Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

2 Képújság 1982. február 3. Lengyelországi jelentések Miniszteri nyilatkozat az internáltakról A második népirtás Kedd esti kommentárunk. Salvador tragikusan véres históriájában fél évszázaddal ez­előtt már lezajlott egy népirtás. Maximiliane Hernández Martinez diktátor annak idején legalább 30 ezer embert mészároltatott le, köztük Fara'bundo Martit, a Salvadori Kommunista Párt megala­pítóját, aki 1932. február 1-én halt mártírhalált, ötven évvel ké­sőbb az ország ismét vérzivataros napokat, hónapokat, sőt esz­tendőket él át. Folyik az újabb népirtás. A kereszténydemokrata katonai junta, Napoleon Duartéval az élen polgárháborúba so­dorta Salvadort. Legfrissebb adatok szerint — az emberi jogok védelmének közép-amerikai bizottsága a Costa Rica-i San Jósé­ban adta közre dokumentumában — két év alatt 35 ezer ember esett áldozatul a katonáknak és a juntával együttműködő fél­katonai szervezeteknek. Minden józan politikai erő azt sürgeti, hogy a válságban ér­dekeltek haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat. A junta azonban hajthatatlan. Sőt, a rövidesen megrendezendő választási komédia alkalmából a hazafias erők fegyverletételét követelte, amit a Fa- rabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front, az FMNL természe­tesen, a többi ellenzéki erővel együtt, megtagadott. Senki nem vádolhatja konoksággal az ország demokratikus erőit. Többször is kezdeményeztek már párbeszédet a juntával, kísérleteik azonban nem jártak sikerrel. Most Ruben Zamora, az FMNL politikai-diplomáciai bizottságának tagja Washingtonban próbálja meggyőzni az amerikai kongresszus tagjait, hogy támo­gassák tárgyalási javaslatukat, amelyről a múlt héten Reagan el­nököt is tájékoztatták. Hogy San Salvadorba Washingtonon keresztül vezet az út, holott a gerillák ott harcolnak az ország csaknem minden tarto­mányában, az kétségkívül furcsa. Am aki a salvadori helyzetet nyo­mon követte, az megbizonyosodhatott arról is, hogy a szálakat Washington tartja a kezében. Ha az USA nem részesítené anyagi és katonai támogatásban Salvador népelnyomó juntáját, a polgár- háború már réges-rég véget ért volna. Reagan kormánya éppen ezekben a napokban készül újabb 55 millió dolláros gyorssegélyt küldeni Salvadorba, hogy pótolja a gerillatámadás következtében megsemmisült helikoptereket és harci gépeket. Persze ezzel korántsem merül ki az Egyesült Államok „bő­kezűsége". A kormány 1982-re 65 millió dollárt irányzott elő Sal­vador számára, s előreláthatóan ezt az összeget meg is toldják majd, ha a kongresszus ehhez hozzájárul. Meglehet, a törvény- hozás hajlik Reagan óhajának teljesítésére, nem törődve az amerikai közvéleménnyel. Az amerikaiak nagy többsége ugyanis megunta a kormány­zat erőfeszítéseit néhány latin-amerikai junta szalonképessé téte­lére és támogatására. Mint a Newsweek című lap legfrissebb köz­vélemény-kutatásából kiderül, a megkérdezettek 71 százaléka haszontalan pénzkidobásnak, valóságos dollárpocsékolásnak tart­ja a salvadori, a hondurasi, a guatemalai és a többi amerika- barát diktatúra segélyezését. Ami azt illeti, ebben az érintett országok lakosságának túl­nyomó része messzemenően egyetért a megkérdezett amerikaiak­kal. GYAPAY DÉNES „Politikai pornográfia” Osztrák lapok a Reagan-show-ról Lényegesen megfogyatkoztak, sőt helyenként teljesen el is tűntek a sorok az élelmiszer- üzletek előtt Varsóban az árre­form bevezetését követően. Ez részben annak tulajdonítható, hogy az emberek rendelkeznek bizonyos készletekkel — na­gyobbrészt viszont annak, hogy a háromszoros, olykor négysze­res árak láttán jobban meg­gondolják, mit és mennyit vá­sároljanak. Országos körképeikben a központi lapok nem titkolják, hogy a családok túlnyomó több­sége számára — a széles körű rekompenzációs rendszer elle­nére - a fokozott takarékosság időszaka következik. Hangsú­lyozzák ugyanakkor: a senki­nek sem kellemes intézkedés elengedhetetlenül szükséges a gazdaság meggyógyításához, az infláció megfékezéséhez, a piaci egyensúly helyreállításá­hoz. Eredményekről természete­sen nagyon korai lenne beszél­ni: az árreform hatása legha­marabb az első félév végén je­lentkezhet majd. Bizonyos óvatos reményekre jogosít a PAP hírügynökségnek Militarizálják a Columbiát A The New York Times érte­sülése szerint a Columbia őszre tervezett negyedik útján az űr­repülőgép személyzete kísér­leti felderítő eszközöket és más katonai berendezéseket helyez Föld körüli pályára. A későbbi­ekben ugyancsak űrrepülőgé­pekkel oldanák meg a felderítő mesterséges holdak, továbbá lézer és más újtípusú fegyve­rekkel ellátott katonai űrállo­más-modulok folyamatos pályá­ra helyezését is. Űrrepülőgépek segítségével el is lehet „akná- sítani” a világűrt, önműködő „gyilkos-műholdak" segítségé­vel. Ezekből az elképzelésekből egyértelműen kiviláglik a szán­dék, hogy az űrprogramok név­leges fefelősét, az amerikai Or­szágos Űrhajózási Hivatalt (a NASA-t) a hadvezetés függelé­kévé tegyék. Már a Columbia űrrepülőgép első két útján is a Pentagon élvezte az elsőbb­séget. az a jelentése, miszerint janu­árban a gazdálkodók több húst, tejet és gabonát adtak el az államnak, mint a megelőző két hónapban. A jelek szerint van, vagy lesz foganatja az egyszeri gabonakölcsönre vo­natkozó állami felhívásnak is, továbbá azoknak az intézkedé­seknek, amelyekkel minden le­hetséges módon korlátozni igyekeznek a hús feketepiaci forgalmát. A lengyel állam érdekeinek az felel meg leginkább, ha az internálások időtartama minél rövidebb - mondotta Sylwester Zawadzki lengyel igazságügy­miniszter a Rzeczpospolita című lengyel lapnak adott nyilatko­zatában. A miniszter részlete­sen szólt a szükségállapot be­vezetése után internáltak hely­zetéről, körülményeiről, család­jaikkal és a katolikus egyház képviselőivel fenntartott kap­csolataikról.- Felelősségem teljes tuda­tában jelenthetem ki, hogy hu­mánusan bánunk az internál­takkal. Semmi alapjuk sincs Ambrus János és Andres Yeb- ra külkereskedelmi miniszter- helyettesek kedden, Budapesten aláírták az 1982. évre szóló ma­gyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a két ország az idén mintegy 145 millió rubel értékű árucserét bonyolít le. Magyarország fő­ként Ikarus autóbusz-részegysé­geket, élelmiszereket, szövetet, he n ge re 11 á ru t, a I u m í n iu m i pa ri termékeket és gyógyszereket Bruno Kreisky osztrák kancel­lár kedden újságírók előtt pon­tosította a napokkal korábban a lengyel katolikus egyház fe­lelősségéről tett — azóta oszt­rák egyházi, illetve bizonyos jobboldali körökben hevesen támadott — kijelentéseit. Ezek szerint a kancellár jelentős er­kölcsi tényezőnek ismeri el a lengyel katolikus egyházat, de továbbra is elvitatja tőle azt a egyes nyugati hírügynökségek ezzel kapcsolatos tendenciózus állításainak — mondotta a mi­niszter. Tájékoztatása szerint eddig 1300 személyt engedtek szabadon. A január 29-i hely­zet szerint még 4177 ember tar­tózkodik az elkülönítési körle­tekben — köztük 298 nő. Azok az internáltak, akik kö­telezik magukat, hogy tiszte­letben tartják a törvényes ren­det és a társadalmi együttélés szabályait, visszatérhetnék csa­ládjukhoz és munkájukhoz. Mindazok a személyek, akik nem hajlandók abbahagyni il­legális tevékenységüket, to­vábbra is internáló központok­ban maradnak. A lengyel ható­ságok senkit sem szándékoz­nak — akarata ellenére - a Lengyelországból való távozás­ra késztetni. Nem fognak azon­ban akadályokat gördíteni azok elé, akik más országban óhaj­tanak élni. Az internálás rendszere meg­szűnik létezni, amint feloldják a szükségállapotot — hangsúlyoz­ta a miniszter. szállít. Az augusztusban Kubá­ban sorra kerülő közép-ameri­kai játékokon magyar ered­ményjelző táblákat és világítá­si berendezéseket alkalmaznak. Hazánk Kubából elsősorban cukrot, etiki(koholt, friss déli­gyümölcsöt és ásványi terméke­ket importál. A jegyzőkönyv aláírásánál je­len volt Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter és J. A. Taba- res, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete is. képességet és jogot, hogy irá­nyítsa a szakszervezeti mozga­lom tevékenységét. Kreisky sze­rint az egyháznak viszont jelen­tős szerepe lehet a lengyel tár­sadalom különböző rétegei kö­zötti párbeszéd és közeledés elősegítésében, és különösen a kormány és a szakszervezet kép­viselői kapcsolatfelvételének el­ső szakaszában. PANORÁMA GENF Kedden negyven ország kép­viselőjének részvételével meg­kezdődött a genfi leszerelési bi­zottság ülésszaka. A tanácsko­zás napirendjén az általános és teljes leszereléssel, valamint bi­zonyos fegyverzetek csökkenté­sével, illetve teljes betiltásával kapcsolatos kérdések szerepel­nek. * Kedden Genfben teljes ülést tartottak az európai közép­hatótávolságú nukleáris fegyve­rek korlátozásáról folyó szov­jet—amerikai tárgyalások kere­tében. BECS Február 1-től ismét az osztrák külügyminisztérium szolgálatá­ban áll Kurt Waldheim, az ENSZ múlt év végén leköszöni főtitkára. A 63 éves politikus, aki március 10-ig „átköltözési szabadságon” van, Kreisky kancellár elképzeléseinek meg­felelően „rendkívüli feladatokat ellátó” nagykövetként fogja hasznosítani nemzetközi tapasz­tó latait. Kedden kora délután köze­pes erősségű földmozgást ész­leltek Ausztriában Wiener Neustadt körzetében. A föld­mozgás ereje megközelítette a Mercalli-skála szerinti 5-ös fo­kozatot. Sérülésekről, vagy anyagi károkról nem érkezett jelentés. PÁRIZS A Nyugat-Száhara területi in­tegritását védelmező Poiisario Front a francia hatóságok bele­egyezésével hivatalos képvisele­tet nyit Párizsban — jelentette be kedden a francia főváros­ban egy sajtóértekezleten Fadel Iszmail, az észak-afrikai szerve­zet európai osztályának veze­tője. Hangsúlyozta: a képvise­let létesítésének célja az, hogy elősegítse a Poiisario Front ál­tal kikiáltott Szabarai Arab De­mokratikus Köztársasán és Fran­ciaország kapcsolatfelvételét. BELGRAD Constantin Olteanu román nemzetvédelmi miniszter ked­den hivatalos, baráti látogatás­ra Belgrádba érkezett. Rövid­del ezután megkezdte tárgya­lásait vendéglátójával, Nikola Ujubicsics jugoszláv nemzetvé­delmi miniszterrel a két ország fegyveres erői kapcsolatainak és együttműködésének további fejlesztéséről. A vasárnapi amerikai lengyel „show-műsorról” lesújtó kriti­kák jelentek meg az osztrák sajtóban. Az Osztrák Szocialista Párt központi lapja, az Arbeiter Zei­tung „politikai pornográfiának" nevezte az amerikai programot, amelyben — mint a bécsi lap írja - felvonult Hollywood ízlés­telenségének teljes kelléktára. Politikai szempontból a képte­lenség tetőpontja volt, amikor a török katonai diktatúra veze­tőjének érveit is felvonultatták a lengyelországi helyzet meg­bélyegzésére. Az egész bohóc­kodásban csak egy a kár - vonja le következtetését az Ar­beiter Zeitung glosszaírója: az, hogy olyan személyek, mint Mit­terrand, Helmut Schmidt és Henry Fonda is nevüket adták az egészhez. A polgári Kurier szerint is beigazolódtak az amerikai po­litikai kabaréval kapcsolatos előzetes fenntartások. Reaga­nok show-ja figyelmen kívüli hagy­ta az európaiak ízlését és men­talitását. Magyar-kubai megállapodás Kreisky, nyilatkozata Iráni dilemma Iránban tíznapos renúez- vénysorozaton emlékeznek meg az iszlám köztársaság kikiál­tásának 3. évfordulójáról. Az ünnepségek január 31-én, azon a napon kezdődtek, ami­kor három esztendeje haza­tért száműzetéséből Khomeini ajatollah, az iszlám köztársa­ság szellemi atyja. Irán vallási (és politikai) vezére az utóbbi időben több alkalommal is önmérsékletre és megfontoltságra intette hon­fitársait. Kijelentette, hogy az eddigi tisztogatások, kivégzé­sek jogosak voltak, hiszen az iszlám állam támadói úgymond „nem is emberek"; a gazda­sági nehézségek pedig az Irakkal vívott háborúval, a „szuperhatalmak álfal Iránra gyakorolt nyomással” és a for­radalmi helyzettel magyaráz­hatók. Az agg főpap megnyilatko­zásai részben Mohamed pró­féta születésnapja, részben pe­dig az iszlám köztársaság győ­zelmének 3. évfordulója körül hangzottak el, s akár belpoli­tikai programnyilatkozatnak is felfoghatók. Ebből aztán okkal- joggal adódik a kérdés, vajon mit kell készpénznek venni az iráni vezető szavaiból: a kér- lelheteflenség politikájának a folytatását, avagy a mérsékle­tét? Nyilvánvaló, hogy a teheráni vezetés szeretne nyugalmat te­remteni az országban, s ennek érdekében az iszlám rendszer mérsékeltebb ellenzékével haj­landó lenne bizonyos kompro­misszumra. A Khomeini utód­jaként emlegetett ajatollah, Montazeri például már az ősz­szel óvta a hatóságokat a túl­kapásoktól, burkoltan elítélte a statáriumi gyorsasággal ho­zott, s ekként a bűnösséget nem túlzottan bizonyító ítélete­ket, a kivégzéseket. Aztán ép­pen a próféta születésnapján családtagjaik meglátogathat­ták a teheráni bürtönökben fogva tartott hozzátartozóikat, sőt, nemrégiben párszáz poli­tikai elítélt amnesztiát is ka­pott. Ugyanakkor az iráni hírközlő szervek változatlanul szinte na­ponta számolnak be kivégzé­sekről, s nemrég a kormány­körökhöz közel álló Kayhan című lap hevesen kirohant az iráni kommunisták pártja, a Tudeh ellen. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert a Tu­deh, amely támogatja a Kho- meini-rendszer antiimperialista vonalát, nem tartozott az el­múlt hónapok leszámolásainak céltáblái közé. Sokan úgy vélik, hogy az ország gazdasági helyzete készteti enyhültebb belpolitiká­ra Teheránt. Kétségtelen tény: az 1982. február 11-én há­roméves iszlám köztársaság veszedelmes gazdasági bajok­kal birkózik. Ma már nem csu­pán a munkanélküliség, a pangó termelés, az áremelke­dés szerepel a problémák kö­zött, hanem, a fizetésképtelen­ség is. Márpedig Irán a lakos­ság ellátásához nélkülözhetet­len cikkek jelentős részét im­portálni kényszerül, s a külföl­di „bevásárlásokhoz” valuta kéne, különben egy idő után élelmiszerrel is nehéz lesz el­látni az országot. Az egyetlen bevételi forrás az olaj, amely­nek kivitele azonban csupán a fele a háború előtti szintnek, így történhetett meg az a fan­tasztikus dolog, hogy Irán, az olajország, pár éve még a vi­liág második olajexportálója, az egykor hatalmas valutatartalé­kok birtokosa nyugati bankok­hoz fordult 100 millió dolláros kölcsönért. Tény, hogy az ilyen szorult helyzet megbékélésre ösztö­nöz. Hiszen a teheráni vezetés nehéz kétfrontos harcot vív: egyrészt a hatalom elleni lá­zadókkal küzd (ezek skálája a mudzsahedinektől a nemzeti­ségi felkelőkig terjed), másrészt vért, energiát, erőt emésztő há­borút folytat a szomszédos Irakkail és most hadat üzent Jordániának is. Ezek a körül­mények indokolják mostanság a mértékletességet ígérő és hirdető nyilatkozatokat. Az en­gesztelhetetlenség szózatai vi­szont az uralkodó kemény isz­lám vonal alapvető változat­lanságát mutatják. Elbillen-e a mérleg nyelve valamelyik irányba? — vetődik fel ismét gyakran a kérdés. S ha igen, merre? Nagyon nehéz elképzelni ugyanis, hogy a fun­damentalisták látványosan megbékéljenek az eddig tüz- zel-vassal irtott, s az ugyan­csak minden eszközzel támadó­védekező ellenzékkel. Mint ahogy az is elképzelhetetlen, hogy elfogadható béke szüles­sen Irak és Irán között. Éssze­rű kompromisszumok kellené­nek, de azokra még a hajlan­dóság is nehezen érlelődik. A „megfontolt mérséklet" politiká­ját az ország kétségtelenül ne­héz helyzete is csak lassan kényszerítheti ki. * (avar) Dozier beszámolója Újabb sajtóértekezletet tar­tott kedden James Lee Dozier amerikai tábornok, akit múlt hét csütörtökjén szabadított ki az olasz rendőrség a „Vörös brigádok” elnevezésű terror­szervezet fogságából. Dozier megerősítette, hogy december 17-i elrablása után a terroristák azonnal Padovába vitték, ahol egy lakásban fel­állított sátorban, ágyhoz lán­colva őrizték. Eleinte nem tud­ta, hány terrorista tartja fogva, csak az őrségváltásokból követ­keztetett arra, hogy négy fegy­verest bíztak meg őrzésével. Mint mondotta, a terroristák számára nehézséget okozott a „kihallgatás”, mivel ő keveset tud olaszul, fogva tartói pedig angolul nem beszéltek jól. Végül egy hét után a terroristák sze­reztek egy olasz—angol szótárt, és ennek segítségével igyekez­tek szót váltani. A tábornok sze­rint elrablói nem tettek komoly erőfeszítést, hogy NATO-titko- kat szedjenek ki belőle. A sajtóértekezlettel egy idő­ben az olasz parlament alsó­háza vitát tartott Dozier kisza­badításának körülményeiről. Az Olasz Kommunista Párt parlamenti szóvivője elismerés­sel szólt a rendőrségnek az utóbbi hónapokban kifejtett ter­rorizmusellenes erőfeszítéseiről, de bírálta az igazságügy-mi­nisztert, mivel az a rendőrség és a fegyőrség katonai jellegé­nek meqszüntetése ellen foglalt állást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom