Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
1981. december 11. Képújság 3 Ipari körjárat Ötmillióval több a műszer gyárban Szekszórd iparnegyedei a várostól keleti irányban terülnek el, nagyjából legyező alakban, így a Rózsamáj-dűlőben, a Bogyiszlói úton, iá Keselyűsi úton, s végül a Tartsay úton. A Szek- szárd-Palátík felé vezető út, a régi hatos számú fő közlekedési út mentén, a Rózsamáj dűlőben több ipari üzem tevékenykedik. Felkerestünk néhány üzemet, azt kérdeztük, mi újság az év végén? * Az MMG Automatika Művek szekszárdi gyáregysége települt elsőként a Rózsamáj dűlőbe. Tulajdonképpen ez a gyár jelentette Szekszárd „újkori iparosítását". Hiszen ennek előtte nagyipar nem volt, a vasipari vállalat, egy-két ipari szövetkezet volt a meghatározó a megyeszékhely ipari életében. A műszergyár alapítása abban az időben kezdődött, amikor a gazdasági életben új szelek kezdtek fújni, amikor a megyei párt- és tanácsi vezetésnek is nagyobb beleszólása lett az iparositásba, a terület fejlesztésébe. A műszergyár volt egyben az ipari munkásokat képező bázis is, hiszen a hatvanas évek elején százszámra küldték a tanműhelybe a fiatalokat, fel a fővárosi anyavállalathoz, hogy legyen majd munkása a termelésbe álló új gyárnak. A másfél évtizednyi ipari múlt, amely a műszergyár mögött áll, egyben feljogosítja az embert arra is, hogy ezt az első gyárat gondolja annak a sornak az élére, amely a jövőben is meghatározó lesz a város iparosításában, úgy is, hogy egyre korszerűbbé válik a termelő apparátus, tehát a gépek technikai minősége és az emberek képessége egyre magasabb színvonalat ér el. Most, amikor a műszergyárban jártunk, ismét egy újdonságnak lehettünk szemtanúi. Újabb szerelőszalagot állítanak fel, mert nő a rendelés, bővíteni kell a szerelőkapacitást. A szerelők kezdték tanulmányozni a BOSCH-rendszerű szalag iratait, és beállítani a gépeket. Wéhner Lajos, a műszaki igazgatóhelyettes elmondta, hogy a termelés feszített ütemben folyik, de ezzel egy időben a szerelőszalag munkába állításával sem késlekednek. A november első hetében kapott újabb megbízás szerint a gyárnak ötmillió forinttal növelni kell idei produktumát, a tervezetthez képest. Ezt a plusz feladatot elég későn kapták kézhez. Ezért is tartotta fontosnak a vállalat műszaki igazgatóhelyettese, hogy személyesen jöjjön el a gyárba, tanácskozzon az itteni vezetőkkel. — Hétfőn délelőtt azzal töltöttük az időt, hogy soroljuk a tennivalókat. Nem akarunk az év utolsó heteiben kapkodni. Átcsoportosítunk, és első helyre a termékgyártásban az exportot állítjuk. A dolgozók tudják, hogy az év hátra lévő részében több lesz a dolgunk, de úgy érzem, megértik, hogy erre az exportmunkára most nagy szüksége van vállalatunknak és a népgazdaságnak is — közli Wéhner Lajos. Azt tervezték, hogy a Szovjetunióba irányuló exportot november 30-ig teljesítik — ezen már túl vannak. Főleg tömlő- feszmérőket gyártottak. Nagy a gyakorlatuk ennek a terméknek a gyártásában, szerelésében az üzemben, a szerelőszalagon dolgozók összeszoktak, nem volt gond a feszített tervet teljesíteni. A második helyre kerülő feladat a tőkés országokba irányuló export, míg a harmadik a szocialista országok rendelése. Ez utóbbival december 15-e körül végeznek. Főleg a Csehszlovákiába irányuló szállítmányokkal lesz sok gond, de a munkát jól szervezték a gyártáshoz szükséges anyagok, alkatrészek együtt állnak, nem lesz probléma a szállítási határidő betartásával. A hazai ipart szolgálandó, az MMG szekszárdi gyárában a hegesztő apparátusok felújítását is végzik. A vállalat saját üzletében, a budapesti IX. kerületben árulják . a szekszárdi gyárban felújított hegesztőké- szülék'eket. A szekszárdi műszergyárban az is újság még, hogy a fejlesztési osztálynak, élén Kulcsár Józseffel, különösen sok tennivalója akadt. Éppen a termelés folyamatának összehangolása, a termelőeszközök megfelelő csoportosításának elérése a céljuk. Ehhez pedig az eddigi egykét jól bevált módszert is felül kell vizsgálni, hátha van még rejtett1 tartalék, nem is szólva arról, hogy még milyen lehetőségek kínálkoznak egyéb területen, ha a szükség kívánta szorult helyzetben alaposabban megvizsgálják egy-egy termék alkatrészének gyártási folyamatát, vagy szerelési mechanizmusát. A műszergyárban, a Rózsamáj dűlő legrégibb, most már patinás gyárában tehát az az újság, hogy az 1981. év vége sokkal több tennivalót kínál, mint 1980 hasonló időszaka. A feszített- terv, a plusz ötmillió forint a munkások és vezetők legnagyobb aktivitását kívánja meg. * PALKOVÁCS JENŐ ^ KAPFINGER ANDRÁS / Az MMG szekszárdi gyáregységének bejárata Mit várunk a kisvállalkozásoktól ? III. Tartalékok hasznosítása A vállalkozáshoz két dolog szükséges: termelőeszköz és munkaerő. A tőkét a vállalatok, szövetkezetek úgy teremthetik elő, hogy saját eszközeik egy részét e célra elkülönítik, illetve térítés ellenében a dolgozóik részére átengedik. A másik megoldás, hogy a kistermelés résztvevői saját megtakarításaikat, eszközeiket adják össze. Mindkét változat tartalékokat mozgásit; a gazdaságfejlesztés így —- más módon elő nem teremthető — pótlólagos forrásokhoz jut. Nincs tehát szükség számottevő központi forrásokra, beruházásokra. A társadalom számára különösen fontos, hogy a lakosság a személyi jövedelmek megtakarítható részét valóban megtakarítsa, ne pedig elfogyassza. A kisszervezetek fejlesztése lehetőséget nyújt a fogyasztóknak arra, hogy a jövőt megalapozó felhalmozások, értékmegőrző befektetések ne terheljék, hanem bővítsék az áru- és szolgáltatási alapokat. A szocialista gazdaság hatékonyságát, egyensúlyát javitja, ha a személyi jövedelmek egy része a mérlegnek abba a serpenyőjébe kerül, amely a kínálatot növeli, nem pedig abba, amelyik a keresletet fokozza. Ami a kisszervezetek munkaerőforrásait illeti, a cél szintén a meglévő tartalékok mozgósítása. Nyilvánvalóak — és nem lebecsülhe- tőek — a szabad idő és a családi munkaerő produktív hasznosításában rejlő lehetőségek. A termelés szerkezetének átalakítása, a nem gazdaságos tevékenység visszafejlesztése, megszüntetése nyomán számolhatunk azzal, hogy a kistermelésben hatékonyan foglalkoztatható munkaerő szabadul fel. Végül; de nem utolsósorban, jelenleg tartalékot képez a nagyszervezetek állományában lévő, de nem kellő mértékben és hatékonysággal foglalkoztatott munkaerő ésszerű hasznosítása is. Remélhetjük a meglévő — 20—30 százalékra becsült — belső munkaerő-tartalékok egy részének mozgósítását is. A munkaerőért folyó versenyben azok a nagyvállalatok tudják megtartani ambiciózus, tehetséges szakembereiket, amelyek kezde- ményezőek, rugalmasak, magasan szervezettek, s merész megbízatásokkal, hatásos anyagi ösztönzéssel érvényesülési lehetőséget teremtenek dolgozóik számára. Nehéz helyzetbe kerülhetnek viszont a merev, nehézkes, erősen hierarchizált rendszerek, amelyek korlátozzák az alkotó energiák kibontakozását, a személyiség önmegvalósítását. Különösen a fiatal szakemberek türelmetlenségét, kísérletező, fejlesztő kedvét, a kreativ munka iránti vonzalmát — tegyük hozzá: nem minden illúziótól mentesen — erősítheti az új lehetőség. . Ha a tehetség új munkahelyen, egy kisvállalatnál jobban érvényesül, ennek a népgazdaság egésze látja hasznát. Egyebek közt több olyan műszaki, gazdasági kooperációs ' feladatot oldanak meg majd a kisszervezetnél, amely közvetlenül hozzájárul a nagyvállalatok hatékonyságának, versenyképességének fokozásához. Míg a teremtő energiák elherdálása, a rossz alkotói közérzet felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okoz. A tartalékok, az alkotó energiák nem szabadulhatnak fel spontán módon. Fontos, hogy a nagyvállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok, a minisztériumok szervezzék, kezdeményezzék a kisvállalkozások megalapítását, egyengessék útjaikat. Mindenképpen el kell kerülni, hogy ne a kalandorok, a ,,pénzcsinálók" üzlete legyen a kisvállalkozás, hanem a dolgozni szerető és dolgozni tudó szakemberek alkotó tevékenységének szintere. A magánerős lakás-----és lóként a családiház-----építésekre például az állami és a szö vetkezeti építőiparnak eddig vajmi kevés hatása volt. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen magánerős építőtevékenységet szervezzék, gépkölcsönzéssel, építőanyag- beszerzéssel, stb. segítsék. Vagyis a szabad időben végzett építőmunka ugyanúgy a szocialista épitőszervezetek integráns részévé válhat, ahogyan a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szerves részét képezik a háztáji gazdaságok. Nincs szó a kisszervezetek és még kevésbé a magánvállalkozások túlburjánzásáról. Elsősorban szocialista típusú, új kisszervezetek alapításával számolunk. A becslések szerint a következő két évben 100—150 kisvállalat és kisszövetkezet fog alakulni. Ezeknek várhatóan egyharmada (30—50J lesz teljesen új képződmény. Kétharmada pedig a meglévő nagy- szervezetekből válik ki, önállósul bizonyos meglévő feladatok végzésére az új igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Az alakuló kisvállalatok és kisszövetkezetek csupán méreteikben,- s egyszerűbb számvitelükben, irányításukban különböznek a nagyobb társszerver ti zetektől, termelési viszonyaikban nem, hiszen.: a termelőeszközök itt is egy,érig) műén szociar lista tulajdonban lesznek. Megemlíthetjük továbbá, hogy 400—500, főleg vállalati, kisebb részben magánjellegű gazdasági munkaközösség alakítása szintén várható. Számolhatunk a meglévő 80 ezer kisiparos több ezer fős gyarapodásával is. Mindez együttvéve is elenyésző arányt képvisel a szocialista szektor dolgozó millióihoz képest! (Folytatjuk) KOVÁCS JÓZSEF Nőpolitikái aktíva Szekszárdon Előadó és hallgatóság a nőpolitikái aktíván Tegnap délelőtt a Szakszervezetek ToLna megyei Tamácsá- nolk székül ázábani tartott nőpolitikái aktíva értekezletet az MSZMP megyei bizottsága a városi, járási, nagyközségi pártbizottságok nőre'feremsei, valamint a társadalmi és tömegszervezetek oőfeüejősei részére. A hatvan résztvevő között foglaltak helyet a szakszervezeti' nő- felelősök is, akiknek továbbképzése e napokban zajlik a, megyeszékhelyen. Az érdeklődéssel várt nőpolitikái aktíva előadója Dustíhek Lajosáé, az MSZMP KB tagjai, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke volt, aki a MNOT elnökéként1 ezúttal látogatott először Tolna megyébe, hogy a nőpolitikával foglalkozóikat tájékoztassál az október 8—13 között Prágában megtartott nők világítom g resszusá nak m u n ká já - ról. Azt értekezletet, melyen részt vett Horváth József, az SZMT vezető titkárai is, íHohmainn József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője nyitotta meg. Ezt követően a MNOT elnöke közel kétórás előadásban számolt be a nők vilá g - kongresszusának — ezen belül a tíztagú magyar delegációnak a munkájáról1. Az „Egyenlőség, nemzeti függetlenség, béke” ^ jelszavával megtartott világeseményen - mint arról annak idején ai híradások is szóltak — vezető politikai személyiségek, kormányok tagjai, parlamenti képviselők, munkás- és parasztasszonyok, a tudományos és kulturális élet képviselői, családanyák és fiatal nők, 132 ország, 234 nemzeti és 96 nemzetközi szervezeténeik küldöttei fogalmazták meg véleményüket az emberiséget, a haladás ügyét leginkább érintő kérdésekben, DusChek bájosáé ismertette természetesen a, kongresszus munkáján kívül azt isi, hogy valahány kontinensen milyen előkészítés folyt, s milyen szerep jutott ebben a^ Magyar Nők Országos Tanácsának. A nagy érdeklődéssel hallgatott tájékoztató után a nőpolitikái aktíva résztvevői kötetlen beszélgetés 'keretei között kaptak választ az őket leginkább foglalkoztató kérdésekre a MNOT elnökétől, aki ai délutáni órákban IDecsre látogatott, ahol a Háziipari Népművészeti Szövetkezet és a helyi mezőgazda- sági termelőszövetkezet munkájával és a szövetkezetekben dolgozó nők helyzetével ismerkedett.
