Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-22 / 299. szám

2 KÉPÚJSÁG 1981. december 22. VARSÓ A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint Romuald Spa- sowski, aki a legutóbbi időkig a Lengyel Népközársaság wa­shingtoni nagykövete volt. po­litikai menedékjogot kért az amerikai hatóságoktól. Spa- sowski disszidálásának eddig ismeretlen körülményeit vizs­gálják. Mint a PAP közölte, Spasowskit, aki időszakos dep­resszióiban szenvedett, e miatt már korábban hazahívták. Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások PANORAMA BUDAPEST Januar 1-vel megszűnik a Baromfiipari, a Konzervipari, a Söripari vállalatok trösztje, va­lamint a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt, vállalataik — a közel­múltban hozott minisztertaná­csi határozat értelmében — önállóak lesznek, s ezentúl a MÉM közvetlen felügyelete alá tartoznak. A trösztök megszün­tetését az élelmiszeripar szer­vezeti korszerűsítése indokolja. Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Zbigniew Madej lengyel miniszterelpök- helyettest (balra). (Telefotó - KS) Zbigniew Madej, a Lengyel Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke, hétfőn hi­vatalos megbeszéléseket foly­tatott Budapesten Faluvégi La­jossal, a Minisztertonács elnök­Meruk József és Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítás jelenítik: Lengyelországiban szombaton és vasárnap az ország külön­böző részéiből érikezett jelenté­sek szerint folytatódott a ter­melés és az élet normalizáló­dása. Szombaton, a lengyel bá­nyászok a normális munlkarend- nék megfelelően dolgoztak és 557 000 tonna szenet hoztak felszínre. Fennakadás nélkül üzemelt a hétvégén a.z ország valamennyi energiatermelő lé­tesítménye. A pénteki és szombati hava­zás Lengyelország egész terü­letén kisebb-magyobb .fennaka­dásokat okozott a vasúti és a közúti közlekedésben. A lengyel rendőrség szómba, ton az ország egész területén több mint 400 esetben járt él különféle spekulánsok ellen. helyettesével, az Országos Terv­hivatal elnökével, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Zbigniew Madejt fogadta Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­E közben 11 millió zloty értékű árut foglaltaik .le. A nehéz ellá­tási helyzettel visszaélő speku­lánsokat gyorsított eljárással vonják .felélosségre. A lengyel főügyészség sajtó- szóvivőjének közlése szerint az ügyészséggel együttműködő polgári és katonai egységük eredményesen folytatják tevé­kenységüket. Az üzemek és gyárak munkáskolléktíváivall történt megbeszélések eredmé­nyeképpen sikerült a sztrájk be­szüntetésére bírni a dolgozókat a katowicei vajdaság területén a Zory-i „ZMP" kőszénbányá- ban, a „Május 1” és „Anna'1 bányákbant valamint a bytomi bányaipari javítóüzemben. A PAP hírügynökség beszá­molt arról', hogy o főügyészség összefoglaló .jelentést adott ki a legutóbbi letartóztatásokról, tese, a magyar—lengyel gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke is. A tárgyalásokon részt vett Ta- deusz Pietrzak, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. amelynek során 17 személyt vettek őrizetbe. Köztük vain Andrzej Dudek, a Szolidaritás országos bizottságának tagja, és a Szolidaritás regionális és üzemi szervezeteinek néhány ve­zetője, akiket sztrájkok szerve­zésével, m unkabeszümtetésre való felbujtósSal vádolnak. „A szükségállapot kihirdeté­sét Lengyelországban a belső helyzet alakulása tette indo­kolttá. Az intézkedés éie a, szo. ciallizmussal! szembenálló, fel­forgató, belső áll am ellenes erők ellen- irányul, akik az országot a polgárháború szélére sodor­ták” — jelentette ki Mieczyslaw Debicki hadosztálytábornok, a honvédelmi bizottság titkársá­gának vezetője, o, Trybuna Lu- du hétfői számában közölt nyi­latkozatában. Módosul a menetrend Hétfőn sajtótájékoztatót tar­tottak a MÁV vezérigazgató­ságán az ötnapos munkahét jövő évi bevezetéséről. Az ötnapos munkahéttel kap­csolatos menetrendi változáso­kat az új, január 3-tól érvé­nyes menetrendi pótjék tartal­mazza. összesen 167 személy- vonat menetrendje változik meg, 27 új vonatot helyeznek forgalomba, 20 vonat pedig az eddiginél több napon közle­kedik. A jövő évi szabad szom­batokon — számolva a csök­kenő forgalommal — 31 vo­nattal kevesebb «fog közleked­ni, 77 vonat pedig az eddigi­nél kevesebb napon — általá­ban hétfőtől péntekig — szál­lítja az utasokat. A Budapest környéki 11 vasútvonal közül a pusztaszabolcsi, a szobi, a hat­vani és a ceglédi vonalakon szombaton összesen 18-cal ke­vesebb vonat közlekedik majd. Az ötnapos munkahéttel kap­csolatos további lényeges me­netrend-módosításra 1982. már­cius 28-án kerül sor. A személyszállításban meg­különböztetett figyelmet fordí­tanak a Balaton, a Velencei-tó és a Dunakanyar vasúti közle­kedésének továbbfejlesztésére. A menetrend további ésszerű­sítésével igyekeznek megrövi­díteni az utazási időt, s lehe­tővé tenni a jobb csatlakozást. Normalizálódásra utaló jelek Lengyelországban Szocialista külpolitika Következetes békeakarat Előmozdítani az államok kö­zötti együttműködést, megvéde­ni a békét, lehetőséget terem­teni az enyhülésre, leszerelésre. Röviden 1981 végén is ezekkel a szavaikkal lehetne Összefoglal­ni a, szocialista közösség kül­politikai törekvéseit Nehéz per­sze summázni az elmúlt tizenkét hónap történéséit, s az is igaz, hogy lehetetlen kiszc/kftan-i a szocialista közösség nemzetközi aktivitását a világ államai kö­zötti kapcsolatok egészéből1. Mégis, ha megpróbálkozunk e tevékenység értékelésével., lát­nunk kell: a megnehezült körül­mények között a szocialista kö­zösség következetesen folytatja azt a politikát, aminek elsőren­dű célja a bélke megőrzése, a konfliktusgócok felszámolását a fegyverkezési verseny megféke­zése. 1. Megnehezültek o körülmé­nyek, több óikból is: először is azért, mert Nyugaton még ha­tóim a salbbak lettek azok az erők, amelyek nyíltan szakítot­tak az enyhülés irányvonala vall, s a feszültséget fokozó politikát kezdtek. Elsősorban az új ame­rikai vezetés lépései voltak azok, amelyek komoly aggodal­mat keltettek világszerte. Ilyen volt például Washington dön­tése a fegyverkezési kiadások nagymérvű növelésére, új hadá­szati fegyverek beszerzésére. A fegyverkezési politika együtt járt a korábbi szovjet-amerikai tárgyalásokon elért fegyverzet­korlátozási egyezmények elve­tésével. Az Egyesült Államok új politikai kampányt kezdett a Szovjetunió ellen a „nemzetkö­zi terrorizmus” ürügyén, s be­avatkozással fenyegeti Kubát, Nicaraguát és a közép-ameri­kai haladó mozgalmakat. Ezzel együtt Washington nyílt katonai segítséget nyújt az afgán ellen- forradalmároknak, az angolai reakciós erőknek; Afrikáiban a pretoriai fajüldöző rezsimnek, Délkelet-Ázsióban pedig a kü­lönböző ellenforradalmi csopor­toknak. Az Egyesült Államok Európa^ politikájának fő vonása, az a tö­rekvés, hogy a NATO-szövetsé­geseket fokozott fegyverkezésre késztesse, azaz az 1979-es „euroraikéta-határozat” elfo­gadtatásával, a szovjet fenye­getés ürügyén ezeket az orszá. gákat az amerikai stratégia tú­szaivá tegye. Nyilvánvaló sze­repet játszik az amerikai veze­tés a lengyelországi válságban is: az ott kialakult helyzetet nylltain ‘politikai tőkévé akarja allaiKítaini. 2. A szocialista orszáqok ennek ellenére sem adták fel jószón- dékú törekvéseiket. Továbbra is kiálltak a párbeszéd folytatása, a magas szintű találkozók mel­lett, azért, hogy a politikai lég­kör elhídegűlése ne okozzon kárt a gazdasági, kulturális és emberi katpcsolldtokbain. Támo­gatják a katonai leszerelést cél­zó tárgyalásokat, az európai biztonsági és együttműködési rendszer továbbfejlesztését. A jó szándék bizonyítékai a bécsi közép-európai fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon be­terjesztett szocialista kompro­misszumos javaslatok, s az európai nukleáris leszerelést célzó szovjet indítványok, A szocialista közösség európai or­szágai változatlanul mindent megtesznek azért, hogy az 1975-ben Helsinkiben megindult fölyamat ne szakadjon meg, fej­lődjön az európai államok sok­oldalú együttműködése. A töb­bi között ezt is hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezete kül­ügyminiszteri bizottságának bu­karesti tanácskozásán. Ez az ülés lényegében újó lóg dekla­rálta a 'szocialista külpolitika békés céljait. így megismételte a VSZ-tagállamoknak azt a tö­rekvését, hogy az Európában létező két katona i-lpolitiikaii szö­vetséget egyidejűleg oszlassák fel, s a NATO és a Varsái Szer­ződés már ezt megelőzően is korlátozza katonai tevékenysé­gét. 3. A szocialista orszáqok to­vábbra is arra törekszenek, hogy Földünkön a válsággóco­kat felszámolják, s hogy ne ke­letkezzenek újabb veszélyt je­lentő központok. Szolidaritást vállalunk a kubai, a nicairaguaii néppel, amely az imperialista agresszió veszélyével néz szem­be. A szocialista közösség to­vábbra is támogaiásban része­síti Indokína három népi rend­szerét. Vietnam, Kambodzsa és Laosz ellen összehangolt ellen­séges tevékenység folyik ma is: a kínai öegemonisták és az amerikai imperializmus össze­hangolt akciói lehetetlenné te­szik, hogy e három sokat szen­vedett ország végre a békés építőmunkáira összpontosítson. Nem múlt el a fegyveres konfliktus kirobbanásának ve­szélye a Közel-IKéleten sem. A szocialista országok valódi, bé­kés rendezést kívánnak itt, olyant, almi minden, e térség­ben élő nép számára biztonsá­gos életet, szuverenitást garan­tál. A szocialista külpolitika lé­nyeges alkotóeleme a szabad­ságukért, jogaikért küzdő né­pekkel vállalt szolidaritás. Ez határozza meg többek között a közösség Afrilka-oolitiikáját. A szocialista külpólitika fő célja, feladata az építőmunka békés külső feltételeinek bizto­sítása. Ez azonban nemcsak a közösséq érdekeit szolgálja. A szocialista országok kifejezve készségüket az együttműködésre váltam ennyi állammal a béke, a háborúmentes viláq érdekében, a Föld minden népének érde­keit szolgálják. MIKLÓS GÁBOR Az annexió ára Hétfő esti kommentárunk. „Barátok közötti nézeteltérés" — így jellemezte Alexan­der Haig tábornok, amerikai külügyminiszter a Golan-fenn- sík izraeli annektálása nyomán a két ország kapcsolatában bekövetkezett helyzetet. A washingtoni „haragszom rád” típusú nyilatkozatok kulisszái mögött, mint várható volt, te­hát meglehetősen hamar kibukkant az igazság. Miközben a Fehér Házban — tekintettel Washington arab szövetsé­geseire és az egész nemzetközi közvéleményre — igyekez­tek úgy tenni, mintha egyértelműen elítélnék az izraeli lé­pést, két a'lapvető dolgot mindenki tud: Izrael ezt az akci­ót sem merte volna megtenni, ha valóban komoly amerikai ellenakciókra számít és Tel Avivban nagyon is jól tudják, hogy a stratégiai együttműködési egyezmény amerikai fel­mondása enyhén szólva távolról sem jelenti a stratégiai együttműködés felmondását. A lényeg tehát az, hogy az amerikai lépés nem tartalmi hanem taktikai jellegű; azaz kimeríti a manőverezés fogal­mát. Pontosan ez a megállapítás jellemző a másik amerikai lépésre is: arra, hogy Washington ezúttal — a megszokott- tál eltérően — nem vétózta meg a Biztonsági Tanácsnak az annexiót egyértelműen elítélő döntését. Lehet, hogy az amerikai vezetésben valóban okozhatott némi ingerültséget az izraeli döntés időzítése, valamint az — ha egyáltalán igaz persze —, hogy Tel Aviv „előzetes konzultáció nélkül" cselekedett. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy újra be­bizonyosodott: 1981 végén egy ilyen akció esetében már diplomáciai-politikai lehetetlenségnek bizonyult a vétó. Érdekes paradoxonnak tűnik, hogy bár a Golan annexió- ja a Camp David-del fémjelzett politika következménye, az egyetemes felháborodást kiváltott izraeli lépés megnehezí­ti e politika folytatását. Elég arra gondolnunk, hogy Egyip­tomban (amelyre Szadat halála óta távolról sem a teljes politikai mozdulatlanság jellemző) mennyire megnehezíti a Golan annexiója az Izraellel való együttműködés belső el­fogadtatását. Begin ugyan ismét kijelentette, hogy a dön­tést „soha nem vonják vissza", ám az izraeli kormányfőnek alighanem tudomásul kell vennie, hogy ezért több szem­pontból is nagy árat kell fizetnie. A Biztonsági Tanács még januárban visszatér a témára és áz első Izraelbe készülő nyugat-európai államfő, Mitterrand francia köztársasági el­nök, máris érzékeltette: meglehet, hogy Párizs az új fejle­mények fényében felülvizsgálja a látogatás tervét.' HARMAT ENDRE Huszonöt éves az Esti Hírlap iN egyed századdal ezelőtt je­lent meg az Esti Hírlap, - alig több mint két héttel az MSZMr ideiglenes központi bizottságá­nak ülése után', a. kibontakozó politikái ikonzsolidáció jeleként és eszközéként. Programját jól jellemezte az első szám első ol­dalán az olvasót üdvözlő cikk néhány sora: „£ napon, a bé­kés ünnepek előtt, gz Esti Hír­lap kibontja zászlaját. Új és szívünk szerint friss újsággal szeretnénk jelentkezni, hogy a súlyos aléltság után éledező élet hűséges tükre Jegyen..." A szándék azóta sem válto­zott. Az Esti Hírlap mindennap gyors információra', pontos tá. jékozta'tásra, az ország-világ történéseinek hű tükrözésére tö­rekszik, neveiben őrizve a célt: olyan lap, amelyben rangja vain a hírnek. Születésétől kezd­ve vállalta1, hogy Budapestről a budaipestiekhez, mi több: az or­szághoz szóljon. A ma. már 260 ezer példány­ban megjelenő újság eljut ha­zánk valamennyi városába. Ne­gyedszázados jubileumán a kö­vetkezetesen vállait elkötelezett­ség iránti tiszteletből, köszönt- jüik az Esti Hírlapot, s minden munkatársát A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai Érvényben: 1981. december 22-től Devizanem Vételi Angol font 6 497.03 Ausztrál dollár 3 925.50 Belga frank 90,19 Dán korona 469,03 Francia frank 599.99 Holland forint 1 389,03 Japán yen (1000) 156,34 Kanadai dollár 2 902,55 Kuvaiti dinár 12 214,23 Norvég korona 598.18 NSZK márka 1 519.90 Olasz líra (1000) 28,47 Osztrák schilling 217,00 Portugál escudo 52.47 Spanyol peseta 35,38 Svájci frank 1 849,21 Svéd korona 620,54 Tr. és cl. rubel 2 597,40 USA dollár 3 439,53 Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 6 503,53 6 510,03 3 929.43 3 933.36 90,28 90,37 469,50 469.97 600,59 601,19 1 390,42 1 391,81 156.50 156,66 2 905,46 2 908,37 12 226,46 12 238.69 598,78 599,38 1 521,42 1 522,94 28,50 28,53 217,,22 217,44 52,52 52,57 35,42 35,46 1 851,06 1 852,91 621,16 621,78 2 600,00 2 602,60 3 442,97 3 446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1981. október 20.-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1981. december 22-től Pénznem Vásárolható legmag. bankjegycímletek Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn. márka Francia frank Görög drachma Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanvol peseta Sváici frank Svéd korona Török líra USA dollár Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 6 308,42 6 698,64 3 811,55 4 407,31 87,57 92,99 455.42 483,59 764,22 811,50 582,57 618,61 53,43 56,73 1 348,71 1 432,13 151,81 161,20 76,00 80,70 2 818,30 2 992,62 11 859,67 12 593.25 580,82 616,74 1 175,78 1 567.06 27,65 29,36 210,70 223,74 50,94 54,10 34,36 36,48 1 795,53 1 906,59 602,53 639,79 25,65 27,23 3 339,68 3 546,26 50 50 5 000 1 000 100 500 500 1 000 10 000 1 000 100 10 100 1 000 50 000 1 000 5 000 5 000 1 000 100 1 000 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom