Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-22 / 299. szám
1981. december 22. ÍvÉPÜJSÁG 3 Vasárnapi jelentés Paksról Szekszárd Helyére emelték a második reaktortartályt Vasárnap, december 20-a, hajnal. Metsző északi szél vágtat az udvaron. Az emberek összehúzzák magukat, szemükbe apró zúzmarakristályokat vág, pufajkájuk alatt táncot jár a légzuhatag. A műszakosok a főbejárat felé igyekeznek. A hatalmas vasajtó kitárul, mellbe vágja az embert a huzat. Fönt, a reaktortéren kellemesebb a hőmérséklet. Az egyes számú blokk födémjén nyugszik a „kazán", a 230 tonnás reaktortartály. Már lebontották róla a fóliaruhát, felszerelték az emelőszerkezetet. A fényesen csillogó acélmonstrum végén ünneprontó a karvastagságú acélsodronyok látványa. Maroknyi csapat gyülekezik körötte. Még egyszer körbejárják, aztán elvonulnak a nagy manőver előtt reggelizni. Ja- csó István, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szerelésvezetője a dokumentációt vizsgálja. Megvan minden. Az emberek aláírták az utolsó baleseti oktatás jegyzőkönyvét. Most reggel történt mindez, az aláírás még friss a papíron. Nyolc óra után pár perccel ismét feltűnik Petrovics Béla művezető és csapata — Tre- pák György, Scheffer István, Varga István, Varga Imre, Kollár Ervin és Bogos János — ők lesznek ma a főszereplők. És a ké darus: Kubina István és Piskolthy Viktorné. Petrovics Béla ellenőrzi a rádiót. Kihúzza a közel kétméteres antennát, beleszól a mikrofonba, a daru dudája jelzi, hogy Kubina István hallja az irányítót. A következő harminc perc a rendcsinálással, az uolsó mozdulatok elemzésével telik, most még lehet javítani, odakészíteni valamilyen szerszámot, vagy a reaktortérben helyére tenni egy berendezést. Nyolc óra ötven perckor a két darus lejön a „földre", a 18,90-es szint betonjára, ami rozsdamentes acél. Petrovics Bélával beszélgetnek. Lassan halad az idő. A következő tíz perc ismét csendes várakozás. Olyan, mint a sportoló-edző között a rajt előtt. A „viadal” pár pillanat múlva eldől, de addig várni szörnyű hosszú az idő. Egy perccel kilenc előtt Ja- csó István köré gyűlnek az emberek. Petrovics Béla ismét beleszól a rádióba, Kubina István megnyomja a 250 tonnás daru dudáját. Megkezdődött a manőver. Lassan, méltóságteljesen gördül a síneken a daru, mint egy öreg gőzmozdony. Feszültebb a figyelem a reaktortéren. Amikor a nagy, bumfurdi, tehetetlen acél fölé érkezik, megindul lefelé a vaskampó. Lassan, tempósan gördülnek a kötelek az acélkerekeken. Telnek a percek, amíg a reaktorhoz érkezik a kampó. Petrovics Bé- láék feldobják az emelőszerkezet köteleit. Egy-két pillanat múlva brum- mognak a kötelek, mint a rossz nagybőgő húrjai. Megfeszülnek. Lélegzetvisszafojtva figyel mindenki. Az irányító szól a rádióba. — Száz tonna terhelést. Láthatatlanul feszülnek a kötelek, hangjukból érzékelhető, hogy milyen óriási teher nehezedik rájuk. A reaktor még nem mozdul. Gyorsan körbejárják a „kazánt", az egyikük a gumihevedert, amelyen , nyugszik a súly, próbálja megmozdítani. — Mehet tovább — szól Petrovics Béla. Pattognak az acélszálak, olyan lehet ez, mint a bányában a fenyőfa támtartók. .. A pattogás jó jel. Egyszer csak megmozdul a szerkezet. Lassan millimétereket emelkedik a reaktortartály. Amikor harminc fokos szöget zár be a födémmel, leállítják az emelést — újabb vizsgálat következik. Petrovics Béla homloka ösz- szerándul, a szemüvege párás. Szorosan markolja a rádiót. Már egy órája koncentrál. Elmúlott tíz óra. Áll a 230 tonnás szerkezet! Szőllősi Kálmán kazánbiztos vizsgálja a berendezést. A brigád tagjai benzinnel mossák a tartály hasát. A kazánbiztos vöröslő foltra mutat. Előkerülnek a köszörűk. A rozsdafoltot eltüntetik. Milliónyi csillagszikra pattan a köszörűk nyomán. Két pillanat múlva felállítanak egy állványt. A kazánbiztos és Petrovics Béla az erős, szemet bántó fényben még közelebbről megvilágítják a felületet, jelzéseik nyomán már pattog is a szikra. Tizenkét óra húsz perckor elkészülnek. Kezdődhet a manőver újabb szakasza. Kubina István, a daru kezelője elfoglalja a helyét a fülkében. Megnyomja a dudát. Ismét brummognak a kötelek. Megemelkedik a reaktor, milliméteres sebességgel megy fölfelé a szerkezet. Tíz perc múlva megindul a reaktorakna felé. A nézelődők „szétfröccsennek", sietnek újabb nézőpontot keresni. Ja- csó István ismét felszalad az állványra, figyel. Minden megy, mint a karikacsapás. A darus türelmetlen lehet már, vagy parancsot kapott, de meglódul a köteleken csüngő berendezés; gyors ütemben halad a végleges helye felé. De ez a „rohanás" hasonlatos a ráérős öregek sétájához. Húsz percig tart az út. Az akna fölött áll... Elhelyezkednek az emberek az újabb harcállásponton. Petrovics Béla letérdel, mindent körbenéz ismét. — Mehet lefelé — mondja. S a kötelek már nem brummognak, hanem érdekes surrogó hangot hallatnak. Mozgolódás támad, mintha fellélegeznének, olyasféle ez az érzés, hogy most már nem lehet hiba. Nyertünk. Még két órai munka van. Félig eltűnik a tartály az aknában. Újabb pozíciót keresnek az irányítók. Gyorsan levonulnak a főkeringtető vezetékekhez, itt szűkül az akna, a tartály és a befogadó acélhenger között csak pár milliméter a hézag. Négy ember az akna átlójában felrajzolt négy mérési ponthoz áll, a többiek pedig fehér ronggyal törölgetik az acéltestet. Lassan ereszkedik lefelé a berendezés. Előkerülnek a mérőeszközök. Jacsó István körbekérdezi a négy embert. — Egyes! — 78 milliméter. — Kettes! — 88 milliméter. — Hármas! — 84 milliméter. — Négyes! — 86 milliméter. Petrovics Béla utasítást ad a darukezelőnek: — Egy kapcsolást északra. Lassan mozdul a szerkezet. Az újabb mérési eredmények ismét megfelelőek. Ereszkedni kezd lefelé a „kazán". A következő negyedórában- félórában újabb mérések és korrigálások. Aztán acetonnal gyorsan körbemossák a felfekvő felületet. A következő körben pedig tusírfestékkel kenik be. Két óra ötven perc. Millimétereket ereszkedik lefelé a reaktortartály, aztán egyre lassul a süllyedése. Talán csak századmillimétereket mozdul. Feszült percek. De az arcok mintha jeleznék a győzelmet. Már csak két milliméter választja el a tartályt a tartógyűrűtől. Petrovics Bélának mosolyog a szeme. Pontosan három órakor úgy érzem, hogy döccen egyet a tartály, pedig csak a szemem csap be, erre várunk reggel nyolctól, így a lágy leérkezést is látni, érezni vélem, pedig csak egy sóhajtásnyi a mozdulat. Pakson 1981. december 20- án, vasárnap, 15 óra nullanulla perckor helyére került a kettes számú reaktor. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Lakóterületi pártszervezetek A lakóterületi ipártm unkával foglalkozott legutóbbi ülésén o szekszárdi városi párt-végrehajtó bizottság. Két pártszervezet —a Wosi.nsky Lakótelepi és a déli városkörzeti — számolt be . tevékenységéről, a topaszta,Iáitok azonban általánosíthatók, hiszen a többinél is hason,lóak a problémák, feladatok1. Míg az üzemi, hivatali pártszervezetekben lassan nő a taglétszám, egészen más a'helyzet a lakóterületeknél. Az előbbiekben főképp új tagok felvételével, itt átjelentkezéssel. Nyugdíjba vonuló elvtársak gyarapítják a létszámot, akiknek nagy része régi párttag, élettapasz tolató kba n gazdag, magas képzettségű és többségük csak a folyamatos termelő*, vagy hivatali munkát 'hagyta abba:, párttagként nem vonul nyugalomba. A Wosinsky lakótelepi pártszervezet létszáma öt év alatt negyvennel, a másiké az 1977. évi megalakulás óta harminckettővel nőtt. A két pártszervezet tagságának közel ki I eoctizede nyugd íjas. 'Ez a helyzet megköveteli, hogy sajátos módon foglalkozzanak az alapszervezetek tagságukkal, sajátos módon, foglalkoztassák tagjakkal Ez mór megkezdődik az átjelentkezéssel. A vezetőség elbeszélget az „új" párttaggal korábbi tevékenységéről, arról, hogy milyen pártmunkát végezne szívesen. Taggyűlésen bejelentik és ünnepélyesen köszöntik őket. Előfordul — *bár szórványosan — az is, hogy régi alapszervezete vezetőségének egyik tagja, elkíséri „új" pártszervezetébe, és ott bemutatja a nyugdíjast. Van azonban — sajnos — nem egy példa, az ellenkezőjére is, az üzemi, hivatali pártszervezet nem tudja, hol működnek a lakóterületi pártszervezetek, hova kell a. nyugatomba, vonuló párttagot átje- lentemi, aiz illető „'házal” az átigazoló lappal, mire megtalálja a lakóhelye szerint illetékes ala pszervezetet. Éppen, ezért fogalmazódott meg a végrehajtó bizottsági ülésen,, hogy a párt- szervezetek figyelmét fel kell hívni az alaposabb tájékozódásra. A tagság összetételéből következik, hogy irreális lenne megkövetelni minden párttagtól a rendszeres szervezeti életet. Minden lakóhelyi pártszervezetben a tagság egy hányada túlkoros, beteg, fel kell menteni a rendezvények látogatása alól, nem vállalhat pártmegbízatást sem. Éppen ezért ezen a területen a többihez képest sokkal nagyobb a pártcsoportok feladata,. A pártcsoportbizalmi jelzi, ha a csoportjába tartozó párttag megbetegedett, kórházba került, „elhozza" a vezetőséghez a, „felmentett" párttag észrevételeit, javaslatait. Ezekben az alapszervezetekben külön csoport — néhány helyen szociális csoportnak hívják - látogatja rendszeresen a betegeket vagy azokat, akik idős koruk miatt nem vehetnek részt rendszeresen a pártéletben. A déli városkörzet pártszervezetének ilyen tagjait — a vezetőség felkérésére — a pártszervezet által patronált 4. számú Általános Iskola úttörői keresik fel március 21., vagy április 4, előtt egy-egy szál virággal és jókí. ván,ságokk'al. A pártmunkát aiz alapszervezetek tagságának mintegy felekétharmada végzi. Vezetőségi ta gok, pártcso po rtbizal rniak,-helyettesek, tagjai a népfrontbizottságnak, vagy más tömeg- szervezetek vezetőségének, lakóbizottságoknak, az információs csoportnak, az előadócsoportnak,, terjesztik a politikai irodalmat stb. Mint másutt, ezekben a pártszervezetekben is rendszeresek a vezetőségi ülések, taggyűlések. A taggyűlésen foglalkoznak a párthatároztdk ismertetésével, egységes értelmezésével, a végrehajtás feladataival, a tömegiszervezletekkel való kapcsol atokikall, a várospolitikai kérdésekkel és o párttagságot érdeklő egyéb témákkal. Rendszerint a titkár vagy ct vezetőség egy tagja tartja a beszámolót, ám néha külső előadót is meghívnak. Mint például a Wosinsky lakótelep pártszervezete, amikor a,z „Idős korúak társadalmi közérzete és problémái” került napirendre és a téma megtárgyalására meghívta Gál 'Lászlót, a város országgyűlési 'képviselőjét. A vezetőség ülésén önálló napirendkét fog- dálikozott a jhorgászegyesület és a la'kásszövetkezet gazdasági m unkájával, A tagok között so'k a politikailag magasan képzett elv- társ. Felkészültségük „szinten tartását” is szolgálják a taggyűlések. Politikai tájékozódásuk másik forrása a politikai vitakör, amelyet gyakorta külső előadó vezet. Rendszeres olvai- sói a párt napilapjának - mindenki járatja és olvassa vagy a Népszabadságot, vagy a Tolna megyei Népújságot, vagy mindkettőt. A Kossuth-kiadványok is aránylag. nagyobb számban „fogynak”, mint más álapszer- vez eteknél. Jó a kapcsolat a pártszervezetek és a' körzeti népfrontbizottságok között, mindkét a I ap sze rve zet pá rtme g b íza t á s sál küldött ak'tivstákat a népfront- bizottságba. 'Vannak közös rendezvények is — klubestek, előadások. Kevésbé szoros a kapcsolat a lakóbizottságokkal és a lakóterület tanácstagjaival, annak ellenére, hogy volt néhány rendezvény, ahol a tanács illetékesei tájékoztatták a résztvevőket a városfejlesztési tervekről. Ezt rendszeresebbé kél! tenni és van olyan — jogos — igény is, hogy még mielőtt o tervek „érvénybe lépnének” - történjen meg az előzetes vélemény- kérés. A pártszervezetek rendszeresítették a fogadóórákat. Hetenként egyszer tart a vezetőség fogadóórát, amikor a- lakóterület bármely állampolgára felkeresheti a pártszervezetet észre- . vételeivel, esetleges panaszaival. Többnyire a lakókörnyezet védelmével, tisztaságával kapcsolatosan merültek fel észrevételek, ilyenkor a pártszervezet kapcsolatba lép az illetékes szervekkel, intézményekkel. De van olyan eset is, hogy nincs a panaszosnak igaza. Ekkor részletes, megnyugtató választ kap. A Wosinsky lakótelepi pártszervezet évente 4—5 alkalommal szervez kötetlen programot, rendez üzem- ésrtsz-látogatást, vá rosnézést, múzeu mlátogatást, környezetvédelmi, egészségügyi és a közbiztonsággal kapcsolatos előadásokat, a szocialista évfordulókon ünnepi műsorokat, klubdélutánokdt. A déli városkörzet alapszervezete az idén hozta létre — o körzeti népfront- bizottsággal közösen — a nyugdíjasklubot, amely féléves munkaprogram szerint tartja rendezvényeit. 'Mindkét alapszervezet nagy súlyt helyez az ifjúsággal való kapcsolatra. A Wosinsky lakótelepi pártszervezet az 505. sz. Szakmunkásképző Intézettel kötött megállapodást az együttműködésre. (November 7-én az iskola adott o párthelyiségben műsort, a pártszervezet előadócsoportjának egyik tagja pedig az 1956-os ellenforradalom eseményeiről tartott előadást az iskolában. A déli városkörzet pártszervezetének már több éves a kapcsolata a 4. sz. Általános Is kólával. Az idős élvtársak nagy szeretettél vesznek részt ebben. Több ízben osztályfőnöki órák keretében tartottak o gyerekek által nagy figyelemmel kísért élménybeszámolót munkásmozgalmi tevékenységükről. Évről évre részt vesz az alapszervezet nyugdíjas szdkembectagja a fel- sőbsztá'lyos tanulók KRESZ-vizsgára valló felkészítésében. Az iskola úftörőcsapatq a pártszervezet ünnepi rendezvényeit műsorra! teszi színessé. A lakóterületi pártszervezetek eredményesen működnek o városban, tájékoztatják és foglalkoztatják tagjaikat, egyre inkább központjdivá válnak a lakókörzet politikai életének. Ebben az Irányban kell továbbfejleszteni tevékenységüket. (J)
