Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
1981. december 3. Képújság 5 A pedagógusokon múlik minden Beszélgetés Szabó Ernő, járási úttörőelnökkel Szakkörök a szekszárdi járásban Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Úttörő-KISZ Az iiivezetök megbecsülése Az ifivezetok mindig kicsit árvák voltak. A senkiföldjén dolgoztak. KISZ-szervezetük - általában középiskola, ritkábbain munkahely — tmég jó ha nem vett tudomást tevékenységükről. Mert ha vett, gyakran kifogá- solta, hogy idejét, energiáját, miért nem a KISZ-szervezetben és miért az úttörőmozgalomban köti le? Volt határozat arról, hogy az ifivezetés KfSZ-munkai, mégsem becsülték rangja szerint. Az úttörőcsaipatok is csak mellékes kérdésnek tekintették az ifivezetők munkáját, és általában csak azokkal törődtek, akik ugyanabból az iskolából „maradtak meg" középiskolásként is ifivezetőnek. Pedig, ha valami fontos, akkor az úttörő—IKISZ átmenet kérdése igen fontos a mozgalom, számára. Sok kiváló úttörő kallódik el, ésKISZ-es korában már nem ott folytatja, ahol abbahagyta. Még nagyobb azok száma, akik „hiába dolgoztak” négy évig, elölről kell kezdeniük bebizonyítani, hogy ők bizony közösségi emberek. Még az is megtörtént, — igaz régen - hogy egy úttörőtanács-titkár, Kiváló úttörő Kilián-körbe kenuit, vagyis nem vették fel mindjárt ci KISZ-be, mondván, hogy először bizonyítson. Aztán határozat született, hogy a Kiváló úttörőket fel kell venni. Végül a Ki lián-körök sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert nem biztosították a zökkenőmentes átmenetet. A KISZ -ko n g re s szu s h atá rozatot hozott a helyzet javítására. Ezután következett a döntés, hogy a köröket vegye át az úttörő- mozgalom. Az idei év átmenet, most még csak nyolcadik osztályban működnek a körök, jövőre már a hetedikben is lesznek. A szekszárdi járás úttörőcsapataiban 184 ffivezető dolgozik. Nemcsak a számuk, hanem munkájuk minősége és irányításuk, színvonaluk is a legjobb a megyében- A járási KlSZ-bizott- ság intézkedési tervének köszönhetően két év alctt 1978—80-ig, egyharmadáva! nőtt az ifik száma. Kifogásolható viszont, hogy a többségük tanuló, dolgozói területről csak negyven ifi van a csapatoknál. A járási Ifjúvezetői szakbizottság kezdeményezésére kilenc úttörőcsapatnál alakult ifiklub. Programjuk színes, szerveznek tapasztalatcserét, vetélkedőket, találkozókat más klubok tagjaival. Hasznos hagyomány, hogy minden évben megrendezik az ifivezetők járási találkozóját, mindig más-más községbent Tavaly szeptember végén kétnapos túrát szerveztek Ó bányára. Évente 20—25 nyolcadikost küld a járás o megyei továbbképző táboriba. A nyári váltótáborokba is eljut évről évre saját csapatával 40—50 ifi. Megbecsülésüket jelzi, hogy az idén tízen kapták meg a Kiváló Ifjúvezetői Munkáért kitüntetést. Jön a Télapó! Ezekben a napokban rendezik meg az úttörőcsapatok a ha. gyományos Télapó-ünnepségeket. Mindenütt saját szokásaiknak megfelelően szervezik meg az ünnepséget, apró ajándékokkal. Van csapat, ahol az úttörők készítenek a. kisdobosoknak ajándékokat és fordítva. Másutt őrsön vagy rajon belül készítenek egymásnak ajándékot a gyerekek. — Bevezetőül mutassuk be a szekszárdi járás úttörőit... — Közel hat és fél ezer úttörő tevékenykedik a járás tizenhat úttörőcsapatában. Tolnán három úttörőcsapat is van, a többi községben pedig mindenütt egy, így elmondhatjuk, hogy ott az adott település, iskola tanulói ugyanahhoz az úttörőcsapathoz tartoznak. Van olyan csapatunk is, amelynek kilencszáz úttörő a toaja, ilyen a bátaszéki úttörőcsapat, de például a szálkai pajtásók száma csak tizedennyi. — Gondolom, ez differenciálja az úttörőcsapatoknál végzett munkát is... — Igen, az értékeléskor dif-' ferenciálni kell. Persze a létszámkülönbség nem azt jelenti, hogy a nagyobb csapat eleve jobb munkát végez, de az értékeléskor ezt is figyelembe kell vennünk és aszerint alkotni véleményt. * — Milyen további jellemzői vannak a szekszárdi járásban végzett úttörőmozgalmi munkának? — A széttagoltság jehezíti az egységes tevékenységet, sok akadályt gördít a járási rendezvények elé. Mindent valamelyik községben kell megrendeznünk és ez a szervezést, a pajtások odautazását is megnehezíti. Mert amíg a Bony- hád vagy Dombóvár környéki gyerekek csak beutaznak a városba, nálunk ez általában úgy néz ki, hogy beutaznak Szekszárdid, és onnét az adott községbe. Épp ezért igyekszünk viszonylag kevesebb központi rendezvényt szervezni és a hangsúlyt az úttörőcsapatoknál végzett munkára fektetni. — Ezt a területileg szétszórt munkát még nehezebben lehet összefogni... A faddi 435. számú Béri Balogh Adóm úttörőcsapat immár másodszor nyerte el a szekszárdi járási úttörőelnökség által meghirdetett Kiváló váltótábori turnus címet. A cím a faddiak nyári táborozás alatti munkáját dicséri. Az elmúlt nyáron, júliusban hetenkénti váltással a faddi általános iskola 11 rajának 96 tagja vett részt a táborozáson. Színes és mozgalmas programokkal gazdagított nyári élményekkel tértek haza a pajtások. A táborban kifejtett munkájukért kapta meg a csapat az elismerő oklevelet és az ötezer forintos pénzjutalmat, amelyet a csapat a jövő nyári táborozás fejlesztésére fordít. A balatonszepezdi úttörőtábor lakói jó kapcsolatokat építettek ki a környező úttörőtáborokkal — Azon igyekszem, hogy minden hónapban minden csapathoz legalább egyszer eljussak, de a munkavégzés, mint mondtam, elsősorban a csapatokban folyik. Szerencsére nagyon jó ifivezetőink vannak, sok segítséget nyújtanak a pedagógusoknak, így eredményeink elsősorban a területen dolgozó mozgalmi aktivistáinknak és a gyerekek lelkesedésének, tenni- akarásának köszönhetők. — Abból támadt már konfliktus, hogy Szekszárd úttörői más elnökséghez tartoznak? — Nem, soha. Viszont tény, hogy társszerveink legtöbbje — az MHSZ, a rendőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem — már csaknem mind járási-városi szervezésűek. így nekik az úttörőket segítő tevékenységet két irányba keli végezniük. Velünk is kapcsolatot tartanak és a városi úttörőelnökséggel is. Hogy mikor kinek jut több a segítségből, az változó. Egyébként a városi úttörőcsapatokkal nincs kapcsolatunk. Szinte mindegyikben több mint ezer pajtás tevékenykedik. A mi pár száz, vagy még kevesebb tagot számláló úttörőcsapataink más kategóriába tartoznak. — Jelenleg mi foglalkoztatja a járás úttörőit? — Az őszi sportversenyek már befejeződtek, de nyilvánvalóan még mindig téma, hogy ki, miként szerepelt, milyen eredményt ért el. A felmenő rendszerű versenyekben már eldőlt, hogy kik képviselik járásunkat a magasabb szintű versenyeken. Most készülünk az „Uccu neki!" játékos sportvetélkedőre, aminek a decsiek lesznek a gazdái. Október végén rendeztük Öcsényben a közlekedés- biztonsági versenyt, ahol a hazaiak taroltak, sőt a nemzetközi iskolakupát is ők nyerték. is, így a szolnokiakkal, az aj- kaiakkal és a kazincbarcikaiakkal. Volt kispályás focimeccs — erről az eseményről nem maradt le a riporterőrs sem, amely a rádiót helyettesítvén egész nap műsort szolgáltatott a pajtásoknak. Volt úszásoktatás, jelmezkarnevál, akadályverseny és mozgalmi vetélkedő is. A tábor egyik legnagyobb sikerét a szabadidő-program keretében az „ügyes kezek asztala" jelentette, ennek során az úttörők szőttek, agyagot formáltak, makramét és bábokat készítettek. Soponyai Mihály, az úttörőcsapat vezetője elmondta, hogy a jövőben is arra törekszenek, hogy a faddi úttörők a legjobbak közé tartozzanak, a nyári táborozásokban mind többen vehessenek — Szabad idejükben milyen szakkörökben tevékenykednek a járás úttörői? — A hagyományos, tantárgyhoz kötött szakkörök nálunk is minden iskolában működnek, de a csapatoknál emellett dolgozik szövő, fafaragó, kismotor- szerelő, fotó, képzőművész és még sokféle szakkör. Általában elmondható, hogy egy-eay úttörőcsapatnak megvannak a hagyományai, hogy milyen szakköri tevékenységet folytatnak és azon a területen általában jelentős eredményeket érnek el. — Nem beszéltünk még arról, hogy a járás úttörői a nyári szünetben hova mehetnek nyaralni? — Balatonszepezden van egy százszemélyes úttörőtáborunk, ahol évente tiz turnusban, ösz- szesen ezer úttörő nyaralhat, ahova elvileg' a négy év alatt minden pajtás egyszer eljut. Persze a táborozás ajándék, a jól végzett úttörőmunka jutalma, így van aki többször is kiérdemli, míg mások egyszer sem. A kiváló úttörők emellett eljutnak más, országos szervezésű táborokba is. Minden évben utaznak úttörőink Csillebércre, Zánkára, sőt külföldre is. — Végezetül még egy kérdés: mitől függ, hoav egy adott úttörőcsapatban milyen munka folyik? — Meggyőződésem, hogy a pedagógusokon múlik minden, mert a gyerekek mindenütt egyformán lelkesek, tele ambícióval, tenniakarással. És ahol megtaláljuk azt a nevelőt, aki az átlagnál lelkesebben, aktívabban összefogja, irányítja ezt a tevékenységet, ott az eredmény sem marod el. És persze ne felejtsük el újra megemlíteni az ifivezetőket. Rajtuk is sok múlik. T. J. részt, ami egyben azt is jelenti — lévén a tábor a legjobbak jutalma —, hogy a faddi gyeMinden hónapban ülést tart o szekszárdi járási úttörőelnökség. A legutóbbi, novemberi ülésen az úttörőcsapatok szakági szakköreinek tevékenységét és a pályaválasztási munkát értékelték. Az idén T50 szakköri csoport működik. Az induláskor elsősorban a gyerekek igényei szerint alakították ki a témokörö. két, igyekezve ehhez mégteremteni a személyi és tedbnikoi feltételeket. Szeptemberben fel- mérték az igényeket, a munka általában októberben indult be. Egyre több az úgynevezett kihelyezett szakkör, ami művelődési házban, vagy ritkábban termelőüzemben működik. Az előbbiek esetében jobbak a tárgyi feltételek, az utóbbiak pedig közelebb viszik az iskolát, a mozgalmi munkát a felnőttek világához, jobban felkészítik őket az életre, illetve a pályaválasztásra. A pedagógusokon kívül sok jól felkészült községi vezető, szakember segíti ezt a munkát. Többen vállalnak szakkörvezetést is. Példa van erre Öcsényben, Szedresen, Kölesben, Decsen és Bátaszé- ken is. A szakkörök két csoportra oszthatók, az első a hagyományos, taintárgyro épülő szakkör, a második a gyakorlati és a szabadidős tevékenységbe, hobbik közé sorolható elfoglaltságok csoportja. Tantárgyi — matema,- tika, fizika, kém ia-, magyar, orosz — harmincöt van o járásban, ezek elsősorban a tehetséggondozást vállalják maguk, ra és előkészítenek a továbbtanulásra. Az úgynevezett gyakorlati , "szakköröket két csoportja osztotta a járási elnökség. Az egyikbe sorolják az ének, a rajz, a KRESZ, természetjáró, képzőművészeti szakköröket. Negyven ilyen van a szekszárdi járásban. Feladatuk — melynek eleget is tesznek —, hogy soksok gyakorlati ismeretet nyújtsanak az úttörőknek, felkészítsék őket a szakpróbákra, illetve a felmenő rendszerű versenyekre, rekek a mozgalmi évben teljesítsék előirt — és elő nem írt — feladataikat. vetélkedőkre. Ezeknek a szakköröknek nagy szükségük van külső segítségre, olyan szak. emberekre, akik az adott témá. bon foglalkozásuknál fogva jártasabbak, mint a pedagógus. Az így kialakult kapcsolatok az iskola, a tűzoltóság, o termelőüzemek, az MlHSZ, a Vöröskereszt, a rendőrség, a vadásztársaságok között, tovább nyitják az iskola kapuit. A sokszínű, eleven kapcsolat o társadalommal pedig nagyon fontos a ma iskolája számárai, ha meg akar felelni a nevelő iskola funkciójának. Mozgalmi szempontból pedig sokat jelenthet, ha megismerkednek a felnőttek mozgalmi tapasztalataival. A legtágabb és legnagyobb lehetőségeket biztosítja a gyakorlati szakkörök második csoportjai, amelybe minden beletartozik, omit az előző kettőbe nem lehet besorolni. Népszerűségére mi sem jellemzőbb^ mint hogy hetven ilyen van a járás területén. A szerteágazó tevékenységi körre pedig az utal, hogy azonos nevű és funkciójú alig van közöttük. £ területen elsősorban a gyakorlati tevékenységen van a hangsúly, de elsajátítják az ezekhez tartozó elméleti ismereteket is. Ez a forma tovább 'bővíti az iskola társadalmi kapcsolatait és jó Alkalmat adhat a pályaválasztás megkönnyítésére. Csak néhány példa a sokféleségre. Van bélyeggyűjtő, méhész, díszítőművész, rádiós, riporter, szövő, vi. zuális, irodalmi színpad, műhely, fotó, gépszerelő, gépjárműbarát, tűzoltó, kis technikus, munkás- őr, vagy báb elnevezésű szakkör. A járásba,n minden községnek megvan a maga sajátos hagyománya,, népművészete és persze történelme. Ezeket dolgozzák fel a honismereti szakkörök. Országosan is elismert a kölesdi FOTÓ szakkör. A legkedveltebbek közé tartoznak o honvédelmi nevelést szolgáló szakkörök. Ezek tagjai általában az Úttörő Gárda alegységéhez tartoznak. Apróságok - Apróságok? — Faddon az; általános iskola úttörőcsapatának tagja» ötszáz facsemetét ültettek el, az őszi fásítási akcióban. Minden iskola úttörői részt vesznek ebben az akcióban, a, tolnai gyerekek például a Váci Mihály lakótelepen parkosítottak. * — Könyvárusítási verseny. Az őszi megyei könyvhetek keretében úttörők számára is könyvárusítási versenyt hirdettek a szövetkezetek. A szekszárdi járóiban a legeredményesebbek o kölesdi, a tengeíici és a szálkái úttörők voltaik. — Felszabadulási staféta. Több úttörőcsapatban hagyomány, hogy községük felszabadulásának évfordulóján sport- versenyt rendeznek az úttörők, így van ez Öcsényben, Tolnán és Faddon. Faddon,, október 26- án háromszáz úttörő vett részt a mezei futóversenyen. *- Kiemelkedően szerepeltek a MEDOSZ rajzpályázatán aiz őcsényi úttörők, a kisdobosok kategóriájában minden díjat ők vitték el. Több pályamunka érkezett az őcsényi úttörőcsapattól, mint a megyéből összesen. A pályázat címe: A mezőgazdaság gyerekszemmel. Szép munkákkal szerepeltek a pályázaton a faddi, kölesdi és a tolnai úttörők is. *- Decsen tartja elnökségi ülését, december 10-én a, szekszárdi járási úttörőelnökség. * — Kazinczy-szépkiejtési verseny. Ma rendezik meg a szed- resi úttörőcsapatnál a szépkiejtési verseny helyi fordulóját. A verseny minden évben felmenő rendszerű, járási, megyei és országos találkozókra kerül sor. Faddi 435. Béri Balogh Ádám úttörőcsapat Kiváló váltótábor - másodszor is
