Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
a KÉPÚJSÁG 1982. február 13. Vietnam Új élet Phu Dong faluban Hanoi északi küivarosa közelében terül el Rhu Dong falu, amelynek lakossága az elmúlt évtizedekben igen szép eredményeket ért el a mezőgazdaságban. A népi forradalom győzelme, 1945 augusztusa előtt a falu lakói nyomorúságos körülmények között éltek. A változások az északi országrész felszabadulásával, a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásával kezdődtek ezen a településen is. Ma már az itt élő családok 95 százaléka egészséges körülmények között, komfortos házakban él. Többségük rádióval, televízióval is rendelkezik. Virágzó szövetkezetük van, amelynek erejéből arra is futotta az elmúlt években, hogy öntözőrendszert építsenek ki a földek megművelésére. Ennek megfelelően nőtt a hektáronkénti rizstermés is: a korábbi 2 és fél tonna helyett tavaly már hektáronként 7 tonnát takarítottak be a földekről. A mezőgazdasági munkát gépek egész sora segíti. A rizstermés mellett az állattenyésztéssel is eredményesen foglalkoznak a szövetkezet tagjai. Emellett különböző melléküzemágakat létesítettek, így kézműves műhelyükben szőnyegeket és bambuszredőnyöket készítenek. Ez jó munkaalkalmat teremt a családtagok részére. A falu gazdagodását mutatja a középületek számának gyarapodása is. A közelmúltban új általános és középiskola, valamint óvoda és bölcsőde nyitotta meg kapuit Rhu Dong ban. Gondoskodtak a lakosság kulturált szórakoztatásáról is, korszerű művelődési házat építettek. Romániai kontrasztok Románia gazdag természeti szépségeit kiegészítik, nem egyszer még jobban kiemelik építészeti alkotások — évszázados emléképületek, csakúgy, mint a modern építészet mai művei. Az évszázados parasztművészet fából készült tanyákban és istállókban, templomokban és szélmalmokban, kapuívekben és kutakban öltött testet, nem egyszer díszes faragványokkal gazdagítva. A bukaresti Hera- ustrau-parkban 10 hektáron falumúzeum több mint 300, az eredetivel megegyező ilyen épületet, illetve tárgyat mutat be, — a legszélesebb vidékek népművészetét Máramarostól Kons- tancáig, lasitól Aradig. A skanzen nyaranta bel- és külföldi turisták tízezreit vonzza, akik alig győznek betelni a látnivalókkal. Persze, az országot járva mindenfelé találkozhatunk hasonló épületekkel. S a múlt emlékeivel szemben ugyancsak vonzó ellentétet mutatnak az üvegből és betonból épült mai épitőművésze- ti alkotások, amelyek néha meghökkentő formagazdagságról tesznek tanúságot. Ilyeneket az ország szinte minden városában megtalálunk. Az épületek arról tanúskodnak, hogy Románia mai tervezői és építőmesterei értik a módját, hogy az elődök épületeinek hagyományos formaszépségét ízléssel és ügyesen alkalmazzák napjaink alkotásainál. összeállításunk a múlt és a jelen épületeinek érdekes kontrasztját kívánja érzékeltetni a bukaresti skanzen régi és Egy tulceai lakóház színpompás oromzata Szovjet kutatások A mélyen a föld alatt lévő laboratóriumba nem hatol be az utcai zaj. Mihail Szedov professzor, a műszaki tudományok doktora, a Gorkij Építészeti Kutató Intézet tudósa társaival együtt a lakóházak hang- szigetelésének javítására alkalmas módszereket keresi. A Szovjetunióban hosszú évek óta 100—110 millió négyzetméter lakóterületet ad- ppk át évente az építőipari vállalatok. Ilyen ütemű építkezést csak a futószalagmódszer segítségével lehet megvalósítani. A házgyárak paneleket készítenek, amelyeket az építési területeken kell összeszerelni. A panelházakban a téglaépületekhez viszonyítva azonban gyenge a hangszigetelés. A kutatások azt bizonyították, hogy ez a hátrány kiküszöbölhető. — Véleménye szerint melyik panel vezeti jobban a hangot: a rövidebb vagy a hosszabb? — kérdezi a professzor. Őszintén szólva, még csak Í fel sem tételeztem, hogy itt létezik valamiféle összefüggés. Pedig van. Beszélgetőpartnerem ezt számos kísérlettel és elméleti számítással is igazolta. Hangszigetelés szempontjából előnyösebb a hosszabb panel. A kutatók azt javasolták az építőknek, hogy egyes esetekben egy panelt két szoba kialakítására használjanak fel. A meghosszabbított szerkezet nem sokkal ugyan (3 decibellel), de mégis csökkentette a kívülről a lakásba hatoló zaj szintjét. A gorkiji kutatóintézetben felfedezett jelenség alapja az, hogy a hangot ebben az esetben csupán a panel egy része fogja fel, ám megszüntetésében egész tömege részt vesz. A rosszul illesztett paneleken keresztül is könnyen behatol a zaj a lakásba. A gondos munka azonban lehetővé teszi, hogy az építőpanelek súlyának és árának növelése nélkül jelentősen csökkenjen a zaj. — Mit jelent az adott esetben a gondos munka? — Kidolgoztuk a folyamat egyszerű technológiáját. A panelelemekből készült ház szerelésekor a panelek csatlakozásánál rugalmas alátéteket alkalmazunk. A gyakorlati tapasztalatok szerint erre a legkülönfélébb anyagok alkalmasak: fa, karton, toll, ólomcsík. Az alátétek elhelyezése egyszerű, a ráfordítások minimálisak, a hatás viszont jelentős. Gorkijban öt lakást építettek fel ilyen módszerrel. A megfigyelések azt bizonyították, hogy így is 3 decibellel lehetett csökkenteni a zajszintet. A házépítő kombinátokban egyre inkább terjed az a módszer, amellyel nem egyes paneleket, hanem egész helyiségeket készítenek egyszerre. Az építési területen az építőknek csupán össze kell szerelniük a nagy blokkokból az új házat A módszer következményeként született meg az úgynevezett sakk-rendszer, amelynek segítségével komoly építőanyag-megtakarítás érhető el. A módszer lényege röviden a következő. Az új ház földszintjén a szobákat nem folyamatosan helyezik el egymás mellett, hanem csupán a sakktábla fekete (vagy fehér) kockáinak megfelelően. Három, ilyen módon elhelyezett szoba a „semmiből” létrehozza a negyediket. Az első emeleten a blokkokat a fehér (vagy fekete) sakktáblamezők szerint helyezik el. Ily módon az első emeleti szoba képezi a meny- nyezetét a földszinten kialakult szobáknak. A második emeleten ismétlődik a földszinti rendszer, a harmadikon az első emeleti és így tovább. A házakat ily módon gyorsan, jó minőségben és olcsón lehet elkészíteni. Kitűnt azonban, hogy a szobablokkok hangszigetelése még gyengébb, mint a korábbi módszerrel épült paneles házakban. Vajon lehet-e javítani ezen a helyzeten? Első pillantásra úgy tűnt, hogy a paneleket nem lehet meghosszabbítani, hiszen azokat a gyárban adott méretűre készítették. A szerelésnél azonban itt is vannak csatlakozások. Ezeket kell rendkívül gondosan, a már ismert technológiával szigetelni. A leglényegesebb változás azonban az volt, hogy a kutatók a szerkezet összsúlyának változtatása nélkül megváltoztatták a falak vastagságát. Korábban a falak minden szobában azonos vastagságúak voltak. A tudósok azonban kiderítették, hogy mely falaknak kell a leginkább hangszigetelőknek lenniük. A legtöbb hangenergiát természetesen a külső falaknak kell elnyelni. Ezeknek vastagsága 22—26 centiméter kell hogy legyen. Ezt követik a lakások közötti 10—12 centiméteres falak. Az egyes szobákat elválasztó falak vastagsága 6—8 centiméter. A tudósok ily módon körülbelül 10 decibellel csökkentették a szobákba jutó zajszintet. Ez már elegendő volt ahhoz, hogy visszaadják az új, magas termelékenységű módszer tekintélyét. GRIGORIJ ZAHAROV A szibériai energetika jelene és jövője » A Szovjetunióban 1980-ban 1295 milliárd kilowattóra elektromos energiát állítottak elő — többet, mint Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország és Olaszország együttvéve. A tervek szerint 1985-ben, a XI. ötéves terv utolsó évében várhatóan 1550 -1600 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek majd. A tervszámok teljesítését olyan óriási erőművek biztosítják, mint például a Jenyiszej folyón felépült krasznojari vízi erőmű, amelynek 6 millió kilowatt a teljesítménye. Az elmúlt húsz évben az ország villamos erőműveinek kapacitása összességében 3,8-sze- resre, ezen belül Szibériában 6,1-szeresére növekedett. Ebben az országrészben működik a 4.5 millió kilowatt teljesítményű Bratszki és a 4,3 millió ki- lowattos üszty-llimszki erőmű, valamint az Angara folyón felépült vízi erőmű. Folytatják a 3 miliő kilowattosra tervezett Bogucsanszki és a 6,4 millió kilowatt teljesítményű Szajano- Susenszkoje-i erőmű építését. A XI. ötéves terv éles határvonalat húzott a Szovjetunió villamos energetikai fejlesztésében: az ország európai részén atom- és vízi erőművekre épül a termelés. A keleti területeken viszont a szénre, földgázra, az ipari gázra és a vízi erőművekre alapozzák a növekedést. A szibériai folyók adják a Szovjetunió vízienergia-készle- teinek 60 százalékát. Napjainkig a legnagyobb vízierőmű- építkezések az Angarán és a Jenyiszej felső szakaszán zajlottak. A távlati tervek szerint a jövőben munkára fogják a Jenyiszej középső és alsó szakaszát is. A középső szakasz például a számítások szerint egy 7.5 millió kilowatt teljesítmé- nyő erőmű működtetésére alkalmas. A szibérai vízi energetika fejlődésének alapvető problémái az erőművek építésével kapcsolatosak. Jelenleg az erőművek többsége 12-15 évig épül. A bratszki erőmű építésének tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ezt az időt 4-5 évre lehet csökkenteni. Ha csupán egy esztendővel rövidítik meg valamely erőmű építését, az 15 millió tonna szén megtakarítását jelenti. A szovjet energetika alapját a szerves fűtőanyagra alapozott hőerőművek jelentik. A hőerőművek részaránya a villamos- energia-termelésben több mint négyötöde. A korábban meghatározott tervek szerint 1985-ben a Szovjetunió energiatermelése a következőképpen oszlik meg: az atomtrőművek adják a megtermelt energia 14,1 százalékát (ez 1979-ben mindössze 4,4 százalék volt), a vízi erőművek a 14.7 százalékát (1979-ben ez 13.8 százalék), a hőerőművek pedig 71,2 százalékát (1979- ben ez 81,7 százalék volt). A jelenlegi ötéves tervben az ország keleti részén gyorsított ütemben építik meg a Kanszko -Acsinszk-i és az ekibasztuzi külszínfejtéses bányák széntermelésére alapozott két erőművet a Jeniyszej felső folyásánál és Észak-Kazahsztánban. Nyu- gat-Szibériában pedig megkezdi működését a szurgutszki erőmű, amely az olajat felszínre hozó gázra épül. A Kanszko-Acsinszk-i szénmedencében 10 olyan erőmű építését, irányozták elő, amelyek mindegyike 6,4 millió kilowatt teljesítményű lesz. Közülük az elsőben, a berezovi erőműben már a szerelési munkákat végzik. Az ekibasztuzi olcsó szénre öt, együttesen 20 millió kilowatt teljesítményű erőművet terveznek. Az Ekibasz- tuz I. erőmű már áramot ad. Ugyancsak a XI. ötéves tervben kezdi meg a termelést Dél-Ja- kutiában a nyerjugrinszki erőmű. A szibériaiak — éppen úgy, mint a Szovjetunió más területein m û k ö d ő b őe rőm ű ve k d o Igozói - igyekeznek csökkenteni a fajlagos fűtőanyag-felhasználást. Az elmúlt ötéves tervben 340-ről 328 grammra csökkentették az 1 kilowattóra villamos energia előállításához szükséges fűtőanyagot. Ma ez a nagyon fontos műszaki-gazdasági mutató a Szovjetunió energia- termelésében világszínvonalon áll. (Az Egyesült Államokban például 370 gramm fűtőanyagot használnak fel egy egységnyi villamos energia előállítására.) A keleti országrészben kitermelt elektromos energia nemcsak ennek a viharos gyorsasággal fejlődő területnek az igényeit elégíti ki. Az itt előállított energia távvezeték-rendszeren keresztül eljut a Szovjetunió európai részére is, ahol az energiatartalékok 20 százaléka található, viszont ez a terület a Szovjetunióban a megtermelt energiának mintegy a 80 százalékát használja fel. A most folyó ötéves tervben megkezdik egy váltóáramú és egy egyenáramú nagy távolságú távvezeték-rendszer kiépítését. A két rendszer mindegyikében 13 millió kilowatt villamos áramot tudnak eljuttatni 3 ezer kilométer távolságra. NDK Különleges Impulzusgenerátor A magdeiburgi Műszaki Egyetemen a kutatási feladatok 40 százalékát diákok végezték el az elmúlt tanévben. A tehetséges, fiatal kutatójelöltek egyike Harald Scthiedung, a kibernetika i -elektrotechnikai szak hallgatója, Reinlhold Krampitz professzor szemináriumának tagja. Szemináriumi csoportja elé a professzor két évvel ezelőtt azt a feladatot tűzte ki, hogy próbáljanak technológiai megoldást találni a keményfémek tökéletesen sima megmunkálására. A feladatot elsőnek Harald Sdhiedung oldotta meg. A fiatalember, aki a diplomamunkáját is e témáról, az ún. elekt- roe róziós fémim eg'mu níká lás ró I írta, 24 évesen jelentkezett első találmányával : a speciális i mip uI zu s ge ne rá torra I. Kísérletei alapján az ifjú kutató meggyőződött arról, hogy az elektroeróz-iós fémmegmunkálással — ha az ő módszerét alkalmazzák — 0,2—0,3 századmilliméter pontosság érhető el. Találmányát, az új impulzus- generátort az egyetem műhelyében fejlesztette ki. A műszer segítségével a berlini STERE- MAT gyárban olyan technológiát alkalmaznak, amely nemcsak a minőségi munkát teszi lehetővé, hanem megrövidíti a gyártási időt is. Harald Schiedung ma 27 éves. Most az általa elsőnek alkalmazott fémmegmunkálás tökéletesítésén dolgozik, amelyre már kétféle új megoldást is talált. Mindkettőt hazai gyárban próbálják ki a nagyüzemi gyakorlatban. Művészi faragványokkal díszített kapubejárat A „Delta” Hotel Tulceában a „Dunadelta kapujának” nevezett Tulcea város mai épületeinek bemutatásával.-i -n.
