Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
1982. január 13. KÉPÚJSÁG 5 Simontornyá ellátása. ianácsi szerv a felelős. Gondoskodnia kell arról, hogy a kereskedelmi, szolgáltató, és egyéb szervezetek olyan hatékonysággal működjenek, hogy a lakosság minden igényét a fehető legjobban kielégítsék. Si- ^ . montornyán jártunk ebben a témakörben, s azt vizsgáltuk, hogy en- nek a többségében munkások lakta településnek milyen az ellátása. T: v Kisiparosok A lakosság ellátását a helyi kisiparosság sok évtizeden át hatékonyan segítette, ám volt olyan időszak, amikor az ipargyakorlók száma csökkent, néhány szakma képviselői teljesen eltűntek, és végül a tanácsi szerveknek kellett „mozgatni a kérdést", hogy többen vállalják a lakosság szolgálatát. Erre az egyre növekvő igények késztették a tanácsot és áttételesen a vállalkozó szellemű embereket is. Valamikor — ugyancsak az „ősidőkben”, a kisiparosságnak volt helyi szervezete, ma csak megbízott képviselőjük van, Hegyi Ferencné szűcs iparos személyében. Tőle informálódunk, hogy elégedettek-e a simontornyaiak a kisiparosok munkájával. — Igen — válaszolja a kitűnő szakember, akinek férje ugyancsak kisiparos, szobafestő. — A helyi tanács rendszeresen kikéri a közösség véleményét. Bár Tamásihoz tartozunk, de a mi véleményünk a meghatározó. így egyre növekszik az ipart másodállásban és jogosítvánnyal főállásban gyakorlók száma. Hetvenhárom kisiparos áll a lakosság szolgálatában. A legtöbben, az építőipari jellegű szakmákban tevékenykednek. Itt az utóbbi évtizedben olyan „városfejlesztés" kezdődött — családi ház és egyéb építkezés —, hogy az a szövetkezeti szektor mellett indokolta a kisiparosság létszámának növelését is. Egyébként nincs olyan terület, melyet ne „fedne át" a kisiparosság. Példaképpen soroljunk fel néhány szakmát, hogy a lakosság ellátását milyen területen vállalják a kisiparosok. A község lakosainak autóit egy kisiparos javítja, háztartási gépekkel egy személy foglalkozik. A műszerészi területen egy, esztergályos szakmában egy, géplakatos területen két, kovácsmunkákban egy, asztalosmunkában három, kőfaragásban négy, kárpitosmunkában egy, szűcsmunkában egy, fehérnemű-készítésben egy, a festő-mázoló szakmában három, a férfiszabó méretes, javításigények kielégítésében három, női szabóságban két személy tevékenykedik. De van a községben cirokseprű-készítő, műanyagóru-gyártó, két bádogos, egy ács és tizennégy kőműves, valamint egy vegyi árukkal foglalkozó kisiparos... És még vagy tucatnyian egyéb szakmákban nyújtanak szolgáltatást a lakosságnak. — A tanács végrehajtó bizottságának is van egy kisiparos tagja, tanácstagunk is van — mondja Hegyi Ferencné. — Ebből következik, hogy első kézből kapjuk az információt, hol szorít a „keret”, mely területen kell előremozdulnunk. Úgy vélekedünk, mi kisiparosok, hogy Simontornyán az ellátás kielégítő — ide tartozik persze az is, hogy az ipari szövetkezetek is végeznek szolgáltatást. Simontornyá A településről az 1200-as évekből maradtak fenn írásos emlékek, így ettől az időtől számíthatjuk a most 5108 lelket számláló nagyközség életét. Az iparosítás kétszáz évnél régebben kezdődött, a bőrgyártással. S a fellendülés, az iparosítás két időszakra tehető. Az egyik az ötvenes évek eleje, amikor az ipari szövetkezeteket alapították, másik pedig a hatvanas évek, amikor a bőrgyárat európai színvonalra kezdték emelni, illetőleg a tanácsi vállalat, a mai szőrmeipar elődje, megalakult. Jelenleg mintegy háromezerre tehető a fizikai munkások száma. A számok változók, hiszen ebben a munkások lakta községben is mozog a munkaerő, de a feladat nagyságát, ami az ellátásban előáll, érzékelteti. Tehát: a bőrgyárban 1280 fizikai .munkás van, a bőrszőrménél 630, a SIMOVILL-nél 240, a Volánnál 20, a víz- és csatornaműnél 45, a MÉH-tele- pen 17, az áfész boltjaiban 140, a költségvetési üzemben 85, a vasúton 18, a Béke ruha- ÍDarinál 25 dolgozó keresi családjának a kenyeret. A községben mintegy kétezer ház van. A szilárd burkolatú járdák hossza 20 490 méter, a szilárd burkolatú utaké pedig 14 596 méter. A közvilágítási lámpák száma 415, ebből 252 hagyományos. Az ivóvíz- vezeték 34 405 méter, a szennyvízcsatorna hossza — közcsatorna — 2925 méter, a házi bekötések száma 336. Szolgáltatás A személyes szolgáltatások közé sorolandó a fényképész szdkmo és a fodrászat Hát e tekintetben ez a nagyközség nincs jól ellátva. Egy fotográfus és egy maszek férfifodrász működük a községiben, a. szolgáltató szövetkezet fodrászüzletében pedig egy hölgy foglalkozik a fértfinépség frizurájával, ám ez mindenképpen kevés. lay nem csodái, ha a férfiak többsége Cecére, Tamásiba, sőt Siófokra jár hóját ligüizíttatnii. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hölgy- fodrászoknék nincs munkájuk, sőt Nemcsak ünnepek előtt, hanem minden hét végén is igen sók a tennivalójuk. A fényképész szakmai területén úgy tűnik nincs szükség fejlesztésre, annál inkább a cipész szakmában. lEgy szekszárdi szövetkezet tairt litt fenn begyűjtőihelyet, s Varga Imre cipészmester az egyedüli ember, aki a helyi la>- kosság lábbelijét javítja. Am‘i munkát ő nem tud elvégezni, azt beviszik Szekszárdra, s így végiül is, ha kicsit késve is, de végül megjavítják a síimontor- nyóiaik rossz lábbe Ilijét Művelődés A lakosság egészségügyi ellátása szinte kifogástalan. A községben két körorvos működik, jól felszerelt rendelőben látják el a betegeket, ami nem jelenti azt, hogy „nem tudnának elviselni" néhány korszerűbb műszert, segédeszközt. Két szakorvos — gyermekgyógyász és fogász — is van a községben. Az orvosok, a három védőnővel együtt, igen eredményes munkát végeznek annak érdekében, hogy a lakosság ne csak szellemiekben legyen egészséges, hanem testileg is. A gyárakban az orvosi rendelés rendszeres, és a munkások legnagyobb megelégedésére történik. A községben a művelődés központja a bőrgyár sok évtizede eredményesen működő speciális otthona. Területi jelleggel működik, tehát a jó szakköreibe bekapcsolódhatnak más ipari üzemek munkásai is. A szakcsoportok, a rendezvények, az ifjúsági klub mindenki előtt nyitottak. Az elmúlt évek óta fontos helyet foglal el a község életében a vár. A könyvtár, az étterem, a múzeum idegenforgalmi nevezetesség is, ugyanakkor a helyi lakosság ilyen igényeit maximálisan kielégíti. Sok évtizeden át ugyanis nem volt mit mutatni a simontornyaiak- nak. A vár ma már valóságos idegenforgalmi központ, évente mintegy 5 ezer külföldi és 50—60 ezer hazai turista keresi fel. A mozi, mint mindenütt, a legnagyobb erőfeszítések ellenére, itt is csak éppen vegetál. Négyszer van előadás hetenként, ez kevésnek tűnik — bár az érdeklődést kielégíti. A könyvtár inkább nyújt szórakozást a lakosságnak. A község kezelésében lévő húszezer kötetes könyvtár nemcsak a községé, hanem az üzemeké is. Ugyanis minden gyárban, szövetkezetben igen gazdag műszaki szakkönyvtár van, ezenkívül az iskolákban is tartanak a gyermekek igényének megfelelő ifjúsági diákkönyvtárakat. Kiskereskedelem A 660 négyzetméteres ÁBC-áruház belseje A több község területén működő áfész forgalmának több mlint ötven százaléka 115 millió forint a nagyközség lakosaitól származik.1 A helyi lakosság pénzét elköltheti még a TOZÉP- nél is, évente 15 millió körüli ott a forgatom — a ZÖLDÉRT-bolt- ban kétmilliós a forgalom, ami a MÉH telepén is megközelíti az ötöt, de a szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom nagy része a helyi áfész boltjaiban csapódik le. A községet a Fejér megyei Tejipari Válilalat üzemei látják el tejjel és tejtermékkel. Az ellátás kifogástalan. Ennek több összetevőije is van: a Fejér megyeiek az itt lévő piacot tartani akarják, ugyanakkor a Tolna megyei ipar is be akar törni termékeivel. A tej, a tejtermék kedvelt ételféleség a községben. Különösen azóta növekedett meg az igény, hogy a Tolna megyei üzemek is hetente egy alkalommal túrajárataikat elküldik erre, s így a választék Simontornyán általában elégedettek az emberek a vízzel. A mélyfuratú kutakból jó víz jön, a hálózat a községet átfogja. Sok vita volt évekkel ezelőtt, hogy a Sió bal ’ vagy jobb parti részén lévő utcák, házak részesüljenek-e jobb ellátásban. Most már mindkét községrészben kitűnő az ellátás. Aki akarja, rákötheti fürEz a három betű, VIP azt jelenti, hogy vendéglátóipar. A községben négy cég foglalkozik a lakosság ilyen jellegű igényeinek kielégítésével. Legutóbb tizenöt „üzemegység" működött a községben. Ezek léte nincs veszélyben, már csak azért sem, mert a községben jól „térítették” őket, tehát az új és a régi községrészekben is van italbolt, vendéglő. Azaz vendéglő csak egy, a Hangulat, amely már olyan öreg, mint a vár — mondják a rossznyelvek, felújításra szorul. Annak ellenére a kiszolgálás kifogástalan, s az ételek minőAz összes forgatom 45 szóza- léko élelmiszeriből tevődik ki, de jelentős az iparcikkek forgalma Is — kisebb részesedése van a ruházati és a bútorikereskede- leminelc, illetve a kultúrcíklkek- nefc A községiben kilenc élelmiszerbolt látja el a lakosságot és két ÁBC-áruház. '1979-'be'n nyitották a 660 négyzetmétereset, és 1980-ibaa a 220 négyzetmétereset, ez utóbibit a Sió jobb partján, de a többiek forgalma bővült A két vállalat „mérgelődik", de az ellátás színvonalának javításából a lakosság húzza a hasznot. Amint a tejipar az országiban ‘bárhol megjelenik valamilyen új termékkel, az Simontornyán vásárolható - a testvérvállalótok végül is együttműködnek. Hiszen Fejérben, Tolnáiban is vannak új termékek, a választék bővítése, a kínálat pedig arra ösztönzi a lakosságot hogy étrendjét reformálja, egészségesebbé tegyedőszobáját, házát a vízhálózatra. A szennyvízcsatorna is egyre nyújtózkodik a földben, így a városiasodás előrehalad a községben. Igen sok közkút, kifolyó szolgáltat jó ivóvizet a lakosságnak, de nincs minden utcában — anyagi okok miatt — arra lehetőség, hogy az artézi vizet minden telekre bevigyék. sége ugyancsak megüti a kívánt színvonalat. A községnek nincs szállodája, bár a bőrgyárnak és a tanácsi vállalatnak, valamint az ipari szövetkezetnek igencsak nagy gondja, hogy hova helyezze el éjszakára a külföldi és hazai vendégeit, akik különféle tárgyalások miatt több napot töltenek a községben. Tíz-tizenöt fizetővendég-szoba áll azok rendelkezésére, akik itt akarnak éjszakázni... Távoli terv, még csak éppen hozzáfogtak a lehetőségek mérlegeléséhez, hogy egy régi épületet megvásárolnak és ott turistaszállodát létesítenek. e nag y ü zletek munkáiba állá sá - val sem csökkent. Sót, három maszek ‘is üzletet nyitott, de ezt sem vette észre a szövetkezeti kereskedelem. A község ‘leendő központjában lévő 660 négyzet- méteres ÁBC-áruház vezetője, Sudár Mátyás örömmel újságolta, hogy a nogy ünnepi forgalmat, „simán" átvészelték, karácsony előtt például másfél nap alatt 550 ezer forintot forgalmaztak, s vannak vevőik Sárbogárdiról, RétsziilOsiról, allkdí- manként ezerforintos tételékkel. Kenyérellátás A siimontornyaí pékséget, amely hosszú éveken át éNátta a község lakosságát, megszüntették — sajátos 'módon.; Miután kevés volt a munkaerő, illetve bizonytalan volt ébbőll kifolyólag az ellátás, ‘lébontották (!) a „kenyérgyárat'’. iMost a községet Tárná síből látják el - állítólag kitűnően. A kenyérnek és a péksüteményeknek a minősége kifogástalan, de gond. hogy a. szállítmányok egyes alkalmakkor nem érkeznek meg kellő ‘időben. És ezért fordul élő itt az a szinte példátlan eset is, hogy soriba állnak o ‘kenyérért oz üz- tetéle előtt... Van. ugyan meleg és friss „simái1 kenyér, ötnegyvenes, de a lakosság azt kevésbé veszi. A műszakiváltás idejére érkező Icrumplisken yérért százak állnak sotboi A friss, meleg 5,40- est nem viszik et de másfél órát is várnak az asszonyok, hogy a nyolcforintos krumplisból vásárolhassanak ... Téhát, jöbb a kenyérállátása most, hogy Tamásiból ‘kapják, miint amikor még állt; működött a helyi üzem, de ilyen gond van : soriban állás ... Tejtermék-honkurrencia If í z UIP Hegyi Ferencné, a kisiparosok képviselője napi munkájával és kisiparos társainak érdekképviseletével szolgálja a lakosságot.
