Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

2 Képújság 1982. február A. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt •— csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az épí­tő-anyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszer­kezete, bár a szükségesnél las­súbb ütemben. A gyártmány- és a gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi ter­melése a következőképpen ala­kult: NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE A SZOCIALISTA IPARBAN villamos energia, milliárd kwó szén, imillió tonna kőolaj, millió tonna földgáz, milliard köbméter acél, millió tonna hengerelt acél, millió tonna bauxit, millió tonna timföld, ezer tonna alumínium félgyártmány, ezer tonna tégla, milliárd db cement, millió tonna műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna növényvédő szer,'hatóanyagban, ezer tonna műanyagok, ezer tonna autóbuszok, ezer darab számítástechnikai termékek, folyóáron, milliárd forint televízió, ezer darab ebből: színes televízió, ezer db magnetofon, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab mosógép, ezer darab bútor, folyóáron, milliárd Ft pamutszövet, millió m2 gyapjúszövet, millió m2 cipő, millió pár csontos nyers hús, ezer tonna fogyasztói tej, millió liter vágott baromfi, ezer tonna napraforgóolaj, ezer tonna sör, millió liter cukor, ezer tonna Az ipar energiaellátása meg­felelő, anyagellátása a koráb­bi évekhez hasonló volt. Az energiaigényes termékek ter­melésének csökkenése, továb­bá a racionálisabb gazdálko­dás is hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság energiafelhasz­nálása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiaihordozók fel- használásán belül a szén ará­nya emelkedett, a földgázé nem változott, a kőolaj és kőolajtermékeké csökkent. A villamos energia termelését a barnaszén- és a földgáztüzelé­sű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőmüvekben csök­kentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 száza­lékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a ko­hászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építő­anyag-iparban. Az ipari mun­ka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva - 4,5 száza­lékkal haladta meg az 1980. évi szintet. az 1981. évi az 1981. év termelés az 1980. év mennyisége százalékban 24,2 101,4 25,9 100,9 2,0 99,6 6,0 97,6 3,6 96,8 2,8 92,6 2,9 98,8 799,0 99,3 143,0 106,7 2,0 101,3 4,6 99,4 1 122,0 106,4 29,0 103,6 311,0 94,9 11,1 89,4 5,0 109,3 424,0 101,6 77,0 132,4 554,0 120,5 504,0 101,0 256,0 110,1 11,9 105,4 320,0 96,2 44,5 104,1 43,4 100,3 595,0 98,0 819,0 103,6 186,0 108,5 185,0 143,5 793,0 101,1 490,0 104,8 Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban lévő fontos beru­házást részlegesen üzembe he­lyeztek, pl. a márkushegyi és a nagyegyházi szénbányában, a Bitó II. és a Halimba III. ba- uxitmqnyában. A Dunai Vasmű konverteres acélművéhez el­készült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. sz. konverter. Megvalósult a Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyártásának exportbővítő beruházása, a BFfG híradástechnikai vállalat rekonstrukciós bővítése, a Kő­bányai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumíniumfólia-termelő kapacitása. A Szekszárdi Hús­kombinátban átadták a marha­vágóvonalat. Az ipari termékek kivitele 1981-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosság­nak eladott termékek mennyisé­ge. A beruházási célú értékesí­tés 1,6 százalékkal, a termelő- ágazatok vásárlásai 1,5 száza­lékkal emelkedtek. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene - a beruhá­zások mérséklődésével össze­függésben - 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismér­tékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző év­ben. A kivitelezés alatt óik építmények száma ennek elle­nére csökkent, mivel az átadá­sok ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari válla­latok növekvő mértékben vál­laltak és teljesítettek építési te­vékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az épí­tőiparban foglalkoztatottak szá­mának csökkenése. Az év folya­mán 12 ezer fővel, 3,7 százalék­kal kevesebben dolgoztak a ki­vitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 1,1 szá­zalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magán­erőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összeségé­ben megegyezett az előző évi­vel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal ke­vesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emel­kedett. A növénytermelés csök­kenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszte­ségeket okozott. Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Bú­zából a korábbinál kisebb te­rületen az előző évinél 24 szá­zalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 száza­lékkal alacsonyabb a kiemelke­dő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg­os hektáronkénti hozam 10 szá­zalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorré­pából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetésterület és a termésátlagok növekedésé­nek együttes eredménye. A burgonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növeke­déséből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismérték­ben csökkent, a gyümölcster­més lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 száza­lékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor minősé­ge sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha­állomány 1 945 000 volt, 1,4 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertés- állomány lényegében megegye­zett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lénye­gesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállo­mánya 2 százalékkal csökkent, és az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállat-termelés 1 szá­zalékos növekedésén belül a vá­gósertéstermelés lényegében az előző évi szinten maradt, a vá­góbaromfi és a vágójuh terme­lése nőtt, a vágómarháé csök­A vízgazdálkodás 1971. évi fő céljai teljesültek. A közüze­mi víztermelő kapacitás mint­egy 2 százalékkal, napi 90 ezer köbméterrel nőtt. A közműves vízellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ez­zel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellátott­nak. A szennyvíztisztító kapaci­tás 13 százalékkal bővült. A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye 0,7 szá­zalékkal nőtt, ezen belül a köz­úti szállításban 2,5 százalék­kal, a vízi szállításban 7,1 szá­zalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A távolsági személy- szállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csökkent, az át­lagos utazási távolság azonban nőtt. A helyi tömegközlekedés­ben az előző évinél 3,0 száza­lékkal többen utaztak. A villa­mosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szállítot­tak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherkocsit vá­sárolt. 66 km vasúti pályát vil­lamosítottak, 268 km-t korszerű­sítettek és 63 km vonalat sze­reltek fel önműködő vonalbizto­sító berendezéssel. A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. Az áruforgalom behozatali több­lete kisebb volt az 1980. évi­nél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest megha­ladta. Ezen beiül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek im­portja, míg a termeléshez szükséges anyagoké és a la­kosság ellátását szolgáló ter­mékeké nőtt. A kivitel mennyi­sége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgazdasági-élelmi­szeripari termékekből kedvező árakon jelentősen nőtt az ex­port. Fokozódott — bár lénye­gesen kisebb mértékben — az ipari késztermékek külpiaci ér­tékesítése is, az anyagok, fél­ként. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a to­jástermelés 2 százalékkal elma­radt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, épí­tőipari, szolgáltató stb.) tevé­kenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdasá­gaiban együttesen a foglalkoz­tatottak átlagos állományi lét­száma 22 ezer fővel, 2,8 száza­lékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszövetke­zetek nem mezőgazdasági mun­kát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágya­ellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre szá­mítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 arató-cséplőgépet. 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakiter­melése 1981-ben 7,7 millió köb­méter volt, némileg meghalad­ta az előző évit. Az erdőtelepí­tés és az erdőfelújítási tevé- kenyséq összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. A tervezett vízügyi beruházá­sok többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvízvé­delmi fő védvonalakat. Az év végén a védvonalak 61 száza­léka felelt meg az előírt maxi­mális követelményeknek. A bel­vízelvezetés átlagos időszük­séglete valamelyest csökkent. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tö­megközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állí­tottak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metró észek-déli vonalának Deák tér —Élmunkás tér közötti szaka­szán. Az év folyamán 100 ezer új személygépkocsit értékesítet­tek, és az állomány meghalad­ta az 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a lakosság tulaj­donában volt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké közel 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlés­ben foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal, mintegy 4300 fő­vel kevesebb volt az előző évi­nél. késztermékek és alkatrészek ki­vitele viszont mérséklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista or­szágokkal bonyolították le. A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműkö­dés. A rubel elszámolású be­hozatal folyó áron — az erő­teljes áremelkedés miatt — 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett1. A be­hozatali többlet kisebb volt, mint 1980-ban. Nem rubel elszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedve­zően hatott, hogy a kiviteli árak a behozatali áraknál job­ban emelkedtek, így a csere­arány valamelyest javult. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általá­nos. Egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mezőgazdaság­A népesség számának az utóbbi években tapasztalt las­suló növekedési ütemét 1981- ben csökkenés váltotta fel. 1982. január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folyamán 143 ezer gyermek született, 5800-zal kevesebb, mint 1980- ban. A csökkenés oka elsősor­ban a szülőképes korú nők szá­mának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A cse­csemőhalandóság tovább mér­séklődött: ezer élveszülöttre 20,6 egy éven aluli haláleset jutott, az T980. évi 23,2-del szemben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagke­resete a bérkiegészítésekkel együtt 4720 forint volt, nomi­nálértékben több mint 6 száza­lékkal magasabb az 1980. évi­nél. A mezőgazdasági szövet­kezetekben dolgozók közös gaz­daságból származó nominális átlagkeresete - ugyancsak a bérkiegészítéssel együtt - nem egészen 8 százalékkal emelke­dett, és havi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi jutta­tások összege több mint 8 szá­zalékkal nőtt és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelke­dett a természetbeni - egész­ségügyi, oktatási, kulturális - juttatások összege is. Nyugdíjakra 61 milliárd fo­rintot fizettek ki, ami 9 száza­lékkal több mint 1980-ban. A növekedésben szerepe volt an­nak, hogy egy év alatt 49 ezer­rel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rend­szeres minimális emelése havi 100 forint lett, az addigi 70 fo­rint helyett. Egyidejűleg a há­zastársi pótlék összege 100 fo­rinttal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyug­díj átlagos havi összege 2415 forint volt. Az egészségügyi ellátás sze­mélyi és intézményi feltételei 1981-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-zal nőtt. 68 új általános és gyer­mekorvosi körzet létesült. Csök­kent a betöltetlen körzeti orvo­si állások aránya. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült. 1981 végés 68 ezer bölcsődei hely állt rendel­kezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyerme­kek 82,8 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az 1981-82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános isko­lák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 93 száza­léka tanul tovább, megközelítő­en fele-fele arányban közép­iskolában, illetve szakmunkás­ban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egész­ségügy területén nőttek a be­ruházási kifizetések. 1982. január 1-én a népes­ség 46,6 (százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés ■meghaladta az első ízben mun­kába lépett fiatalok és a gyer­mekgondozási segélyről vissza­tértek számát. 1981. július 1-vel megkezdő­dött az ötnapos munkahétre való áttérés a folyamatosan és a három vagy több műszakban termelő üzemekben. Az év vé­gén mintegy 900 ezren dolgoz­tak ötnapos munkarendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji általános át­térésre. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fi­zetett ki, ami 8 százalékos nö­vekedést jelent. Gyermekgon­dozási segélyre 3,7 milliárd fo­rintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981 végén 241 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együt­tesen tartalmazó összes jövede­lem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 szá­zalékos emefkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztá­sa 2,4 százalékkal emelkedett. A többlet döntő része a keres­kedelmi forgalomban jelentke­zett. A belkereskedelem a be­szerzések fokozásával, készle­teinek növelésével javította a kínálatot. A kiskereskedelmi forgalom volumene 3,4 száza­lékkal haladta meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és élve­zeti cikkek, valamint a ruhá­zati cikkek eladása 2—2 száza­lékkal, a vegyes iparcikkeké 5 százalékkal nőtt. A takarékbetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd fo­rinttal emelkedett, és decem­ber 31-én 160,1 milliárd forin­tot tett ki. képző iskolákban. Az előző tan­évhez képest valamelyest emel­kedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tagoza­tán tanulók száma. A múlt év­ben 68 ezer diák tett eredmé­nyes érettségi vizsgát, ebből 42 ezer nappali tagozaton. Az esti és a levelező tagozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy évvel korábban. Az ország különbö­ző felsőoktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott okleve­let, ebből 14 700 a nappali ta­gozaton. Az általános iskolák osztály- termeinek száma 1700-zal ha­ladja meg az előző évit. Az al­sófokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500- zal több, mint az előző tanév­ben. Vízgazdálkodás Szállítás és hírközlés Külkereskedelem Népesség, népmozgalom, fog la I koztatottság A lakosság jövedelme és fogyasztása Egészségügy, oktatás Beruházások Idegenforgalom A beruházások mintegy 7 százalékkal kent. A szocialista szervek be­ruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tarto­zó beruházásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal ke­vesebbet folyósítottak. 1981- ben három új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejez­tek be, egy továbbit részlege­sen üzmbe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb köve­telmények alapján odaítélt hi­telek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az exportárualapok bővítését szol­gálta. 1981-ben 14,8 millió külföl­di érkezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 száza­lékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töl­töttek hazánkban. Az év folyamán magyar ál­lampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 száza­lékkal volt több, mint 1980-ban. Az idegenforgalomból származó bevételek és kiadások aktív egyenlege 1981-ben nagyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befo­gadóképessége mintegy ezer­rel, az egyéb kereskedelmi szál­láshelyeké - turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, fize­tővendéglátás — 19 000-rel bő­vült. Budapest, 1982. február 5. Központi Statisztikai Hivatal (MTI) volumene csők-

Next

/
Oldalképek
Tartalom