Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

ArtHPÜJSÀG 1982. január 6. Harminc éve Magyarországon is... A rajzfilm története Harmincéves a magyar ani- mációsfilm-gyórtás. Mármint az a filmkészítési mód, amely a különben élettelen rajzokat, tárgyakat, úgymond, meglelke­síti. (A szakkifejezés a görög anima — lélek — szóból szár­mazik.) Az embernek az a törekvése, hogy a valóságos mozgást áb­rázolatokon is jelezze, igen regi keletű. Elég csupán a híres spanyolországi Altamira-bar- lang falfestményeire emlékez­tetni, amelyek a húszezer évvel ezelőtti népesség látványemlé­keit úgy örökítik meg, hogy azok szinte filmmé rendeződ­nek. Ezeken a sziklafaliba vájt jeleneteken az egyik jószág pi­hen, a másik föltápászkodik, a harmadik már áll, sőt lépni, ugrani készül... Nos, maga az animációs — „lelkes” — film sem- sokban különbözik ettől a rögzítési el­járástól. A különbség csupán annyi, hogy a rajz- és tárgy- filmek alakjai tényleg mozog­nak: akáfha élnének, úgy vál­toztatnak helyet, vagy mint Barba papa és kedves család­ja, szinte pillanatról pillanatra cserélnek küllemet. Mostani ismereteink szerint az állóképek megmozgatása egy bizonyos németföldi Atha­nasius Kircher nevéhez fűződik, aki a XVII. század közepén a házak falára vetített ördögábrá­zolásokat, mégpedig úgy, hogy Belzebub öccseit és fivéreit madzagokkal rángatta. 1709-ben már hazánkban is működtettek olyan vetítőgépet, amely a mai diapozitívokhoz hasonló betétekkel érte el a mozgás képzetét. Ezt az első­sorban oktatási célokra hasz­nált eszközt Simádi István, a sárospataki kollégium tudós ta­nára ötlötte ki. A francia Joseph Ferdinand Plateau 1829-ben készült Phan- toscope nevű szerkezetének képkorongja már az önmagába visszatérő mozgást — például egy bohóc labdaütögetését — is tökéletesen be tudta mutat­ni; a nem sokkal később szüle­tett Mutoscope viszont arra is alkalmas volt, hogy története­ket meséljen el. Ez utóbbinak egymás után pergő lapjain ugyanis olyan ábrák sorakoz­tak, amelyek együttes látványa rövidke mesévé állt össze. A mai rajzfilmek hatását elő­ször a szintén francia Emil Rey- naud érte el. Praxinnoscope ne­vű készüléke zselatinszalagra ragasztott — 30Ó—700 kiszíne­zett ábrából álló — képsort vi­lágított át, s vetítette rá a le­pedőre. Valóságos rajzfilm természe­tesen csak a fényképezés fel­találása után készülhetett. Azokkal a hatalmas fotómasi- ' nákkal előbb természetesen a valóságos mozgásokat örökítet­ték meg, de aztán arra is rá­jöttek, hogy az élettelen tár­gyak véletlen elmozdulásait is rögzíteni lehet, s ezekből ön­álló folyamat áll össze. Tulajdonképpen ez a fölfe­dezés a rajzfilmcsinálás alap­ja, hiszen a filmkockák mind­egyikén mást és mást látu ik. így élednek meg a papírra ve­tett figurák, és ugyanígy a bá­bok, amelyek kezét, lábát min­dig odébb és odébb igazítják, s úgy fényképezik le. Az animációs filmek készítői­nek eleinte rengeteget kellett vesződniük. Az egymás után kö­vetkező lapok az állandó hát­tér előtt gyakorta elmozdultak, s a végső látvány így igencsak zavarossá vált. Később aztán lyukasztott lapokat alkalmaz­tak, s ezek már pontosan rá­illettek a rajztáblák fémtüskéire. E kezdetleges eszközökkel készült rajzfilmek a fekete­fehér stílus termékei voltak, vagyis mind a hátteret, mind a figurákat fehér papíron fekete tussal rajzolták meg, és ezeket filmezték le. Az amerikai Earl Hurd 1914- ben azonban rájött, hogy a változó figurákat átlátszó cel­luloidlapokra is rá lehet rajzol­ni, és így nincs szükség az ál­landó hátterek újból és újból való megfestésére. Ez a látszó­lag egyszerű ötlet a modern rajzfilmkészítés alapja. Walt Disney, e művészeti ág máig legnagyobb alakja már így forgatott. így készültek egyebek között híres Miki ege­rének történetei is, amely mese­alak azért is figyelemre méltó, mert kerek, könnyen rajzolható formáival az első eszményien tökéletes rajzfilmfigura... Noha hazánkban csak igen későn, 1951-ben kezdődött meg a rajzfilmgyártás, azért ez a rövid három évtized is elég volt ahhoz, hogy a világ élvonalá­ba fölzárkózzunk. A Pannónia Filmstúdióban a remekebbnél remekebb rajzfilmek készülnek — Bubó doktor és számos más figuratársa a világnak szinte minden tájára eljutott — sőt újabban már egy Oscar-díj is fémjelzi a magyarországi rajz- ' filmkészítők tehetségét. Ezt a fiatal Rófusz Ferenc A légy cí­mű néhány perces, grafikai jel­legű alkotása nyerte el. A. L. Szovjet lapokból--------—-------------------------------------------------------:-------:_____________________________k S ZOVJETUNIÓ szputnijik Oroszországiban a házasság­kötés korhatára 18 év, de Uk­rajnában és Üzbegisztánban már 17 éves korban, is férjhez mehetnek a lányok. Egyes he­lyeken ennél még alacsonyabb korihatárt is megállapíthatnak a hatóságok. Ilyen és számos más, a hagyományokiból és ter­mészeti-gazdasági 'körülmények- ből fakadó államilag méltá­nyolt jellegzetességre hívja fel a figyelmet o Hogyan tükröződ­nek a nemzeti sajátosságok a szovjet törvényekben? című cikik. „A föld Visszahúz, ha az apai gyökerek benne vannak” — ál­lítja egy Kirov megyei kolhoz elnöke, de az Akik visszajöttek című riport készítői azt kutat­ják, milyen gyakorlati és lelki tényezőiknek tulajdonítható, hogy g faluhoz hűtlenné vált szakemberek lassanként vissza, térnek életük egykori színhelyé­re. iLehet-e szovjet államipolgár tulajdonában ház? Milyen kár­térítést kapnak a lebontásra ítélt otthonok tulajdonosai? Mi. lyen pénzügyi támogatásban részesülnek a szövetkezeti laká­sok építői? Milyen intézkedések segítik a lakáscserét, hová jár­hatnak iskolába az elköiltözöt- tek gyerekei — mindezt megtud­hatjuk a Néhány kérdés lakás­ügyben című cikkből. A lakóházakban élők és a munkahelyeken, dolgozók szá­mára egyaránt fontos, hogy se több, se kevesebb napfény ne érje őket, mint amennyi az élet­tani normák szerint kívánatos. E feltétel biztosítására szolgál­nak azok a kísérletek, amelye­ket o „Kapcsoljuk o Napot!” című tudósítás ismertet. Háromszáz liter benzinnel egyenértékű energia nyerhető a közönséges víz egyetlen literjé­ből, ha. megvalósul a szabályo­zott termonukleáris fúzió. Mint­hogy az ezzel kapcsolatos kuta­tások mérhetetlenül drágák, a Nap hőmérsékletével vetekedő melegségű plazmát létrehozó berendezések megépítése érde­kében a fejlett országok is igyekeznek összefogni. Milyen, nek látják az ágazat legjobb szovjet tudósai a helyzetet, s miként nyilatkoznak a legtekin­télyesebb nyugat-európai szak­emberek a szovjet tudomány ilyen irányú eredményéiről — ezt foglalja össze a Gyújtás a plarmamelegítéshez című össze­állítás. iNegyedszá zada k a pcsol ódott be a légiforgafamba a világéi, ső sugárhajtású repülőgépe, d TU—104. Az Aeroflot ma a föld­kerekség legnagyobb légitársa­sága. Hogyan ért el idáig és milyen tervei vannak az Aero- flotnaik? — ezt vizsgálja A szom­szédipa és a. világ végére című cikk. „Ezek a bolondok folyton adó. gatnak!” — idézi o válogatott című képes riport egy kanadai szakember véleményét, aki elő­ször látott szovjet jégkorongo- zákaí játszani. A közelmúitfo.an a szovjet hokizók éppen a. há­zigazdák ellen aratott 8:1 ará­nyú győzelmükkel koronázták meg diadalukat a világ leg­jobbjait felsorakoztató Kanada- kupárn. Hogyan hatott a sport­ág külföldi képviselőire a kol­lektív és tudatos szovjet játék, stílus, milyen belső küzdelmek árán érték el nagy sikersoroza­tukat o szovjet Ikarongozák — ezt elemzi Qleg Szpasszkij, a jeles szakíró. A Lányok, Asszonyok januári számában közli J. Prokofjev tá­bornok visszaemlékezéseit a má. sodilk világháború egyik döntő fontosságú ütközetéről, a moszk­vai csatáról, amely 40 éve zaj. lőtt le. Közli o lap Bányász Bé. lánaik a iBajkál—Amur vasútvo­nal építkezésén készült cikke második részét, címe: Vonattal a Jaikut szénmezőkig. Jairoszlav. tál 15 kilométernyire, Karabihá. ban van Nyilkolaj Nyekraszov. naik, a híres múlt századi orosz költőnek az udvarháza, amely ma emlékmúzeum. Ezt mutatja be ez alkalommal az Ország­járás című rovat cikke. Moszkvában működik a világ egyelőre egyetlen zenés gyér. mnekszínbóza, amely a legkiseb­bektől a serdülőkig minden gye. rekkorosztály számára tart elő­adásokat.' Gyönyörű épületében meseszoba és élő madaraik vár. ják az ifjú közönséget. A szín. házat bemutató, sok fénykép, pel' illusztrált írás címe: Ven­dégségben a Kék Madárnál. A Te meg én rovatban közérdekű témát vizsgál Sz. tifoin profesz- szor, az orvostudományok dok­tora : Hibás-e az anyós? A Szov­jetunió egyes tájegységeinek népművészetét bemutató soro­zat ezúttal a poleszjei szalma- fonással ismerteti meg az olva­sókat Mese- és Divaitrovat, orosz nyelvlecke és egy talpraesett kis-^ fiúról szóló elbeszélés teszi szí­nesebbé a lapot, amely ebben o számában színes, faira akasztható naptárral is kedves­kedik az olvasóknak. SZOVJET IRODALOM Kiemelkedően fontos és mély élményt nyújtó mű közlésével kezdi új évfolyamát a’ Szovjet Irodalom. Csingiz Ajtmaitov ne­ve jól ismert a magyar olvasók körében: munkássága o szovjet ipróza új hullámát indította meg. Legújabb regénye ennek a már irodalomtörténeti értékű mun­kásságnak is kiemelkedően fon­tos állomása. Az Évszázadnál hosszabb ez a nap című re­gény múltunk, jelénünk és jö­vőnk problémáit, biológiai, lé­lektani és technikai meghatóra, zottságait vizsgálja összetett szerkezetével, népi hagyomá­nyokat és sci-fit váltakoztató technikájával. A regényt — melynek befejező fejezeteit a februári szóm közli majd — Rab Zsuzsa fordítottat A Líra rovatban Ivan Dracs ukrán költő verseiből kap válo­gatást az olvasó. A magyarországi russzisztika (az orosz nyelv és irodalommal kapcsolatos kutatások) helyze­téről indult véleménycsere a Közös dolgaink című rovatban. A magyar és szovjet írók pár­beszéde sorozatban ez alka­lommal VaJentyia Raszputyin és Csák Gyula 'beszélgetése olvas­ható. A szoVjet próza hetvenes években megfigyelhető irány, zatairól, stílusáramlatairól Arka- gyíj Eljasevics leningrádi iroda. lomtörténész ad áttekintést. 't A Művészet rovat egy-egy cikke szovjet és magyar első­filmesek műhelygondljairól, tö­rekvéseiről tájékoztat. A Szem. le rovat Szergej Szártókov és Voszilij Suksin egy-egy regé. nyét ismerteti. A szovjet gazdasági életben hosszú ideig a mennyiségi mu. totók domináltak. Ez köztudott és jáíismert. Az ipar és ai terme­lés értékeit most már más té­nyezők is meghatározzák: Min­den erőt arra kell összpontosí­tani, hogy a szovjet gazdaság még hatékonyabbá váljék a jövőben. ‘Ezt a kérdést taglalja sokoldalúan Az intenzív gazda, sági növekedés stratégiája cí­mű tanulmány. Aki nem ismeri a régi cári Oroszország történelmét, a-z nem is tudhatja, hogy az októ­beri forradalom eredményeként született új társadalmi rendszer milyen kulturális és gazdasági elmaradottságot örökölt. S no­ha ennek felszámolása már be­fejezettnek tekinthető, mégis még sok a tennivaló e téren. E témával két írás is foglalkozik. Az egyik: A fejlett szocializmus társadalmi portréja (szerzője: Vagyim Szemjonov professzor), a másik: Értelmiséqi munkások (szerzője: Szergej 'Popov, a tör. ténelemtudományok kandidátu­sa). 'Gyerekkora óta beszélt fran­ciául, negyvenéves 'koráiban ta­nult meg angolul, szeretett föp- labdázni, rajongott a csinos nő. kért, sokat dohányzott, az orvo­sok jóta.nácsaira nem hallga­tott, harmincöt éves korában a Szovjet Tudományos Akadémia rendes tagjává választották... Mindezt és még sok mást me­sélnek eí Keld is akadémikusról azok, akik szót kaptak a folyó­iratnak abban a publikációjá­ban, amely a Kortársak Keldis akadémikusról címet viseli. A bűnözés megelőzéséért címmel a lap közli Nyikokrj Scselókov szovjet belügyminisz­ter cikkét. A szerző szól a hazai bűnüldözésről és egybeveti a bűnözés arányait a Szovjetunió­ban és számos nyugati ország­ban. Jurilj Csizmar orvos kísérlete a kristályba rlangban alcímmel Inesszo Marejeva arról számol be Rendhagyó szabadságon cí­mű riportjában, hogy mit jelent az ember számára ai hosszas magány. A folyóirat folytatja a Szov. jetunió kikiáltásának 60. év­fordulója tiszteletére indított so. rozatót. Ezúttal Alla Makszimo- vics tolláiból A tűz hazája cím­mel Azerbajdzsánra került sor. Egy nagy erejű természeti 'ka­tasztrófa és annak súlyos követ­kezményeit ecseteli Georgij Gyi- mov Hogyan fékezték meg az évszázad földcsuszamlását? cí­mű írásában. Címszavakban a tudomány és technika legújabb eredményeit ismertető anyagokról: Az „Ik­rák” rejtélye; 'Félmillió művelet másodpercenként; Pezsgő - há­rom hét alatt?; A Lada új csa­ládja. Ezúttal is sok érdekes olvas­nivalót kínál o folyón at kulturá. lis rovata. Művészportrék oímű rovatban Tatjana Tessz egy népszerű te­hetséges színésznőt mutat be - Faina Ranyevszkajo furcsa asz. szonyai címmel. Olvashatunk imég az Olimpiai stadion hétköznapjairól, arról, hogy Mr a tiszta víz ára, míg a Finom ízek háza című írás ré­vén ellátogathatunk Moszkva egyik legpatinásabb éttermé- nék, a Nac'ionalnak a konyhá­jába. 'Új vetéllkedőt indít a lop ja­nuári száma. A vetélkedő fel­tételeit és a várható nyeremé­nyeket ismerteti a folyóirat Az a bizonyos trükkasztal, amelyen a „mozgó” alakokat az ál­landó háttérre illesztik A rajzfilmek végső változata ezen a vágóasztalon készül el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom