Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
1981 február 20. ïfëPÜJSÀG 3 A KSH Tolna megyei Igazgatósága jelenti A megye 1981. évi társadalmi-gazdasági fejlődése Február 6-án jeleni meg a napilapokban a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről. Ehhez kapcsolódva készítettük tájékoztatónkat a Tolna megyében az elmúlt évben végbement gazdasági-társadalmi változásokról. 1982. I. 1-én a megye népessége 268 ezer fő volt, mintegy kétezerrel több az 1980. évi népszámláláskor összeírtnál. Ezzel folytatódott a 70-es évek folyamán megkezdődött népességnövekedési tendencia, amely •— a természetes szaporodás erőteljes csökkenése mellett — az új 'beruházások hatásaként létrejött bevándorlási aktívumnak köszönhető. Az 1980-as, gazdasági szempontból mélypontnak minősíthető esztendő után 1981-ben a megye életében fellendülés következett be. A gazdasági szférát jellemző mutatók előző évhez viszonyított pozitív alakulása mellett figyelemre méltó, hogy a termelés, a tevékenység színvonala több területen nem érte el az 1979. évit. A lakosság életszínvonala, ellátottsága javult: emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, nőtt a lakások száma, a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelykaoacitás igazodik a demográfiai változásokhoz; ez egyébként a VI. ötéves terv egyik kiemelt feladata is. Ipar A megye ipari termelése az elmúlt évben 6,6 százalékkal emelkedett, az ipari termelés összege több mint 13 .milliárd forint volt, ennek 85 százalékát az állami, 15 százalékát a szövetkezeti iparban számolták el. E nagymértékű termelésnövekedéshez jelentősen hozzájárulta Szekszárdi Húsioari Vállalat üzembe állása. Megyénk 'ioari termelése a Szekszárdi Húsipari Vállalat nélkül is gyorsabban fejlődött az országosnál. Az állami szektorban jóval intenzívebben nőtt a termelés, mint orszáqosan, míq a szövetkezeti szektorban azzal közel azonos mértékben. A termelés mennyiségének változása szektoronként és vállalatonként irányában és mennyiségében is iqen diffe-enciált az eltérő gazdasági, piaci lehetőségek, valamint a szabályozórendszer — ezen belül a jövedelemszabályozás — orientációja miatt. Az állami vállalatok 53, a szövetkezetek 72 százaléka növelte termelését a bázisévhez viszonyítva, a többi iparvállalat és szövetkezet stagnáló vagy csökkenő termelést produkált. 'Gondot jelentett a megyében az elmúlt években a termelés ütemessége, negyed- évenkénti megoszlása. 1981- ben az állami inaiban javult a helyzet ezen a téren, a szövetkezeti ioarban azonban továbbra is jelentős hullámzás tapasztalható. A termelés növekedésével változott a termékszerkezet is. A meqye ioarában előájlított — országosan is jelentős volumenű —- fontosabb termékek termelésének növekedése (ezek a termékek az orszáqos termelésből több mint 10 százalékkal részesednek): — szénbrikettből 18,2 százalék, — zománcozott háztartási edényből 7,9 százalék, — ouha bőrből 5,7 százalék. Csökkent a termelés volumene: — dissousgárfoól 2,5 százalékkal. — tilolt kenderből 13,9 százalékkal. A szekszárdi húskombinát termelésbe állásával a megye a csontos sertéshús előállításában is jelentősen (mintegy 13 százalékkal) részesedik az országos termelésből. Az elmúlt évben a megye ipari termelésének megközelítőleg 16,0 százaléka került külkereskedelmi értékesítésre; ez több mint 2,1 milliárd forintértékű árut jelent. Az összes értékesítésen belül legnagyobb a külkereskedelmi eladások hányada a szövetkezeti szektorban. Az exportértékesítés az előző évekhez viszonyítva az országos növekedésnél lényegesen gyorsabb ütemben nőtt (a megyei szintű növekedés aránya 1980-hoz viszonyítva 20,4 százalék, 1979-lhez viszonyítva 29,9 százalék); a fejlődés jelentős hányadát a Szekszárdi Húsipari Vállalat exportjának beindulása eredményezte. A nem rubelelszámolású export 31,3 százalékkal haladta meg az előző évit, amiben szerepe volt a húsexport megkezdésének. A megyében termelt ipari termékek közül néhánynak számottevő hányadát külföldön értékesítették az elmúlt évben — ezek az országos kivitelből is jelentős részarányt képviselnek. A fontosabb termékek — és kivitelük volumene — a következő ; > — zománcozott háztartási edény 623 tonna, — bőrből és bőrt helyettesítő anyaqból készült lábbeli összesen 1610 ezer oár, — sport labda, bőrből 154 ezer darab, — sajt 337 tonna, —• gyümölcskonzerv 5589 tonna, — főzelékkonzerv 21 754 tonna. A meqye iparában a foglalkoztatottak száma — az országos tendenciával ellentétben — kismértékben emelkedett. (1981-ben 0.8 százalékkal több volt a foglalkoztatott, mint előző évben, orszáqosan a csökkenés 2.1 százalék). Az országossal ellentétes tendencia kialakulásának oka, hogy a paksi atomerőmű és a Szekszárdi Húsipari Vállalat összesen ezer fővel növelte létszámát. A két vállalat fejlesztése a megye más ipari területeiről is vont el munkaerőt, de a lét- számfeltöltéshez a megye többi ágazataiból és más megyékből is áramlott jelentős számú munkavállaló. Az ipari üzemek zöménél azonban az országos tendenciához hasonlóan csökkent a foglalkoztatottak száma. A két felfejlesztés alatt álló üzem nélkül több mint 2 százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztattak az ipari üzemek, mint egy évvel korábban. A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — előző évhez képest 5,8 százalékkal növekedett. (Országos adat: 4,5 százalék.) Az előző évek stagnálásával szemben jelentősen megnőtt az iparban a túlóra-felhasználás. Az összességében jelentős mértékű túlóranövekmény döntő részét három nagyvállalat használta fel, az üzemek és ipartelepek nagy hányadánál csökkent a túlórák száma. 1981-ben megyénkben is megkezdődött az 5 napos munkahét bevezetése; idén januártól a megye üzemeinek zöme, februártól pedig a közalkalmazottak is az új munkarend szerint dolgoznak. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 8,4 százalékkal nőtt, 1981-ben 3682 forint volt. Építőipar Megyénkben az építőipari termelés volumene — a beruházások mérséklődésével — az országos tendenciához hasonlóan, de annál kisebb mértékben csökkent. Folyóáron számítva a befejezett építőipari termelés értéke 4,6 milliárd forint volt. A termelés 32,1 százalékát a megyei székhelyű kivitelező építőipar produkálta. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1,8 milliárd forintos folyóáron számított teljes termelése 3,0 százalékkal haladta meg az'előző évit. összehasonlító áron a termelés 1,7 százalékkal csökkent, úgyhogy — mint országosan is — az állami szektor termelési volumene lényegesen kevesebb volt az előző évinél, a szövetkezeti szektoré viszont jelentősen növekedett. A megyei székhelyű kivitelezők 736 Jakást adtak át 1981- ben, ebből 676-ot a megyében; az 1980-as 990 átadott lakásnál lényegesen kevesebbet. Jelentősen nőtt viszont az év vé- qén még kivitelezés alatt álló lakások száma (az állami építőipaiban a növekedés 48,2 százalékos). Folytatódott az építői pa rba n foglal koztatotta k számának csökkenése. 1981- ben 5662 fő dolgozott ebben az ágazatban, ez az 1980. évinek 96,1 százaléka. A termelékenység az országos változáshoz hasonlóan, 1,8 százalékkal emelkedett. Az ágazatban dolgozó fizikai foglalkozásúak átlaqbére 6,9 százalékkal nőtt az állami, 11,T százalékkal a szövetkezeti szektorban, az előbbiekben 52(28 forint, utóbbiban 4795 forint volt a bérszínvonal. Mezőgazdaság A növénytermelés 1981, évi eredményeinek alakulását jelentősen befolyásolta a tavaszi és nyári aszályos időjárás. Elmaradt az 1980-as szinttől a kalászos növények, a cukorrépa, a silókukorica és a lucerna, valamint a fontosabb zöldségfélék átlaghozama, míg a kukoricáé és napraforgóé kedvezően alakult. E két növényféleségből 1981-ben rekordtermést takarítottak be a meaye mező- dasági üzeméi. Az előző évek tendenciájának folytatásaként a kukorica vetésterülete tovább csökkent, amit a termelési színvonal javulása csak kompenzálni tudott, így az összes termésmennyiség alig változott. Az 1980. évihez közel hasonló területen 25,7 százalékkal több napraforgó termett a megyében; cukorrépából 51,8 százalékkal nagyobb területen 35,1 százalékkal több volt a termés, a burgonya vetésterülete 2,8 százalékkal csökkent, a termés 15,3 százalékkal nőtt. A nagyüzemi gazdaságok műtrágya-felhasználása az előző évek stagnálásával szemben igen jelentősen emelkedett, 1981-ben az állami gazdaságok 27,7, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 16,5 százalékkal több hatóanyagot használtak fel, mint egy évvel korábban. 1981 végén a megye szarvasmarha-állománya 87 000 darab volt, 4,4 százalékkal több, mint 1980-ban. A növekedést a hízómarha-állomány bővülése eredményezte, a tehénállomány 0,7 százalékkal, 200 darabbal csökkent. Növekedett a háztáji szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehénállomány igen nagy mértékben, 17,1 százalékkal csökkent. A megye sertés- állománya 484 100 darab, közel ugyanánnyi, mint egy évvel korábban. A nagyüzemi szektorban 7,5 százalékkal növekedett a kocaállomány, míg a háztáji és egyéb gazdaságokban 16,4 százalékkal, ami a tenyésztői kedv növekedését jelzi. Az állatállomány változása igen kedvező a Szekszárdi Húsipari Vállalat alapanyag-ellátása szempontjából. A kombinát megyei forrásokból való ellátása sertésvonalon 1-2 éven belül biztosítottnak látszik. Beruházások Tolna megye területén 1981- ben 11,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra. Ennek az összegnek több mint kétharmadát a Paksi Atomerőmű kivitelezésére felhasznált összeg teszi ki. Az 1981-ben üzembe helyezett beruházások értéke kismértékben meghaladja a pénzügyi teljesítés összegét. — A megye ipari kapacitásának bővítésére 9230 millió forintot költöttek, ez a Paksi Atomerőmű nélkül folyó áron számítva 8,6 százalékkal kevesebb az 1980. évi beruházások összegénél. — A mező- és erdőgazdasági célú beruházások 755 millió forintot tettek ki, amely összeg 19,9 százalékkal több az 1980. évinél; 31 százalékát építési, 50 százalékát gépbeszerzési célokra fordították. — A megyei és községi tanácsok 706 millió forintot használtak fel különböző fejlesztésekre 1981-ben, 1,9 százalékkal többet, mint 1980-ban, de 8,4 százalékkal kevesebbet, mint 1979-ben. Az összes beruházásokból kommunális jellegű létesítmények megvalósítására 243 millió forint került felhasználásra, 25,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakásépítések finanszírozására 42,4 százalékkal kevesebb jutott, mint 1980-ban. Növekedett viszont az egészségügyi beruházásokra kiadott összeg (49,2 százalékkal), 1981-ben 85 millió forint volt. Az elmúlt évben 10 beruházást kezdtek meg, és 12 elkészült létesítményt adtak át a megyében. Az üzembe helyezett beruházások közül — 5 ipari létesítmény volt (a MEZŐGÉP Vállalat új üzemcsarnoka, a gabonasiló Pakson, a fonalterjedelmesítő bővítése és a festöde bővítése, rekonstrukciója Tolnán, az ERBE gép- beruházása Pakson). — két építőipari (a KIPSZER Vállalat bővítése -Dombóváron, a VEGYÉPSZER Vállalat bővítése Tamásiban), — három mezőgazdasági (Faddon a Lenin Mgtsz és Báta- széken a Búzakalász Mgtsz sertéstelepe, a KSZE műszaki bázisa Szekszárdon) — négy létesítményt pedig a nem anyagi ágazatokban adtak át (216 férőhelyes óvoda, Szek- szárd, Tambov lakótelep, Bakta II. Itp. Szekszárd és tűzoltólaktanya, Paks). Megyénkben két állami nagy- beruházás folyik, a Paksi Atomerőmű és a Szekszárdíi Húskombinát építése. Pakson 19Ö1-ben befejeződött az 1. sz. reaktorblokk szerelése; nagy erővel folynak a 2. sz. blokk munkálatai. A Szekszárdi Húskombinát kivitelezési munkái nagyrészt befejeződtek, az alapvető kapacitáshoz tartozó üzemi létesítmények elkészültek, a sertés- és szarvasmarhavágó vonal után beindult a dobozolt sonkát és töltelékárut készítő részleg is. A technológiai vonalak komplett próbaüzeme 1982. I, negyedév végére várható. A lakosság életkörülményei 1981-ben — az előző két évhez hasonlóan — a foglalkoztatottak száma alig változott. Eltérően alakult a létszám ágazatonként: az iparban - a már említett okok miatt - kismértékben nőtt az, aktív keresők száma, az építőiparban csökkent. A mezőgazdaságon belül az állami szektorban emelkedés tapasztalható az összlétszámban - emellett a fizikai foglalkozásúak száma csökkent. A mező- gazdasági termelőszövetkezeteknél az utóbbi évek folyamatos létszámcsökkenése 1981-ben kisebb mértékű, ez az V. ötéves tervben végrehajtott nyugdíjkorhatár-leszállítással magyarázható. 1976—80. között a nyugdíjkorhatár fokozatos leszállítása következtében évente gyakorlatilag két korosztály ment nyugdíjba a termelőszövetkezetekből, ezért volt ebben az időszakban nagyobb mérvű a létszámcsökkenés. Az egyéb anyagi ágak közül egyedül a víz- gazdálkodásban foglalkoztattak több dolgozót, mint 1980-ban, itt a fizikai állomány is — kisebb mértékben — emelkedett. A megfigyelt két nem anyagi ágban (szolgáltató ágazatok) eltérően alakult az aktív keresők száma: a személyi és üzleti szolgáltatásban kevesebben, a lakás-, város- és községgazdálkodási szolgáltatás területén többen dolgoztak — fizikai állományban is — mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére a megfigyelt ágazatokban átlagosan 7,5 százalékkal emelkedett. (1979-ben 4,2 százalék, 1980-ban 7,4 százalék volt a növekedés). Az átlag- keresetek növekedése ennél ki- sebbb mértékű, 1981-ben — az előző évekhez hasonlóan - az átlagbérek emelkedési üteménél alacsonyabb volt a béren felüli juttatások - nyereségrészesedés, jutalom, prémium - növekedési üteme. Az MNB megyei igazgatóságának adatai szerint a lakosság összes pénzbevétele 1981-ben 8,3 százalékkal nőtt - élénkebben a fogyasztói árak változásánál. A munkabér és egyéb személyi jövedelem 7,2, a mező- gazdasággal kapcsolatos bevételek 8,0, míg az egyéb bevételek 22,0 százalékkal nőttek. A lakosság pénzkiadása 6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Áruvásárlásra 5,2 százalékkal költött többet a lakosság, a bolti forgalom élénkebben, a vendéglátóipari mérsékeltebben emelkedett. Szolgáltatásokra 9,2 százalékkal többet fordított a lakosság, mint egy évvel korábban. A hitelállomány mérsékeltebben emelkedett a megelőző évekhez viszonyítva, az 1000 forint betétre jutó hitel növekedett, év végén 751 forint volt. A kiskereskedelmi forgalom volumene a megyében 2,5 százalékkal haladta meg az előző évit, az értékesítés bővülése szerényebb mértékű az országosnál. Az országos szintű változással egyezően a vegyes iparcikkek forgalma bővült a legnagyobb mértékben, majd a bolti élelmiszerek, ruházati cikkek következnek a sorban. A vendéglátás bevételé összehasonlító áron lényegében megegyezik az 1980-as szinttel. A kiskereskedelemben alkalmazott szerződéses üzemeltetési formák elterjedése a megyében lassú, eddig 10 bolt, és 11 vendéglátóegység üzemel ebben a formában. Előzetes adatok szerint 1981- ben Tolna megyében közel 1500 lakás épült, többségük (mintegy 60 százalék) a megye 4 városában. Magánerőből épült a lakások 84,8 százaléka, ez az arány magasabb az országos átlagnál. Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei tovább javultak; növekedett az általános és gyermekkörzeti orvosok száma. Egy általános körzeti orvosra megyénkben 2520 lakos jut, ami kedvezőbb az országos átlagnál. Tolna megye gyermekintézményi ellátottsága az országos átlagnál magasabb színvonalú. A 70-es évek közepének magas születésszáma következtében előállt demográfiai csúcs 1981- ben a bölcsődéket már nem érintette, ennek megfelelően a férőhelyek száma valamelyest csökkent, ^z óvodák zsúfoltsága is mérséklődött, a nagy létszámú korosztályok jelenleg már az általános iskolák kezdő osztályaiban okoznak elhelyezésbeli problémát. 1981-ben 30 678 tanuló járt az általános iiskolák nappali tagozatára, 4,5 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Az osztálytermek száma ennek megfelelően nőtt, a tanerők száma mérsékeltebben emelkedett. Az elmúlt évben 4695 középiskolai tanuló volt a megyében, ebből 2345 szakközépiskolás. Az utóbbi évek tendenciájának megfelelően emelkedett a gimnazisták, csökkent a szakközépiskolások száma. Készül a párizsi a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál Tavaly befejeződött a Paksi Atomerőmű egyes számú reaktorblokkjának szerelése
