Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
XXXII. évfolyam, 50. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. február 28., vasárnap. Mai számunkból MEGKOVETEM A GELKÁT (2—3. old.) VERSENYTÁRGYALÁSON VOLTUNK (4. 00.) MÁTÓL FOLYTATÓDIK A PONTVADÁSZAT (6. old.) (3. old.) SZŐNEK A BETEGEK Szervezün k, de mit? „Meg kell mondanom, hogy intézeteink a legkevésbé szervezettek, ha ugyan nem éppen rosszul szervezettek” — panaszolta egy szervezőintézet vezetője. Fontos a beosztása: oktat. Gyári vezetőket, közöttük igazgatókat; sok órás tanfolyamokon ismerteti velük a vezetéselmélet titkait, s hívja fel figyelmüket a szervezés fontosságára, jól bevált módszereire. A vezetők általában kiváló előmenetelről tesznek tanú- bizonyságot ezeken a tanfolyamokon, fújják a szervezésről szóló elméleteket, majd hazamennek, hogy a tanultakat hasznosítsák. Hogy aztán jópofa történetek születhessenek a szervezők dolgairól, s arról, hogy kit neveznek ki manapság szervezőnek... Egy példa: legutóbb azért jött létre egyik vállalatunknál szervetési csoport, mert egy fiatalembert beiskoláztak, az iskolát elvégezvén pedig muszáj volt vezetői állásba helyezni — így szólt a szerződés. Szerencsére a fiatalember tele van energiával, s ha nem kap munkát, ő maga keres, és talál is — háromtagú csoportjának. Álmunkák soráról is hallani, amikor a szervezőintézetek tanult munkatársai készítenek használhatatlan szervezési terveket vállalatok megrendelésére — nem egyszer milliókért. Egy igazgató mesélte, hogy k'erült sor egy ilyen intézeti szerződéskötésre. A felettes szervtől szóltak neki, hogy „öregem, adjál munkát az intézetnek, mert befuccsolnak". S az is igaz, hogy a vállalatnál mindezt úgy könyvelték el: ők sokat áldoznak a szervezésre! De hát szervezni a szervezésért? Azért túlzás volna azt állítani, hogy nincs kedvező változás. Nemrégiben egy hírügynökségi összeállítás számolt be arról a több milliós haszonról, amely a szervezők munkája nyomán született, új, korszerűbb, takarékosabb és beruházást nem igénylő módszerek bevezetésével. De igaz az is, amit az egyik egyetemen oktató szervezési szaktekintély mondott hallgatóinak: sajnos, nálunk a szervezések többsége már eleve rosszul indul. A vállalatvezető hivatja a szervezőt és azt kéri tőle, hogy mérje fel a cég léhetőségeit, s aztán majd mondja meg, mit érdemes tenni. Holott felmérni önmagában és általában nem lehet, előbb a célt kell kijelölni, s csak aztán az elképzelésből levezetni a feladatokat, többi között azt, hogy mit érdemes elemezni, felmérni. Azaz mindenekelőtt eldönteni, hogy mit is akarunjc. S ez az a pont, ami miatt még szélsőséges példák emlegetésétől sem óvakodtam. A szervezés kritikus pújának érzem azt a kérdést, hogy tisztázott-e, mit kell szervezni és miért. Ha ugyan egyáltalán lehet szervezési kérdésről önmagában beszélni. Mert a ,/majd szervezéssel megoldjuk", a „jobban oda kell figyelni a szervezésre” semmit se mond, hangoztatása idegen tájakra vezet. Mélyebb összefüggések rejlenek a szervezési kérdéskör mögött. A tapasztalat is azt mutatja, hogy azoknál a vállalatoknál jó a szervező- munka, ahol helyesen jelölték ki a feladatokat, tisztában voltak azzal, hogy mit akarnak és mit nem akarnak csinálni. Persze, a cél megjelölése is azon múlik, hogy miben és milyen mértékben érdekelt a vállalat, s annak vezetése. Mostanság új korszak reggeléről beszélünk a magyar gazdaságban. Úgy tűnik, lezárul a magyarázkodás, a hivatkozás, de főként az elnéző hátbaveregetés, a bűnbocsánat korszaka. A jövőben zsebre megy a játék; ha pedig így van, a vállalkozónak pontosan ismernie kell a műhelyfalon belüli és kívüli összefüggéseket, rákényszerül, hogy felismerje az érdekviszonyokat. Nála egy kalapba kerül a fejlesztés és a munkaerőkérdés, a szállítás és a tervezés, egyszóval minden, ami a termelés tényezőjének számít. Belső hajtóerő kényszeríti rendszerelvű gondolkodásra, amely minden szervezőmunka alapja. Ennek a folyamatnak — hiszen a termékek, szolgáltatások piacra kerülnek — tovagyűrűző hatása várható, mindenütt elterjedhet a rendszerszemléletű felfogás, amelyet a külpiac nyomása egyelőre még nem hozott felszínre. Egészséges folyamat veheti kezdetét, belső törvény diktálja majd a szervezést gyárban, nagyüzemben, ágazatban egyaránt. Persze, ez ma még csak lehetőség. De talán belátható időn belül időszerűtlenné válik az a megállapítás, amelyet egy nemrégiben készített OMFB- tanulmányban olvastam: „A Ifazai termelőrendszerek többsége mind a termelőfolyamatok előkészítő, szervező, irányító és ellenőrző tevékenységében, mind felfogásúban és a korszerűsítésre vonatkozó készségében elmaradott a nemzetközi szinthez képest. Ennek megfelelően a termelőrendszerek rendszerszemléletű felfogásáról beszélni hazcfi vonatkozásban — az egyre gyarapodó számú, de még mindig kevés kivételtől eltekintve — általánosságban alig lehet." Bolgár—török közös közlemény A balkáni államok közötti harmonikus és jószomszédi kapcsolatok fenntartásának jelentőségét hangsúlyozza az a közös közlemény, amelyet Kenan Evren hadseregtábornok, török államfő február 24—27. közötti bulgáriai hivatalos látogatásáról tettek közzé szombaton. A kölcsönös tisztelet és a jószomszédi egyetértés szellemében megtartott tárgyalásokon Todor Zsivkov és Kenan Evren egyetértett abban, hogy a bizalom légkörének megszilárdításáért tett erőfeszítések a Balkán térségében egyidejűleg az európai tartós béke és együttműködés javára is válnak. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására február 24—26. között látogatást tett Rómában Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Az MSZMP képviselőjét fogadta Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. Találkozóra került sor Paolo Bufalinivel és Giancarlo Pajettával, a vezetőA moszkvai napok alkalmából búcsúfogadóst adott az MSZMP Budapesti Bizottsága és Budapest Főváros Tanácsa szombaton a Fészek klubban. Az eseményen megjelentek a A bolgár és a török államfő aggodalmát fejezte ki a nemzetközi helyzet éleződése miatt és hangsúlyozták, valamennyi állam felelős azért, hogy kiküszöböljék a nemzetközi feszültség okait, megőrizzék az egyetemes békét és biztonságot. Az államfők áttekintették a kétoldalú ipari, szállítási, energetikai és mezőgazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit. Szükségesnek mondták az árucsere-forgalom növelését. Megállapodtak abban, hogy kölcsönösen elfogadható határidőn belül tárgyalásokat kezdenek a fekete-tengeri bolgár és ség tagjával, Mario Birardival, a titkárság tagjával. Antonio Rubbival, a KB tagjával és Rodolfo Mechinivel, a központi ellenőrző bizottság tagjával. A találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, különösen az európai helyzet legújabb fejleményeiről, valamint a két párt kapcsolataival ösz- szefüggő kérdésekről. rendezvénysorozaton hazánkban tartózkodó szovjet vendégek, valamint fővárosunk párt-, állami-, társadalmi-, gazdasági és kulturális életének képviselői. török kontinentális talapzat elhatárolásáról. Az államfők megállapították, hogy a korábbi, tömeges át- települést lehetővé tévő egyezmények lejártak és megállapodtak abban, hogy humanitárius megfontolásból jóindulatúan bírálják el az egyes család- egyesítési kérelmeket Bulgáriában és Törökországban. Kenan Evren törökországi hivatalos látogatásra hívta meg Todor Zsivkovot. A török államfő négynapos bulgáriai hivatalos látogatása befejeztével szombaton elutazott Várnából. Korom Mihály Hajdúböszörményben A nagy hajdúváros kiváló gazdasága, a Hajdúböszörményi Béke Termelőszövetkezet szombaton tartotta zárszámadási közgyűlését a városi művelődési központban. A tanácskozáson részt vett és fölszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; ott volt Szabó István, a TOT elnöke. Bodnár Lajos tsz-elnök beszámolójában minden eddiginél jobb eredményekről adott számot. Termelési értékük tavaly 681 millió forintot tett ki, egy esztendő alatt 23 százalékkal növekedett. Nyereségük 76 millió forint volt. ISV Termelési tanácskozás Az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat szekszárdi szaktanácsadó főosztálya termelési tanácskozást tartott a szekszárdi Aranyfürt Termelő- szövetkezet tanácskozóhelyiségében. A termelési tanácskozáson megjelentek az ISV tag- és partnergazdaságainák vezetői, a Tolna—Baranya megyei gabonaipari és állattenyésztési üzemek, az ISV-technológiákat gyártó vállalatok képviselői. Elsőként dr. Fekete László, az ISV szekszárdi főosztályának vezetője tartott előadást, melyben részletesen kitért az elmúlt év eredményeire. Dr. Fekete László előadásából kitűnt, hogy az ország sertéstermelésének több mint fele ISV-rendszerben történik, s ez évi hárommillió sertés kibocsátását jelenti. A vállalatnak Tolna megyében 37, Baranyában 10 partnergazdasága van. Az ISV állandóan bővíti azokat a szolgáltatásaikat, melyek eredményeként javítható a sertéstenyésztés gazdaságossága. Dr. Fekete László előadása után Tarr István, az Angóra Gazdasági Társulás igazgatója a nyúltenyésztési ágazat jelenlegi helyzetével, annak fejlesztési elképzeléseivel, terveivel foglalkozott. Dr. Bajor Ferenc, az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat igazgatója a váj- lalat távlati terveiről, fejlesztési elképzeléseiről, célkitűzéseiről beszélt. A termelési tanácskozást dr. Kárpáti 1‘mre, a Magyar Nemzeti Bank osztályigazgatójánaj a hitelpolitikai irányelvékrő tartott előadása zárta. Berlinguer fogadta Horn Gyulát Moszkvai napok Budapesten Rádió a közlekedésben A 11-es Volán Vállalat egy évvel ezelőtt látta el URH- készülékekkel helyi járatú autóbuszait. A kísérlet bevált, o rádiós irányítás javított a közlekedés színvonalán, emellett pedig csökkentette a fölösleges kilométereket. Hogy ez mennyire nem csekélység, legjobban a városi taxiközlekedés számaival dokumentálható. Az elmúlt évben a 11 szekszárdi taxi 564 ezer kilométer utat tett meg, ebből 200 ezer kilométer üresjárat volt. A taxisok egybehangzó véleménye szerint érdemes lenne mielőbb az ő járműveiket is ellátni rádiókészülékekkel, hiszen a megyeszékhelyen nagyok a távolságok, és az utasnak nem közömbös, hogy netán azonnal kaphat taxit, vagy be kell gyalogolnia érte a Garay térre, ahova egyelőre még telefonálni is bajos, mert^ az utcai készülék hangja olyan halk, hogy jelzését a járművében ülő taxis csak szerencsés esetben hallja meg.-S. -n. A buszvezető „távirányítása” Ugyanez a taxiknál még várat magára M. G.
