Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

A^PÜJSÀG 1982. január 13. Fellegi Üdém zongoraművész iKözhelyszómiba megy ímimáir a meghatározás : a leg nehezebb pólyáik egyike a .művészé. A folytonos bizonyítás, felszínen mairaldás hoWatlOn sóik akarást, harcot kíván a már „befutott" művésztől is, oltói egy percre sem lazíthat, hiszen sóik tehetsé­ges pályatársa sorakozik mö­götte, hogy ő is bizonyíthasson. Zenei -pályára készülő fiatalok Számára gyakran hangzik et idéjékorán az intő jó tanács: ha hangszeren akarsz tanulni, csak a zongorát -ne válaszd, ment zongoristánk .rengeteg van. Hiába leszel jó hangsze­res, nem nagyon lesznek lehető­ségeid ! IMíi az, aimii mégis erre a rö­gös pályára kényszerít egy em­bert? Fellegi Ádám zongoramű­vésztől váraik vóPa.szt erre a kér­désre. — Belső kényszer, családi háttér, s a zene Iránti teljes el­kötelezettség, ami erre a sorsra predesztinált, ötéves voltam, amikor először zongorázni ta­nultam. Édesapám .igen jónevű zenekarban brácsázott. Sok ze­nét hallottam otthon. Amikor már valamelyest le tudtam ját­szani darabokat hangszeremen, elsősorban Mozartot próbáltam megSzólaltatlni. 1963-ban végezte el Fellegi Adóim a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolát, ahol Hernádi Lajos tanítványa volt toiplomo- IhangVersenyét kitüntetéssel tel­jesítette mint zongoraművész- tanár. 1966-iban elnyerte o ma már hagyományossá vált Liszt— Bartók nemzetközi zongoraver­seny különdiíját, és a Jörg De­mus, Paul Badura-Skoda és Alfred Brendel által vezetett bécsi meste-rkurzusan első dijat nyert. 1974-ben Rio de Janeiró- ban a nemzetközi Villa-Lobos versenyen Arthur Rubinstein- díjat kapott. Ezek után a kitün­tetésék után 1962-től 69-lig. a Testkultúra­szalon Sokan keresik fel Veszprémben az új Lilla testkultúraszalont. A vendégek körében a legnépszerűbb a szauna, a masszázs és a kondicionáló torna. Magyar Állaim« Operaház kor­repetitoraiként működött. 1969 óta. az Országos Filhar­mónia szólistáidként számos le­hetőséget kapott koncertezésre. Járt Ausztriában, Angliában, Brazíliában, Bulgáriában, Ro­mániában, Csehszlovákiában, Franciaországban, az NSZK- ban, Hó! lám diában és Lengyel országban. Hangversenyeiről felvételt készített már o Magyar Rádió, a BBC London, az NCRV Hilversum, a Westdeutscher Rumfdifuok Köln rádiós társasá-. ga. Szívésjífri foglalkoztatja a Magyar Hdnglemezgyártó Vál­lalat, mivel Fellegi Ádómot a XX. századi zene kiváló i-nter- pretálóljaként tartják számon. Első önálló lemeze 1981 .nyarán jelent meg Felhívás kering őre címmel, amely két .lernezölda'l- nyi zene „háromnegyedben”, úgy is mondhatnánk, szemelvé­nyek a keringő regényéből. Ez a lemez bizonyítja. Fellegi Adóm sokoldalúságát. Ezúttal nem modern komponistákból, hanem Csajkovszkij, Debussy, Gounod és Ravel műveiből válogatott. 'Fellegi Adóm zongoraművészt Liszt-díjjal tüntették k.i. Művészi törekvéseit, tehetségét méltán dicséri ez a kitüntetés. BODOR ÉVA Rejtvény­gyűjtemény A világ legnagyobb talál ős- kérdés-gyűjteménye jött létre Pécsett A Janus Pannonius Mú­zeum keretében működő archí­vum kétszáznál több néptől százhúszezer szóbeli rejtvényt őriz. A viliág rekordők 'könyve is felvette íeg-jei sorába o talá­lós kérdések pécsi adatbanikját. Életrehívájöi, Máindokti László néprajzikutató huszonöt éve gyűjti a vereses és prózdi rejt­vényszövegeket, s tizenöt éve foglalkozik a találós kérdések összehasonlító vizsgálatával!. Vé­leménye szerint a legelterjed­tebb, a világ minden táján is­mert találós kérdés a következő : fehér a földije, fekete a magjai — mi az? (Az írás.) A pécsi gyűjtemény ritkaságai közé tartozik o sarkvidéken élő lappok és a Csukcs-félszigetet benépesítő korjákdk, a nyug at- alfákéi joru'bák és a csendes- ótíeáni filippinók, aiz észdk-üime- rtiikai négereik és o dél-aimeHitei indiánok találós kérdései. iMándoki László most meg­kezdte a magyar tdlálós kérdé­sek gyűjteményének összeállítá­sát, s terve szerint két év a latt be is fejezi a munkát. Látni és A múlt év utolsó hónapjá­ban megyénk közútjain a bal­esetek alakulása az előző év decemberéhez viszonyítva ked­vezőbb képet mutatott, noha a jeges, síkos út és a korlátozott látási körülmények sokszor a leggyakorlottabb járművezetők­től is vezetéstechnikai készsé­gük teljes latbavetését köve­telték ahhoz, ogy minden baj nélkül céljukhoz érhessenek. Kettővel történt kevesebb bal­eset, mint egy évvel korábban, szám szerint huszonnyolc, ezen belül a súlyos sérüléssel járók aránya tizenhétről tizenkettőre csökkent, viszont a halálos ki- menetelűeké háromról négyre, a könnyű sérüléssel végződöt- teké tízről tizenkettőre emel­kedett. Változatlanul rontotta tehát az egyébként egész éven át csökkenő tendenciát muta­tó statisztikai adatokat az a sajnálatos tény, hogy az ember­életeket követelő és a súlyos sérüléseket kiváltó közlekedési szerencsétlenségek száma együttesen nagyobb volt, mint a könnyű sérüléssel végzödöt- teké, akárcsak az esztendő elő­PETŐFI NÉPE Egészséges konkurrenciát je­lentenek Bács-Kiskun megyé­ben o mezőgazdasági nagyüze­med a kereskedelemben — ol­vastuk a Petőfi Népében. A suszter maradjon a kaptafánál! -— tartja a szólás. Ám mi sem jellemzőbb folytonosan változó körülményeinkre, mint az, hogy az efajta népi bölcsességet is kikezdi az idő. Azt ugyan sen­ki sem vitatja, hogy a szakér­telem kell — talán jobban, mint valaha —, de vajon mi lett volna gazdaságunkkal, élet­színvonal-politikánkkal, ha mindenki megmaradt volna ere­deti mestersége mellett? Sok­rétű feladatok várnak ránk a jövőben is, természetesnek tart­juk tehát a specializálódással ellenkező folyamatot, hogy egy­re többen kezdenek többféle tevékenységbe. A mezőgazdasági nagyüze­mek — ezen belül a termelő- szövetkezetek — kereskedelmi és vendéglátóipari munkája nem új jelenség. Bács-Kiskun megyében a közel kétezer bolt egy tizedét üzemeltetik állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve társulásod. Ennél nagyobb a kezelésükben lévő vendéglátó- egységek aránya: csaknem húsz százalék. Nemrégiben hal­lottuk, hogy a kiskunmajsai Jo- nafhán Tsz márciusban hetven négyzetméter alapterületű élel­miszert és napi cikkeket árusí­tó boltot nyit ipartelepén az ott dolgozók részére. Hasonló hí­reket egyre gyakrabban hallha­tunk. A lakosság jobb ellátása érdekében nemcsak mezőgaz­dasági üzemek, de magánsze­mélyek is egyre több üzletet nyitnak meg. Ez a jelen. A jö­vőre is vannak már szép pél­dák. A jövő ugyanis a társu­lásoké. Olyan közös vállalkozá­soké, mint a megyeszékhelyen működő állami gazdaságok kö­zös boltja, vagy Hajóson a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a hajósi József Attila Tsz Cabernet fogadója. A lakosság még jobb ellátása érdekében olyan társulások jönnek létre, amelyekben a mezőgazdasági nagyüzemek, mint termelők fognak össze o nagykereske­delmi és kiskereskedelmi part­nerekkel közös üzemeltetésű egységek létrehozására. látszani! zó hónapjaiban. A balesetek során négy ember meghalt, ti­zenkettő súlyosan, tizenkilenc könnyebben megsérült, össze­sen tízzel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A baleseteknek több, mint huszonegy százalé­kát megint ittas állapotban okozták és az alkoholos befo­lyásoltság ezúttal két ember életébe került. A már említett, olykor rend­kívül rossz út- és látási viszo­nyok közepette nem véletlen, hogy a decemberi közlekedési baleseteknek jóval több, mint a fele relatív gyorshajtás kö­vetkezménye volt. Ezeket zömé­ben személyautók vezetői okozták, de volt közöttük öt segédmotoros és kerékpáros, valamint három teherautó-, il­letve autóbuszvezető is. A sí­kos, jeges utakon való közle­kedés veszélyeire többször utal­tunk már lapunk hasábjain, de ismételten figyelmeztet erre naponta, szinte már az una­lomig a rádói és a televízió is. Kevesebb szó esett mostanában a látási viszonyok elégtelensé­SOMOG/I^ Új gépműhelyt avattak Két- helyen. Sok ilyen kellene! — teszi hozzá a lap munkatársa. Még nincs minden készen, de az új műhely láttán arra gon­dol az ember, elkelne ilyen má­sutt is. A nyolcszáznyolcvan négyzetméter alapterületű csar­nok tulajdonképpen három részből áll: külön javítják az IKR-rendszer gépeit, külön az egyéb gépeket, a harmadik részben pedig jól felszerelt szer­vizműhelyt alaktíottak ki. Már eleve úgy tervezték a műhelyt, hogy ott másoknak is végezhet­nek javítást. Megegyeztek, hogy az ÂFOR, a MÉM és a költség- vetési üzem IFA tehergépkocsi­jait ők javítják. De készek ar­ra is, hogy a gazdasági kiskör­zetihez tartozó mezőgazdasági üzemek szervizigényét is kielé­gítsék. Újabb kapocs lehet ez a kéthelyi körzetben, ahol már eddig is sok hasznos kezdemé­nyezés született az ésszerű együttműködésre. A balaton­szentgyörgyiekkel közösen hasz- .nólják a Hesston silózógépü­ket, ők pedig szervestrágya- szórót kapnak cserébe, mert a balatonszentgyörgyiek ebből állnak jobban. Más területen is együttműködnek. A múlt év­től a kéthelyi szövetkezet vásá­rolja meg a sávolyi és a bala­tonszentgyörgyi gazdaságoktól a növendékborjakat, mivel ez a két üzem nem foglalkozik hiz­lalással. FEJÉR MEGYEI HÍRLAPI A Székesfehérvári Ikarus gyár pártbizottsága megtárgyalta a gyár 1982. évi feladattervét, amelynek fő célja: a hatékony­ság, a gyártmányok minőségé» nek, a termelés és a gazdál­kodási mutatók javítása. Az autóbuszgyár termelési értéke 6 százalékkal, össztevékenysé- gük árbevétele 5 százalékkal lett magasabb az 1980. évinél. A múlt évben 6387 autóbuszt és 1'130 felépítményt gyártottak. A gazdasági eredmény nö­vekedését fokozott önköltség- csökkentéssel, oz értékesítés összetételében a nagyobb jö­vedelmezőségű gyártmányok részarányának emelésével, napra kész ármunkával érték el. A hatékonyság növeléséhez hozzájárult még a termelékeny­ség javulása is: a nagyobb ter­géből eredő hátrányos követ­kezményekről, pedig a „vakon vezetés" szabályszegése miatt a múlt hónapban megyénkben ugyancsak két embernek kel­lett meghalnia. Éjszaka, úttes­ten tartózkodó gyalogosok vol­tak mnidketten, akiket a gázoló járművek vezetői későn vettek észre, mert sebességük na­gyobb volt, mint amilyent a lá­tási körülmények lehetővé tet­tek és nem tudtak megállni az általuk belátott távolságon be­lül. Az újnak egyáltalán nem mondható „Látni és látszani!" elvről járművezetőink más vo­natkozásban is rendre megfe­ledkeznek. Bár a KRESZ egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a forga­lomban részt vevő gépjármű­vet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet éjszaka és kor­látozott látási viszonyok között a helyzetjelző lámpákkal együtt tompított fényszóróval is ki kell világítani, útjainkon a jármű­vezetők jelentős hányada e ren­delkezést nem tartja meg. Leg­többen csak a kellő távolság­ból észre nem vehető helyzet­jelző lámpáikat használják, részben arra hivatkozván, hogy ők még jól látnak, részben ar­ra, hogy takarékoskodnak. Az előbbiek úgy látszik képtelenek tudomásul venni, hogv szürkü­így közlekedtünk... melési feladatokat az előző évi­nél kisebb létszámmal valósí­tották meg. Az 1982. évi komplex intéz­kedési terv feladatlapjai cél­csoportonként határozzák meg a tennivalókat: a termelés, a hatékonyság, az értékesítés nö­velésének feladatait, a hosszú távú piaci stabilizáció érdeké­ben végzett munkát, valamint a dolgozó emberrel kapcsola­tos teendőket. Az előzetesen beérkezett 360 javaslatból a gyárvezetés — válogatás és összevonás után — 44 kiemel­kedően .fontos feladatot vett be az intézkedési tervbe. A rész­célokra lebontott feladatok ki­térnek a többi között a tőkés- export-képesség fokozására, a szocialista és a belföldi igé­nyek magasabb színvonalú ki­elégítésére, a tervszerű és ará­nyos műszaki fejlesztésre, a munka- és életkörülmények ja­vítására. Dunántúlt napló Az Energia Felügyelet és az Állami Fejlesztési Bank azzal a feltétellel fogadta el 1981 ja­nuárjában a Szigetvári Állami Gazdaság energiaracionalizá­lási pályázatát, ha a fűtőolaj kiváltására felépítendő nedves- kukorica-tárolók a kukorica- betakarítás idejére elkészülnek. Ellenkező esetben nem kapják meg a 2,2 millió forintos támo­gatást az energiaracionalizálá­si alapból. Megkapták. A majd tízmillió forintos beruházás, amely a nyár derekán még csak mint terv, pop>ron létezett, megvaló­sult. Pété rfa pusztán, az évi 12 ezer sertést kibocsátó szakosí­tott telepen áll a 18 méter ma­gas, belül zománcozott acél­tartály. A megtermelt kukorica hetven százalékát nedvesen tá­rolják és etetik fel. A fűtőolaj- megtakarítás évi 2,5 millió fo­rint. Különleges szerepet tölt be az a torony, amelyet 2,5 millió forintért építettek. Ide emelik át a horizontál silókban tárolt nedves, szemes kukoricát. A nedves szem innen a daráló­ba kerül, ahol egyszer átdarál­ják és így kerül a nedves dara a sertések elé. A sertéstelep belső etetési technológiáját és a tranzittá rolókat újabb 1,5—2 millió forint költséggel átala­kítják. Ha ez a munka befeje­ződik, akkor teljes egészében áttéHhetnek a száraz abrakról a nedves dara etetésére. A beruházás 3—4 év alatt térül meg. létkor, ködben, hóesésben stb. a járművek lámpái elsősorban nem a vezetőjük látását hiva­tottak javítani, hanem elsődle­ges feladatuk, hogy a jármű­vet, annak haladási irányát, sebességét a forgalom többi résztvevői észlelhessék, minél előbb és minél pontosabban. Az utóbbiak érvelésére egysze­rűbb a válasz: mások élete, testi épsége árán ne spóroljon senki, mert az ilyen „takaré­koskodás" bűnös felelőtlenség. Egyébként sűrű ködben vagy hóesésben a tompított fényszó­ró használata álló járműveken is megengedett. De bármire hivatkoznak is az említett sza­bályokat megszegő járműveze­tők, szabálytalankodásaik sem­mivel nem indokolhatók, on­es közveszélyes voltuk^ miatt pedig a felelősségrevonás sú­lyosabb következmények nél­kül is mindenkor törvényesen megalapozott. A télnek még nincs vége. Az évszakból eredő nehézsé­gekkel számolva csak az üljön volán mögé továbbra is, aki­nek útja halaszthatatlan, to­vábbá, aki a szabályokhoz al­kalmazkodva, kellő gyakorlott­ságot is szerzett már ahhoz, hogy bonyolult helyzetekben is megfelelően tudjon cselekedni. PIACSEK GYÖRGY Testkozmetika A szaunában Kondicionáló torna

Next

/
Oldalképek
Tartalom