Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

XXXII. évfolyam, 74. szám. ARA: 1,40 Fi 1982. március 28., vasárnap. Mai számunkból ELMENŐBEN (3. old.) ÖN KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) TAVASZ A RUHATÁRUNKBAN (5. old.) NŐK KLUBJA TAMÁSIBAN (3. old.) r Törvények a gya korlatba n Ha röviden össze akarnánk foglalni az országgyűlés más­fél napos tavaszi ülésszakának tapasztalatait, a kulcskife­jezés aligihanem ez lehetne: törvények a gyakorlatban. Azt vették számba ugyanis a képviselők a parlament plénumán, hogy milyen törvényei, rendeletéi, milyen jogrendszere van ennek az országnak. S az igazságügy-miniszteri expozé vi­tája után külön is górcső alá került egy törvény a sok kö­zül: a közművelődési. IBár a vitában felszólaló képviselők szinte mindegyike szo­rosan kapcsolódott mondandójával a miniszteri beszámo­lókban elhangzott eredményekhez, felvetett gondokihoz, a szemlélődő számára mégis érezhetőnek tűnt egy bizonyos hangsúlybeli eltolódás az expozék és a hozzászólások kö­zött. De ez természetes is. Míg a miniszterek — mint az igazságügyi és a művelődési tárca felelős vezetői — első- soriban átfogó képet igyekeztek adni az ágazat helyzetéről, legalapvetőbb teendőiről, addig a parlamenti felszólalókat mindennapos tapasztalataik nyomán inkább a konkrétumok izgatták. Érdekes volt megfigyelni például, hogy senki nem vitatta Markója Imre igazságügy-miniszter megállapítását, misze­rint az elmúlt évtizedben Magyarországon sikerült megte­remteni a fejlett szocialista társadalom építésének korsze­rű jogi kereteit. Nemcsak azért, mert ez alapvetően valóban így van a képviselők szerint is, hanem, mert az emberék ma már természetesnek veszik a sikereket, az eredményeket. S bár fontosnak tartják ezek méltatását, elismerését, az „át­lagpolgárokat” inkább a gondok, a még megoldandó fel­adatok foglalkoztatják. így került például éles parlamenti kritika kereszttüzébe a túlszabályozás jelensége, amelyet mellesleg maga a minisz­teri expozé is elismert. Arról van szó, hogy sok helyen a jogszabályt valamiféle mindent megoldó csodaszernek te­kintik. Ez a társadalom számára kifejezetten káros szemlé­let az élet valamennyi jelenségét szabályokba szeretné gyö­möszölni, mintha az újabb meg újabb tilalomfák felállítása egy csapásra megoldhatná gondjainkat. Az egyik képvise­lő például így fogalmazott: „ma már ott tartunk, hogy szá­mos magától értetődő feladatot is minisztériumi rendelet szabályoz, pedig ezeket a ihelyi szervek külön előírások nél­kül is jól megoldhatnák”. Egy másik felszólaló véleménye szerint a jogi szabályozás helyett néhány területen az er­kölcsi, a politikai normák érvényesülésére, a gazdasági ve­zetési, szervezési, ellenőrzési eszközökre és módszerekre kel­lene nagyobb figyelmet fordítani. Erőteljes hangsúlyt kapott a parlamenti vitában, hogy minden jogszabály csak annyit ér, amennyit megvalósíta­nak belőle. A feleslegesen részletekbe menő szabályozás éppúgy táptalaja a paragrafusok tekintélycsorbuíásának, mint a végrehajtás következetes ellenőrzésének elmulasztá­sa. Az egyik felszólaló ki is mondta, hogy ő egyenesen megtiltaná egy új jogszabály megalkotását mindaddig, amíg a végrehajtásnak nincsenek meg a szükséges felté­telei. Ezzel már az expozé és a felszólalások közötti hangsúly- eltolódás egy másik eleméhez érkeztünk gondolatmenetünk­ben. Nevezetesen arról van szó, hogy míg a miniszter főleg a jog alkotóinak szemszögéből vizsgálta a különböző kér­déseket, a képviselők inkább a jog alkalmazása, Jehát a gyakorlat oldaláról közelítették meg a témát. S bar a na­pirend szerint ezúttal a jogalkotás volt a hangsúlyos vita­anyag, ez aligha választható el a paragrafusok mindenna­pi érvényesülésének kérdéseitől. Ez utóbbi megközelítés volt jellemző a közművelődési tör­vény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámoló vitájára is. A képviselők egyetértettek Pozsgay Imrével abban, hogy a törvény megalkotása 1976-ban új lendületet adott a közmű­velődés fejlődésének. De bármilyen magas szintű is legyen egy jogszabály, ezen a területen legfeljebb csak a katali­zátor szerepét töltheti be. Hiába biztosítjuk ugyanis elvileg a művelődéshez való jogot, ha a gyakorlatban kevés a megfelelő hivatástudattal dolgozó, szakképzett népművelő, ha — főleg a kisközségekben — hiányosak a művelődési le­hetőségek, s ha néhol még az iskolák nem tudják megfe­lelően betölteni alapvető közművelődési szerepüket. A helyzet azért szerencsére korántsem ilyen lehangoló. A parlamenti vitában sok szó esett az előrelépés örvendetes jeleiről, a hivatásos népművelők áldozatkészségéről, a köz- művelődés komplexitásának kibontakozásáról, s arról is, hogy egyre több helyen ismerik fel: a gazdasági és tudomá­nyos feladatok megoldása, mindennapi életünk tartalma­sabbá tétele mind parancsolóbb szükségszerűségként köve­teli meg a magasabb fokú műveltséget. A tavaszi ülésszak két napirendi pontja, a jogalkotás és a közművelődés, egyaránt olyan téma volt, ami szervesen hozzátartozik az ország politikai kultúrájához, annak fej­lettségéhez. Aligha vitatható tehát, hogy jól politizáltak a t. ház tagjai, amikor beszámoltatták e két ágazat felelős kormányzati vezetőit, s egyben megjelölték a következő évek legfontosabb teendőit ezeken a területeken. DEÁK ANDRÁS A felszabadulás évfordulóján Koszorúzások, ünnepi nagygyűlések, kulturális és sportrendezvények A hét végén megyeszerte a hagyományoknak megfelelően ünnepük hazánk felszabadulá­sának harminchetedik év­fordulóját. Megemlékeznek a felszabadulásról az üzemek­ben, intézményekben, hivata­lokban is. Szekszárdon péntek délután koszorúzási ünnepséget rendez­nek az alsóvárosi temetőben, majd a Felszabadulás téri em­lékműnél. Fél hatkor kezdődik az ünnepi nagygyűlés a Babits Mihály Megyei Művelődési Köz­pont színháztermében, amit ünnepi műsor követ. Pakson az ifjúsági házban péntek délután Hanoiban, szombaton helyi idő szerint reggel 9 órakor meg­nyílt a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusa. A Vietna­ms főváros Ba Dinh kongresszusi palotájában 1033 küldött kép­viseli az 1,7 milliós párttagsá­két órakor lesz az ünnepi nagy­gyűlés, utána koszorúzzák meg a szovjet hősi emlékművet. Dombóváron péntek délután öt órakor koszorúzzák meg a fel- szabadulási emlékművet és a városi temetőben a szovjet hő­sök sírját. A koszorúzási ünnep­ségen tartják az ünnepi meg­emlékezést is. Bonyhádon a koszorúzási ünnepséget köve­tően tartják az ünnepi nagy­gyűlést, a kulturális program­ban fellép a bátaszéki népi együttes lis. Tamásiban pén­tek délután 3-kor lesz a koszo- rúzósi ünnepség a Kossuth téri felszabadulási emlékműnél. got. A kongresszuson jelen van­nak a testvérpártok, a nemzeti­demokratikus pártok és a nem­zeti felszabadító mozgalmak küldöttségei is. Az MSZMP kül­döttségét Maróthy László, a Po­litikai Bizottság tagja vezeti. Megemlékeznek az évforduló­ról a megye kisebb települése­in is. Pincehelyen szombat este fáklyás felvonulást rendeznek a szovjet hősi emlékműhöz, majd elhelyezik a koszorúkat. Len­gyelen szombat este lesz az ün­nepi nagygyűlés, vasárnap pe­dig a négy társközség lakóinak részvételével egész napos sport- rendezvényt tartanak. Hőgyé- szen pénteken lesz a nagygyű­lés, vasárnap a sporttelepen a KISZ-szervezetek, úttörőcsapa­tok hagyományos sportvetélke­dőit rendezik meg. Kurdon út­törő- és kisdobosavatást ren­deznek. A központi bizottságnak az előző kongresszus óta eltelt idő­szakról szóló beszámolóját Le Duan főtitkár terjesztette a kongresszus elé. (Folytatás a 2. oldalon.) Púja Frigyes colombói tárgyalásai Meruk József, az MTI tudósí­tója jelenti: Púja Frigyes külügyminiszter szombat délelőtt folytatta hiva­talos tárgyalásait Szahul Hamid Srí Lanka-i külügyminiszterrel. Jóllehet a magyar diplomá­cia vezetőjének eredeti prog­ramjában ez a szombati tár­gyalás nem szerepelt, Púja Fri­gyes örömmel fogadta el a há­zigazda újabb találkozóra vo­natkozó javaslatát. A szombati megbeszélésen főképpen a két­oldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségét vizsgálja meg a két fél. A tárgyalások első forduló­ján a két külügyminiszter a nemzetközi politika kérdéseit te­kintette át. Púja Frigyes hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Srí Lanka külügyminiszte­rét, aki a meghívást örömmel el­fogadta. A colombóli napilapok, a rá­dió és a televízió rendszeresen közölnek híreket a magyar kül­ügyminiszter látogatásáról. Megkezdődött a Vietnami KP kongresszusa BHG, Szék szárd Kommunista műszakok az öregekért A BHG szekszárdi gyárában a kommunista műszakok sorát februárban az ifjúsági szervezet tagjai kezdték. Közel százötve­nen dolgoztak egy-egy szabad szombaton, hogy a KlSZ-szerve­zet kulturális és egyéb rendez­vényeinek anyagi fedezetét megteremtsék. Az elmúlt hét végén pedig a KISZ-esek és felnőttek együtte­sen tartottak műszakot, tegnap pedig azok dolgoztak, akik most tették szabaddá magukat, és a gyár vezetősége tudott számuk­ra munkát adni. A két szomba­ton közel hétszázan járultak hozzá az öregek megsegítésé­hez, mivel a munkabér fele a gyár nyugdíjasainak támogatá­sára, a másik fele pedig a Vö­röskereszt számlájára kerül. Bicskei Hajnalka a présgép nél Rácz Melinda forrasztó A szereidében kapcsológéphid beállítását végzik Az alkatrészgyártóban — présgépek között Kiss Zoltán mechanikai beál lító

Next

/
Oldalképek
Tartalom