Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-20 / 16. szám
a Képújság 1982. január 20. Domanovszky Endre munkái Dunaújvárosban Dunaújváros ad otthont a néhány éve elhunyt Kossuth-díjas festőművész, Domanovszky Endre .művészi hagyatékának. A róla elnevezett képtárban, állandó kiállításon mutatják be műveit, amelyeket a Művelődési Minisztérium vásárolt meg az alkotó özvegyétől. Elsőként grafikáit láthatják majd az érdeklődők, háromszáz alkotásából nyitnak kiállítást a művész születésének 75. évfordulóján, január 22-én. Ifjúsági hangverseny Ifjúsági hangversenyt tartanak január 22-én, pénteken délután három órai kezdettel Pakson, a Munkásművelődési Központban. A műsor címe: A szabadság eszméje a zenében és a költészetben. A műsorban közreműködik a Magyar Néphadsereg Központi zenekara, valamint a Magyar Állami Operáház több művésze. Pannó Pantl Mihály Kompozíció című festménye. Csepelen élő, majd elszármazott képzőművészek — szobrászok, festők, iparművészek, grafikusok — 1978 óta évente egy alkalommal bemutatkozó kiállítást rendeznek a munkáskerület galériájában. Az idén festőművészek állítják ki műveiket a Csepel Galéria új helyén, az ifjúsági klubházban. Staub Ferenc festőművész 12 négyzetméteres pannót készít a németkéri házasságkötő terembe. A helyben élő festőművész a hét elején kapta meg a hivatalos megbízást, a festmény még az idén elkészül. Carmenfelújítás René Terrasson francia rendező, díszlet- és jelmeztervező közreműködésével, párhuzamos szereposztásban újítja fel február 12-én és 14-én az Erkel Színház Bizet: Carmen című operáját. A 4 felvonásos dalmű címszerepében Takács Klára, illetve Mészöly Katalin mutatkozik be. Don José szerepét Kelen Péter és Molnár András, Escamillót Gáti István és ötvös Csaba, Micaelát Kincses Veronika és Kalmár Magda énekli. Az operát Lukács Ervin vezényli. A több felújítást megért remekmű budapesti előadásain 1980. júniusig csaknem 800 alkalommal gördült fel a függöny. Népszerűségét jelzi, hogy bemutdtója óta szinte megszakítás nélkül szerepel az Állami Operaház repertoárján. A felújítás rendezője, díszlet- és jelmeztervezője a legismertebb francia rendezők egyike, aki 1945-ben énekesként debütált a dijoni operában. Kapuvári babák A népművészeti babakészítés nagy mestere Sipőcz Györgyné, kapuvári nyugdíjas. Több mint tíz éve hódol kedvenc hobbijának. Babái hűen őrzik a kapuvári népviselet hagyományait. PETŐFI NÉPE IKis- és nagyüzemek széles 'köre tölt be háttéripari szerepet IBács-Kiskun megyében. Ez a 'pozíció nem jelent feltétlenül alárendeltséget a késztermékeket kibocsájtó nagyvállalatokkal szembeni A Szerszámgép ipairi Művek kecskeméti gyára például a nagyvállalaton belöli kooperációban az igen nagy termelési értéket képviselő golyósorsókat készíti a társ'üzemek által gyártott fémmegmunkáló gépekhez. Ugyanakkor a jármű- programon. belül az Ikarus és a Rába Művek megrendelésére félkész szerelvényeket szállít. Világszerte így van ez. A korszerű ipar ma már nem nélkülözheti a vállalatok közötti észszerű munkamegosztást. A már említett Ikarusnak több mint kétszáz vállalat szállít alkatrészeket. Kialakult a> megyei üzemei között is egyfajta együttműködés. Nem a nagyobb üzemekre jellemző ez, inkább az ipari szövetkezetek, tsz-melléküzemágak voltak hajlamosak az ilyen kapcsolatok kiépítésére. A császártöltési Vegyesipari Szövetkezet például az 'MMG, az IGV és a BRG kecskeméti gyárai részére szerel részegységeket. A lakitelki Szikra Tsz gumi- és műanyag- melléküzemága a Kecskeméti Zománc-és Kádgyár részére készít a homokkeverőkhöz gumibéléseket, más nagyüzemeknek különböző gumi- és műanyag alkatrészeket. Az utóbbi időben derült ki, hogy a megyében a tsz-melléküzemágak „hálózata” milyen jelentős bázisa a háttériparnak. A felmérések szerint 5,5 milliárd forint termelési értéket produkál évente. Várható, hogy a háttéripar rövidesen a kisvállalkozások révén tovább szélesíti a már meglévő bázisát. Dunántúlt napló Reflektorfényben a minőség címmel közöl cikket a lap a téglaipar „birkózásáról”. A minőség nyomába eredve célvizsgálatot végzett a Baranyai-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállailat négy gyárában a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvizsgálták, hogy a bátaszéki, a görcsönyi, a szigetvári és az alsómocsoládi gyárakban készült építőanyagok megfelelnek-e a szabvány követelményeinek, mennyiben biztosítottak a minőségvédelem feltételei. A vizsgálat — elismerve a fejlődést, az elmúlt időszakban történt jelentős termelésfel- futást, számos új és korszerű építőanyag piacra hozását — ismételten rámutatott azokra a nehézségekre és hiányosságokra, amelyekkel a vállalat, de bízvást mondhatjuk, az egész iparág évek, évtizedek óto birkózik. Ma már általános kínálathiányról nem lehet 'beszélni, a minőség azonban nem megfelelő. A vállalat folyamaiosan tesz minőségjavító 'intézkedéseket: a 'berendezések pótlása, a pót- és kiegészítő beruházások mindmind ezt célozzák. A külső és belső szállítás, az anyagmozgatás korszerűsítésére az elmúlt években is és jelenleg is folyamatos fejlesztéseket és beruházásokat végeznek — gépesítik a körkemencéket, automata kemencekocsi rdkó és -ürítő berendezéseket állítanak be, bevezették és elterjesztik az egységcso- magos házhoz szállítást, pántolt egység rakatokat képeznek. Mindezek ellenére még ma is van mit tenni a minőség érdekében. A vállalat vezetői intézkedési tervet készítettek, hogy minél előbb megszüntessék azokat a hibákat, amelyekre a Népi Ellenőrzési Bizottság hívta fel a figyelmüket. SOMOGY^ félig kész lakásokat adnak át a tulajdonosoknak — befejezésre — Barcson. A tizenkét család az átlagosnál nagyobb alapterületű lakást vesz birtokba és teremt belőle igényének megfelelő otthont. lEz a módszer Somogybán új, Barcson a kapacitáshiány okozta gondok enyhítése indokolja, és az, hogy a1 fölszerelést tekintve különböző igényeket így könnyebben ki tudják elégíteni. Félkész lakások átvételére elsőként a költségvetési üzem dolgozói vállal koztak. A piros téglás épületek hagyományos módszerrel készülnek: a szerkezet- építést a költségvetési üzem vállaltai de igénybe veszi a városban lévő építőbrigádok segítségét is.i A Piramis lakásépítő Szövetkezet — amelyet az új vállalkozás résztvevői alapítottak — az idén még újabb negyven családi otthont kíván átadni. Ezeknek a szerkezetét azonban már a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet készíti el no- flnes technológiával. A tornácai városrészben az állami gazdaság dolgozói szerveznek 48 lakást. Mint a lap írja: a sajáterő- felhasználás jelentős kapacitásgondokat old meg. A városi tanács ezt a munkát úgy is segíti, hogy a városban élő építőipari szakemberekből különböző munkaközösségeket aldkítanak a befejezésre. Az építkezésben sok szervezet tud részt venni. Mód van például arra, boqy a szerkezetépítéshez a vállalatok adjanak át a kivitelezőnek munkásokat 'Besegíthetnek a tanácsi brigádok, ct tsz építőbrigádja, s egyéb feladatai melléit, jelentős szerepet vállal a költségvetési üzem is. Az idei év próbája lesz annak is, hogy miként tud együttműködni a városban lévő szór- ványikapacitás. Az első kísérlet eddigi tapasztalatai — az épülő 24 lakás üteme — kedvező. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kezdeményező fodrászok címmel jelent meg a tudósítás, amelynek fő mondanivalója: segíteni kell az üzletet és nem megszüntetni. A Fejér megyei Fodrász Szövetkezet az idén újabb három üzletet nyit. A megfelelő üzlethálózat 'kialakításán kívül a másik jelentős céljuk: mindenütt megteremteni a gazdaságos működést. Nem az üzletek bezárása o cél, hiszen a szolgáltatásra szükség van, hanem a talpra állás segítése. A lehetőségekhez mérten', a rendelkezésekhez igazodva már a múltben több üzletet kiadtak átalányelszámolásrai. Január elsejéig azonban csak az eqészen kis egységeket lehetett kiadni. Ma már mód van tizenöt alkalmazottal dolgozó üzlet kiadására is. A Fejér megyei szövetkezetek közül a fodrászaik élnek a leg- bátrabban az új lehetőségekkel. Január elsejétől már 32-re emelkedett az átalányelszámo- lósra kiadott üzleteik száma. A kiadást mindig előzetes számítások előzték meg : 'jó legyen a szövetkezetnek is, a vállalkozónak is. A kiadott üzletek dolgozói továbbra- is a szövetkezet dolgozói maradnak. TflMBOBCKflSI npflBflfi Az egész úgy kezdődött, hogy a morsanszki hatodik osztályosok feladatot kaptak: tanulmányozzák a híres szovjet író, Ga.j- dar életét, műveit. A gyerekek nagy sikerű műsort állítottak össze Gajdar életéből és műveiből. A tanulmányozás során még jobban megszerették az írót és egyre jobban érdekelte őket az élete. Kiderítették, hogy Gajdar 1921-ben az 58, lövészezred parancsnokaként Morsanszkban volt. A régi morsanszkiak még emlékeztek rá. A gyerekek nyomozni kezdtek és sok dokumentumot, fényképet és egyéb olyan emléket gyűjtöttek össze, amely kapcsolatos volt Gajdar életével. Ma már nagy gyűjteményük van Gajdar életéről, munkásságáról. Kiállítást is rendeznek belőle. Trópusi tavasz „Debregezt várában" Négyszázötven éves lakodalmi meghívó Ki ne ismerné rohanó korunk tipikus termékeit, a sebtiben készült lakodalmi meghívókat? Név, hely, időpont, egy éppen kéznél lévő (megfelelően elkoptatott életbölcsességet tartalmazó) idézet, kívül madarak vagy virág, két gyűrű egymásba fonódva... dl ötödfélszáz éve még----- igencsak másként vo lt. Ahogy mondani szokás: megadták a módját. Nem írták rá ugyan, hogy a döbröközi házasságkötő teremben és a kisvendéglőben, hanem azt: „Debregezt várában”, a közelebbi időpontot meg csak így jelezte a meghívó írója „Szt. Lőrinc harmadnapján”, hiszen tudhatta, kedves vendégei úgyis jóval előbb érkeznek majd, s több napig maradnak. Túl mindezen, mégsem ezt tartjuk legérdekesebbnek a meghívóban, hanem azt a tisztelet- teljes hangot, a körülményeket is bemutató alaposságot és a házasság célját is megjelölő indoklást — amelyek egy mai meghívóból természetesen hiányoznak. Ejtsünk néhány szót a nem éppen ifjú párról is, hiszen ennyi év után már a legöregebb emlékezete is kihagyna, ha nem segítene a történelem. A menyasszonyt Szekcsői Herceg Katának hívják, özvegy, akárcsak jövendő férjeura. Ha nem is oly szép, a vőlegény szemében azzá teszik várai és birtokai. Ez utóbbi nem más, mint a hírhedett-híres Werbőczi István, aki az egykorú néphit szerint a dombóvári bozótosban írogatta Tripartitumát, s éppen idézendő házassága révén lett Tolna vármegye birtokos nemesévé, várurává. „A jövendő békesség reményében életem legnagyobb részét egyedül, özvegységben töltöttem — kezdi nem kis malí- ciával Werbőczi —, de be kell látnom, mind távolabb áll a béke, az én korom pedig mindjobban közeledik a vénség napjaihoz. Pedig nem akarom, hogy annyi munka — melyet mind a haza, mind magam és örököseim érdekében végeztem — és annyi munka gyümölcse, ha örökösök nélkül halok meg, örökre el vesszen. Ugyanezért az Isten kedvező kegyelméből Szekcsői Herceg Katát, néhai Szerecsen János úr, Tolnavármegye volt főispánjának hátrahagyott özvegyét jegyeztem el, kivel is lakodalmat Szent Lőrinc martír harmad napján fogom tartani. Jól tudván azt, hogy te Nagyságod irántam mindig testvéri szeretettel viseltetett és örömemnek örül: kérem tisztelettel, kegyeskedjék ez írott napon, Szt. Lőrinc harmad napján Debregezt várában tartandó lakodalmamra eljönni: ékesítse azt jelenlétével. Kelt Budán, Szent Magdolna napján, 1532-ben.” . Bevallom, Werbőczi neve ——------------- hallatára nek em is a híres 1514-es törvények jutottak eszembe, s jutnak ezután is, ha mint történelmi személyiséget kell megítélnem őt. Mégsem ítélhetjük meg azonban kizárólag ennek alapján, mert a törvényekhez emberek is kellenek, akik végrehajtják. .. Másrészt — noha ez bizonyos dolgait korántsem menti — Werbőczinek érdemei is vannak, hogy egyebet ne említsünk, ő őrizte (titokban!) Janus Pannonius kéziratait, amelyek szinte egyedül tartották fönn a nagy költő nevét. S az élet furcsa véletlenjeként ez a kézirat ugyanabban az évben látott napvilágot, amikor a Hármaskönyv elkészült, s az sem titok, hogy az ő anyagi támogatásával. .. Hajlamosak vagyunk — elődeinkhez hasonlóan— történelmi személyiségeket csak feketére vagy fehérre festeni, pedig hát ők is emberek voltak, de nem mentette meg őket humanista mivoltuk attól, hogy önzők, harácsolok legyenek és elsősorban saját érdekeiket keressék, ahogy azt Kämmerer Ernő — e levél fordítója — megfogalmazta „figyelemre méltók az öreg Werbőczy ama szavai, melyekben a haza, maga és örökösei érdekében végezett munkájáról emlékezik. Sokat tett a hazáért, még többet és ha közvetve is, mindent önmagáért. A sors nem engedte, hogy fáradozásainak gyümölcsét utódai is élvezzék. A kinek érdekében szintén sokat tett: a török seperte ki nemcsak Tolnából, hanem Magyar- országból is utódainak hatalmát”. A történelem beteije---------------------------------- sítette Werbőczi sorsát: tíz év múlva a törökök mérgezik meg, Ferenc József szobrot állíttat neki, amelyet a forradalmak elsöpörnek; nekünk Tolna megyeieknek is kedvesebb lett volna emléke, ha csak mint humanistát őrzik számunkra a feljegyzések. Tán még azt se bántuk volna, ha ezek között sem a legkiválóbb. Mert így önmagában olyan szép lenne ez a lakodalmi meghívó... TOTTŐS GÁBOR Az örökzöld fákat, cserjéket is tetőtől talpig fehérbe öltöztette a kemény, zúzmarás tél a szegedi József Attila Tudomány- egyetem botanikuskertjében. Ilyenkor különösen érdekes látványosság tárul a füvészkert vendégei elé, akik az üvegházakba lépve a téltől szinte trópusi tájra érkeznek. A párás melegben virágoznak a lepke- orchideák, amelyek szárnyaikat kitáró óriás pillangókhoz hasonlítanak. A trópusok szépei két színváltozatban: lilában és hófehérben pompáznak. Ugyancsak nem mindennapos érdekesség a paradicsommadár-virág kitárulkozása. A délszaki növény több részből álló szirmai színpompás madár csőréhez, szárnyához hasonlítanak. Emellett rendkívül tarkák, narancssárga, kék és piros színűek. Egy másik, hűvösebb klímájú növényházban, a mediterrán égövi flórában gyönyörködhetnek a látogatók. A kert egyik legrégibb növénye, a terebélyes citromfa ágai valósággal roskadoznak a gyümölcsök súlya alatt. ßmafaßilös Csepeli festőművészek kiállítása
