Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
6 rtÉPÜJSÁG 1981. december 3. Száz kilométer havazásban A Tolna megyei Gabonafor- galmi és Malomi pari Vállalat KISZ-bizottsága gyalogtúrát szervezett a dél-dunántúli Ké'k- túra útvonalán Óbányától Kaposvárig. A 100 kilométert kilenc bátor turisto 24 óra alatt tervezte teljesíteni; Szombaton 8 óraikor indultak Óbányáról gyönyörű napsütésben, de Kis- újbányán már havas esőben, Zobáík pusztától pedig havazásban gyalogolnak. Árpádtető és Remeterét érintésével az indulástól számított 8 óra múlva Aboligeten voltaik és ezzel teljesítették a 100 'kilométeres táv felét. A cseppkőbadaing melletti szanatórium kazónházóbam 1 órás pihenőt tartottak, ahol átázott ruhájukat megszorították, vacsoráztok és felkészültek az éjszakai gyaloglásra'. Délután öt órakor, amikor már sötét volt, vágtak neki o második 50 kilométernek, melynek útvonalát előzőleg fényvisszaverő fóliákkal jelölték ki, így a még mindig, hulló hó nem okozott problémát a tájékozódásnál. Kézben zseblámpákkal rótták a kilométereket a közel 20 centiméteres hóban, latyakban, a csúszós, sáros erdei utakon. Györgyma- jor és Szabás-telep után Sasrétre 23 órakor érkeztek. Innét a Kék-túra útvonala öreg „ős- bükkösön” vezetett keresztül, mely az ágakra tapadt hó alatt recsegett-ropogott, törtek a túlterhelt ágak. A „zengő” erdőben ilyenkor életveszélyes túrázni, mert a lezuhanó ágak balesetet okozhatnak. Az „expedíció" úgy döntött, hogy ilyen körülmények között nem vágnak neki az erdőnek, hanem a,z éjszakát a Baranya megyei Természetbarát Szövetség turista- házában töltik Sasréten. A még visszajövő 20 kilométert másnap az országút mentén tették meg Kaposvárig. Tervüket o váratlan és erős hóesés meghiúsította, de így is komoly teljesítmény volt o 100 kilométerből 80 kilométert megtenni 15 óra alatt, kedvezőtlen körülmények között. Hírek December 6-án, vasárnap Szekszárdon az egészségügyi szakközépiskola tornatermében 8 órakor kezdődik a megyei középiskolás kosária,bdakupa döntője. Ugyanekkor Szekszárdon a Zrínyi utcai tornacsarnokban a fiúk részére kézilabda középiskolás kupamérkőzések lesznek. November 15-én elmaradt a Simontomya—Pusztádéncse körzeti felnőtt bajnoki labdarúgómérkőzés — a Pusztdhencse távolmaradása miatt. A paksi járási labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága a mérkőzés két pontját 3-0-lal Simontornya javára igazoltai. Egyben kötelezték a Pusetaihencsét, hogy tavasszal Simontornyára kell utaznia. * A paksi járási Duno-kupa labdarúgó-mérkőzések eredményei: Gerjen—Bölcske 4-3, Paks M.— Gyönk 4-1, Gyönk— Gerjen 0-1, Paks II.—Simontornya 2-3. November 8-á-n, Bétán a Kéty elleni felnőtt labdarúgó-mérkőzés 1-0-as hazai vezetésnél félbeszakadt. Az ok: Braun János, bórái játékos tettleg bántalmazta a játékvezetőt. A fegyelmi bizottság a mérkőzés két pontját 0-0-lal a Kéty javára igazolta és Braun Jánost 1983. november 9-ig eltiltotta a játéktól. Szintek és létesítmények Egészséges kompromisszumra van szükség Az úszósport helyzetéről tárgyaltak Még a szokottnál is többen vettek részt a megyei sporthivatal apparátusértekezletén. Az ok: a megye, ezen belül a Szekszárdi Dózsa és a Dombóvári Spartacus szakosztályának munkáját tárgyalták. Herczig Gábor, a megyei sporthivatal vezetője bevezetőjében elmondotta: — Ma áttekintjük megyénk úszósportjának helyzetét, ezen belül a két reprezentatív szakosztály munkáját. Mivel Dombóvár nagyobb múlttal rendelkezik, először róluk lesz szó. A dombóvári és a szekszárdi szakosztály munkájáról az érdekeltek előre megkapták írásban a tájékoztatót, így tulajdonképpen annak részleteiben történő megvitatására került sor. Először kérdéseket tettek föl. Ebből idézünk néhányat. — Miért nincs itt Kecskés Andrea, és vajon miért nem vett részt az írásos anyag összeállításában? — A beszámoló felsorolja milyen jó kapcsolatot tartanak a dombóváriak különböző városokban lévő úszószakosztályokkal, de ezek között Szekszárd nem szerepel. Ennek mi az oka? — Várnak-e a közeljövőben aranyjelvényes eredményt sportolóiktól. A kérdésekre Szummer Győző szakosztályvezető válaszolt: — Mint ismeretes, Kecskés Andrea Kaposváron lakik, kevés idő állt rendelkezésre az összeállításra, ezért nem vehetett abban részt. Hogy ma miért nincs itt, ezt nem tudom. Az elkövetkező két évben nem várunk aranyjelvényest, ezüst- és bronzjelvényes most is van. Nagy gond, hogy a sportolók, az iskolát befejezve elmennek. Mi nem tudunk olyan lehetőséget biztosítani, mint a nagy egyesületek. Azok a szülőkkel tárgyalnak, számukra állást, lakást biztosítanak. Most például az egyik aranyjelvényes-várományosunk leállt, tanulási probléma miatt. Szerintem kitűnő a kapcsolat Szekszárddal, én maqam is meglepődtem, hogy a gépelt anyagban ez n'ncs benn. Valami tévedés folytán kimaradt. Aztán megkezdődött a vita. Az elhangzottak minden dicsérettel felérnek: Dombóváron megerősödött az úszósport, a legnagyobb eredmény, hogy a városban mindenki tud úszni. A C kategóriás szakosztályhoz az alapfeltételek megvannak, alap- és középfokú versenyeket tudnak rendezni. Szóba került az óvodai oktatás is, ami szintén példás. Van v'szont, ami akadályozza az egészséges fejlődést: a szintek megemelése folytán többen reménytelennek látják egy bizonyos cél elérését. Elhangzott olyon vélemény is. hogy nem térül meg az úszósportba befektetett pénz, energia. Ha ezt más sportágra fordítják, sokkal többet kamatozik. Farkas Attila, aki egyben a megyei úszószövetség vezetője is, például elmondta, hogyan történik az óvodában a tehetségkutatás. Dr. Vlaskovits József, területi szakfelügyelő feltette a kérdést, hajlandók-e Gunarason évente egyszer meleg vizet engedni az ötvenméteres medencébe, hogy versenyt tudjanak rendezn'. A Szekszárdi Dózsa úszó- szakosztálya következett, ahol Szabó Miklós technikai vezető szóbeli kiegészítést tett. Ebben érintette a tanítóképző főiskolán lévő lehetőséget, ahol próbaüzemei már a tanmedence. A jelekből ítélve ez nagy köny- nyebbséget jelent az úszósportnak, bár van gond is, egy műszakban tervezik üzemeltetését. További baj: szünetel az úszás- oktatás, a megállapodástól eltérően nem a Dózsa, hanem a vízmű rendezi a tanfolyamot. Márton Pál, a Dózsa társadalmi elnöke azokat az okokat ismertette, melyek akadályozzák a Vízműnél történő jobb együttműködést. Aztán ismét néhány hozzászólás: — Még felében sincsenek biztosítva a feltételek, hogy a Dózsa szakosztálya eredményt tudjon elérni. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a szélesebb alapok létrehozását a létesítmény hiánya okozza. Szóba került a megoldatlan sportorvosi téma is, majd Kamarás György szakosztályvezető egyértelműen kijelentette: 1980-hoz viszonyítva romlott a helyzet. Hétfőn, miután az általános iskolások oktatása befejeződik, a szakosztályok tagjai már nem mehetnek az uszodába, így csak szárazföldi edzést tartanak. Szerdán. a bonyhádiak, pénteken a kajak-kenusok miatt kell a kevés helyet megosztani. Ennek következtében az edzési programon is módosítani kellett. Amikor megkérdezték, hogy hányán vesznek részt a gyerekek közül egy-egy úszóedzésen, kiderült, hogy három méterenként követik egymást a gyerekek a medencében. Arra a kérdésre, hogy várható-e minősített sportoló, egyértelmű volt a válasz: nem. A vitából kiderült az is, hogy jelenleg Szekszárdon nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy minősített versenyzőket neveljenek. Csak különleges képességűek tudnak számottevő eredményt elérni, állapították meg. Sokat vitatott téma volt, hogyan lehet megtartani a megyében a tehetségeket, megakadályozni, hogy elmenjenek. — Javaslom, menjenék Dunaújvárosba tanulni. A dunaújvárosiak betörtek a magyar, sőt a nemzetközi élmezőnybe is — mondta dr. Vlaskovits József. Tulajdonképpen a háromórás vitának két fő témája volt: a szintek és létesítmények. A szinteket a Magyar Úszó Szövetség állapította meg és egyértelmű, hogy az nem segíti a vidék úszósportjának megerősödését, bár a szövetség célkitűzése érthető és indokolt. A sokat vitatott létesítményproblémánál elhangzott az is: kár, hogy a vízmű vezetője nem vett részt a megbeszélésen, akkor talán kiderülne, hogy azokat a tehetséges gyerekeket ki irányítja szakosztályokba, ki figyel fel rájuk, akik a tanfolyamokon feltűnnek. Az összefoglalóban Herczig Gábor, a sporthivatal vezetője többek között hangsúlyozta: egészséges kompromisszumra van szükség a szakosztályok és á vízmű között. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vízműnek szolgáltató feladata is van, ugyanakkor mellette meg kell oldani az iskolai úszás- oktatást, a szakosztályok edzését, sőt a vízipólósoknak is helyet kell biztosítani. Hangsúlyozta a sporthivatal vezetője: az 1975-ben hozott, az úszósporttal kapcsolatos határozat után született Dombóváron a döntés, hogy tanuszodát hoznak létre. Ez már eddig is betöltötte hivatását. Elismerés mindazőknak, akik ebben segítettek. Végül kijelentette: Tolna megyétől nem azt várják, hogy nemzetközi szintű versenyzőket neveljünk, hanem csak annyit, hogy biztosítsuk az utánpótlást, lehetőleg minél többen tanuljanak meg úszni. Országos serdülő- kupa A legjobb 32 között A Szekszárdi Dózsa serdülő labdarúgói aiz országos serdülőkupa legjobb 32 csapata közé jutásért játszotta k Csöng rád megyében, a Szeged melletti Sándorfalván, A szekszárdi együttes 1-0-as félidő után 5-0 arány ban ínyért; Sz. Dózsa: Nagy — Nagyfalusi, Sági, Vecsei — Páli, iKvondük, Tamás, Ősz — FertőszögJ, Deli, Beke. Csere: Topánka, Ferger. Edző: Tornyi Barna. 'Eredményes és szemre is tetszetős játékkal jutott tovább a serdülőcsaipat. Góllövő: Tamás 3 (egyet 11-esből), Deli és Topánkat Jók: Tamás (a mezőny legjobbja), Ősz, Kvanduk, Deli, Vecsei. w> & A ❖ T\ A négy brit - az angol, a skót, a walesi és az északír — labdarúgó-szövetség képviselői megbeszélést tartottak Neil MacFarlane-nel, a szigetország sportminiszterével, hogy kidolgozzák a brit labdarúgó-szurkolók megfékezésének módszereit a spanyolországi világbajnokságon. Többek között elhatározták, hogy valamennyi, a Mundiclra utazó turistát egy olyan ibrossú- rávail látnak el, amely tartalmazza a szurkolói magatartás alapvető szalbályait. Azt a javaslatot azonban, hogy o notórius bajkeverők útlevelét kobozzák el, o miniszter nem fogadta el, mondván: „Ez a lépés idegen lenne a mi szemléletünktől. Akinek útlevele van, az szobáidon utazhat" „Biztos vagyok benne, hogy sportrajongóink 99 százaléka megfelelően fog viselkedni Spanyolországban — tette hozzá a miniszter — csak arra szeretném figyelmeztetni az elenyésző kisebbséget, hogy a kontinentális rendőrség lényegesen keményebb kézzel bánik ei a rendbontókkal, mint a szigetországi ...” y Végre: felfelé a lejtőn Emlékezzünk csak: a teremtornán kifütyülték a címeres mezben pályára lépőket, s még néhány hónappal ezelőtt is ki adott volna akár csak egy lyukas kétfillérest is azért, ami most már valóság. Mészöly Kálmán, a siker egyik fő részese nemrégiben így nyilatkozott: „Egyetlen kollégámnak sem kívánom azt a sikertelenségi sorozatot, azt a kudarcdömpinget, amely a kezdetben osztályrészemül jutott.” Hát nem is volt abban semmi felemelő! Kínkeserves kilencven percek, megalázó vereségek, rossz szájízzel befejezett dél-amerikai túra. De vajon hogyan válhatott a semmi jóval sem kecsegtető kezdet ilyen mindent feledtető diadallá? Kíséreljük meg feltérképezni az okokgt. „EZ EGY ŐRÜLT CSOPORT” Ezek a szavak Ron Green- wood-tól, az angol szövetségi kapitánytól származnak. így jellemezte a VB-selejtezők negyedik csoportját. S valóban. Volt itt minden, csak éppen a papírforma szakmailag körülhatárolt, gondosan megtervezett okos előrejelzései mondtak csődöt. Elsőként ugyan Anglia magabiztosan söpörte félre út- jából Norvégiát, de aztán ugyanezek az „eltemetett” norvégok legyőzték a svájciakat Svájcban. Aztán Románia! Három pontot raboltak el a biztos favoritnak számító angoloktól, s amikor ezután a világ közvéleménye már-már a legjobbak közé kezdte sorolni keleti szomszédainkat, nem bírtak velük, s hazai pályán vereséget szenvedtek a svájciaktól is. Közben a norvégok otthon óriási meglepetésre visszavágtak az angoloknak. MÉSZÖLY A RUTINRA SZAVAZOTT Mind nyilvánvalóbbá vált, hogy itt csak az a nemzeti tizenegy maradhat talpon, amely idegileg és fizikailag egyaránt bírja ezt a félelmetes tempói. S ennek az öldöklő, kegyelmet nem kérő, de nem is adó versenyfutásnak épp a mind idehaza, mind pedig külföldön el- parentált magyar válogatott lett a győztese. Hogy miért? Például azért, mert az MLSZ okosan szervezte meg a mérkőzések időrendjét. Valóságos sportdiplomáciai sikernek könyvelhető el, hogy kétszer egymás után nem kellett idegenben játszani, s hogy mindig volt kellő idő a felkészülésre. Ne feledjük a svájciak kudarcának egyik fő oka az volt, hogy négy nap leforgása alatt kíséreltek meg sikeresen szerepelni két nagyon sorsdöntő idegenbeli találkozón. De ennél is jóval lényegesebb az a pozitív folyamat, amely válogatottunk ugrásszerű javulását okozta. Sokáig azon sopánkodtunk, hogy egyáltalán nincs csapatunk. Szinte hétről hétre változott a keret összetétele. Ekkor azonban a Mészöly—Mezey duó egy huszárvágással megoldotta a gondokat. A rutinra szavaztak. Azokra az idősebb játékosokra, akik külföldre szerződtek, s ott képesek voltak megújulni. Mészárosra, akiről ódákat zengenek Portugáliában, Bálintra, az első idegenlégiósra, aki sokáig a kispadra kényszerítette a belga válogatott Meuwest, Müllerre, aki ugyancsak Belgiumban vált felelősségteljes sportemberré, az újjászületett Fazekasra, aki számolatlanul rúgja a gólokat külföldön, a kemény és gyors Martosra. Természetesen az itthoniakra is; Nyilasira, aki egyszer már szegre akasztotta a f útba I lei pöt, mostanra azonban Európa második legeredményesebb góllövője, igazi vezéregyéniség lett, Törőcsikre, aki egyre érettebben gondolkozik. Vagy a gólgyáros Kissre, a mind magabiztosabb Garabára, és az üstökösként berobbant Sallaira. És még ott volt a mindig elsőrangúan beugró Kerekes és Szántó is. PÉLDAMUTATÓ HARCI SZELLEM Ügy tűnik, a nagy siker legfőképp az új szellemnek köszönhető. Az idegenlégiósok felelősségteljes szemlélete, s a bizonyítani akarás mindenki részéről. A csapat közösséggé formálódott, ahol az egymás segítése, a közös cél lett az összetartó erő. S ennek — mind jobb játékkal — az eredményességben is meg kellett mutatkoznia! Jó ez a csapat, noha még távolról sem tökéletes. Spanyolországban világraszóló nagy sikert aligha érnek el. Példát azonban mutatott válogatottunk. Ha azt a szellemet sikerül átmenteni honi labdarúgásunk egészére is, bizonnyal nem marad el a sportág igazi nagy felemelkedése sem! SZABÓ ILLÉS ■BBHBraBKHitiflwiKS Magyarország—Norvégia. Fazekas belövi a magyar csapat harmadik gólját. Örömmámorban a szakvezetők. Mészöly Kálmán és Mezey György a mérkőzés után
