Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

2 Képújság 1982. március 16. Forradalmi ifjúsági napok (Folytatás az 1. oldalról.) czig Ferenc, a városi KISZ-bi- zottság titkára, és Kiss István­ná, a városi népfrontbizottság titkára helyezte el az emlékmű­nél. Virágot és koszorút helyez­tek el a megyeszékhely közép­fokú tanintézetei, az általános iskolák és néhány üzem kép­viselői. Az ünnepség után a ha­gyományoknak megfelelően az óvodások helyezték el a maguk készítette nemzeti színű zászló­kat az emlékmű körül. Az 'ifjúság képviselői tegnap megyeszerte megkoszorúzták a 48-as emlékműveket, emléktáb­lákat. Vetélkedők megyei döntői A Ki tud többet a Szovjet­unióról? című vetélkedő megyei döntőjén rekordlétszámban in­dultak a középfokú tanintéze­tek csapatai. Az iskolai döntő­kön választották ki a legjobba­kat, tegnap a megyei művelő­dési központban ők képviselték iskolájukat. A háromtagú zsűri elnöke Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Tizenhat gimnázium és szakközépiskola nevezett a me­gyei versenyre, egy híján meg is jelentek a döntőn. Ebben a kategóriában hosszú és nehéz versenyen dőlt el, hogy kik kép­viselhetik Tofna megyét a Pécsetí megrendezésre kerülő területi döntőn. A tizenöt csapat közül első helyen végzett a szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskola csapata, második helyen jutott tovább a bátaszéki gimnázium. Külön szekcióban versenyez­tek a szakmunkástanulók. A hat csapat megyei döntőjén a zsűri elnöke Czank József, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság orszá­gos elnökségének tagja volt. Mivel a továbbjutók száma a csapatok létszámától is függ, ebben a kategóriában az első helyezett jutott tovább. Iskolá­juk és a megye szakmunkás- tanulóinak képviseletében a bonyhádi 504-es szakmunkás- képző intézet négy tanulójából álló csoport került B® a területi döntőbe. A kérdések, pontosabban szólva a feladatok mindkét szekcióban nagy tárgyi tudást követeltek meg a fiataloktól. Tegnap került sor a Kazinczy szépkiejtési verseny megyei döntőjére is, amit szintén isko­lai fordulók előztek meg. Itt is sok volt az induló, 22 gim­nazista és szakközépiskolás és hat szakmunkástanuló versen­gett a két fordulóban. A ver­senyzők az öt magyartanárból álló zsűri előtt először a szaba­don választott prózai szöveggel mutatkoztak be. A legjobbak jutottak a második fordulóba, ahol a kötelezően előírt szöve­get kellett felolvasni. Sajnos, néhányon szépirodalmi szöveg­gel indultak, pedig a verseny- kiírás ezt évek óta változatla­nul tiltja, mert ezen a verse­nyen nem az előadókészséget mérik, hanem a szép, szabatos, jól hangsúlyozott beszédet. Természetesen ezért a tévedé­sért nem a diákok, hanem az őket felkészítő pedagógusok a hibásak. Mint ahogy köszönet és elismerés illeti azokat a ne­velőket, akik a versenyekre jól felkészítették a diákokat. A Kazinczy szépkiejtési ver­seny országos döntőjén Győr­ben Tolna megyét négy diák képviseli, a tegnapi verseny két kategóriájának két-két győz­tese. A megye valamennyi közép­iskolájában, szakmunkásképző­jében házi versenyekkel, sport- és kulturális programmal ünne­pelték a diákok március 15-ét. A szekszárdi Garay Gimnázi­um és Szakközépiskolában már hagyomány, hogy kétnapos a rendezvény. Az idén is színes, változatos, sokféle érdeklődést kielégítő műsorral mutatkoztak be a diákok. Az ünnepségsorozat több részből tevődött össze. Egy csa­pat diák a Pécsi Leöwi Gimná­ziumban mérte össze tudását az iskola tanulóival. Volt tör­ténelem-, matematika- és ma­gyarverseny, találkoztak a di­ákújságírók, fórumot is rendez­tek a KISZ-munka tapasztala­tairól. Szekszárdon az iskolákban az ünnepi megemlékezés után hét tudományos élőadáson vehet­tek részt a diákok, délután volt vetélkedő és megnyílt a Kodály- emlékkiiállítás a zeneszerző szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából. A Kodály-emléknap kereté­ben a tudományos előadások közül kettő foglalkozott e té­mával, ötórai kezdettel pedig a városi úttörőház aulájában ad­tak hangversenyt Kodály mű­veiből az iskola énekkarai és szólistái. Ma kezdődnek a sportverse­nyek és -bemutatók, s lesz be­szélgetés a számítástechniká­ról. Fél háromkor a megyei mű­velődési központ színháztermé­ben mutatkoznak be a negye­dikesek, osztályonként húsz­perces műsorral. Este az isko­lai klubban, a T. Boy együttes diszkóműsorával zárul a Garay- napok rendezvénysorozata. Találkozó a borjádi méhesnél Verset hallgatnak a túra résztvevői Vonattal, gyalog, kerékpáron és autóbusszal több mint 100 di­ák pés tanár érkezett tegnap délelőtt Borjádra, a híres mé­heshez. A már hagyományos március 15-i emléktúrán ezúttal hat középiskola képviseletében vittek koszorút Petőfj méhesének falára. A dombóvári, a tolnai és a paksi csoport Kajdacsig utazott, onnan pedig együtt gyalogoltak Borjádra. A gyönkiek ezúttal is végig gyalog tették meg az utat. A szekszárdi gimnázium­tól kerékpárral érkeztek 11-en. Először vett részt az emléktúrán, a gimnazistákkal együtt egy autóbusznyi ünneplő a Lengye- li Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Inté­zettől. Az emléktúra egyik kezdemé­nyezője és szervezője, Mittler József paksi tanár szép emlék­érmet adott át a találkozó résztvevőinek, majd megkezdő­dött az ünnepség. Énekeltek és verseket mondtak. Kiss Magdol­na, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkára köszöntötte őket, be­szélt az ünnepi évfordulóról, a forradalmi örökség megbecsü­léséről és emlékezett a KISZ 25 évére is. A diákok elhelyezték koszorúikat a kis épületnél. - A fenti tudósításóV, csak íze­lítőt adhatnak a nap színes programjából, mert ezeken kí­vül a járási és városi KlSZ-bi- zottságok is szerveztek progra­mokat, Pakson folytatódik a sportjáték, a szekszárdi járás­ban elkezdődött a községek kö­zötti vetélkedő, a Szekszárdi KISZ-szervezetek részvételével a megyeszékhely KISZ-bizottsága Szálkára szervezett túrát és ki­rándulást. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett az Ecua­dori Kommunista Párt küldött­sége, amelyet René Maugé, a párt főtitkára vezet. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Az Országos Vízügyi Hiva­talban hétfőn megkezdte há­romnapos munkáját a magyar —angol vízügyi tudományos tanácskozás, amelyen a két or­szág kutatói és gyakorlati szak­emberei mintegy 20 előadás alapján vitatják meg a vízellá­tás és csatornázás, s főként az ivóvíz- és szennyvízkezelés fej­lesztésében elért legújabb tu­dományos és műszaki eredmé­nyeket. A tanácskozás első ülé­sén megjelent Bryan George Cartledge, Nagy-Britannia bu­dapesti nagykövete is. * Eldarova Róza Bászirova, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége osztályvezetőjének vezetésével hétfőn küldöttség érkezett Budapestre. A küldött­ség egyhetes magyarországi tartózkodása során az ország- gyűlés irodája, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala tevékenységével ismerkedik és látogatást tesz területi és helyi tanácsi szerveknél. A küldött­séget a nap folyamán a Parla­ment épületében fogadta dr. Papp Lajos államttikár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke és tájékoztatást adott a magyar tanácsi szervek tevékenységéről. ÚJ-DELHI Üj-Delhibe érkezett hétfőn Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. Usztyinov az indiai kormány meghívására tesz hivatalos látogatás az or­szágban. BONN James Buckley miniszterelnök­helyettes vezetésével vasárnap amerikai külügyminsiztériumi küldöttség érkezett Bonnba. A delegáció a nyugatnémet fő­városon kívül felkeresi Párizst, Londont, Rómát és Brüsszelt is. Washington a küldöttséget azért menesztette Nyugat-Euró- póba, hogy Lengyelország kap­csán keményebb szankciós lé­pésekre ösztönözze őket Varsó és Moszkva ellen. Hírügynök­ségi értékelések szerint Bonn­ban, a körút első állomásán nem sok sikert remélhet az amerikai delegáció. A küldött­ség találkozott a külügyminisz­térium illetékeseivel — a Reu­ter tudomása szerint Hans- Ditriech Genscher külügymi­niszter is fogadta őket — és a gazdasági ügyek szakértői­vel. Hétfő délután a Buckley vezette delegáció Párizsba re­pült. Megnyílt a lipcsei vásár Honecker nyilatkozata Vasárnap délelőtt 69 ország kilencezer kiállítója részvételé­vel megnyílt Lipcsében a ha­gyományos nemzetközi tavaszi vásár. A világ minden tájáról, száznál több országból érkez­tek üzletemberek és látogatók az egyhetes kiállításra. Az idei vásár fő jellemzője a mikroelektronika térhódítása. Megjelentek az ipari robotok legkorszerűbb típusai, láthatók az elektrotechnika, az automa­tizálási technika és az infor­mációtechnika újdonságai — köztük az NDK iparának leg­újabb termékei. Magyarország 35 évvel ez­előtt vett részt először a lipcsei vásáron. Az idén 3500 négy­zetméternyi kiállítási területen harminchét külkereskedelmi és iparvállalatunk termékei látha­tók. Az enyhülési időszak vívmá­nyainak megőrzésében, az NDK és az NSZK közötti jó viszony fenntartásában mindkét német államra nagy felelősség hárul — hangoztatta Erich Honecker, az NDK államtaná­csának elnöke, aki vasárnap a lipcsei vásáron — az NDK párt- és állami vezetőinek kí­séretében — látogatást tett a nyugatnémet kiállítási csarnok­ban. A vendégeket Otto Wolff von Amerongen, a nyugatnémet ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke és Klaus Bölling, az NSZK NDK-beli ál­landó képviselője fogadta. A megváltozott nyugatnémet belpolitikai vizsonyok és a re­cesszió ellenére viszonylag ked­vezően alakult az elmúlt évben az NDK és az NSZK közötti ke­reskedelem — hangsúlyozta Amerongen. Klaus Bölling a két német állam kapcsolatáról szólva emlékeztetett a leg­utóbbi Honecker—Schmidt ta­lálkozóra, amely — mint mon­dotta — erősíti a reményt, hogy — a meglévő ellentétek dacára — a jövőben is javul az NDK és az-NSZK közötti vi­szony. Az elnök nem utazik Hétfő esti kommentárunk. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hivatalosan bejelentette: el­halasztja a közeljövőre tervezett izraeli utazását. Ha egy állam­fő lemond egy utazást, arra általában lelfigyelnek. Erre az esetre ez a szabály a szokásosnál is sokkal jobban érvényes. A múlt és a jelen ismert történéseinek fényében a túlzás veszélye nélkül ki­jelenthetjük, hogy Egyiptom és Izrael viszonya egészen sajátos, mondhatnánk, egyedi jelenség — a világsajtó által rendkívül in­tenzíven nyomon követett államközi kapcsolat. Egy elnöki látogatást elméletben sok mindenért el lehet ha­lasztani. Ilyen esetekben a hivatalos indoklás — nyugodtan állíthat­juk — nem minden esetben esik egybe az igazsággal. Ezúttal min­den jel szerint igen, a Mubarak-féle halasztás ilyen szempontból is szabályt erősítő kivétel. Kairó nem csinál titkot abból, hogy a látogatás az úgyneve­zett „jeruzsálemi kitérő" miatt marad el. Egyiptom számára rend­kívül kényes kérdésről van szó, különös tekintettel Mubarak elnök szándékaira. A dolog háttere: Izrael az emlékezetes 1967-es vil­lámháború során katonailag Jeruzsálem keleti, vagyis arab részét is elfoglalta, 1980-ban pedig „jogilag" is bekebelezte és Izrael fő­városának deklarálta. Ebből, mint várható volt, nagy nemzetközi vihar lett. Jeruzsá­lem a földkerekség egyik legérzékenyebb pontja; elég arra gon­dolnunk, hogy a város három nagy világvallás központja, ennek minden érzelmi-politikai következményével. Az ügy horderejére jellemző, hogy a legtöbb Izraellel szoro­san együttműködő nyugati ország is megtagadta, hogy diplomá­ciai képviseletét Tel Avivbál áthelyezze „az új fővárosba". Elkép­zelhetjük, mit jelentene Jeruzsálem meglátogatása annak a Mu­baraknak a számára, aki szeretné megszüntetni vagy legalábbis csökkenteni országának a szadati politika nyomán bekövetkezett, az arab világtól való szinte teljes elszigeteltségét. Mondjuk ki: ha az egyiptomi elnök felkeresné Jeruzsálemet, az általa tervezett folyamatra maga mérné a legnagyobb, való­színűleg kivédhetetlen csapást. De miért kellene odalátogatnia? A válasz rendhagyóan egyszerű: azért, mert a Begin-kabinet — a nemzetközi diplomáciában példátlan módon — ragaszkodott hozzá! „Nem tartozik éppen a diplomáciai normák közé — nyilatkoz­ta a halasztás indokolásául Egyiptom államfője —, hogy valamely ország előírja egy látogatást tévő elnöknek, milyen helyeket kell meglátogatnia." Egy kérdésre válaszolva az elnök azt is kijelentette, hogy „Egyiptom visszatérése az arab világba nem történhet az Izraellel fenntartott kapcsolatok kárára." A „jeruzsálemi incidens" és a nyomában bejelentett halasz­tás újra azt bizonyítja, a közel-keleti darázsfészekben egyszerűen képtelenség mindenkinek a kedvére tenni és néha elkerülhetetle­nek a nehezebb döntések. A látogatás lemondása ilyen döntés volt. HARMAT ENDRE A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai Érvényben: 1982. március 16-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 266.04 6 272,31 6 278,58 Ausztrál dollár 3 699,43 3 703,13 3 706,83 Belga frartk 79,11 79,19 79,27 Dán korona 436,64 437,08 437,52 Francia frank 571,80 572,37 572,94 Holland forint 1 338,22 1 339,56 1 340,90 Japán yen (1000) 145,91 146,06 146,21 Kanadai dollár 2 840,90 2 643,74 2 846,58 Kuvaiti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég korona 578,88 579,46 580,04 NSZK márka 1 466,65 1 468,12 1 469,59 Olasz líra (1000) 27,14 27,17 27,20 Osztrák schilling 209,01 209,22 209,43 Portugál escudo 49,90 49,95 50,00 Spanyol peseta 33,48 33,51 33,54 Svájci frank 1 837.04 1 838,88 1 840,72 Svéd korona 598,20 598,80 599,40 Tr. és Cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 458,23 3 461,69 3 465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. február 9*i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. március 16-tól Pénznem Vásárolható legmag. bankjegycímletek Vételi árfolyam 10Q Eladási egységre, forintban Angol font 50 6 084,14 6 460.48 Ausztrál dollár 50 3 592,04 3 814,22 Belga frank 5 000 76,81 81,57 Dán korona 1 000 423,97 450,19 Finn márka 100 740,43 786,23 Francia frank 500 555,20 589,54 Görög drachma 500 54,48 57,86 Holland forint 1 000 1 299,37 1 379,75 Japán yen (1000) 10 000 141,68 150,44 Jugoszláv dinár 1 000 67,86 72,06 Kanadai dollár 100 2 758,43 2 929,05 Kuvaiti dinár 10 11 771,87 12 500,03 Norvég korona 100 562,08 596,84 NSZK márka 1 000 1 424,08 1 512.16 Olasz líra (1000) 50 000 26,35 27,99 Osztrák schilling 1 000 202,94 215,50 Portugál escudo 5 000 48,45 51,45 Spanyol peseta 5 000 32,50 34,52 Svájci frank 1 000 1 783.71 1 894,05 Svéd korona 100 580,84 616,76 Török líra 1 000 23,20 24,64 USA dollár 100 3 357,84 3 565,54 Lengyel gazdaság Statisztikai jelentés februárról A lengyel Központi Statiszti­kai Hivatal jelentése szerint februárban továbbra is a csök­kenés irányzata volt jellemző a termelésre, de a visszaesés mértéke valamivel kisebb volt, mint januárban. Az ipar egyes ágazataiban, főként a bányá- zatban, februárban is fokozó­dott a termelés, aminek ered­ményeként az év első két hó­napjában háromszor annyi sze­net exportált az ország, mint 1981 hasonló időszakában. Ami az élelmiszer-ellátást il­leti, ezen a téren valamelyest javult a helyzet. A jegyre áru­sított élelmiszerek megfelelő mennyiségét februárban sikerült biztosítani. Nagyarányú lema­radás tapasztalható viszont az állami lakásépítésben. * Varsóban ülést tartott a LEMP Központi Bizottságának a lakossági bejelentésekkel' és panaszokkal foglalkozó bizott­sága. A tanácskozáson, ame­lyen Albin Siwak, a politikai bizottság tagja elnökölt, a rá­dióhoz és a televízióhoz be­érkezett levelek tartalmát vizs­gálták, és megállapították: olyan mechanizmusokat kell te­remteni, amelyek kiküszöbölhe­tik, hogy hozzá nem értő, az emberek ügyeivel lelkiismeretle­nül foglalkozó személyek tölt­senek be különböző szintű ve­zető állásokat. Kitűnt, hogy az államigazgatás alsó szintjein dolgozó alkalmazottak nem rendelkeznek minden esetben a szükséges intézkedési jogkör­rel, ezért ezt a hatáskört meg kell teremteni, illetve helyre kell állítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom