéletesí­teni a termelési viszonyokat. 4. Megfelelő eszközöket fordítani a honvédelemre, a belbiztonság fenntartására." Le Duan a következőkben foglalta össze az 1981-85-re szóló ötéves terv jellegét: erőn­ket a mezőgazdaság dinamikus fejlesztésére összpontosítjuk, megteremtve ezzel az alapokat a szocialista iparosítás tovább­viteléhez. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására szombaton Budapestre érkezett a szenegáli függetlenségi munkáspárt kül­döttsége, amelyet Amath Dan- sokho, a párt főtitkár-helyet­tese vezet. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fogadta. EGER Kubai napok kezdődtek szom­baton Egerben a Panoráma Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat szervezésében. A meg­nyitó rendezvényre - amelyen a hazánkban tanuló kubai egye­temisták mutattak be műsort — Egerbe látogatott José Antonio Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. TOKIO Szuzuki Zenko japán kor­mányfő kijelentette, hogy „üd­vözli a szovjet-japán kölcsönös bizalomerősítő intézkedések megtételére felhívó Brezsnyev- beszéd némely vonatkozásait". A miniszterelnök azonban, aki a parlament felsőházában fog­lalkozott az SZKP KB főtitká­rának a kétoldalú kapcsolatok javítását szorgalmazó taskenti állásfoglalásával, változatlanul feltételekhez kötötte „az őszinte japán-szovjet barátság" meg­teremtésének lehetőségét. Az újabb moszkvai kezdemé­nyezés nyomán is azt fejtegette, hogy a Szovjetuniónak egyol­dalúan kellene leszerelési lépé­seket tennie a Távol-Keleten, il­letve a második világháború következményeként nemzetközi döntéssel a szovjet felségterü­let részévé vált volt japán szi­geteken, amelyeket Szuzuki most ismét megalapozatlanul vissza­követelt. A miniszterelnök a szigeteken végrehajtandó „azonnali intéz­kedéseket” tüntette fel a „biza­lomerősítéshez szükséges mini­mumnak". WASHINGTON Porfirio Munoz Ledo, Mexikó ENSZ-nagykövete pénteken nyi­latkozatban közölte: Mexikó ja­vaslatára „az Egyesült Államok és Nicaragua megállapodott cybban, hogy áprilisban magas politikai szinten találkoznak Mexikóvárosban a köztük fel­merült nézeteltérésék tisztázása végett”. Az amerikai külügymi­nisztérium nyilatkozata tagad­ta ennek a megállapodásnak a létezését. A mexikói diplomata szerint Jorge Castaneda kül­ügyminiszter, aki az elmúlt he­tekben Alexander Haig ameri­kai külügyminiszterrel, Fidel Castro kubai államfővel és a nicaraguai vezetőkkel folyta­tott sorozatos tárgyalásokat, ezeken megtalálta az alapot „egy sor megállapodáshoz" az Egyesült Államok, Kuba és Ni­caragua között. Washingtoni diplomáciai megfigyelők az amerikai vá­laszt, amely külön hangsúlyoz­za, hogy az Egyesült Államok — ha eljön az ideje — „kétol­dalú alapon maga fogja intéz­ni ezeket a kérdéseket”, gya­korlatilag a mexikói közvetítés elutasításaként értékelték. KAIRÓ Magyar rákkutatók részvéte­lével tudományos sziimpóziont tartottak a héten Kairóban és Egyiptom „második fővárosá­ban”, Alexandriában, abból az alkalomból, hogy áprilistól kezdve, a közel-keleti ország­ban először, rákellenes készít­ményeket fognak előállítani —■ magyar alapanyagból. Az Egyiptomba irányuló ma- qyar külkereskedelem számára is premier az áprilisban kezdő­dő gyártás: a Magyarország­ról ideszállított aiaoanyagokból való gyógyszerelőállítás ugyan­is az első termelési együttmű­ködés a két ország között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom