Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

2 Képújság 1982. január 29. PANORÁMA BUDAPEST Magyar-szovjet gazdasági és műszaki együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) dományos-műszaki potenciál hatékonyabb működését. Eb­ben az időszakban például 200 magyar vállallat, intézet munkálkodott együtt szovjet partnerével, 450 tudományos­műszaki téma kidolgozásában, ötszáz új termék mintapéldá­nyát, gyártástechnológiáját, il­letve dokumentációját dollgoz- ták ti. Magyarországon több jelentős beruházás valósult meg szovjet műszaki segítség­gel, hazánk ezernél több do­kumentációt, mintát, licencet kapott, illetve vásárolt meg a Szovjetuniótól. öt év alatt csaknem húszezer magyar tu­dós és szakember járt a Szov­jetunióban tapasztalatcserén, illetve az együttműködés kere­tében. A bizottság úgy értékelte, hogy a tudományos-műszaki együttműködés területén a leg­fontosabb feladat egyrészt a termelésben közvetlenül! hasz­nosítható, másrészt a távlatilag fontos eredmények elérése és hasznosítása, az együttműködés eredményei hatékonyságának növelése. A fontos témák közé sorolta a fűtőanyag- és ener­giahasznosítás, illetve -megta­karítás, valamint a gyakorlati genetika és a biotechnika problémáit. Az ülésszakon áttekintették az együttműködés s«k más kér­dését is és megfelelő határo­zatokat hoztak arról, hogy azt minden területen bővíteni, fej­leszteni keik Az ülésszak a barátság, az elvtársi kölcsönös egyetértés légkörében ment végbe. A magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXVII. ülésszakáról szóló jegyzőkönyvet magyar részről Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a magyar ta­gozat elnöke, szovjet részről Nyikolaj Talizin miniszterelnök­helyettes, a szovjet tagozat el­nöke írta alá. Nyikolaj Talizin és Marjai József az aláíráskor beszédet mondott. Mauroy a bojkottról — Az Egyesült Államoknak nincs joga olyan gazdasági szankciók alkalmazását követel­ni a nyugat-európaiaktól, ame­lyek'' súlyos gazdasági és szo­ciális terheket rónának rájuk, miközben Washington maga nem hajlandó áldozatokat vál­lalni — jelentette ki Pierre Mauroy francia miniszterelnök a nyugatnémet Stern magazin csütörtöki számában megjelent interjújában. A francia kormányfő, aki pén­teken egynapos látogatást tesz az NSZK-ban, történelmi szem­pontból hatástalannak nevezte a szocialista országok elleni bojkottintézkedése'ket. Francia- ország ezért be fogja tartani a már megkötött szerződéseket. Mauroy ugyanakkor támadta a le n g ye I o rs zá g i s züks ég álla pót ot, és annak felfüggesztésétől tette függővé a lengyel kormánnyal való jövőbeni tárgyalásokat és a Lengyelországnak nyújtandó pénzügyi segítséget. A lengyelországi helyzet meg­ítélésében mutatkozó eltérő ál­láspontok nem indokolják, hogy a szocialista párt felbontsa a Francia Kommunista Párttal kö­tött kormányszövetséget —han­goztatta a miniszterelnök. A francia kormányfő bírálta a Reagan-konmány Salvadorral kapcsolatos politikáját és ismét megerősítette, hogy Párizs fegy­vereket szállít Nicaraguának. Gromiko Berlinben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter (balról a harmadik) vendéglátója, Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnö­ke és a NSZEP PB tagjainak társaságában Berlinben. (Tele- fotó - ADN/ZB—MTI-KS) Szuszlov búcsúztatása (Moszkvaiak sokasága vett végső búcsút csütörtökön Mihail! Szuszlovtól, az SZKP ;KiB Politikai iBizattságániaik tagjától, a Központi Bizottság titkárától, akii rövid ideig tairtó súlyos be­tegség után hétfőn hunyt el 80. életévéiben:, IMilhaiil Szuszlovot Moszkva központjáibain a szakszervezetek székiházándk oszlopcsarnokéiban ravatalozták fel. Az épület 'hom­lokzatán elhelyezték Mihail! Szusizllov giyá'Sizikenetes airdké- pét is,. lerótták kegyeletüket!, s dísz- őrséget álltak a koporsónál Leonyiid iBrezsmyev vezetésével az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának; tagijai és póttagjai, a Központi 'Bizottság titkárai, a kormány és a legfelsőbb tanács tagjai. iMihaiil Szuszlovot pénteken délután temetik Moszkvában a Vörös téren. lMiiihati'1 Andinejevics Szuszlov- nak, a 'Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát Po­litikai Bizottsága tagijának, az SZKP IKB titkárának:, a Szovjet­unió legfelsőbb Tanácsa kül­döttének elhunyta alkalmából Óvári Miklós, az IMISZMiP Poli­tikai Bizottságának tagija, a Központi Bizottság titkára,, Gye- nes András, aiz 'MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Be- recz János, aiz MSZMP Közpon. ti Bizottságának tagijai, a KB külügyi osztályának vezetője csütörtökön felkereste a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gét, és a iMaigyair Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében részvétét fejezte ki. Az 'Elnöki Tanács és a 'kor­mány nevében Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Roska I stvá n iküil'ügyminiszter-helyettes fejezte ki részvétét a szovjet nagykövetségen. * Méhes la jós ipari miniszter meglh órására Mag ya.rorszá gon tartózkodott loam Avraim, 'Romá­nia gépipari minisztere. Megbe­szélést folytatott Méhes Lajos­sal és Juhász Adóm lipairi állam­titkárral a két ország gépipari együtt m űiködésénefc fejlesztésé - ról, a közúti járműipar, a vas­úti járművek, a mezőgazdasá­gii, élelmiszeripari, vegyipari gépek és 'berendezések gyártá­sában. LONDON .Február 18-áira általános vá­lasztásokat írtak ki az ír Köz­társaságiban, miután szerdáin este az ellenzék leszavazta dr. Garret Fitzgerald koalíciós kor­mányát Doziert kiszabadították James Lee Doziert, az Olasz­országban elrabolt amerikai NATO-tábornokot csütörtökön délelőtt kiszabadították. A hírt a nyomozást irányító Gaspare De Francisci rendőrpreféktus je­lentette be. A római rádió köz­lése szerint a december 17-én elrabolt tábornokot Padovóban tartották fogva és rajtaütés­szerűen szabadították ki a nyo­mozásban részt vevő különleges osztagok. A helyszínen letartóz­tattak öt terroristát. Sebesülés nem történt. Szovjet—japán viszony H kapcsolatok fontosabbak... Mind szovjet, mind japán részről nagyra értékelték a kö­zelmúltban Moszkvában tartott, kétoldalú külügyi konzultáció­kat. És okkal, önmagában már az a tény rendkívül jelen­tős, hogy a kelet-nyugati el- hidegülés jelenlegi időszaká­ban sor került a két ország kö­zötti párbeszéd félújítására. Sőt, elvi megállapodás jött lét­re arról, hogy a korfzultáció- kat fallkalmas időpontban foly­tatják, s nem kizárt, hogy foly­tatódnak a korábban rendsze­res külügyminiszteri találkozók is. KAPCSOLATTÖRTÉNET A diplomáciai viszony 1956 októberében történt felújítását követően a szovjet—japán kapcsolatok politikai és gazda­sági téren egyaránt sikeres fej­lődésnek indultak. A hetvenes évek közepén azonban meg­kezdődött a hanyatlás, a nyolc­vanas évek élejére pedig a vi­szony befagyasztása a hivata­los kormánypolitika rangjára emelkedett Tokióban. A japán . vezetők ismét felmelegítették területi követeléseiket arra a négy kis északi szigetre, ame­lyek a második világháború utáni rendezés keretében a nyugati hatalmak egyetértésé­vel, jogerős nemzetközi dön­téssel kerültek szovjet fennha­tóság alá. E megalapozatlan követelések teljesítéséhez kö­tötte Tokió a két ország közötti békeszerződés aláírását, s el­utasította azt a szovjet indít­ványt is, hogy kössenek ba­rátsági és együttműködési megállapodást. Ezzel egyidejű­leg Japán szinte feltétel nél­kül követni kezdte Washington politikai irányvonalát. Mivel az Egyesült Államok elfordult az enyhüléstől, Tokió is meg­változtatta a Szovjetunióval kapcsolatos politikáját. Ez az irányzat azonban nem a Szovjetuniónak, hanem ma­gának Japánnak okozott kárt. Az Afganisztán ürügyén foga­natosított amerikai szankciók­hoz való csatlakozás miatt To­kió hatalmas üzletektől esett el, veszteségei dollármillliárdok- ra rúgnak. GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGEK A szovjet—japán viszony ápolásában nagymértékben ér­dekelt, befolyásos japán gaz­dasági körök nyomására az­után az elmúlt év őszén a to­kiói kabinet megváltoztatta magatartását a Szovjetunió irá­nyában. Megkezdte a szovjet­ellenes szankciók felszámolá­sát, engedélyezte többek kö­zött a szibériai földgázvezeték építésében váló japán közre­működést és hitelnyújtást. A következő számok jelzik, hogy mekkora üzletről is van szó; a nyugat-szibériai Jamburg és Nyugat-Európa között lefekte­tendő földgázvezeték építésé­hez a tokiói Export-Import Bank 600 millió dolláros köl­csönt nyújt a Szovjetuniónak. A szigetország korábban már 400 millió dollár értékben nagy­méretű acélcsövek, valamint 200 millió dollár értékű cső­fektető gépek szállítására ka­pott megrendelést a Szovjet­uniótól, s a tervek szerint egyébként a japán hozzájáru­lás mintegy hárommillliárd dol­lár lesz. Ráadásul Japán nyers­anyag-importjának egynegye­dét a Szovjetunióból fedezi, s aligha nélkülözheti a szibériai szén-, fa- és földgázszállításo­kat. Mindez magyarázza, hogy a mai japán politikában a rea­lista vonások kerekedtek felül, s Tokió mindenekelőtt nemzeti érdekeinek érvényesítésére he­lyezi a hangsúlyt. Pedig a fő szövetséges, az Egyesült Álla­mok részéről ismét nagy nyo­más nehezedik rá annak érde­kében, hogy ezúttal az úgyne­vezett lengyel kérdés ürügyén kövesse Washington szovjetell- lenes szankcióit. Eddig azon­ban ellenállt, s nem ment túl azon, hogy csupán „mérlegel­je" további lépéseit a’Szovjet­unióval szemben. Szuzuki Zen- ko kormányfő mindezt a közel­múltban így fogalmazta meg; „a japán—szovjet kapcsolatok fontosabbak, mint a gazdasági szankciók"... HOSSZÚ TÁVÚ FOLYAMAT Tokióban tehát, a jelek sze­rint, határozottan érdekeltek abban, hogy a kelet—nyugati feszültség és a kétoldalú né­zetkülönbségek éllenére fej­lesszék a kapcsolatokat Moszk­vával. Ami a Szovjetuniót il­leti, az elmúlt években számos kezdeményezést tett a viszony javítására. Szovjet részről kívá­natosnak tartják a kétoldalú együttműködést, s hajlandók is biztosítani az ehhez szüksé­ges feltételeket. Moszkvában mégsem táplálnak különösebb illúziókat, tudatában vannak, hogy a szovjet—japán közele­dés hosszú távú folyamat. A valóban jószomszédi kap­csolatok kialakítása ugyanis nem egyirányú utca. S mivel a Szovjetunió ezzel kapcsolatos álláspontja elvi és következe­tes, a tartósan jó viszony meg­teremtése Japántól függ. Első­sorban attól, milyen mérték­ben tudja megőrizni Tokió po­litikájának realista vonásait, mennyire tudja kivonni magát a külső — mindenekelőtt ame­rikai — befolyás hatása alól, amelynek célja, hogy Japánt a miilitarizálódás, a Szovjet­unióval szembeni ellenséges lépések veszélyes útjára ta­szítsa. PIETSCH LAJOS Genfi mérleg Csütörtök esti kommentárunk. Gromiko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter genfi talál­kozóját — ha nem is vezetett konkrét megállapodásokhoz, látvá­nyos frontáttöréshez — mindkét részről szükségesnek és hasznos­nak nevezték. „Bár nincs előzetesen egyeztetett napirendünk a találkozóra, megvitatást igénylő kérdésekben, úgy vélem, nincs és nem is lesz hiány” — nyilatkozta érkezésekor a genfi repülőtéren a szovjet külügyminiszter. Kijelentésének igazát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy partnerével két fordulóban, csaknem nyolc órán keresztül vitatták meg a szovjet—amerikai kapcsolatok és a .nem­zetközi élet legidőszerűbb kérdéseit, a fegyverzetkorlátozások problémakörétől kezdve a Közel-Keleten, Afrika déli részén, Ázsió­ban és a világ más térségeiben kialakult helyzetig. Szovjet részről, mint az a korábbi nyilatkozatokból, sajtó­megnyilvánulásokból már eleve világossá vált, a világ további sor­sát nagymértékben meghatározó, a fegyverkezési hajsza, s min­denekelőtt a nukleáris fegyverkezés megfékezésével, a béke meg­szilárdításával kapcsolatos kérdésekre helyezték a fő hangsúlyt. Ezek megvitatása sorárt megállapodás született arról, hogy Géni­ben tovább folytatódnak a múlt év novemberében megkezdett, az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások. Megállapítást nyert ugyaniakkor, hogy e kérdésiben még mindig jelentős vélemény- különbségek vannak a két fél között. Nem sikerült egyetértésre jutni a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott, amerikai rész­ről zátonyra futtatott tárgyalások, a SALT-folyamat felújításáról. Moszkvában hangsúlyozzák, hogy ezért minden felelősség az Egyesült Államokat terheli. A külügyminiszteri találkozón is be­bizonyosodott, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem akar tár­gyalásokat folytatni erről a rendkívül fontos kérdésről. Ami a Szovjetuniót illeti, kész arra — mondotta Gromiko Genfben —, hogy bármikor újra kezdje a megbeszéléseket. Mint azt a szovjet vezetők többször is nyomatékosan aláhúzták, a Szovjetunió nem támaszt semmiféle előzetes feltételt, csupán ahhoz ragaszkodik, hogy az újrakezdett megbeszélések során megőrizzék mindazokat a pozitívumokat, eredményeket, amelyeket a korábbi SALT-tárgya- lások folyamán elértek. Mint az az előzetes amerikai nyilatkozatok alapján várható volt, Haig külügyminiszter felvetette a megbeszéléseken Lengyel- ország, az ottani szükségállapot bevezetéséért — washingtoni vé­lemények szerint — viselt állítólagos szovjet felelősség kérdését is. Tette ezt Haig annak ellenére, hogy szovjet részről korábban már több ízben határozottan kijelentették: a Lengyelországban történ­teket a Szovjetunió kizárólag a Lengyel Népköztársaság belügyé- nek tekinti, s erről egyetlen harmadik országgal, így az Egyesült Államokkal sem kíván tárgyalásokat folytatni Andrej Gromiko is­mét nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy — más országokhoz hasonlóan — az Eqyesült Államoknak sincs joga beavatkoznia len­gyel belügyekbe. Moszkvában egyértelműen azt tartják, hogy ha az USA hangos szovjetellenes propagandakampányának igazolá­sára, a nemzetközi légkör rontására használja fel a lengyelországi eseményeket, akkor ezzel önmagának is legalább akkora kárt okoz, mint a támadni kívánt félnek. A sajtójelentésekből, a külügyminiszteri megbeszélést értékelő kommentárokból kitűnik, hogy egymástól igen eltérően vélekedik a két ország a világ .más térségeiben, a Közel-Keleten, Dél-Afriká- ban, Ázsiában kialakult helyzetről is. A szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóval kapcsolat­ban nem igazolódtak be azok a nemzetközi sajtó által korábban hangoztatott jóslatok, hogy a külügyminiszteri találkozó rövid és formális lesz. Gromiko és Hóig kimerítő eszmecseréjén áttekintett szinte minden, a két fél, a Kelet és a Nyugat számára egyaránt fontos kérdést. Ha a nézeteltérések nem is enyhültek, az a jelen­legi kiélezett, feszült nemzetközi helyzetben már önmagában is figyelemre méltó eredmény, hogy a párbeszéd folytatódott a Szov­jetunió és az USA között. FAZEKAS LÁSZLÓ Barátság ’82 A szovjet, a csehszlovák haderő és a 'Magyar Néphadsereg alakulatai közös gyakorlatot tartanak Csehszlovákiában. A gya­korlat egyik mozzanata; ideiglenes hidat építenek a szovjet katonák. iGustáv Húsaik:, o CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia ikiöztáir- saiságii elnöke csütörtökön' a 'prágai váriban fogaid ta 'Viktor Kuliiikovot, a Szovjetunió mar- sáliját, a 'Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki a „'Barátság ’82” hadgyakorlat all. ikiailmábói az országban tartóz­kodik. A szívélyes', baráti légkörben tanított találkozón Viktor Kuli­kov értékellte a „Drúzsiba ’82” közös cseh szlováík—szovjet—ma­gyar hadgyakorlat eddigi me­netét és eredményeit, amelyek bizonyítják; a 'részi vevő hadse­regeik magasfokú harci készen­létét, Ihaditedhaiiíkáijulk fejlettsé­gét és ímegltúzhatóságát, val'a- mliinit 'harcosaik ikiképzettségét és iparaindsnoikaliik korszerű fel­készültségét. Kulikov marsall tájékoztatóst adott o ' Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek egyesített parancsnok­ságára háruló jelenlegi felada­taikról is. f Gustav iHusá'k szólt az impe­rializmus erőinek növekvő ag­resszivitásáról és a szocialista országok egységének megbon­tására irányuló folytonos pró- báJlkozásaliikirál1. 'Hangsúlyozta' : Csehszlovákia a jövőben is elő­mozdítja, hogy a Varsói Szer­ződés tagországai eredménye­sen összehangolják a szocia­lista közösség forradalmi vív­mányainak és határai sérthetet- lemségénelk együttes megvédé­sére tett erőfeszítéseikéit. A csehszlovák vezető méltatta a Varsái Szerződés hadseregei közös hadgyakorlaltaiinialk (jelen­tőségét, rámutatva, hogy ezek aiz intennaldianol'izmus iskolái és a fegyveres erők közötti együtt­működés mindenirányú erősíté­sének hatásos eszlközei, A megbeszélésen részt vett Martin Dzur hadseregtó'bornok, Cséhszlovákia ne mzetvéde! m i minisztere is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom