Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

1982. február 13. NÉPÚJSÁG 9 Az ismeretlen Góbi A Góbi pásztorai, az arátok Óriási terület, kevés ember, sokmillió állat — így jellemez­hető Délmongólia, amelynek nagy részén a Góbi-sivatag te­rül el. (A sivatag kisebbik fele Kínában van.) Sivatag? — Nem egészen, nem olyan, mint a Szahara. A neve az ősi „gov" mongol szóból ered, amely „puszta vidéket” jelent. Az időjárás alaposan meg­nehezíti az itteni emberek éle­tét. A ritka esőket hosszan tar­tó aszályok váltják fel. Nagy tehát a vízhiány. Nyáron 40 fok meleg, télen —25 fokos hideg van. A legnagyobb reménysé­get a vízkutatás jelenti itt, mert a tapasztalat és a tudósok megállapítása szerint itt talál­hatók a föld alatt Mongólia legnagyobb víztartalékai. A ku­tatásban és feltárásban ma­gyar szakemberek is. jelentős részt vállalnak. Különleges növények, külön­leges állatok élnek itt. A szaxaul például, ez a se nem fa, se nem bokor növény, amelynek gyökerei 10 m-nél is mélyebbre nyúlnak a talajba. Ez a pásztorok legfőbb tüzelő­je. (Igaz, a geológusok felté­telezése szerint hatalmas szén­készletek is rejtőznek itt a föld mélyében.) Élnek itt vadjuhok, különleges antilopok, sivatagi medvék, vadlovak, vadszama­rak, vad kacsák és vadtevék — olyan állatfajok, amelyek más­hol már rég kihaltak. Jönnek is ide a vadászok a világ minden tájáról. De egyre több turista is érkezik, hogy megcsodálja a félsivatag csodáit, különös tája­it, s találkozzék az itt élő „ará- tok"-kal, a pásztorokkal. Évente mintegy 3 ezer turis­ta keresi fel a Góbit, több mint 20 országból. S a számuk egy­re növekszik. A mongol szakér­tők a tájék természeti szépsé­geinek megvédése érdekében egy 5 millió hektáros Nemzeti Park létesítését tervezik, amely mintegy 70 vadállatfajnak nyúj­tana védelmet és természetes otthont. Kevés ember, sokmillió állat, — így jellemeztük Délgóbi me­gyét. Igen: ezen a területen az állattenyésztés a legfontosabb gazdasági ág. Az első helyen „ a sivatag hajója”, a teve áll. A teve húsa, gyapja, teje, bőre — mind-mind nagy értéket je­lent, mind a lakosok ellátása, mind kereskedelmi szempont­ból. A megye második legna­gyobb helységében, Bulgan- ban található a Góbi-vidék Me­zőgazdasági Kutató Intézete. Fő feladata: új, a vidék nehéz természeti körülményeihez leg­jobban alkalmazható állatfajok kitenyésztése. Helyi kecskefaj­tát szovjet doni kecskével ke­reszteztek. Az új kecskefajtának a „Goy Gurvan Szaihan” ne­vet adták. Az új fajta 8-13 szá­zalékkal nagyobb élősúlyú, mint az itteni régebbi kecske­fajta. A legfőbb előnye: kétszer annyi gyapjút ad, mint a koráb­ban itt tenyésztett állatok. Ugyancsak kitűnő eredményt értek el a juhtenyésztésben egy mongol juhfajta és egy szürke, szovjet karaküljuh keresztezésé­vel. S hogy a növénytermesztés­ben sem kell szégyenkeznie az intézetnek: a félsivatagi körül­mények között 6 kg-os görög­dinnyéket, 1,2 kg-os darabsúlyú hagymákat és 80 dekás burgo­nyát hoznak ki a földből. Magyar szakemberek nyúj­tottak segítséget a vicfek érde­kes kísérletéhez: a napelemek hasznosításához. A Góbiban évente 3300 órán át süt a nap. Ennek a természeti erőforrás­nak a hasznosítására hordoz­ható kollektorokot fejlesztettek ki, amelyek egy jurta napi szük­ségletét fedező, 100 liter 60 fo­kos melegvizet állítanak elő. A kísérletek beváltak, és meg­kezdték a sorozatgyártást. Most egész jurtatábor kielégítését szolgáló, napi 2000 liter meleg­vizet szolgáltató, napenergiával működő fűtőelemek előállítását is tervezik. A továbbiakban té­li istállók, továbbá melegágyak, illetve hajtatóházak napener­giával való fűtésére is folynak az előkészületek. GÁTI ISTVÁN Automatikus vízellenőrzés Leningrádi szakemberek a Ladoga-tó, a Néva és a Finn­öböl vízrendszerében automa­tikus ellenőrző berendezéseket létesítettek, amelyek a vízminő­ség irányítása szempontjából fontos adatokat közölnek. A ku­tatók az áramlási rendszereket, a víz hőfokát, vegyi összetételét és fizikai tulajdonságait vizs­gálják, és a megállapítások alapján szabályozni tudják a víz tisztaságát. Szovjet A szúnyogok, darazsak és a mezőgazdasági terményekre ká­ros egyáb rovarok egész sorá­nak lárváit pusztító készítményt próbáltak ki Kazahsztán és Pri­mőrje rizsültetvényein, a szibé­riai tajgán és Közép-Ázsia pusztáin. A készítmény mikrosz­kopikus gomba- és bakétrium- kultúrákat tartalmaz; ezeket a SZU-KU kazahsztáni tudósok a termé­szetben fedezték fel, emberre és állatra veszélytelen anya­gok, kis mennyiségben pedig a hasznos rovarokra sem ártal­masak. A készítmény egyformán al­kalmazható a különböző éghaj­lati zónákban — a trópusoktól a tundrákig. APN-KS Csehszlovákia A karlsbadi porcelán világhódító útja Csehszlovákia porcelán- és kerámiaipara legalább olyan régi és híres, mint üveg- és divatékszer-gyártása. Az iparág elterjedésében, fellendülésében és versenyképességében nagy szerepet játszik az a tény, hogy az ország területén — néhány színezőanyag kivételével — úgy­szólván valamennyi gyártási alapanyag bőséges mennyiség­ben megtalálható. Ez a tény is közrejátszott ab­ban, hogy bár a cseh porcelán századok óta messze földön ke­resett áru, a közelmúltig első­sorban nyersanyagot - kaolint, kvarcot, agyagot - szállítottak külföldre, nem pedig készter­méket. Főként a Nyugat-Cseh- országban található kaolinfajta világszerte keresett cikk. így ért­hető, hogy a porcelán alap­anyag termelésében Csehszlo­vákia a világranglista 4-5. he­lyét foglalja el, megelőzve a Szovjetuniót, az Egyesült Álla­mokat és Nagy-Britanniát. Az évente kitermelt, mintegy 600 ezer tonna különféle fajta kao­lin 60 százalékát ma is expor­tálják. A legjelentősebb vevők a szocialista országok, a nyu­gat-európai és a skandináv ál­lamok, valamint Egyiptom, Irán, Görögország és Mexikó. Az utóbbi időben azonban a porcelán- és csempeárugyárak jövedelmezőbb exportra töre­kednek: évről évre növelik kész­áru-kivitelüket. Az egykor karlsbadi porcelán néven ismert dísztárgyak, egye­di darabok, étkészletek, hasz­nálati cikkek — a Karlovy Vary-i gyár szebbnél-szebb termékei - kétezer féle mintával készülnek. A dísztárgyak, porcelánfigurák 300 féle változatban kaphatók. A karlsbadi porcelánt 50 or­szágba exportálják. Hasonlóan kelendő árucikk a világpiacon a cseh kerámia­lap és csempe is. Európán kí­vül Afrikába, a Közel- és Kö­zép-Keletre szállítanak belőle. Az európai vevők közé tartozik a Szovjetunió mellett Magyar- ország, az NSZK és Finnország. A növekvő exportigények ki­elégítésére korszerűsítik a por­celán- és kerámiagyárakat, s emellett újakat is építenek. Az új nagyüzemek egyike a RAKÓ —III., amely ma már a csehszlo­vák kerámiaalap-termelés egy- hatodát állítja elő. (BUDAPRESS-ORBIS) Zöld matuzsálemek Mindössze két fából áll a türkméniai Makszim Gorkij szovhoz központja közelében lévő árnyas liget. Az egyiknek hat, a másiknak négy, egyen­ként 14 méteres magasságot is elérő törzse van. Rekkenő hő­ség idején húzódhatnak meg árnyékukban a juhpásztorok. Ezeknek a Caracas-fáknak az életkora legalább 200 év. A hosszú életű zöldfákat felvet­ték a természeti emlékek jegy­zékébe. A Türkmén Tudományos Aka­démia Sivatagkutató Intézeté­nek egy tudóscsoportja anyago­kat gyűjtött a helyi növényzet más ritka, kiveszőben lévő nö­vényéről is. Ikrek, negyedszer Az ikrek születése nemcsak a Sihaljev családban számított eseménynek, hanem az azer- bajdzsáni Bojkandul falu lako­sai számára is. Ugyanis, a 39 éves Rajonhanumnak és Velia- ga Sihalijev traktoristának ez immár a negyedik ikre. A kis Számira és Hambil megjelené­sével a családnak 16 gyerme­ke van. Sihalijevék tágas, kényelmes házban laknak. A gyermekek nevelésében segít az állam. Azerbajdzsánban több mint 160 ezer sokgyermekes család él. Valamennyien állami segélyt élveznek, amelynek mértéke a gyermekek számától függ. A sokgyermekes családok elsőbb­séget élveznek a lakáskiutalás­ban, a gyermeküdülő beutalás­ban, a gyermekintézményekben történő elhelyezésben. Európai szemmel nézve a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság patikáiban igencsak kü­lönleges gyógyszerek kapha­tók. Ezek egy részét — az ex­portszállítások révén — világ­szerte ismerik és magas gyógy­hatásúk miatt keresik is a be­tegek. Ugyanakkor jó néhány kevésbé ismert fajtájuk - ősi receptek szerint készült liktá- riumok, gyümölcskivonatok és pépes gyógyszerek, az évezre­dek óta meghatározott arányok­ban felhasznált gyógynövények, bogyók, gyökerek - meglepe­téssel szolgálhatnak a távol-ke­leti gyógymódokban járatlanok számára. Különösen sokféle szert tarta­nak az idős emberek számára. Mintegy 400 féle gyógyszert tar­tanak állandóan raktáron a patikákban. Emellett százázal tárolják a gyógynövények nyers terméseit, a különféle megelőző szereket és gyógyfőzeteket. Az erősítő szerek közül a leg­kedveltebbek egyike a Kvibi- tang, amely az idősödő embe­rek életerejét fokozza. A Rjuk- mije viszont a 40 évesnél fiata­labbak felerősítésére szolgál. Keresettek az ételixírek is, amelyekből ugyancsak sokfélé­vel szolgálnak a patikusok. Ezek közül a legismertebb a Szibdzsondaebatang. Petríkovói mesterek Az ukrajnai Petrikovo fafara­gásokra festett népi mintáiról nevezetes. E népművészeti te­vékenységnek régi hagyomá­nyai vannak. Az őszi munkák befejezése után a parasztok művészi tár­gyak készítésével foglalkoztak. A fafaragásokra festett petriko- vói mintákat messze a falu ha­tárain túl is szerették és a nép- művészeti tárgyak a falusi vá­sárokon nagy keresletnek ör­vendtek. Ma már senki sem ismeri azoknak a régi mestereknek a nevét, akik megteremtették a petrikovói díszítő művészet egyes elemeit, amelyek azután nemzedékről-nemzedékre ha- gyományozódtak. A faluban je­lenleg művészeti általános isko­lában tanulják a gyerekek a népi díszítőművészet elemeit. Tudásukat később a Druzsba gyárban folytatják, amely 15 országba szállít népművészeti tárgyakat. A petrikovóiak állan­dó sikeres résztvevői a különbö­ző népművészeti kiállításoknak. APN-KS Vaszilij Ivanovics Szokolenko, az Ukrán SZSZK népművésze, a Druzsba gyár művészeti veze­tője, műhelyében A teve áll az első helyen... KNDK Patikák és ősi gyógyszerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom