Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

1982. február 6. Képújság 3 Szekszárdi járási pártbizottság Tervszerű káderképzés és utánpótlás A múlt év elején készült el a szekszárdi járási pártbizottság középtávú káderképzési és utánpótlási terve. A terv magá­ba foglalja a járási pártbizott­ság hatáskörébe tartozó párt-, tömegszervezeti, valamint álla­mi, gazdasági, intézményi veze­tő beosztásban dolgozók kép­zését, valamint utánpótlásukra vonatkozó elképzeléseket. A pártbizottság rendszeresen foglalkozik a káderekkel - a vezető beosztásban lévőkkel és az utánpótlásukra számításba vettekkel egyaránt — emellett azonban évente egy alkalom­mal végrehajtó bizottsági ülé­sen tekintik át a tervek meg­valósulásának időarányos hely­zetét, figyelembe véve azt is, hogy a tervek egészének állan­dósága mellett azoknak rugal­masan alkalmazkodniok kell a változó körülményekhez. Iqy egészíti ki egymást a stabilitás és a rugalmasság. A pártbizottság hatáskörébe tartozó káderállomány az el­múlt évben csökkent. Létrehoz­ták a faddi és a decsi nagy­községi pártbizottságot, fejlő­dött a tolnai és a bátaszéki pártbizottság irányító munká­ja, ennek következtében jó né­hány vezető e négy pártbizott­ság hatáskörébe került át. Jellemző a járási pártbizott­ság kádermunkájára, hogy min­den — hatáskörében lévő — ve­zetőfunkcióhoz ki van jelölve az a személy, aki — ha a vezető bármely okból — mint áthelye­zés, magasabb beosztásba tör­ténő kinevezés, munkahelyvál­toztatás, nyugdíjazás, alkalmat­lanság — megválik munkaköré­től, annak helyébe lép. Sőt, van némi „többlet" is, hárommal magasabb az utánpótlásként számításba vettek száma, mint a pártbizottság hatáskörébe tartozó vezetőké. A hatáskörbe tartozó funkci­ókban tavaly öt esetben történt változás, személycsere, az ötből négyet a káderutánpótlási terv­nek megfelelően töltöttek be. Az idén is terveznek személy- cseréket, amelyeket a funkció­ra való alkalmatlanság, a gaz­dasági és pártfunkció együttes betöltésének összeférhetetlen­sége, a helyi irányító munka színvonala emelésének követel­ménye tesz szükségessé. Egy esetben a gazdasági vezető — egy országos nagyvállalat he­lyi üzemének vezetője — elkerül a megyéből, magasabb beosz­tásba. Mindegyiknek utódja az lesz, aki az utánpótlási tervben szerepel. Változatos a kép a képzési, to­vábbképzési terveknél. Az 1981- es évre, politikai képzésre négy párt-, illetve tömegszervezeti vezető beiskolázását tervezték. Ebből kettő realizálódott, egy — helyettese jelenleg tanul, a munkahely nem bírná el, hogy a vezetőt is részesítsék tanul­mányi szabdaságban -, ha a helyettes befejezte, kezdheti meg tanulmányait. A másik — üzemi pártvezetőségi titkár - pártépítési speciális tanfolyam­ra jelentkezett volna, ám ez nem indult 1981-ben, az illető akkor kezdi meg tanulmányait, ha indul ilyen tanfolyam. Fi­gyelemmel kísérik a politikai és állami oktatási formák kereté­ben korábban beiskolázott ká­derek tanulását. A beiskolázá­sok előkészítésének alapossá­gát, a munkahelyi párt- és gaz­dasági vezetés figyelmét, de nem utolsósorban a továbbta­nulók szorgalmát és szándéká­nak komolyságát bizonyítja, hogy nem volt lemorzsolódás, közülük 1981-ben négyen fe­jezték be tanulmányaikat, he­ten pedig folytatják. Az állami, gazdasági, intéz­ményi vezetők közül - lévén megfelelő a beosztásukhoz szükséges végzettségük, állami beiskolázást nem terveztek. — Felsőfokú politikai képzettség megszerzését egy főnek írták elő, az illető meg is kezdte ta­nulmányait. Ama öt vezető kö­zül, akik korábban kezdték meg tanulmányaikat, hárman ered­ményesen befejezték, ketten pedig folytatják. Az utánpótlás­ra számításba vettek közt már nem ilyen kedvező a kép. A ter­vezett létszámnak csak mint­egy fele folytatta, illetve fe­jezte be tanulmányait. 1981- ben kettőnek kellett volna meg­kezdenie, mindkettőé elmaradt. Habár az utánpótlás szakmai és politikai képzésében történt elő­relépés, a jövőben erre na­gyobb figyelmet kell fordítani. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a pártbizottság hatáskörébe tartozó párt-, tö­megszervezeti, állami, gazdasá­gi és intézményi vezetők szak­mai és politikai felkészültségé­nek gyarapodását jól szolgálja a politikai, állami képzés terv­szerű keretek között történő megvalósítása. A hatáskörök módosításából adódóan figye­lemmel kell kísérni a nagyköz­ségi pártbizottságokhoz, párt­vezetőségekhez, alapszerveze­tekhez került funkciókat betöl­tők képzésének, továbbképzé­sének, utánpótlásának tervsze­rű biztosítását. Gondoskodni kell arról is, hogy a területi át­szervezésből eredően (néhány Szekszárd környéki község köz­igazgatásilag a városhoz ke­rült) az ott dolgozók képzése és az utánpótlási munka e terüle­ten is folyamatos maradjon. Körültekintő és következetes szervező munkát kell kifejteni a tervek megvalósulása érdeké­ben, ugyanakkor a terveket részleteiben rugalmasan hozzá kell igazítani a változó körül­ményekhez, követelményekhez, gondosan egyezteni a munka­helyi elképzelésekkel. J. J. A SZOT elnökségének ülése Szakszervezeti bizalmiaka­démia létrehozásáról határo­zott pénteki ülésén a SZOT el­nöksége. Olyan magas szintű oktatási formát vezetnek be, ahol a bizalmiak, főbizalmiak elsajátíthatják a szakszervezeti munkához szükséges ismerete­ket, egyben rendszeres időkö­zönként központi tájékoztatást kapnak társadalompolitikai, kül- és belpolitikai kérdések­ről, valamint a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatai­ról. Az akadémia kétéves tanfo­lyamán évente nyolc alkalom­mal tartanak előadásokat ma­gasan képzett párt-, állami és szakszervezeti vezetők. A részt­vevők látogatási könyvet és az akadémia elvégzéséről - amely a szakszervezeti mozgalomban speciális továbbképzésnek, ál­lami területen pedig vezető-to­vábbképzésnek felel meg — igazoló oklevelet kapnak. Az első szakszervezeti bizal­miakadémia megnyitását Bu­dapesten ez év szeptemberére tervezik, később hasonlókat hoznak létre vidéken is. Az előadások nemcsak a résztvevőknek, hanem vala­mennyi szakszervezeti bizalmi­nak szólnak, ezért azok szöve­gét - a SZOT költségén - há­romszázezer példányban kiad­ják. Mezőgazd asági kön y v h ón ap Nem hinném, hogy Anna Karenina lájdal- mas-gyönyörű története valaha is, valakinek is, többet jelentett volna a szellemi tápláléknál. Nagyon is vitathatók a vélekedések, melyek szerint a jó szépirodalom és az anyagi boldo­gulás karonfogva járnak. Magyarországon a század első harmadában olyan tolllorgatók éltek, hogy bátran emlegethetnők sokadalmu- kat a magyar széppróza aranycsapataként. Jókaitól Kosztolányiig, Mikszáth csípős szavától Ady komor átkaiig, színek, ízek, iskolák za­varba ejtő változatosságát kínálta az irodalom. De az ország jobbára éhes volt. És az az éh­ség nem is annyira „éhe a szépnek", mint vá­gyakozás a betevő falat után. Pedig a toll mesterei előtt sohasem volt ti­tok, az írásból is sarjadhat táplálék, mégpedig nem elsősorban szerzői honorárium tormájá­ban. Már az elmúlt századok költészetében is bőséggel lelünk erre bizonyságot. A mi Páz­mányunk még nem restellte templomi prédiká­cióba szőni: „...Mihent a virágos kertet vagy a kövér szántóföldet elhagyod és nem szántod, kapálod, annyival bujábban posdulnak benne a haszontalan bojtorjánok és utálatos gyo­mok, mennél kövérebb a föld..." És milyen mesterei támadtak a szántó-vető embert okosító irodalomnak a századok so­rán! Eljutottunk addig, hogy Mohácsy Mátyás vagy Bálint György (aki nem azonos az anti­fasiszta publicistával) egy-egy könyve ugyan­úgy slágerlistára kerülhetne, mint a legkapó­sabb krimi, vagy poplemez. Mindez arról jut eszembe, hogy most zajla­nak országszerte a 25. mezőgazdasági könyv­hónap eseményei... Nem vagyok agrárszakem­ber, de sok-sok évet töltöttem a falusi sajtó szolgálatában. Emlékszem még az időre, mi­dőn szinte rimánkodnunk kellett a vidék népé­nek: higgyék el, a traktor nem árt a mező­gazdaságnak, inkább könnyebbé, olcsóbbá, haladósabbá teszi a talajművelést... Lehetet­len elfeledni a kinkeveserves magyarázgatáso- kat arról, hogy mit jelent a földnek a műtrá­gya és miért átok rajtunk a sok helyütt olyan kedvvel előállított noha- vagy novabor. Termelési babonákkal ugyanúgy találkoz­tunk, mint a szemmel verés híreivel, a bo­szorkányhit lappangó maradványaival... És most itt a kezemben a lista az idei mezőgaz­dasági könyvhónap kiadványairól. Ilyeneket vesz észre benne a tallózó pillantás: mező­gazdasági vállalatok automatizált tervezése... Korszerű beruházás-előkészítési módszerek a mezőgazdaságban... De olyanokat is, melyek például a kajszibarack házikerti termesztésé­be avatják be a hozzám hasonló „vasárnapi kertészt". Talán nem túlzók, ha leirom: mezőgazda­ságunk mostanában nyújtott teljesítményével mind nemzetközi hírnevünket, mind hazai élet­színvonalunkat jelentősen befolyásolta, örö­münkre, előnyünkre. Ezt az is megérti, akit vajmi kevéssé érdekel, hogy mi is a mező­gazdaságban a termelési rendszerek lényege; milyen sertésfajták tenyésztésével növelhetjük húsexportunkat; vagy mi egy modern faluban a beépített rész és a zöldterület egészséges aránya. Viszont az a félszáz könyv, mely mintegy négyszázhúszezer példányban útnak induT, hogy értő-hasznosító olvasóra leljen, beavat­kozik a magyar mezőgazdaság mindennapjai­ba. Ha eljut azokhoz, akiknek szánták, nem­csak az gyarapszik általa, aki birkát tenyészt, vagy zöldséget termel, de az is, aki hétköznap gyatupad mellett áll vagy régi kódexeket val­lat, ám hét végén a fűk és a fák titkait kutat­ja, termését gondozza. B. N. E. Kissé furcsává lett mostanság az időszámí­tás mifelénk. A mindannyiunk osztatlan örö­mére bevezetett öt munkanapos hét kissé föl­forgatta a mi menetrendünket, fgy aztán az ilyen szombati Hétről hétre nem hétfővel, ha­nem a múlt hét szombatjával kezdődik. Nos nézzük, mik is voltak azok az esemé­nyek, amelyek valami módon megyénk köz­véleményének érdeklődésére tarthattak számot. folynak a vizsgák a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Megvolt a riporter­jelöltek vetélkedője, amely azért érdemel em­lítést itt minálunk, mert a Bonyhádon műkö­dött versenyzők elismerést érdemelnek. Újabb próbaüzem kezdődött a szekszárdi fűtőműben. (Még hányadszor „újra?) Gál László, Szek­szárd országgyűlési képviselője látogatást tett választókerületében. A KISZÖV küldöttközgyű­lése megállapította: az ipari szövetkezetek ter­melése tíz, nyeresége harminc százalékkal nőtt. A héten ketten meghaltak közúti baleset kö­vetkeztében. Metszik az almafákat Madocsán, lesz jó ivóvíz Lópafőn. Űselefánt-agyart talál­tak Pakson és megtudtuk, az idén hét színház 26 produkciója lesz látható Szekszárdon. Huszonöt év - negyedszázad történelem Negyedszázad, ha csak a szigorúan vett számokat nézzük, nem hosszú idő. De úgy mondják, a nehéz, harcos évék duplán számí­tanak. Ha így van, akkor a munkásőrség most éli legszebb „férfikorát”. Ereje teljében, olyan megbecsüléssel és tisztelettel övezve, amely csak az igazán arra érdemeseknek jár ki. Szekszárdi munkásőrök díszfelvonulása. Schusz- ter Mihály a csapatzászlóval. ISzószaporítás lenne bármit hozzáfűzni azok­hoz, amiket pártunk vezetői az ünnepi munkás- őrgyűléséken elmondtak. Ebből a heti összeg­zésből azonban nem maradhattak ki szocialis­ta hatalmunk védelmezői, és az sem véletlen, hogy fényképünkkel is vissza kívánunk utalni egy történelmi pillanatra. A megalakulást követő felvonuláson is Shusz- ter Mihály vitte a zászlót, a jubileumi menet- . ben ugyancsak ő. De most már ott voltak mellette a fiatalok, akik majd az öreg harco­sok örökébe lépnek. Megkezdődtek a zárszámadások Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink éle­tének fontos eseménye a minden évet lezáró zárszámadási közgyűlés. Megyénkben a múlt héten tizenkét közös gazdaságban tartották meg a zárszámadó, illetve küldöttközgyűlést. Megyénk mezőgazdasága elfogadhatóan zárta az 1981-es esztendőt. Ennek természete­sen az objektív és szubjektív okai egyaránt megvannak. Én inkább a szubjektív tényezők­re, az emberi vonatkozásokra terelném a fi­gyelmet. Javult az irányítás színvonala, -nőtt a szakértelem a vezetésben és a végrehajtás­ban egyaránt. Ennek javítása a továbbiakban is feladat, de meg is vannak a feltételei. Joggal állapították meg vezető megyei tes­tületek, hogy a mezőgazdasági termelés mint­egy négyszázalékos idei növelésének feltételei adottak. Ehhez viszont arra is szükség van — amint az eddigi zárszámadások tapasztalatai is reménykeltőek —, hogy a gabonafélék, el­sősorban a kukorica vetésterületét növeljük az idén. Egyébként kukoricából rekordtermés volt ta­valy, a búzánál a korai fagyok, majd a későb­bi aszály és a helyenkénti jégverés némi kir esést eredményezett, de a kukorica és a búza kiegyenlítette egymást. Persze, népgazdasági méretekben az a kívánatos, hogy az idén a búzatermés mennyisége is nőjön. Az állattenyésztés helyzete javult a múlt év­ben. A szinten tartás, sőt a növelés kívánatos a jövőben, amire — az eddigi zárszámadási tapasztalatok alapján —- számíthat is nép­gazdaságunk. Élni kell, de nem mindegy milyen környezetben Az elmúlt héten három írás is megjelent, amely a környezet-, illetve természetvédelem­hez közvetlenül kapcsolódik. így vagy úgy, olyasmiről szóltak, amit tettünk, teszünk, szán­dékozunk tenni környezetünk védelméért. Mégsem vagyok nyugodt. S ennek kimondá­sára fölbátorít az, hogy a kormány, annak il­letékes alárendelt szervei, a mi területünkön az országos sajtóorgánumok, a rádió, a tele­vízió mind többet foglalkozik ezzel az immáron akut kérdéssel. Ha már környezetünkről esik szó, mutassuk be ezt a szekszárdi látványt. Balra a Prométheusz- szobor, háttérben a 160 lakásos ház, jobbra (nem látszik) a művelődési központ és előt­tünk ez a „minek nevezzelek?" Maradjunk szűkebb pátriánkban. Nem tet­szik, hogy még mindig nem került le a napi­rendről az a kérdés: parcellázzunk vagy ne parcellázzunk a szálkai víztározó mentén? Hát ne parcellázzunk! Mert egy üdülő, egy kem­ping, akár még egy motel is — az más, de magánépítkezések egyáltalán nem kívánatosak. Vágják (?) a nádat Dombodban. A tempó láttán azonban félek, hogy — a megyei ta­nács minden jóindulata, a horgászok minden lelkesedése ellenére — igazi megoldás ebben az évben sem születik. Talán nem feleslegesen, újólag fölhívjuk a figyelmet, ha ma nem te­szünk semmit, vagy édeskeveset Dombodért, holnap esetleg már késő lesz. Gondoljuk meg; mi lesz, ha egyszer kikerül a tábla; A víz fürdésre alkalmatlan!? Téli vásár- közmegelégedésre Félidejében vagyunk a téli vásárnak, vagy ahogy a kereskedők mondják, a szezonális vásárnak, közkeletűen az árleszállításnak. Most ruházati cikkeket áraztak le 30—40 százalékkal. Horváth Jánosnak, a Népbolt ke­reskedelmi igazgatóhelyettesének véleménye szerint a kínálat találkozott a vásárlói keres­lettel, a vásárlói igénnyel. A fenti megállapítással magam is egyet­értők, és leginkább az szolgált örömömre, hogy most nem bóvlit kínált a kereskedelem, sem a szövetkezeti, sem az állami, hanem teljesen hibátlan, kifogástalan termékeket. A szekszárdi Skála Áruház igazgatója, Mikó- czi György elmondta, hogy mintegy négy és fél millió forint értékben került ruházati áru leértékelésre. Zömmel negyven százalékkal kapható olcsóbban, mint annak előtte. Ez a mennyiség lényegesen nagyobb, mint az előző évben volt. Az érdeklődés élénk, lényegében megegyezik a múlt év azonos időszakával. INo, de ne hallgassuk el azt sem, amit a ke­reskedelmi szakemberek is elismernek: az ilyen szezon végi árkedvezményes vásár nemcsak a vásárlónak előny, hanem a kereskedelemnek is. Horváth János úgy fogalmazott: „Ne néze­gessen megint vissza egy évig az áru”. Ma­gyarán, ne kösse le az amúgy is szűkös raktár­teret, ne kelljen kerülgetni, és ne terhelje az adott vállalat forgóalapját. Forog az áru, forog a pénz. Ha jó ez a ke­reskedelemnek, mit bánom én, számomra fon­tos, hogy jó nekem. Ha meg mindannyian megtaláljuk a számításunkat, pláne jó. LETENYEI GYÖRGY Bőséges a választék, csökkentett Skálában áron,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom