Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
1982. január 29. ÏVÉPÜJSÂG 3 Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Tizmilliárd kártérítésre Magánvállalkozók építés« és szerelésbiztosítása Városkörnyéki községek 3. Albérletből kertes házba Siöagördra vagy Harcra az Állami biztosító elmúlt évi tevékenységéről és ez évi terveiről tartott sajtótájékoztatót teginaip Budapesten, az intézet székházéban Tair Jenő vezérigazg ató-'hel yettes. El mon - dottai, hogy a biztosítások száma tavaly már megközelítette a nyolcmilliót, s imínden korábbi évet meghaladó voillti a csaknem tizmilliárd forintos kártérítési összeg is. A vezérigaizgató-ihelyettes szólt arról lis, hogy 'Magyarországon 3 millió 544 ezer lakást tartanaik nyíl vám, s ebből 2 miil- lió 779 ezer o biztosított otthon. Közéj két és fél miliő 'lakást ma mór a szélesebb kört és magasabb kártérítést tartalmazó új típusú biztosítós „véd”. A károkról szólva megemlítette: az elmúlt évben 23 ezer la- kástűzre 86 millió forint kártérítést fizettek. A legtöbb bejelentés jelzőjét a- csörepedés ér. demelite ki. Az elmúlt évben ilyen kátékra 94 miifiSó forintot utalt ki a biztosító a károsa Iták- inok. Az ablak-, aijtóüveglkárók 1981-ben 72 miliő forintjába kerültek a biztosítónak. Nőtt a betöréses lopás okozta károk száma is. 1975-höz képesít 769 százalékkal többéit fizetitek a. károsultaknak. Farimitértéklbem ez 30 millió volt. AZ ORSZÁGOS tendenciákkal egybevágnak e Tolna megyei tények is, Tolna' megyében is nőtt a kifizetett összeg. Tavaly összesen 122 millió forintot fizetett a biztosító’ ikülöniböző kátokra. 1980-lbain a kifizetett káirösszeig nem érte el a százmilliót. A tények azt mutatják, hogy nemcsak a lakosisógi, hanem a termeliő'szövetkezeti káraik nagyság a is nőit 1981-ben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári művelődési ház ta ná cskozóte rmébe n ta rtotta január havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsegénék elnöksége. Dr. Kálmán Gyula elnök jelentést tett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a legutóbbi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, majd Bertus Ferencnek, a dombóvári áfész elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta az áfész ipari tevékenységéről készített beszámolót. Talán rendhagyó, hogy a megyei vezető testület egy szövetkezet melléktevékenységét elemzi. Oka abban keresendő, hogy megyénk fogyasztási szövetkezeteinek ipari tevékenysége elenyésző, s a kívánatostól és lehetségestől is elmarad. Szerencsére már túljutottak annak a felismerésén, hogy a fő tevékenység szervezése mellett tagsági érdekek fűződnek az ipari üzemek gazdasági eredményeihez is. A dombóvári áfésznek — melynek működése Dombóvárra és a városkörnyékre terjed ki .— az ipari üzemág árbevételét alapul véve, legkisebb üzemága, jelentősége mégsem elhanyagolható, mert eszközka r- bantartásii munkáik jelentős részét maguk végzik el, s egyre növekvő termelő tevékenységet folytatnak. Fontos feladat a gépkocsi- park, kereskedelmi és vendéglátóipart géppark folyamatos karbantartása. Ezt a munkát a gépioari karbantartási részleg végzi. Nem kisebb feladat hárul a hűtőqéoiavító részlegre, amelynek a hűtő- és fagylalt- qéoek, kávéfőzők iavítása, karbantartása a feladata. Az egységek állagának megóvását a a teirmelőszövebkezetek részére kifizetett kárösszeg 40,4 százalékkal! nőtt 1980-hoz képest. A lakosság részére kifizetett kártérítések közül a tűz, ai cső- repedés, a vlilhar, az üvegtörés — országos átlagban is ezék emelikedék a legjóbban — káraik esetében volt a1 legnagyobb az çmellkedés. 1980-ibam az ösz- szes 'kifizetett lakossági ikáir 36,2 millió forint volt, 1981-'ben ez a kárösszeg több mint 45 millióra rúgott megyén.kbeni. Tűzkárra 1980-ban 1,8 milliót, 1981- ben pedig 2,5 milliót — kerekítettük a számokat — utaltak ki a biztosítottaknak. Érdekesek a következő adatok is. Csőrepe- désért 1980-lban 798 ezer forintot térítettek, 1981-iben viszont már 1,2 milliót. Az üvegkáraik mértéke is giyorsain nőtt. 1980- baa 866 ezer, 1981-ben pedig 1,2 millió forint értékű üvegkár keletkezett a biztosított épületekben. Lehet, hogy ennek nagyobb részét a gondatlan sóg okoztai, de az Is lehet, hogy a vihar is közrejátszott. Itt 'jegyezzük meg, hogy a viharkárokra kifizetett összeg' is nőtt: 1980- bant ilyen célra 318 ezer, 1981- bem pedig 595 ezer forintot fizetett ki a biztosító Tolna■ megyében. MA MAR hazánkban több mint egymillió személygépkocsira kötelező a gépjárműfelelős- séq-'biztosítás. 'Ennek évi díját 1959 óta első ízben idén januá r elsején emelték. Szükség volt erre az emelésire, mert ez a biztosítási! forma, nem tartotta el önmagát. A kártérítés összege — a motorkerékpárokat is beleértve — iciz elmúlt évben megközelítette az egymíliliárd forintot, ami jóval meghaladta a kőműves, szobafestő, , mázoló, asztalos és villanyszerelő részlegek biztosítják. Évenként 15— 20 boltot, vagy vendéglátóegységet javítanak, tataroznak. A karbantartás terv szerint történik. Ettől való eltérések csak az előre nem várható kő.-’ rülmények miatt következhetnek be. A részlegek anyagellátását önálló anyagraktár biztosítja. Ipa ri -szó lg á Itató tévéké nyséaet végez a kurdi szeszfőzde, a dombóvári mérlegjavító, iroda- gépjavító, tűzoltó készüléket javító és az üvegező, képkeretező részleg is. A szövetkezet neonberendezéseket készítő üzeme már az egész országban ismert. Keresettek országszerte a plexi cégtáblák, a neon fényreklámok. A szövetkezet ipari üzemeinek árbevétele az elmúlt évben közel 13l millió forint volt, 66 százalékkal több az előző évinél. Hasonlóan alakult a korábbi évihez viszonyítva az üzemág nyeresége is. A vita során az eredmények mellett a gondok, az előrehaladás feltételei, léhetőségei is szóba kerültek. Az elnökség elismeréssel vette tudomásul a beszámolót, s további támogatásáról biztosította a szövetkezetét. Az elnökség elhatározta, hogy február 26-án összehívja a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlését. Jóváhagyta a beszámolókat és a h a tá rozati java s la t-te rvezetet. Ezt követően kötetlen beszélgetés alakult ki az elnökség munkamódszereiről, majd Bertus Ferenc elnök bemutatta a jelenlévőknek a szövetkezet ipari tevékenységet folytató üzemeit. kötelező biztosítás díjbevételét. Nemcsak országosam, Tolna megyében is évről évre nőtt a gépjárm űféle lősség-b i ztosftá sira. kifizetett összeg. Megyénkben 1980- ban ilyen károkra 595 ezer, 1981- lbein pedig 681 ezer forintot fizettek Iki, A vezérigazgató-helyettes ‘beszélt arról is, 'hogy a lakosság egyre inkább a korszerű személy- és vagyonbiztosítási lehetőségeket veszi igénybe. Változatlanul népszerű például o csoportos személybiztosítás. A CSÉB-tagoIk szórna mór eléri a 3,5 imlilliöt, s 33 százalékúik a társadalom biztosítást kiegészítő szolgáltató sokat nyújtó CSÉB 80-as változatot részesíti előnyben. A közeljövőiben a CSÉB mellé köthető 'kiegészítő biztosításokat dolgoznak ki, amelyek közül az érdekeltek a számukra legkedvezőbbet választhatják. Ezek még előkészületben vannaik. 1982-es újdocii- ság a magánvállalkozók építés - és szerelésbiiztosítása1. Ezt Igénybe vehetik a miagánépíttetók, aiz építő szövetke zetek, a, társas- házépítő közösségek, valamint a lakásépítéssel foglalkozó ikb- ipairasok. A szerződés aiz építés egész időtartamára' szót. A TÁJÉKOZTATÓN elhangzott: az Állalmi Biztosító az idén Is gyorsítani kívánja az ügyintézések folyamatát. Ennek érdéké- ben bizonyos okmányok, dokumentumok beszerzését vállalja aiz ügyfelek helyett. Egyes nyomtatványok egyszérűsítését is tervezik. A kárrendezés gyorsítását szolgálják azok a megáUaipodá- sak, amelyeket az ÁB az AFIT- tál, a KI ŐSZ-száll, az autóklu bbal, az OTP-vel és más szervekkel kötött. Gyorsított bányaépítés A hazai széntermelés növelését és a- megrendelők minőségi igényeinek kielégítését számottevő beruházásokkal alapozzák meg oz idén. A tervezettnél gyorsabb ütemben folytatják a már szenet adó márkushegy'i és a nagyegyházi új bányák építését, bővítését. Mindkét aknában határidő előtt tárnak fel újabb széntermelő munkahelyeket, s ezzel megteremtik a feltételeit annak, hogy a márkus- hegyi aknából ebben az évben már kilencszázezer, a nagyegyháziból pedig nyolcszázötven- ezer tonna szenet hozzanak a felszínre. Átlagon felüli teljesítménnyel dolgoznak a bányászok az eocénprogram harmadik aknaüzeme, az állami nagyberuházásként épülő mányi bánva mélyítésén is. A tervek szerint itt az év végére elkészítik a szén- telepek eléréséhez szükséges ezernyolcszáz, illetve ezenkilenc- száz méter hosszú lejtős aknát. Ezután látnak hozzá —• az aknából kiindulva — a föld alatti b á n ya té rsége k ki a I a k ítá s á h oz. Januárban kezdték meg a dorogi szénbányák vállalati beruházásból a Lencséhegy—2. elnevezésű új szénbánya éoítését. A mányi és a lencsehegyi új aknákban 1935-ben kezdik meg a folyamatos széntermelést. A kokszolható szén termelésének bővítése érdekében megkezdődik az idén a mecseki szénmedence fejlesztése, az úgynevezett liászo rogram. A hazai szénbányászat idei beruházási programjának egyik elsődleges célja a szén minőségének a iavítása. Ennek érdekében felújítanak, korszerűsítenek több külszíni osztályozóművet, dúsító-nemesítő szénelőkészítő műveket állítanak üzembe. A lakossáq jobb ellátását segíti a tatabányai, a vároalo- tai és a naqymányoki brikett- ayár bővítése is, valamint az új doroqi brikettqyór, amelynek az éoítését ebben az évben kezdik meg. — Van-e Szekszárdról Sió- agárdra kijáró dolgozó? — tettük fel a kérdést a bejárókra vonatkozó szokványos érdeklődés helyett Víg Istvánné sióagárdi tanácselnöknek és Varga Sándor vb-titkárnak. — Igen, néhány — hangzott a válasz —, de ezek a kivétetek, ugyanis Sióagárd és Harc társközségek dolgozóinak több mint a fele naponta utazik Szekszárdra és vissza. Pontosabban: Sióagárdról 453-an, Harcról 254-en. A két településen azonban többen is házhelyeket vásároltak, s így költöztek ide például Hőgyészről, hogy közelebb legyenek a megyeszékhelyhez. De az üresen álló tanácsi értékesítésű családi házak vásárlásával • kismértékű visszavóndorlási folyamat is elkezdődött Szekszárdról, mert lényegesen jobb itt lakni saját kertes házban, mint albérletben. — A két társközség város- környékivé válását a helyi tanácsülésnek kellett javasolnia, illetve jóváhagynia. Mik hangzottak el ezen az ülésen? — Természetesen a 17 sióagárdi és a 8 harci tanácstag előtt már korábban ismertek voltak az olyan változások, amelyek szerint a városkörnyéki községgé válás után a városi tanáccsal együttműködve tehetővé válik egy összehangolt fejlesztés mind a város, mind a városkörnyék javára. Azonban tisztázni kellett több gyakorlati kérdést. — Melyek voltak ezek? — Farkas György harci társadalmi tanácselnök-helyettes például megkérdezte, hogy a tervezett feladatok közül ezáltal nem lesz-e hamarabb megáldható valamelyik, s a városi helyi autóbuszjáratok kijárnak-e majd a társközségekbe is. Grénus János sióagárdi tanácstag arról érdeklődött: változik-e a közös tanácsok rendelkezésére álló fejlesztési alap, s érinti-e a változás a tsz gazdálkodását? — Sa válaszok? — Szekszárd művelődési, kereskedelmi, egészségügyi és szolgáltató intézményei a tervek szerint az eddigieknél jobban kielégítik majd az immár városkörnyéki lakosság igényeit, javítják ellátását, de a továbbra is önálló tanács általi a fejlesztésre fordítható összeg ezután sem tesz se több, se kevesebb. S mivel továbbra is önálló település Harc és Sióagárd, nem változik az egyébként jó autóbuszközlekedés. Erről még csupán annyit, hogy mindössze 4 forintért viszi az autóbusz a sióagárdiakat Szekszárdra, a megyei tanácsig. Lényegében tehát nem tettünk Szekszárdnak valamelyik kerülete, és a tsz is ugyanolyan körülmények között gazdálkodik, mint korábban. Mindezekről és egyéb kérdésekről a márciusi falugyűlésen kap majd részletes tájékoztatást a lakosság. — Milyen feladatok várnak megoldásra jelenleg Sióagár- don? — A település közművesített, korszerűek az útjai, viszont felújításra vár az iskolai napközi otthon, amelyre az idén 300 ezer, jövőre pedig 400 ezer forintot fordít a tanács. A távlati tervekben szerepel egy új utca nyitása is, amihez házhelyeket alakítunk ki. Jelenleg készül a tájház, amit a szekszárdi múzeum segítségévéi egy régi parasztházból alakítunk ki a Zrínyi utcában. — S Harcon? — A két település 2178 lakosából 682 él Harcon, s általában hasonló körülmények között, mint Sióagárdon. A legnagyobb gond itt az ivóvíz- ellátás. Jelenleg csupán az óvoda udvarán lévő kút vize jó minőségű, de terveinkben szerepel Harc vízmüvének létesítése. — Milyen az egészségügyi ellátás? — Sióagárdon 1976-ban épült orvosi rendelő és egészségház, s a harci hasonló létesítményt jövőre korszerűsítjük 350 ezer forintért. Szeretnénk fogorvosi körzetet kialakítani, vagyis azt elérni, hogy hetente 1—2 alkalommal itt is tenne fogorvosi rendelés. Ami pedig a kereskedelmi és vendéglátó alapellátást illeti, csupán az előbbiről mondható el, hogy rendben van. Ugyanis a két település közül egyikben sincs vendéglő. Pedig különösen Sióagárdon nagy szükség tenne egy olyan helyre, ahol a tsz dolgozói, a nyugdíjasok és az ideérkező látogatók jó körülmények között étkezhetnének. — „Gáz nincs” — olvastuk egy táblán, miközben a tanács épületébe léptünk. Kivételes eset ez, vagy nem? — Sajnos, gyakran előfordul az, ami most: hétfőn hoztak 100 palack gázt, s ez még aznap el is fogyott. Hetente mintegy 250-re lenne szükség, de - eredménytelenül reklamáltunk eddig ez ügyben. ígéretet kaptunk ugyan, ám nem változott . semmi. Pedig egy település úgynevezett népességmegtartó képességének egyik feltétele a szolgáltatások megfelelő színvonala is. A még meglévő gondok szóba kerültek a városkörnyéki tanácsok vezetőinek Szekszárdon megtartott bemutatkozó megbeszélésén is, s a városi tanács illetékes osztályai bizonyára sokat tesznek majd a hiányok pótlásáért, a gondok megszüntetéséért. Azért, hogy a városkörnyéki községekkel együttgondolkodva és cselekedve Szekszárddal összehangoltan fejlődjenek tovább ezek a települések. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Czakó Sándor A dombóvári áfész ipari tevékenysége Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége SZOBOSZLAI JENŐ A sióagárdi tájház az ősszel lesz kész A létesítendő vízmű gépháza Harcon A leányvári pincesor Sióagárd határában
