Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
1982. február 20. ^iÊPÜJSÀG 9 Koprivstica - műemlék város Bulgáriában nagy becsben tartják a múlt emlékeit, legyen az művészeti, építészeti, vagy éppen népművészeti alkotás. Milliókat költenek ásatásokra, egyházi, vagy világi épületek restaurálására, képző- vagy iparművészeti remekek konzerválására, megőrzésére. Koprivstica — a Szófiától alig száz kilométerre lévő városka — teljes egészében műemlék. A népi építészet, a bolgár reneszánsz hasonlíthatatlanul szép és gazdag gyűjteménye minden utcája. Előreugró faerkélyek, finoman faragott díszítések, áttört facsipkék, fakeretes ablakok, színesre festett falak. Magas kerítések, cizellált kapuzárak, girbe-görbe utcák. A legtöbb ház ma is lakott, s lakói által eredeti formájában ápolt, megőrzött (persze erre kötelezik is a műemlék városka polgárait.) Az új házak is hagyományos stílusban épülnek. Nagyméretű terméskövekből, nyersszín fából. Az ódon hangulatú főtér közelében kobaltkék, címeres, zsa- lugáteres épület. A szomszéd porta sárgán, fehéren ragyog. Több épületet kitárnak a turisták előtt: úgy rendezték be, amilyen száz évvel ezelőtt lehetett. Az Oszlenkov-ház — gazdag kereskedőcsalád tulajdona volt; az épület fényűző gazdáiról vall. A négy oszloplábon álló, előreugró erkély, az íves oldalerkély, az áttört facsipkés falak némi török hatást mutatnak. Csakúgy, mint a berendezés egyes tárgyai. Oszlenkov sokáig élt külföldön, s a konstantinápolyi kereskedőházak mintájára építtette sajátját. Dúsan faragott a mennyezet, díszesek a falak. A padlót szőnyegek borítják, A falak mentén kerevet fut körbe, népi hímzésű párnákkal, térítőkkel díszítve. A legtöbb koprivsticai ház kétemeletes, nagy zárt verandákkal, erké- lyekkél. Az épületeket magas kőfal veszi körül, egyszerű fakapus bejárattal. Koprivstica temploma, az 1817-ben épített Szűz Mária- templom értékes ikonosztázzal, püspöki trónnal, faragott kereszttel és egy 1644-ből származó kézzel írott evangéliummal büszkélkedhet. A templom udvarán helyzeték el a város szülöttének, a nagy bolgár költőnek Dimcso Debeljanovnak különös síremlékét. A fiát visszaváró anya életnagyságú szobrát mintázta a művész — Ivan Laza rov — a sír fölé. A festőíi fekvésű város a török időkben forradalmak, a nemzeti felszabadítási mozgalmak központja volt. Itt született Ljuben Karavelov, a forradalmár, — Szülőháza — ma a forradalmak és a felszabadító harcok emlékmúzeuma. (Karavelov mint a moszkvai lapok tudósítója később Újvidékre került és a szerb-nacionalista mozgalmakkal való kapcsolata miatt Pesten bebörtönözték.) Sok politikust, forradalmárt, írót, költőt adott e város a bolgár népnek. Itt született Kableskov, Ben- kovszki, Dorosziev — házaik múzeumként őrzik emléküket. A város közepén — fákkal, bokrokkal körülvéve mauzóleum áll. Az „első puskalövés" emlékművének is nevezik, s azon a he- Iven emelték, ahol az 1876. április 20-án a törökökre az első lövést leadták a koprivsticai és a környékbeli hazafiak. E mauzóleumban nyuqszik Todor Kableskov is, s a felkelés sok vezetője. Az egyik emelkedőn, tömegsírban a fasizmus ellen harcoló és elesett hősöknek állítottak emlékművet. KADAR MARTA Bényi László rajza — Koprivsticáról Koprivsticai házak Jakutföld Energia az örök fagy világában — Az „Északi fény" gázturbinás erőmű irányítópultja Szbiéria és a Távol-Kelet újonnan feltárt területein a geológiai kutatások, a szállítás problémáinak megoldása mellett fontos az energiaellátás gyors fejlesztése. A Jakut Autonom Köztársaság a zord éghajlat és a nehéz geológiai adottságok miatt az ország egyik legnehezebben meghódítható része. Itt húzódik az északi-sarkkör. A föld mélyében pedig hatalmas kincsek rejlenek: arany, gyémánt, ón, csillám, kőolaj, földgáz, vasérc és más ásványok. Feltárásuk csak nemrég kezdődött: most épülnek a városok, a bányák, a gyárak és az utak. Az áramszolgáltatás iránti igény gyorsan nő. Hasonló a helyzet Dél-Jakut- földön is, ahol a BAM építése miatt nőtt meg az energiaigény. A köztársaság területén mindenütt újabb és újabb iparközpontok épülnek, és a problémák sokasodnak. Jakutföldön építették meg az első kísérleti erőműveket az örök fagy birodalmában. A Szovjetunió területének csaknem a felén a talaj állandóan fagyott. Az első kísérleti erőmű a .viljuji volt, amelynek építésénél számos új megoldást alkalmaztak. A 70 méteres gát olyan szilárdan megfagyott, hogy nincs szükség újabb betonozásra. A viliuji erőműnél szerzett tapasztalatokat ma már más építkezéseken is hasznosítják. Jakutföldön épült meg az első sarkköri gázturbinás erőmű, amely 1970 óta látja el a köztársaság fővárosát és a környező településeket energiával. 1981-ben épült meg a Lénán egy hat kilométeres energiahíd, a vezetékek 140 méter magas tartópilléreken ívelnek át a folyó felett. Ezen az eredeti létesítményen jut el Jakutszkból az áram a környező falvakba. Cserszk település mellett, ahol a Kolima folyó az Északi-Jeges- tengerbe ömlik, tíz éve működik az ország első úszó erőműve, a „Sarki fény—1". A szomszédos magadáni terület északi részén épült meg az első atomerőmű az örök fagy birodalmában. A Bibilinói atomerőmű Jakutföld több körzetét is ellátja energiával. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy északon a vízi erőművek a leggazdaságosabbak. Távvezetékek segítségével viszonylag nagy területeket látnak el olcsó energiával. Hőerőműveket csak akkor célszerű építeni, ha adottak a feltételek nagy teljesítményű erőművek építésére az olcsó szén- és földgázlelőhelyek közelében. A nehezen megközelíthető körzetekben az atomerőművek építése a legcélszerűbb. A 80-as években Jakutföldön még intenzívebben fejlesztik a villamosenergia-termelést. Befejezik a Viljuj folyón a második vízi erőmű építését, Közép-Jaku- tiában két hatalmas gázerőművet adnak át, több hőerőmű segíti majd a Dél-Jakut szénmedence kiaknázását. Az összes erőmű átadása után Jakutföld is bekapcsolódik a Szovjetunió egységes eneraia- hálózatába, távvezetékekkel egyesítve Szibéria és a Távol- Kelet energiarendszerét. NYIKOLAJ VASZENYIN Wallendorfi bronzkard Igen szép kiképzésű bronzkardot találtak Wallendorfban a külszíni fejtés mélyítése során. A leletet most a helyi múzeumban őrzik. Bár a kard markolata részben hiányos, fémrészei épen maradtak a lápos talajban. A lelet később a hallei múzeum fegyvergyűjteményének része lesz. A kard lelőhelyétől mintegy 60 méternyire (nyugatra) harci vértezetre bukkantak, ugyancsak bronzból. A 485 gramm súlyú vért a merseburgi járási múzeumba került. Atomerőművek - sorozatban Az atomenergia-ipar fejlesztése a KGST-országok hosszú távú energia-, tüzelőanyag- és nyersanyaggazdálkodási programjának fő iránya. A Szovjetunió műszaki közreműködésével az európai KGST-országokban és Kubában összesen több mint 30 000 millió watt kapacitású atomerőmű épül. A Szovjetunióban pillanatnyilag 25 atomerőmű működik és további 10 épül. Szovjet közreműködéssel épültek, illetve épülnek atomerőművek Bulgáriában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Kubában, sőt még a KGST-hez nem tartozó Finnországban is. 1990-re várhatóan az atomenergia biztosítja a testvéri országokban felhasznált villamos energia majdnem 25 százalékát, évente 75 millió tonna tüzelőanyag megtakarítását téve lehetővé. Ezenkívül óriási előny az is, hogy a hőerőművektől eltérően nem fogyasztják az oxigént, nem szennyezik az atmoszférát széndioxiddal, hamuval, kénes anhidriddel és más hulladékokkal, amelyek károsan hatnak a környezetre. A mai iparvállalatok közül az atomerőművek a legtisztábbak. További előnyük, hogy megoldják a helyi tüzelőanyag-források hiányát, szerves nyersanyagokat takarítanak meg, és enyhítik a szállítási gondokat. Csupán egyetlen egymillió kilowatt kapacitású energiablokk évente több tízezer vagon szenet takarít meg. ■ A KGST-országok atomerőműépítésének új vonása a gyártási szakosodás. Csehszlovákiában Víz alatti melegház A zöldségtermesztést szolgáló víz alatti melegházat a Szovjetunióban a kasirai hőerőmű közelében hozták létre, nem messze Moszkvától. Az erőmű hűtővizével fűtik. A helyiségnek kettős üvegfala van. A tető prizmákból áll, amelyekkel a napsugarakat kívánságra összpontosítani lehet, délután pedig visz- szaveri, hogy elejét vegyék a túlmelegedésnek. ____________ C sehszlovák gazdaság 1982 Kétségtelen, hogy a csökkentett közvilágítás, számos távolsági autóbuszjárat megszüntetése, a városi járatok ritkítása, a sokfajta, korábbról megszokott importáru hiánya kényelmetlenséget okoz a csehszlovák embereknek, dehát elkerülhetetlen intézkedésekről van szó. Északi szomszédainknál is csak úgy tartható fenn az elért magas életszínvonal, ha 1982 már valóban a takarékosság és a hatékonyság éve lesz. Ami például a közlekedés átszervezését illeti, ezzel és más intézkedésekkel mintegy félmillió tonna benzint kell megtakarítani, hiszen az idén 1,6 millió tonna importolajjal kevesebb jut Csehszlovákiának. Szigorúan takarékos- kodnak a mezőgazdaságban, főként az állattenyésztésben. A cél az, hogy a tavalyi gyenge termés a takarmányokból minél tovább kitartson. Nem kevesebb, mint egymillió tonna takarmányt kellene így megtakarítani, ami persze elképzelhetetlen a sertésállomány csökkentése nélkül. Új jel: az állami tervbizottság elnöke az idei terv előterjesztésekor már nem százalékokban, hanem 4 milliárd korona terme- lésiérték-növekedésben határozta meg az ipar előirányzatát. Minden korona számít — hangsúlyozták a terv vitájában a képviselők is. Ily módon 1982 az eredeti szándékoknál mérsékeltebb ütemű gazdasági fejlődés éve lesz, mivel a nagyobb ütemre — az import és energia drágulása miatt — az ország ráfizetne. A nemzeti jövedelem csupán egy százalékkal nőhet a beruházások visszafogása, az energiaigényes kohászat és építőanyaggyártás mérséklése miatt. Senki se gondolja azonban, hogy az alacsonyabb előirányzatok megkönnyítik a gazdasági munkát, — figyelmeztetett egy aktíván a CSKP KB egyik titkára. Ugyanis számos területen a szerény termelésnövekedést a tavalyelőttinek megfelelő energia- és nyersanyag- mennyiség felhasználásával kell elérni. Acélból például meg kell takarítani az országos foqvasz- tás 5 százalékát, ami körülbelül háromnegyed millió tonna. A szénfelhasználást 4 százalékkal kell csökkenteni, ez is több millió tonna szenét jelentene. Ugyanakkor az olyan progresz- szív ágazatokban, mint az elektronika, a fejlődés 20 százalékos lesz, messze az átlagon felül növeli termelését a nehézgépipar, a szerszámgépipar, a textilgépipar. Döntően azokat az iparágakat és vállalatokat támogatják, amelyek nem raktárra, hanem exportra és a belső piacra egyaránt kelendő árukat állítanak elő. Ennek szükségességét, ha nem más, a készletek és a hiánycikkek növekedése indokolja. Mint éppen legutóbb a Mla- da fronta című lap rámutatott, Csehszlovákiában 1975—1980 között a normán felüli készletek 4,6 milliárd koronáról 5,7 milliárd koronára nőttek, miközben — és talán éppen ezért - a hiánycikkek mennyisége koronában kifejezve 4,8 milliárdról 6,7 mil- liárdra emelkedett. Persze hiánycikkek alatt itt nemcsak a lakosságnak nagyon hiányzó közszükségleti cikkeket kell érteni, hanem alkatrészeket, termékfőegységeket is, amelyek viszont gátat szabnak a termelésnek, bizonyos végtermékek elkészítésének. Ezért a hiánycikkek a lakosságnak okozott kényelmetlenségek mellett súlyosabb népgazdasági károkhoz is vezetnek. Mi a megoldás? A gazdaság új irányítási rendszere, amely a vállalatokat ezentúl az értékesítéssel szerzett tiszta nyereségük alapján dicséri, vagy bünteti. Ennek az elvnek a következetes érvényesítése ebben az esztendőben teljesedik ki. Az ország sok gazdasági vezetőjének szánta figyelmeztetésül Strougal miniszterelnök, amikor kijelentette: gyenge áruellátás, szűkre szabott szolgáltatások mellett nem bontakozhat ki az anyagi érdekeltség elve, a jobb munkára való ösztönzés. A kiskereskedelmi forgalom 2,8 százalékos növelését irányozzák elő és hangsúlyozzák: a kereskedelmi vállalatok fontos politikai feladata a kellő áruválaszték biztosítása a lakosságnak. Az emberek iránti figyelem másik jele: a mégoly feszített költségvetés ellenére sem csökken a szociális juttatások színvonala, tervezik például az alacsony nyugdíjak javítását, több, mint 100 ezer új lakást építenek, fejlődik az oktatás és az egészségügy is. A szándék a pártkongresszus határozatából fakad, realitását azonban az igényes termelési tervek valóraváltásával kell megteremteni. KOMORNIK FERENC például reaktoregységeket gyártanak nagy sorozatban. Bulgária, Magyarország és Lengyel- ország további részegységek gyártására szakosodott. Hamarosan teljes kapacitással dolgozik Volgodonszkban a Szovjetunió egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme, az Atommas nevű reaktorgyár. A szovjet segítséggel épült atomreaktor vezérlőterme
