Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

1982. február 6. Képújság 9 ■nm Népszámlálás Kubában Közel a tízmillióhoz Nincs gond az utánpótlással: 11 év alatt 1 137 248 fővel nőtt az ország lakossága A múlt év végén széles körű nép- és lakásszámlálást tartot­tak Kubában. A nagy munká­ba a „hivatásos” népszámlálók mellett önkéntes segítők ezrei is bekapcsolódtak: segítettek kitölteni a kérdőíveket, elbe­szélgettek a lakókkal lakás- problémáikról, a helyi tanács munkájáról, stb. Az eredmény: Kubának 1981 végén 9 706 369 lakosa volt (1970-ben 8 569 212), akik 2 364 778 lakásban élnek. De­mográfiai számítások szerint a szigetország lakosainak száma 1983-ban eléri a 10 milliót. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint az ország nép­sűrűsége négyzetkilométeren­ként 77 volt, ma 87. Kuba te­rülete mintegy 110 ezer négy­zetkilométer. Havanna, a főváros 1970 óta 139 ezer fővel szaporodott, s jelenleg majdnem 2 millió lakosa van — az ország lakos­ságának egyötöde. A „forra­dalom bölcsőjének" nevezett Santiago de Cubában 345 ezer a lakosok száma: ezzel az ország második legnagyobb városa. A növekedés 1970 óta 25 százalék. A többi város is rohamosan fejlődik. Kettő kö­zülük — Cienfuegos és Baya- ma — az elmúlt években túl­haladta a 100 ezres lélekszá- mot, Matanzas, a legjelentő­sebb kikötő előreláthatólag az idén lép be a 100 ezres váro­sok sorába. A fokozott iparosí­tás következményeképpen a kisebb városok lakossága is erősen megnőtt: tíz esztendő alatt 40—80 százalékkal. Nemek szerint az eloszlás a következő: 4 909 586 férfi és 4 796 783 nő. Ez annak a kö­vetkezménye, hoay az utóbbi években több fiú született, mint leány. Az utóbbi tíz évben 40,5 százalékról 35 százalékra csök­kent a 0—16 évesek aránya a népességből. A legnagyobb a növekedés a 60 éven felüli kor­osztálynál, ami az életkor je­lentős meghosszabbodására utal. Az adatok feldolgozása még tart. A végleges eredmények alapján dolgozzák majd ki az ország 1986—1990-ig szóló harmadik ötéves tervét, csak­úgy, mint az ezredfordulóig terjedő gazdasági és szociális fejlesztési terveket. fiz oktatás málfia és jelene Az 1921. évi forradalom győ­zelmét követő években nyíltak meg Mongóliában az első népi iskolák, amelyekben írni, ol­vasni és számolni tanultak a gyerekek. A kevés egyházi is­kola helyébe lépő, egyre gya­rapodó számú népi iskolák az analfabétizmus elleni küzdelem színterei lettek. 1932-ben a né­pi kormány határozatot hozott az oktatási rendszer fejleszté­séről. Az azóta eltelt fél év­század alatt megvalósították a népoktatás programját, jelen­tősen növelték a közép- és felsőoktatási intézmények szá­mát. Az elmúlt évtizedekben be­vezették a kötelező nyolcosztá­lyos oktatást. A tanmenet, az oktatás színvonala vidéken és városban egyaránt azonos. Az idei tanévben 48 ezer gyermek kezdte meg általános iskolai tanulmányait a Mongol Népköztársaságban. Az ország 574 jól felszerelt általános is­kolájában összesen 364 ezer kisdiák tanul az idén. Az alap­fokú, nyolcosztályos oktatást rövidesen kibővítik tízosztályos­ra. Növekszik a középfokú ok­tatási intézmények száma is. Különösen népszerűek lettek az utóbbi években az érettségi bi­zonyítványt és szakmai képzett­séget nyújtó középiskolák. Az egyik legrégibb ilyen jellegű szakközép iskola az ulánbátori pénzügyi technikum, amely fennállásának 55 éve alatt több mint 12 ezer szakembert adott a népgazdaságnak. A 15 éve működő építőipari szak- középiskolát eddig mintegy 5000 diák végezte el. A főiskolák és egyetemek kö­zül az egyik legnépszerűbb az Ulánbátori Műszaki Egyetem, amely húsz szakmára oktatja hallgatóit. A tíz évvel ezelőtt megnyílt oktatási intézmény jól felszerelt laboratóriumokkal, könyvtárral, olvasótermekkel és- szociális létesítményekkel ellá­tott egyetem. Jelenleg több mint háromezren tanulnak itt. Az oktatás természetesen minden szinten ingyenes, a fő­iskolások és egyetemisták pe­dig ösztöndíjat is kaipnak. Tavaly nyílt meg Kovd vá­rosában az ország nyolcadik felsőoktatási intézménye, egy pedagógiai főiskola, amely ál­talános iskolai felső tagozatos tanárokat képez. Ahol a monszunok születnek A „Korovljov akadémikus” szovjet tudományos hajó a Szo­máliái áramlat övezetében tar­tózkodott, amikor a műszerek víz alatti „robbanást” rögzítet­tek. Ez jelentette egy hatalmas monszun kezdetét. Rendkívül ritka lehetőség ez azoknak a kutatóknak, akik évekig kere­sik a találkozást e jelenséggel. A szovjet szakemberek meg­figyelései alátámasztották azt a feltételezést, hogy éppen a Szo­máliái áramlat övezetében szü­letnek, kapnak erőre és kezdik meg pusztító útjukat a száraz­földön a dél-indiai monszunok. Szuperhajlékony fémek Harkovi fizikusok megoldot­ták a fémek és az ötvözetek rendkívüli hajlékonyságának egyik rejtélyét. Az eddig is köz­ismert volt, hogy a fémek anél­kül, hogy összetörnének, forró préseléssel, jóformán hulladék nélkül bármilyen formára ala­kíthatók. A szuperhajlékonyság azonban elsősorban meghatá­rozott hőmérsékleten és gyor­sasággal történő alakváltozás segítségével érhető el. Létrejöt­tében fontos szerepe van a fém kü lö n leges m i k rost ru ktú rá jó nak is. Korábban úgy vélték, hogy a megmunkálásra kerülő anyag­nak tömörnek kell lennie, a leg­kisebb hiba sem lehet benne. A kutatók most megállapítot­ták, hoqy szükség van a fém­szemcsék közötti mikroszkopikus nagyságú repedésekre és póru­sokra. Ugyanis éppen ezek te­szik lehetővé, hogy a fémszem­csék egymáshoz képest meg­változtathassák helyüket, ami- nék következtében a félgyárt­mány nyújtása vagy összepré- selése esetén az üregek kitöl­tődnek, de a fém szerkezete nem sérül meg, és rendkívül hajlékonnyá válik. A teherautók története Korunk téheráru-Szállításó- ban a legkényelmesebb, leg­jobban kihasználható, „háztól házig” átrakodás nélkül hasz­nálható eszköze a teherautó. A téhertaxitól a hatalmas kamio­nokig a legkülönfélébb formá­ban gyártják és alkalmazzák. Kevesen tudják azonban, hogy mint annyi technikai esrköznek, a téhera utónak az őse is a ka­tonai fejlesztés eredménye. A múlt század háborúiban az anyagszállítás az egyik leg­nehezebben megoldható fel­adatok közé tartozott. A hosz­szan elhúzódó, fáradtan mene­telő hadoszlopök után vége­láthatatlan sorokban lovas ko­csik döcögtek, élelmiszert, ta­karmányt, felszerelést, lőszert szállítva. A vasút megjelenésé­vel kevesebb lett a hadseregek ilyen gondja, de ezzel a prob­léma még nem oldódott meg, annál is inkább, mert a vasúti sínhálózat és a hozzá kapcso­lódó közművek nagyon sebez­hetőek. A múlt század végén, amikor a robbanómotorok ki- fejlesztésével megkezdődött a felismerték a teherautóban rej­lő lehetőségeket. Az autóoszlop rövidebb a fogatoltnál, mégis nagyobb terhet gyorsabban, na­gyobb távolságra szállíthat. Etetésre-itatásra, pihenésre nem kell időt fordítani, a teherautó tehát rendkívül hasznos segít­séget nyújthatott a hadsereg­nek. Az első kísérletekre Né­metországban került sor. A monarchia első német gyárt­mányú teherautója mai szem­mel nézve nagyon költségesen dolgozott. Kéthengeres, hat li­ter hengerűrtartalmú, először izzágyújtású, később megsza­kítómágnes gyújtású motorja 100 kilométerenként 100 liter benzint és 9,5 kiló olajat fo­gyasztott. A kocsi legnagyobb sebessége vízszintes, jó úton elérte a 25—30 kilométert órán­ként, 12 százalékos lejtőn 6 kilométeres sebességgel ment fel, löveget is vontatva. Hosszú volt az út a mai nagy teherautó-választékig, amelyek a darabárutól az ömlesztett árukig, a folyadékszáilftó teher­autótól a billenős platójú ko­csikig ezerféle kivitelben készül­nek. Terepen éppoly jól mozog­nak, mint az autópályákon. A romlandó árut hűtőtéherautó szállítja, speciális teherautó a tűzoltóautó is. Életünk szerves. motorizáció, a katonai vezetők Képünkön: modern vonalú, Skoda gyártmányú teherautó kor szerű műszaki megoldásokkal. nélkülözhetetlen részeivé vál­nak, akár a szomszéd utcába költöztetnek, akár másik konti­nensre viszik az exportárut. Fakanálgyűjtemény Az észak-romániai Elisabeta Tugui majdnem 15 éven keresz­tül naponta mindig más kana­lat használhatna, ha gazdag gyűjteményéből minden egyes darabot legalább egyszer hasz­nálni akarna. Egyedülálló gyűj­teményében 5400 fakanalat halmozott fel. Időközben elhalt férje, loan Tugui tanító bejárta egész Ro­mániát és útjairól számtalan kanalat hozott magával, ame­lyek keletkezésük helye szerint különböztek a fafajtában, fara­gásmódban, vagy a díszítés­ben. Kétemeletes háza egyre inkább múzeummá vált. A szo­bák, előszobák és lépcsőházak falai fakanalakkal vannak dí­szítve. Néhány szobában még a mennyezetről is fakanalat lóg­nak le. A tanító lelkesedése egyéb­ként az országhatároknál sem ért véget: gyűjteményében van­nak a Szovjetunióból, Olaszor­szágból és más országokból származó szépen faragott ka­nalak. Narancsszínű kőolaj Az az olaj, amelyet a ka­zahsztáni geológusok a Man- gislak-félszigeten találtak, szo­katlan színével lepte meg a szakembereket - olyan volt, mint az érett narancsé. Az olaj­ra régi gránitrétegben bukkan­tak rá, ahol a folyékony tüze­lőanyag kutatását azelőtt kilá­tástalannak tartották. A 3700 méter mély fúrólyukból bő su­gárban lövellt a felszínre a na­rancssárga olaj. Számítógépek és autóbuszok Magyar-NDK ipari eyyiittműködés A PH—1 elnevezésű készülé­ket magyar és NDK-beli szak­emberek közösen fejlesztették ki. A budapesti Medicor Mű­vek és az ilmenaui Labortech- nik egyaránt gyártja ezt a ki­váló terméket. Az elemzőkészü­lék úgyszólván pillanatok alatt készít vérképet, állapítja meg az emberi vér nyolc jellemző adatát. Óránként 120 vérvizsgá­lat készíthető vele. A készüléket már több magyar és NDK-beli kórházban használják. A magyar-NDK gazdasági együttműködés évről évre len­dületesen fejlődik. Egyik legje­lentősebb kapcsolatunk a gép- járműipar területén alakult ki. Eddig 27 ezer Ikarus autóbuszt szállított a MOGÖRT a Német Demokratikus Köztársaságnak, onnan pedig cserébe a többi között Trabant és Wartburg személygépkocsikat, továbbá tehergépkocsikat és pótkocsi­kat hoztunk be. Az NDK és a magyar vállalatok szoros együtt­működését tükrözi egyebek közt az alkatrészek és részegységek növekvő cseréje. Magyarország például dinamókat szállít az NDK gépkocsigyárainak, cseré­be NDK gyártmányú kardánten­gelyeket kap a magyar autó­buszipar. A hagyományos lipcsei vásá­rokon mindig nagy sikerrel sze­repelnek a magyar kiállítók. A múlt évi tavaszi vásáron például aranyérmet nyert a Metripond és a Műszeripari Kutatóintézet együttesen kifejlesztett, számí­tógéppel vezérelt mérlege, a Tensimik. A szellemes gyárt­mány jól használható a mező- gazdasági üzemekben a takar­mánykeverésnél, a tengely- és keréknyomós megállapításánál. A tavalyi két lipcsei vásáron a magyar külkereskedelmi vál­lalatok kétszáz-kétszázmillió ru­bel értékű kereskedelmi szerző­dést írtak alá. Köztük az egyik legnagyobb ügylet a Borsodi Vegyi Kombinát és az NDK- beli Buna Vegyi Kombinát kö­zött jött létre nyersanyagok és késztermékek kölcsönös szállí­tására. Az NSZEP X. kongresszusán részt vett magyar küldöttség el­látogatott Drezdába és felkereste a Robotron Kombinát ottani gyárát. A képen: Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára megtekinti az üzem munkáját, ahol egyebek közt bemu­tatták neki az ESZR-család nagy teljesítményű számítógépe kü­lönféle egységeit. Küldöttségünk tagjai elbeszélgettek az üzem dolgozóival, köztük a Robotronnál dolgozó magyar fiatalokkal. Óránként 120 vérvizsgálat végezhető el a legnagyobb pontos­sággal és biztonsággal a magyar és NDK szakemberek által közösen kifejlesztett PH-1 elnevezésű készülékkel ■■■■■■■■■■■■MHHHHHHHMHHHHHMMHMHHMHBMMHMHMHMHMHMMMMHMMMMM ■MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom