Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

1981. december 11. Közös közlemény 2 Képújság _____________________, _____________________ A z MSZMP Központi Bizott­ságának és o Magyar Népköz- társaság ármányának (meghí­vására 1981. december 7-e és 10-e (között hivatalos, baráti lá­togatást tett Magyarországon Nyiikolaij Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, a Szovjetu n iá M i nisztertainácsá naik elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Nyikolaj Tyiho- inovot, és szívélyes, elvtársi (lég­körű (beszélgetést folytatott ve­le; ezt követőéin ebéden, látta vendégül, amelyen részt vett Lázár György és jelen voltak a Központi Bizottság^titkárai. A szovjet .kormányfő látogai- tást tett Losonczi Pálnál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjánál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­kénél. A találkozó baráti lég­körben zajlott le. Nyiikolaj Tyihonov és kísérete Budapesten kívül ellátogatott Fejér megyébe, az Ikarus szé­kesfehérvári gyárába és a ká- polnásnyéki Vörösmarty Terme­lőszövetkezetbe ; .megismerke­dett a magyar nép életével és munkájával, az MSZMP XII. kong resszusa ható rozatai nak meavdósításáibcin, a fejlett szo­cialista társadalom építésében elért társadalmi1, gazdasági és kulturális eredményekkel. A szoviet vendégeket mindenütt szívélyes, meleq fogadtatásban részesítették. A maavar dolao- zókkal lezajlott találkozók hűen tükrözték a .magyar és a szov­jet .néo eaymás iránti mé|v tisz­teletét, szüntelenül erősödő bai- rátsáaát és testvériségét. INyiikolaj Tyihonov (koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél és a Magyaror­szág felszabadításáért hősi hal­lóit halt szovjet katonák emlék­művénél. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának: elnöke és Nylkolaj Tyihonov szívélyes, btz- ráti légkörben a kölcsönös meg­értés jegyében tárgyalásokat folytatott. A megbeszéléseken magyar részről Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Hoós János, az Országos Terv­hivatal államtitkára, Kapolyi László ipari minisztériumi ál­lamtitkár, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagy­követe ; szovjet részről Jvam Usz- tyijan, a Moldovai SZSZK mi­niszterelnöke, Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első 'helyettese, Nyikolaij Komarov, a Szovjetunió (külke­reskedelmi (miniszterének első helyettese, Nyikalalj Inozemcev, a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Tervbizottságónak elnök­helyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti (nagy­követe vett irészt. A felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról; azoknak a feladatoknak a meg­oldásáról, amelyek a szocialista társadalom építésében a Ma­gyar Népköztársaság és a kom­munizmus építésében a. Szov­jetunió előtt állnak; (behatóan és alkotó módon áttekintették a magyar—szovjet együttműködés helyzetét, fejlesztésének fő irá­nyait és távlatait, megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit. A felek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak o Magyar Népköztársaság és o Szovjet­unió testvéri barátságának el­mélyítésére, sokoldalú együtt­működésének bővítésére, össz­hangban a Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Leqfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke vezette párt- és ál­lami küldöttség magyarországi hivatalos, (baráti látogatásaikor aláírt közös nyilatkozattal, va(- JomSnt a Kádár János és Leo­nyid Brezsnyev ezt követő talál­kozóim létrejött megállapodá­sokkal. (Nagyra értékelték a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió ka'pcsalaitoinak jelenlegi szintjét, a magyar—szovjet együttműködés eredményes és dinamikus fejlődését o .politi­kai, a gazdasági, o tudomá­nyos és a kulturális élet min­den területén, amely teljes össz­hangban áll a ,marxizmust eni- •niizmus és ai szocialista inter­nacionalizmus elveivel, a két or­szág barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével. A .kormányfőik részletesen megtárgyalták Magyarország és o Szovjetunió gazdasági és mű­szóik i -tudományos egy ü ttmn ű kö­dösének kérdéseit. Megállapí­tották, hogy at jelenlegi ötéves tervidőszakban, a két ország gazdasági (kapcsolatai fejlesz­tésének változatlanul! legfonto­sabb tényezője a gyártásszako. sítás és a termelési együttmű­ködés bővítése, s ezen az ala­pon kölcsönös áruszállítások nö­velése. A két ország 'kölcsönös szállításainak értéke öt év alatt eléri a 34 milliárd rubelt. Áttekintették o Magyar Nép- köztársaság és o Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének fő irá­nyait 1990-iig meghatározó, (hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs program meg­valósításának kérdéseit. Meg­állapodtak, hogy együttműköd­nek olyan — a két ország nép­gazdasága számára nagy hord­erejű — feladatok -megoldásá­ban, miint az energiai- és fűtő­anyag, a nyersanyag-gazdál­kodás javítása, a műszaki-tu­dományos kutatás és fejlesztés hatékonyságának növelése, a qépgyártás műszaki színvonalá­nak emelése az elektronika és a szá m ít-ás technika ered mén yei ­nek széles körű alkalmazásával. A timföld- és alumíniumter­melés területén 1986 utánra is meghosszabbítják és bővítik az együttműködést. Folytatják, az együttműködést a közúti jármű­iparban, a híradástechnikai és műszeriparban, a vegyiparban, a közszükségleti cikkek gyártá­sában, -a könnyű- és élelmiszer- iparban, továbbá a mezőgaz­daság területén az állat- és baromfitenyésztési ipari komp­lexumok létrehozásában. A kormányfők megerősítet­ték: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyaránt ér­dekelt a gazdasági kaocsolatok pótlólagos bővítésében. E cél­ból megvizsgálják az együtt­működés új lehetőségeit a ter­melési kapacitások fejlesztésé­ben, hogy a szükséges árukból minél jobban kielégíthessék a két ország igényeit. Megálla­pították, hogy az együttműkö­dés olyan formáinak átültetése a gyakorlatba, mint a kooperá­cióban részt vevő ágazatok és vállalatok közvetlen qazdasági kapcsolatainak fejlesztése és el­mélyítése, közös vállalatok lét­rehozása, nagymértékben elő­segíti a gazdasági kapcsolatok és együttműködés szélesítését. Magyarország és a Szovjet­unió nagy jelentőségűnek tart­ja a KGST tevékenységében való részvételt, a szocialista gazda­sági integráció fejlesztését, amely külön-külön minden testvérállam, és az egész szo­cialista közösség haladásának állandó tényezője. A felek a jövőben is hozzájárulnak az együttműködés mechanizmusá­nak további tökéletesítéséhez, a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése legkorszerűbb formái­nak alkalmazásához, a szocia­lista nemzetközi munkamegosz­tás lehetőségeinek még telje­sebb kihasználásához. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a KGST-tagországok párt­ós állami vezetőinek tervezett felső szintű tanácskozása új lendületet ad a szocialista kö­zösség gazdasági együttműkö­désének további elmélyítésével összefüggő fő kérdések meg­oldásához az 1980-as évekre. Megerősítették, hogy a Ma­gyar Néoköztársaság és a Szov­jetunió továbbra is szilárdan a szocialista közösség egységé­nek és internacionalista össze- forrottságának állandó erősíté­sére törekszik; a Varsói Szerző­dés keretében aktív és egyez­tetett külpolitikai tevékenység folytatására, a nemzetközi problémák megoldásában az együttműködés elmélyítésére törekszik a nemzetközi béke és biztonság, az államok kölcsönö­sen előnyös és egyenjogú eg y ü tt m űködésé nek fej lesztése érdekében. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott véleménycse­re során a felek komoly aggo­dalmukat fejezték ki a nem­zetközi helyzet éleződése miatt, amely — az imperialista és hegemonista erők politikájá­nak következményeként — az enyhülés megtorpanásához, a nemzetközi légkör romlásához, a háborús veszély növekedésé­hez vezetett. Különösen veszé­lyes az USA jelenlegi irányvo­nala, amely a fegyverkezési hajsza ütemének és méreteinek fokozásával katonai erőfölény­re tör és megpróbálja rákény­szeríteni akaratát más álla­mokra és népekre. Szintén ve­szélyes a neutronfegyver gyár­tásáról hozott döntés és a NA­TO határozata az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétaeszközök nyugat-európai telepítéséről. Az imperializmus legagresszí- vebb köreinek e terveivel és akcióival szemben áll a szocia­lista közösség államainak kö­vetkezetes külpolitikája. Ma­gyarországnak és a Szovjetunió­nak eltökélt szándéka, hogy szoros egységben a többi test­véri országgal és együttműköd­ve minden békeszerető erővel, folytatja erőfeszítéseit a feszült­ség csökkentéséért, az enyhü­lés megőrzéséért és elmélyíté­séért, a fegyverkezési hajsza korlátozását és megszüntetését szolgáló hatékony intézkedések elfogadtatásáért, valamennyi földrész államai békés együtt­működésének fejlesztéséért. A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió lenini békepolitiká­ját, az SZKP XXVI. kongresszu­sán elfogadott békeprogramot. A kongresszuson előterjesztett konstruktív javaslatok járható utat mutatnak a komoly politi­kai tárgyalásokhoz, a jelenlegi nemzetközi helyzet legégetőbb problémáinak megoldásához, az államok közötti bizalom és kölcsönös meqértés légköré­nek megteremtéséhez. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország újabb kezde­ményezései, továbbfejlesztett és bővített javaslatok megvaló­sítása kedvező feltételeket te­remt a párbeszéd fenntartásá­hoz, a katonapolitikai konfron­táció megszüntetéséhez, a há­borús konfliktusok és feszültség- gócok mielőbbi felszámolásá­hoz, a béke megszilárdításához. A nyolcvanas évek békeprog­ramja megvalósításának újabb jelentős politikai eseménye volt Leonyid Brezsnyev látogatása a Német Szövetségi Köztársaság­ban. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének jelenlegi feszült és rendkívül felelősségteljes pil­lanatában e látogatás különle­ges jelentőségű a kelet—nyu­gati kapcsolatok és a világ- politika alakulása szempontjá­ból. A Leonyid Brezsnyev által előterjesztett új javaslatok megfelelnek az Európában élő százmilliók érdekeinek, a kon­tinens valamennyi állama szá­mára egyenlő biztonságot sza­vatolnak, és a legégetőbb prob­lémákra irányulnak. Nevezete­sen arra, hogy Európa meg­szabaduljon az atomháború fe­nyegetésétől, és megállapodás szülessen az európai céloon- tokra irányuló mindenfajta atomfegyver • számának csök­kentéséről. A felek kifejezték reményü­ket, hogy a nyugati országok kellő figyelemmel és objekti­vitással foglalkoznak az új szov­jet kezdeményezésekkel. A magyar kormányfő hang­súlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság üdvözli a szovjet— amerikai tárgyalások felújítá­sát a közép-hatótávolságú nuk­leáris eszközök problémájáról Európában. A magyar és a szovjet fél e tárgyalások célját abban látja, hogy szilárd euró- oai erőegyensúly mellett, a nuk­leáris fegyverzetek alacsonyabb szintjén, valamennyi európai közé p- ha tótávolság ú n uk leó ri s eszköz, és a földrész stratégiai helyzetét meghatározó minden tényező számításba vételével erősödjön Európa népeinek és államainak biztonsága. 'Magyarország és a Szovjet­unió síkraszáll a stratégiai fegy­verek korlátozása folyamatának folytatásáért — az eddig elért eredmények megőrzése mellett —, továbbá az utóbbi időben megszakított vagy befagyasztott fegyverzetkorlátozási és a le­szerelési tárgyalások felújítá­sáért, és kifejezi készségét e tárgyalások sikeres befejezésé­nek előmozdítására. A felek .áttekintették az euró­pai biztonság és együttműkö­dés (megszilárdításával össze­függő kérdéseket, és állást fog­laltak a helsinki záróokmány vadomennyi elvének és ajánlá­sának következetes megvalósí­tása mellett, .megerősítették tö­rekvésüket a madridi találkozó eredményes befejezésére. Ki­emelték annak fontosságát, hogy megállapodás szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról. Eh­hez kedvező feltételeket teremt a Szovjet uniónak a'z a készsé­ge, hogy az ország egész euró­pai területéire kiterjeszti a bi­zalomerősítő in tézkedéseket, amennyiben a nyugati államok is megfelelően kibővítik a 'biza­lomerősítő intézkedések területi -hatályát. Magyarország és a Szovjet­unió megengedhetetlennek és a béke ügyére nézve veszélyes­nek tairlja az USA Kuba. elleni ‘■"••'yegetéseit és (provokációit, vá ltozatl antr! tó moq a tá sá ról bi z- tosítja a kubai nép harcát szu­verenitásának és függetlensé­gének megvédéséért. (A (közel-keleti helyzet élező­désével kapcsolatban a felek megerősítették, hogy a.z átfogó, igazságos rendezésnek az a reális útija,, ha* valamennyi ér­dekelt fél — így a Palesztinái Fel szaibadítási Szervezet, a Palesz­tinái nép egyetlen törvényes képviselője — részvételével nemzetközi konferenciát hívnak össze a Közel-Keletről. E ren­dezés feltétele az izraeli csa­patok teljes kivonásai valameny- nyi 1967-ben megszállt arab te­rületről, a palesztinal arab nép törvényes nemzeti jogainak — köztük az önálló, független' ál­lam létrehozása jogának — el­ismerése, a térség valamennyi állama szuverenitásának és biztonságának szavatolása'. A délkelet-ázsiai helyzetről szólva a felek teljes támogatá­sukról biztosították a. vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép harcát függetlenségének meg­szilárdításáért, a térség béké­jének szavatolásáért, és erő­feszítéseit a .jószomszédi viszony és együttműködés kialakítására a környező országokkal. Hatá­rozottan visszautasítják az úgy­nevezett kambodzsai kérdés ürü­gyén folytatott intrikát és manő­vereket, támogatják a Kam­bodzsai (Népköztársaság kormá­nyát, aiz ország egyetlen törvé­nyes képviselőjét, amelynek oz ENSZ-lben és (más nemzetközi szervezetekben is joga van kép­viselni Kambodzsát. A felek határozottan elítélték az 'imperialista reakcióval egy­re szorosabban összefonódó, jelenlegi (kínai vezetők hegemo­nista, nagyhatalmi politikáját, amely mélyen ellenséges a szo­cializmus érdekeivel, ct népek felszabadító harcával és a bé­ke ügyével szemben.. A Magyar Népköztársaság és a Szovjeutnió szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja Ázsiai, Afrika és Latin-Amerika népeinek küzdelmét az imperia­lizmust a neokolönializmus és a faji elnyomás ellen; nemzeti felszabadulásukért és függet­lenségük megszilárdításáért. A felek megelégedéssel álliai- pítottáik meg, hogy a megbeszé­léseik valómén,nyír megvitatott kérdésben teljes .nézetazonos­ságot tükröztek, s a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió testvéri barátságának erő­sítését és sokoldalú együttmű­ködésének fejlesztését szolgál­ták. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet­unió Kommunista' Pártjának Központi Bizottsága és ai szov­jet kormány nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Lázár Györgyöt, oki a .meghívást köszönettel el­fogadta. v (Folytatás az 1. oldalról) Sándor —, hogy munkásőreink az idő teltével is nehezen vál­nak meg a szolgálattól. S bár soraikban még jócskán ott van­nak az alapítók, vonzó a fiata­lok számára is. Az orszggos parancsnok el­mondotta, hogy a munkásőrség megalakulásának közelgő 25. évfordulójára készülve jubileumi emlék^slvényt alapítottak a ne­gyedszázada szolgálatot teljesí­tő munkásőröknek, majd a Köz­ponti Bizottság első titkárához címzett levél kíséretében — e jelvényt elsőként Kádár János­nak nyújtotta át. Ballai István, Szabolcs- Szatmár megyei parancsnak nyi­totta meg a felszólalók sorát, arról tájékoztatva az értekezle­tet, hogy a kiképzési év során különösen nagy figyelmet fordí­tottak az állomány eszmei-poli- tkiai nevelésére. Vörös-Géza, Fejér megyei pa­rancsnok arra hívta fel a figyel­met: a munkásőrök többet vál­lalnak, többet teljesítenek, s ezzel vívják ki a társadalom el­ismerését. S éppen ezért kerül gyakrabban szóba a nevük, ha választott közéleti tisztség be­töltéséről van szó. Kelemen Győző, a munkás­őrség budapesti parancsnoka lényegesnek tartotta: a mun­kásőrök döntő többsége fizikai, nagyüzemben tevékenykedő dolgozó. Nagy Sándor, az or­szágos parancsnokság pártbi­zottságának titkára, a parancs­nokság pártszervezetében dol­gozó kommunisták tevékenysé­géről, felelősségéről számolt be. (Nemcsak az elhangzottakra ■válaszolva', mintegy a látogatás tapasztalatait is summázva kért szót ezután Kádár János. Mi­után megalakulásának közelgő negyedszázados évforduló jóira (készül a munkásőrség, így a Központi Bizottság első titkára is e 25 esztendő néhány ta­pasztalatát (idézte fél. (Emlékeztetett orrai, hagy az. 1956 decemberében született .központi bizottsági határozót a leglényegesebb foglalata annak a politikának, amellyel aiz el. lenforra,dalommal szemben fel­vettük a (harcot. Ez a (határozat ma is érvényes, következetes, az idővel megújulásira, képes poli­tikát hirdetett meg. Amire pár­tunk akkor kötelezettséget vál­lalt a nép előtt, azt beváltotta. Harcunk a ‘munkásfiatalom vé­delméért indult, s 'jogos büsz­keséggel adhatunk számot az eltelt időről, pozitív mérleget vonhatunk meg a negyedszázad minden esztendejéről. Nem a teljesség igényével, de az út főbb állomásait felidézve: le­raktuk a szocializmus alapjait, megvalósítottuk a gazdaságirá­nyítási reformot, vi lág próbá t ki­álló eredményeket mutathatunk fel a. kultúrában., a tudomány­ban, számos, az élet minőségét meghatározó területen. E meg­állapítások (hiteléhez nem kell satisztikai adatokat felsorakoz­tatnunk.. Neg yedszá zados politikánk eredményeként — folytatta Ká­dár János — a magyar nép nem­zetközi (megítélése is megválto­zott, munkával, harccal kivívott rangúink von a- Világban. Ez hozzátartozik munkánk értéke­léséhez, még akkor is, ha tud­juk, az összkép nem mindig, s nem mindenben olyan szép, mint amilyent ha tóráinkon túl ma. már alkotnak .rólunk. Az azonban vitathatatlan: hazánk­ban, szocialista, célok köré tö­mörült széles népi, nemzeti egy­ség van, eredményeink az egész nép munkájának, erőfeszítései. . n ek gyümölcsei. IMitagadás, ima nehezebb kö­rülmények (között kell élnünk. De társadalmi, gazdasági fej­lődésünk (menetét társadalmi egyetértés támogatásával ala­pozta' meg pártunk XII. kong­resszusa, s ez a társadalmi egyetértés ad íjogot az optimiz­musra. Terveink reálisak, komoly erőfeszítéssel, az eddiginél jobb munkával valóra váltha­tók. .Szorosan Idetartozik; a.z emberek féltik-becsülik, amit elértünk, bíznak a pártban., a vezetésben. Olyan erő ez, amely a szigorúbbá vált gazdálkodási feltételeik közepette is fejlődé­sünk motorjai, záloga. — Munkásőreink nagyszerű emberek — mondotta Kádár János —, nem nélkülözhetjük odaadásukat, tenniakarásukat, tapasztalataikat. A munkásőr­ség szép tradíciókra tekinthet Vissza, a testület erkölcsi, poli­tikai állapota, felkészültsége nem hagy kívánni valót maga után. A népi hatalom védelmé' ben született, edződött, s ezért fogalmazhatjuk meg így: a munkásőrség a magyar szocia­lista társadalmi rendszer intéz­ménye. Amikor megalakult, a törvényes rend helyreállításában volt nagy szerepe. Ma már ne­künk is, s azoknak is, akik fel­adataikat az acélkék egyenru­hát Viselve teljesítik, azon kell munkálkodnunk, hogy vívmá­nyainkat megőrizzük — han­goztatta Kádár János, majd tol­mácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, kérve a parancsno­kokat, adják át egységeiknek a jókívánságokat. PANORÁMA BUDAPEST Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütörtö­kön Szolnok megyébe látoga­tott. A megyeszékhelyen és Me­zőtúr városi pártbizottságán tett látogatás után Sarlós István a mezőtúri kórházat és rendelő- intézetet kereste föl, ahol részt vett és felszólalt a kórház egész­ségügyi pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén. A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Végrehajtó Bizottsága 1982. október 9—10-re össze­hívja a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusát —■ jelentette be Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára a szerve­zet országos vezetőségének csütörtökön tartott ülésén. PRÁGA Prágában kibővített ülést tar­tott a CSKP Központi Bizottsá­ga. A tanácskozáson Svatopluk Potác, a csehszlovák szövetsé­gi kormány elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke be­számolt az ország jövő évi nép- gazdasági tervéről és ötéves tervének törvénytervezetéről. Az 1982. évi terv célul tűzi ki a gazdaság további fejlesztését, valamint a lakosság életszín­vonalának és létbiztonságának megőrzését. Agrárszakemberek kitüntetése Agrárszakembereket tüntettek (ki csütörtökön a (Parlamentben'. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa1 a mezőgazdasá­gi szövetkezetek pénteken kez­dődő IV. kongresszusa alkálimé­ból, a. termelőszövetkezeti moz­galomban kifejtett "kiemelkedő­en eredményes tevékenysége elismeréséként a Szocialista Magyarországért Érdemrend 'ki­tüntetést adományoztál dr„ Nyí­ri (Bélának, ai Termelőszövetke­zeteik Országos Tanácsa főtit- ká r-'h e lyettesének. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend aralny fokozatai ki­tüntetést adományozta többek között Keller Adómnak, a, ko- csoJai Vörös Csillag Tsz elnöké­nek, a Munka Érdemrend ezüst fokozata (kitüntetést kapta : Kcltz Józsefné üvegfonó, o bölcskei Rákóczi Mgtsz dolgozója. A TOT (központi székházában Szabó (István^ a TOT elnöke Ki­váló Termelőszövetkezeti Mun­káért kitüntetést adott át Weisz iFereinonének, a paksi Duna menti Egyesült Szövetkezet ál­latgondozójának, Illés János­nak;, a kapós,pulaí szövetkezet elnökének, Nagy Györgynek, a tamási 'Béke Tsz részlegvezető­jének:, vada,mint Bódi Józsefné- nek, a TESZÖV dolgozójának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom