Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-23 / 300. szám
1981. december 23. SrifepÜJSÄG 3 Karácsonyi vásár Közbeszólt az érdektelenség Magánemberként és újságíróként is egyaránt izgatottan vártam, hogy december közepén megnyíljon Szekszárdon, a megyei művelődési központban — a volt klubpresszóban — a Tolnában élő képzőművészek alkotásaiból rendezett kiállítás, majd a karácsonyi vásár. A kiállítást természetesen megnéztem. De csalódás ért már az első pillanatokban. Ugyanis annak ellenére, hogy a „ház" tizenhárom művészt hívott meg a megye első ilyen jellegű rendezvényére, mindössze öten vállalkoztak, azaz öten állítottak ki, s öten árusítottak a kiállítás két zárónapján az alkotásaikból. Izgatott voltam azért is, mert látva a kiállított miniatűröket, grafikákat, akvarelleket, olaj- festményeket, fából készült használati tárgyakat, kisplasztikákat, mázas figurákat, szinte bizonyos voltam abban, hogy a vásár megnyitását követő egyetlen órában mind gazdára talál. S mivel nekem akkor más teendőm akadt, féltem, hogy elszalasztom a nagy témát, a tülekedő vásárlókat, azt, amiről írni szándékoztam. Tehát a vásár december 11- én délután két órakor nyílt, s én csak három órakor érkeztem. Fotós kollégám viszont ott volt pontosan kettőkor, s megörökítette a várva várt „nyüzsgést", amit egy általános iskolai osztály gyermekhadának látogatása jelentett... Később már gyerekek sem jöttek, csupán egy-egy látogató, illetve vásárló tévedt a terembe. A helyzet a következő napon sem változott. Kétség nem fér hozzá, hogy a kiállítás és a decemberi vásár megrendezése — utóbbira először került sor megyénkben —, ragyogó kezdeményezés. Egyaránt örülhettek mindkettőnek a művészetet szerető, a művészethez értő emberek, úgyszintén a művészek — akik közül sajnos többen nem fogadták el a meghívást, a fölkérést. . . Hogy miért voltak passzívak, nem tudni. Volt, akinek idejéből, volt akinek erejéből nem futotta készülni a karácsonyi vásárra; de akadt olyan is, aki rangon alulinak találta alkotásait „vásáron" kínálni. Pedig ez a vásár, melyet kiállítás előzött meg, nemcsak árusításra volt alkalmas, hanem elsősorban arra, hogy a művészekkel, munkájukkal megismerkedhessenek a megye- székhelyen és a környéken élők. — Én nem akartam vásárolni — mondja az idős asszony, miközben arra kér, a nevét ne írjam ki az újságban, mert amit mégis vásárolt, karácsonyi ajándéknak szánja. — Arra gondoltam, eljövök és megnézem, hogy a megyénkben élő művészek mi mindent hoztak el nekünk, nézőknek, netán vásárlóknak. .. — s hóna alatt óvatosan tartja a becsomagolt képet, ami holnap este már valakinek a szobáját teszi szebbé. — Ismerősöm említette a vásárt... Nagyon tetszett az ötlet, s örömmel jöttem, hátha találok' valami szépet, amolyan igazi ajándékot — mondja dr. Görgényi Zsuzsa, Szekszárd járási, városi szakállatorvos. — Miért legyint? — A jövetelem miatt. Alig találtam meg a kiállítást. Egyetlen tábla, egyetlen jelzés sem mutatta az utat, vagyis hogy itt, ebben a beugróban van a bejárat... De azért megérkeztem, s ezt a szép kis diótörőt vásároltam. — Elmondaná a véleményét a vásárral kapcsolatban? — Szívesen. Ismétlem, az ötlet kitűnő, csakhogy e vásárt két-három héttel előbb kellene rendezni. Akkor, amikor legtöbben még a karácsonyi ajándékvásárlás előtt vagyunk. így igaz. Hiszen akkor talán többen találnának rá olyan igényes, szép tárgyakra, melyekkel szeretteiknek valóban örömet szerezhetnének. S hozzá kell tenni azt is, hogy a vásárt rendezőknek előbb — s nem októberben — kellene felkérniök a művészeket, akik az ünnephez kapcsolódó tárgyak készítését jó időben kezdhetnék el. Az idei vásáron kizárólag az ilyen jeliegű alkotásoknak volt keletjük. Elfogytak a roppant finom mívű miniatűrök, az esztergált fatárgyak — gyertytartók, gyümölcskosarak, tálak, többen vásároltak kerámia és mázas figurákat, s egy szálig gazdára találtak a szintén kerámia csengőcskék, a diótörök. Hozzá kell tenni, hogy a felsoroltak darabonként mindössze két-háromszáz forintért voltak kaphatók. Viszont csöppet sem voltak úgymond borsos árúak az egyedi grafikák, pasz- tellek, olajfestmények és kisplasztikák sem. És tán megjegyezni is alig kell, hogy ezen a vásáron kizárólag zsűrizett alkotások kerültek (volna) piacra. — Nem volt frenetikus sikere a vásárnak, azt el kell ismerni — mondja Turnacker Katalin, a művelődési központ képzőművészettel foglalkozó munkatársa, egyben a kiállítás és vásár szervezője, illetve rendezője. — Az idei karácsonyi vásárt tájékozódó jellegűnek szántuk. Felmértük, hogy milyen az érdeklődés, illetve a kereslet. Szívesen fogadunk minden észrevételt, kritikát, s ezek figyelembe vételével rendezzük meg a következő esztendőkben a hasonló rendezvényeket. Mert lesz vásár jövőre is, az bizonyos. Nem lenne teljes a riport, ha nem sorolnánk fel azokat a művészeket, akik bemutatójukkal szép élményt, eladott műveikkel pedig szép karácsonyt szereztek néhány családnak. Paksról V. Delast Elena hozta el lehelletfinom miniatűrjeit, melyek mind gazdára találtak. A megyeszékhelyen élő Juhos Lászlótól igényes kisplasztikákat és kerámiaszobrokat vásárolhattunk. Fetzer János, aki Zombán telepedett le, s műveit 1976-ban zsűrizték először: esztergált fatárgyakat kínált. Martinék József, a jól ismert tolnai festőművész grafikával és festményeivel vett részt a kiállításon és vásáron. Bakay Péter, aki 1980 óta lakik megyénkben, festményekkel és tehetségéről valló grafikákkal mutatkozott be a kiállításon. Azon a kiállításon és vásáron, aminek haszna nem kérdőjelezhető meg. Legfeljebb az első próbálkozás sikere. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Kapfinger András A várva várt nyüzsgés Tanácsi tervek az életkörülmények további javítására A tanácsók 1982-ben a ren. delkezésükre álló 110 milliárd forint túlnyomó részét a lakos- ságot közvetlenül szolgáló létesítmények fenntartására, s újak építésére költik. Ezzel is segítik a társadalompolitikai vívmányok megőrzését, az életkörülmények további szerény mértékű javítását. A néhéz gazdasági viszonyok ellenére teljesítik a VI. ötéves terv időarányos la/kásépíté- si feladatait, az általános iskolai tantermek építésében 1981- 82-ben nem 2, bennem két és fél évi program valósül meg, az egészségügyi kiadások pedig jövőre 7,2 százalékkal halódjék meg az ideit. Az új évben 77 ezer — ebből 19—20 ezer állat mi - lakás épül, sék ezret felújítanak, az általános iskolások jövőre 1300 új tanteremben kezdhetik meg a tanulást, a betegek ellátását 1200 kórházi ágy létesítésével javítják. A fejlesztési tervekről a, következő körképet adják az MTI tudósítói: Mindenütt programot dolgoztak ki a lakásék felújítására, korszerűsítésére, c magánldkás- épít'kezések számára közművesített telkek biztosítására, tetőterek beépítésére. Baranyában például az évtized végéig telje-, sen fel akarják számolni a lakó sf elúj ítá sókban f elg yü le m I ett elmaradásokait, s e program keretében már javőre 625 lakás korszerűsítését fejezik be. Egyben elkezdődik o megye város- központjainak rekonstrukciója. Pécs történelmi városmagijá'baa harminc lakóház helyreállítását kezdik meg. A megyei tanács anyagi támogatással és kedvezményes kölcsönökkel ösztön, zi a vállalatokat felújítási kapacitásuk bővítésére és az éhhez szükséges kisgépék beszer. zésére. Borsodban telepszerű építkezéssel jövőre mintegy 2500 új Jakás létesül, ebből 1310 tanácsi költségvetésből, öregék házának, fiotaJok garzonházának építését is tervezik, s ebben a megyében is sok lakást korszerűsítenek, Mi-skolcon például hatszázötvenet. Bács-Kiskunban a tanácsok meggyorsították az építkezésre alkalmas telkek kijelölését, közművesítését. Már épülnek azök ü telepszerű, töb' szintes lakónegyedek és kertes családi házek, melyekbe jövőre négyezren költözhetnék majd be. Mivel a megye lakásállományának 47 százailéka még mindig komfort nélküli, viszonylag nagy öszeget, 69 millió forintot költenek jövőre a helyi tanácsok a régi épületek megfíatalitásá- ra, korszerűsítésére. Vas megyében 485 lakást korszerűsítenek, s hasonlóan nagy gondot fordítanak a lakásfelújításokra Hevesben, dhol e munkára a szövetkezeti építőipari vállalótok szakosodtak. Szerte az országiban nagy erőfeszítéseket tesznek az általános iskolai hálózat bővítésére, ahol a pénzből nem futja elegendő új tanterem építésére, ott régi épületeket alakítanak át e célra. 'Kecskémét újabb lakónegyedében, az Árpád-városban az 1982—83-as tanévre elkészült a 24 tantermes általános Iskola. A pécsi nevelési központban szintén új épületet adnak át, amely az Iskolai célokon kívül az új városrész lakosságának iművelődését is szolgálja. Az általános Iskolákét Baranya megye tíz nagyközségében is bővítik, ehhez vállalatok, termelőszövetkezetek is felajánlották támogatásukat. Szombathelyen és Szentgotthár. dón egy-egy 16 tantermes általános iskola építését kezdik meg, a repcéialki általános is- kolo pedig a tanács és a szén- savtermelő vállalat összefogása nyomán négy tanteremmel bővül. Nádasdon kommunális kötvényt bocsátottak ki a község általános iskolájának bővítésére és tornacsarnókának megépítésére. Gyöngyösön 24 tantermes iskolát hoznak tető alá. 'Kórházak rekonstrukciója, c szakrendelések 'bővítése és kor. szerűsítése is jelzi, hogy a kormányzat a legfontosabb teendők közé sorolja a lakosság egészségügyi ellátásának további javítását. Gyöngyösön megkezdik a városi kórház, Miskolcon folytatják a vasgyári és a Semmelweis 'kárház rékonst- rukcíóját. Mezőkövesden 100 ágyas reumaosztályt létesítenek. Helyreállítják a Baranya megyei kórház szülészeti osztályát, befejezik a siklósi járási kórházat, és folytatják a mohácsi kórház felújítását. Előkészítik a szigetvári 220 éves kórház kivitelezését, amely a jövő év végén kezdődik el!. Szombathelyen, a Vörös Hadsereg úti kórházban 1982 elején megkezdődik a műveseállomás elhelyezését szolgáló rekonstrukció. Ez az új létesítmény Vas megyén kívül Győr-Sopron, Veszprém és Zc- la megye betegeit is.ellátja majd.. Egerben, Vámosgyörkön korszerűsítik, Kiskunmajsán bővítik a szociális otthont, Bélapátfalván pedig újat hoznak létre. Kiskunhalason hozzákezdenek o mozgássérülték ta-nintézeténék létesítéséhez. Bogyiszlói paprika, cékla, uborka A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet húsz hektáron kertészkedik. Saját termékeiket - a bogyiszlói paprikát, céklát, uborkát - és a háztáji gazdaságok kertészeti termékeit saját savanyító üzemükben konzerválják. A vitamindús savanyúságot a nagykereskedelmi hálózatba és a ZOLDÉRT-nek szállítják. Az energiatakarékossági pályázat eredményhirdetése A MTESZ Kossuth téri székházában kedden kihirdették az energiatakarékossági pályázat eredményeit. 1980. márciusa — az első pályázati felhívás — óta 435 beküldött pályaművet értékeli a bíráló bizottság, ebből mintegy 150 azoknak a javaslatoknak a száma, amelyeket megvalósításra az ebben érdekelt i ntézmé nyékhez, vá I la latokhoz eljuttattak. A hasznosításra továbbított pályázatokban szereplő javaslatok csaknem 30 százalékát már bevezették, s az ezek révén nyerhető energiamegtakarítást a szakemberek évi 800 millió forintrd becsülik. A közeljövőben valósítják meg a bevezetésre javasolt pályázatok újabb 30 százalékát. A legutóbbi pályázati felhívásra 40 pályamű érkezett, amelyek közül a bíráló bizottság hármat díjazott, hét pályázót pedig pénzjutalomban részesített. Az első díjat nem adták ki. Második díjat Váci Gyula, az Állami Energetikai és Ener- giabiztonság-technikai Felügyelet munkatársa a fűtőradiátorokon átáramló víz mennyisége és hőmérséklete szabályozási módszerének kidolgozásáért. Harmadik díjat kapott Ron- kay Ferenc, a Fővárosi Gázművek mérnöke, a háztartási gáztűzhelyek főzés közbeni bőveszteségét jelentősen csökkentő visszaverő ernyő konstruálásáért. Ugyancsak harmadik dijat kapott Borsovszky Éva, az Energiagazdálkodási Intézet üzemmérnöke és Orbán József, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusa, a távfűtési vezetékek utólagosan, a rendszer megbontása nélküli hőszigetelésének kidolgozásáért, ami a jelenlegi hőveszteséget nagymértékben csökkenti. A kiállítás
