Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

2 Képújság 1982. február 28. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Leértékelték a belga frankot és a dán koronát. - Új-Delhiben megnyílt a fejlődő országok értekezlete, az úgy­nevezett „dél—dél konferencia". — Lopez Portillo mexikói elnök közép-amerikai rendezési javaslatot tett nicaraguai látogatása során. Kedd: Budapestre érkezett Pérez-Llorca spanyol külügymi­niszter. - Japán „korlátozott és ideiglenes” intézkedéseket ho­zott a Szovjetunióval és Lengyelországgal szemben. - Fidel Castro levelet intézett a mexikói elnökhöz, támogatást ígérve annak javaslatához. Szerda: Nyilvánosságra hozták Brezsnyev nyilatkozatát, amelyet az ausztrál békemozgalom levelére válaszként adott. - Jaruzelski hadseregtábornok beszéde a LEMP Központi Bi­zottságának ülésén. — Herbert Wehner tájékoztatta Schmidt kancellárt lengyelországi tapasztalatairól. Csütörtök: Az amerikai államok szervezetében Reagan el­nök „mini Marshall-tervet" hirdetett meg. — Mitterrand és Schmidt a 39. francia-nyugatnémet csúcstalálkozón az ame­rikai magas kamatláb veszélyes hatásával is foglalkozott. Péntek: A LEMP plénuma után összeült a lengyel parla­ment, a szejm. - Lord Carrington angol külügyminiszter Zim- babwéban tárgyal a namíbiai kérdésről. - Amerikai olajbojkott Líbia ellen. Szombat: Mitterrand francia elnök befejezte római láto­gatását. - Csád területén a szembenálló erők tűzszünetben egyeztek meg. — A szejm döntése állambíróság felállításáról. — Nigériában puccskísérletet lepleztek le. A hét 3 kérdése Hogyan alakul a legújabb lengyelországi események nyo­mán a kelet-nyugati helyzet? Herbert Wehner, a nyugatnémet szociáldemokrata párt parlamenti csoportjának elnöke, ez a 76 esztendős, tapasztalt és tekintélyes politikus az NSZK jobboldali ellenzékének viha­ros tiltakozása ellenére az elmúlt héten Varsóban járt és fontos megbeszéléseket folytatott a lengyel vezetőkkel. Útjáról nyil­Hazánkba látogatott a spanyol külügyminiszter. Képünkön: José Pedro Pérez-Llorca és magyar vendéglátója, Púja Frigyes a kétoldalú és a nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalások mellett magyar-spanyol konzuli egyezményt is aláírt. (MTI-fotó - Tóth István felv. - KS) vános nyilatkozatot alig tett, mindenekelőtt Schmidt kancellárt tájékoztatta varsói tapasztalatairól. Aki pedig nyomban Pá­rizsban termett az immár hagyományos francia—nyugatnémet csúcstalálkozón. (Még De Gaulle és Adenauer tette rendsze­ressé a két szomszédország vezetőinek eszmecseréit, a mostani találkozó már a 39. a sorban.) Talán nem távoli az összefüggés a Bonnba és Párizsba ér­kező varsói hírek hatása és aközött, ahogyan a nyugatnémet kancellár és francia vendéglátója egységesen foglalt állást az amerikai politika negatív elemeivel szemben. A washingtoni dörgedelmek ellenére a nyugatnémet tőke továbbra is kész a Szovjetunióval való üzletek folytatására, s a francia gazdaság sem cselekszik másként. A lengyel adósságok átütemezésére láthatóan megvan a hajlandóság például a nyugatnémet ban­kok vezetőiben is. Innen már egy lépés - igaz, nagy és döntő lépés! -, hogy a későbbiek folyamán újból nyújtsanak hitelt a nyugati bankok a lengyel népgazdaságnak, amelyet talpra segíteni nekik is érdekükben áll. Persze, korai lenne azt állítani, hogy oz USA egyedül ma­radna embargós, szankciós politikájával: a héten például a japánok is hoztak olyan döntést — noha kénytelen-kelletlen és szerényebb hatással -, amely szovjet- és lengyelellenes intéz­kedésekhez vezet. Varsóban ez alatt összeült a LEMP Központi Bizottsága. Ezen a plénumon elhatározták, hogy a párton belül vitára bo­csátják a LEMP programjának tervezetét. A dokumentum címe: „Miért harcolunk, mire törekszünk?” A parlament, a szejm is összeült, hogy megvitassa a gazdasági reform számos fontos részletét: a banktörvénytől az árak kérdéséig. Növekszik-e a feszültség a Közel-Keleten? Két hónap van már csak hátra, hogy Izrael kiürítse a Sinai- félszigetet s visszaadja a még 1967-ben Egyiptomtól elragadott terület egészét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos határkő lenne (vagy lesz) ez az esemény a közel-keleti törté­nelem alakulásában. Amíg ez végbe nem megy, például Egyip­tom keze meg van kötve: nem tehet semmit Izrael ellen, cse­lekedjék bármit a jeruzsálemii kormány. Mert ha magára ha­ragítaná, akkor nem kapná vissza a Sinai-félsziget még izraeli megszállás alatt álló részeit. Számos politikai megfigyelő ál­lítja Washingtontól Tel Avivig, hogy a Begin-kormány ezekben Varsóban tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. ple­náris ülése. Képünkön: Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára mond beszédet. (Fotó : CAF - MTI - KS) a hetekben szinte bármit tehet, tetszése szerint akciókat kezd­het az arabok ellen, akár Dél-Libanonban, akár a Golan-fenn- síkon. Begin vajon miért ajánlotta fel a munkáspárti ellenzéknek, hogy alakítsák meg „a nemzeti egység" kormányát? Ilyen egy­séget háborús időkben szoktak igényelni lizraeli vezetők ... Az ENSZ aligha lenne képes visszatartani az esetleges tá­madókat: pedig éppen most szavazta meg a békefenntartó erők eddigi 6000 főnyi létszámának egy további ezres kontin­genssel való növelését. A Golan-fennsík megszállt részén, ott, ahol érvénybe lépett az izraeli bekebelezési határozat, az arab lakosság általános sztrájkkal tiltakozott a jeruzsálemi döntés végrehajtása ellen. A közel-keleti térségben ha nem is főszereplő, de érdekes „epizodista” a jordán uralkodó, Husszein. Izraeli ellenvetések nyomán az amerikai kormány elállt attól, hogy Jordániának mo­dernebb fegyvereket adjon el. Ez a döntés Husszeint megint az Izraellel szemben állók táborába sodorhatja. Hogy a nyugatiak sem tudják, mitévők legyenek, azt jól mutatja a francia diplomácia ingadozása: Mitterrand elnök március elején Izraelbe látogat, de ezt ellensúlyozandó, kül­ügyminisztere, Cheysson, mind több alkalommal bizonygatja, hogy Párizs jogosnak tartja egy palesztin állam létrehozását. Mi is az a „dél—dél konferencia”? Kezdetben volt Kelet és Nyugat ellentéte vagy éppen vi­szonyuknak rendezési kísérlete. Aztán jön egy új szemben­állás: Észak és Dél; a gazdag és szegény államok megjelölé­sére szolgált. (Ez, persze, tulajdonképpen csak a világ tényle­ges ellentéteinek elkenésére jó: az a bizonyos szegény Dél jobbára a Nyugathoz tartozik, szegénysége épp onnan adódik, hogy a nyugati gyarmatosítók zsákmányolták ki évszázadokon át. Ha általában Észak gazdag voltát emlegetik, akkor tulaj­donképpen még a szocialista országokra is kiterjesztik Nyugat felelősségét...) A mexikói Cancúnban emlékezetes módon nem is vettek részt a szocialista országok képviselői az „észak—dél konferen­cián". Valóra is váltak aggodalmaik, a gazdag tőkésországok nem voltak hajlandók lényegi engedményekre, igazi segítség nyújtására. Most az indiai fővárosban „dél-dél konferencia" ült össze, ez alkalommal csak a fejlődő országok képviselői találkoztak. Indira Gandhi a 44 ország küldöttei előtt sürgette, hogy a fej­lett országok nyújtsanak jelentősebb segítséget a fejlődő or­szágoknak, a harmadik világ államai pedig bővítsék ki együtt­működésüket. Afrika, Ázsia, Latin-Amenika szegény országai­ban fokozni kell az élelmiszer-termelést. A „dél—dél konferen­cia" hangot adott nyugtalanságának, amiért a fejlett orszá­gok egyre csökkentik a harmadik világnak nyújtott támogatást. jsmét veszélybe került a világhírű londoni Times és laptársai jövője, miután Rupert Murdoch, az újságok tulajdonosa több száz dolgozó elbocsájtásával, sőt, a megjelentetés megszünte­tésével fenyegetődzött. Képünkön: az ausztrál tulajdonos, Ken Ashtonnal, a brit újságírószövetség főtitkárával tárgyal. A jelenlegi tőkés gazdasági válság, sajnos, arra ösztönzi a legtöbb államot, hogy leeressze a vámsorompókat a fejlődő országokból érkező áruk előtt, s a világkereskedelem harmoni­kus fejlesztése helyett a protekcionizmus válik a legtöbb állam gazdaságpolitikájának gyakorlati céljává, PÁLFY JÓZSEF Befejezte munkáját a szejm ülésszaka A lengyel parlament szombati ülésén első olvasásban meg­hallgatta és a megfelelő tör­vényhozói bizottságok elé utalta az állambíróságról és az alkot­mánybíróságról szóló törvény- tervezetet. A legfelső állami tisztségviselők felelősségét és felelősségre vonásuk módját meghatározó tervezet értelmé­ben módosítani kell majd az alkotmány ide vonatkozó részét. A javaslat szerint az állambíró­ságnak tartoznak felelősséggel a miniszterelnök, helyettesei, valamennyi miiniszter, továbbá a? államtanács elnöke, az ál­lamtanács valamennyi vezető tisztségviselője, valamint a leg­felsőbb ellenőrző kamara elnö­ke és a népköztársaság leg­főbb ügyésze. A tervezet szerint a pártvezetők saját pártjaiknak tartoznak felelősséggel, rájuk tehát nem terjed ki az állam- bíróság hatásköre. A tervezet értelmében állambírósóg elé csak a szejm állíthat bárkit. Ezután — ugyancsak első ol­vasásban — a képviselők több, a kormány által benyújtott tör­vénytervezetet hallgattak meg, köztük a dolgozók nyugdíjellá­tásáról, valamint a bányászok nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról. Törvénybe iktat­ta a szejm, hogy állami atom­energia-ügynökséget hoznak létre. Következő napirendi pontként a parlament — Wojciech Jaru­zelski miniszterelnök előterjesz­tésére - visszahívta tisztségéből Jan Knapik vegyipari és köny- nyűipari minisztert és helyébe Edward Grzywat nevezte ki. A 49 éves új miiniszter a LEMP tagja. Zdzislaw Krasinskit, aki eddig miniszteri rangban az állami árbizottság elnöke volt, árügyi miniszterré nevezték ki. Ezt a tisztséget a gazdasági reform­mal kapcsolatos, péntekjén el­fogadott törvény értelmében hozták létre. A szejm elfogadta a parla­menti bizottságok személyi ösz- szetételében javasolt változáso­kat. A kormány képviselői választ adtak a képviselők írásban be­nyújtott interpellációira, majd a lengyel parlament befejezte kétnapos ülésszakát. PANORÁMA MOSZKVA Az amerikai kormány lengyel­ellenes kampányának céljairól, a tárgyalások fontosságáról és más nemzetközi kérdésekről be­szélt Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékozta­tási osztályának vezetője a szovjet televízióban. Zamjatyin a „kilences stúdió” programjá­ban élesen elítélte az Egyesült Államok által indított lengyel­ellenes kampányt s rámutatott annak igazi céljaira: Washing­ton szét akarja zúzni a jelenleg fennálló államközi kapcsolatok rendszerét, alá akarja ásni ezek alapjait: a jaltai, a potsdami megállapodásokat, a Helsinki­ben aláírt záróokmányt. BAGDAD Marjai József miniszterelnök­helyettes, a magyar-iraki gaz­dasági együttműködési állandó vegyes bizottság magyar társel­nöke: - aki a bizottság 8. ülés­szakán tartózkodik Irakban — szombaton Bagdadban megbe­szélést folytatott Taha Jasszin Ramadannal, az iraki forradal­mi parancsnokság tanácsának tagjával, a kormány első elnök- helyettesével. A szívélyes, baráti találkozón eszmecserét folytat­tak időszerű nemzetközi kérdé­sekről, tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, s áttekin­tették a magyar-iraki együtt­működés eddigii eredményeit és a kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit. ISLAMABAD A pakisztáni katonai hatósá­gok több ezer személyt tartóz­tatták le péntek óta Punjab és Sind tartományokban - jelen­tették szombaton jól értesült Is­lamabads forrásból. Egyedül Lahoreban — Punjab fővárosá­ban — több mint 3000 embert vettek őrizetbe. A pakisztáni ha­tóságok „felforgató tevékeny­ség” miatt rendelték el a tö­meges letartóztatásokat, ame­lyek nagy részben a néhai Ali Bhutto miniszterelnök fiának el­lenzéki mozgalma ellen irányul­tak. LONDON A britek többsége ellenzi a konzervatív kormány elhatáro­zását, hogy korszerű és felettébb költséges Thident nukleáris ra­kétákat vásárol az Egyesült Ál­lamoktól. A megkérdezetteknek több mint a fele azon a véle­ményen yan, hogy Nagy-Britan- niának nincs szüksége nukleáris fegyveres erőre. Erről tanúsko­dik az a közvélemény-kutatás, amelynek eredményeit szomba­ton hozták nyilvánosságra Lon­donban. IIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Megkövetem a GELKÁT „A Tolna megyei Népújságban megjelent cikk a központi antennarendszert, a GELKA munkáját Ironikusan birálta, holott a cikk írójának hibás, szinte használhatatlan műszaki állapotban lé­vő színes tv-készüléke produkálta azokat a jelenségeket, na meg a tulajdonos hiányos ismeretei is. összegezve: egy, a közösség munkáját minősítő cikk meg­írásánál nagyobb körültekintés és alaposabb tájékozódás várható el egy újságírótól, ha szakmai területet érint. Külön megköszönnénk, ha a helyreigazítás — amit a GELKA egész kollektívája elvár — hasonló színes, fantáziadús stílusban, uram bocsá' önkritikusan fogalmazódna meg..." (Idézet a GELKA 1982. február 17-én kelt szerkesztőségünknek címzett leveléből.) * Tudtam, hogy bajt hoz rám a tv-készülékem. Pedig mindazt a nevelési tudományomat latba vetettem, amit a régi iskolarend­szerben tanítómtól elsajátítottam. Csavargattam a csavarjait, mint a tanító annak idején a fülemet, az orromat, a pajeszomat, néha oda is csaptam neki, hogy rendre tanítsam, viselkedjen úgy, mint korábban, amikor még nem a GELKA nagyközösségi, hanem a mi házunk tetején lévő központi antennáról fogta a műsort. Nem! Nem volt hajlandó! Időnként úgy tett, mintha megjavult volna, aztán újra kezdte! Január 26-án, a Rakoncátlanok című írás megjelenése után két nappal is, úgy tűnt, hogy a javulás útjára lépett. Még szidtam is: pont most akar megjavulni, amikor bejelentkeztek a GELKA szak­emberei. Mondom: éppen elégedett voltam a képpel, a hanggal, ami­kor bejött a lakásba a cikk állításainak kivizsgálására Appel- schoffer Ferenc, a GELKA kirendeltségvezetője és Varga János műszaki ellenőr. Ők azonban még át sem lépték a szoba küszöbét, máris kijelentették: — Megvan a hiba! A hiba a készülékben van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom