Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

2 KÉPÚJSÁG 1981. december 20. A népgazdaság 1981. évi fejlődése, az 1982. évi terv (Folytatás az 1. oldalról) szításékor feltételezettnél lénye­gesen kedvezőtlenebb lkáig azda'­sógii körülírná nyék között kelt megvalósítani. Ezek ellensúlyo­záséihoz növekvő erőfeszítések szükségesek. Az 1982. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai, az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron. Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira Folyó áron 101.0— 101,5 98.0— 99,0 102.0— 102,5 98.0— 99,0 104.0— 104,5 100.0— 100,5 100,5—101,0 178.0— 180,0 milliárd Ft fordítható. A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelésből na­gyobb hányadnak kell szolgál­nia a külső egyensúly javítá­sát. Elsősorban azok a vállala­tok számíthatnak lendületes fejlődésre, amelyek képesek gyorsan növelni a nem rubel elszámolású kivitelt, vagy ha­tékonyan helyettesíteni a be­hozatalt. A termelés és a kivitel növe­lése a gazdálkodás hatásfoká­nak erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell gyorsítani a ter­melés szerkezetének korszerű­sítését, műszaki színvonalának emelését, a termékek minősé­gének és versenyképességének javítását. Fokozni kell a kül­piacokon gazdaságosan érté­kesíthető és a belföldi kínála­tot javító termékek előállítását. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati ered­ményeket kell elérni a hulladé­kok és a másodlagos nyersanya­gok hasznosítására irányuló program végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takaré­kosabb anyaggazdálkodást se­gítő programot, s meg kell kez­deni e program megvalósítását. A terv azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végrehajtá­sától és a gazdálkodás eredmé­nyességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fej­lődése és gazdasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe ke­rülő, veszteségessé vagy alap­hiányossá váló gazdálkodó szer­vezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézkedése­ket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csök­ken. A termelés növekedését a munka termelékenyséqének nö­vekedése alapozza meg. A népgazdaság összes ener­giafelhasználása nem, vagy csak kismértékben növekedhet. Minden területen fontos feladat az energiagazdálkodási prog­ram végrehajtásának meggyor­sítása. Az ésszerű energiafel­használást segítő szervezési, beruházási és műszaki fejleszté­si, technológiai intézkedéseket az illetékes szervek kidolgozták, anyagi fedezetüket a terv tar­talmazza. A kohászat termelése — a belföldi értékesítés emelkedése mellett is — módot ad a* kivitel bővítésére. A gépipari termékek belföldi értékesítése alig, kivi­telük dinamikusan fokozható. Folytatódik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása és beindul az elektronikai alkatrészek és rész­egységek fejlesztésének és gyár­tásának központi fejlesztési programja. A gépipar átlagát meghaladóan fejlődik a hír­adás-, a vákuumtechnikai és a műszeripar. A gépipari termé­kek közül az átlagosnál ayor- sabban növekszik a számjegy­vezérlésű szerszámgépek, a kor­szerű villamos berendezések és készülékek, valamint a műszer­ipari termékek termelése. A vegyiparban csökken a kőolaj­feldolgozás, de az egyéb vegy­ipari ágazatok növelik termelé­süket. A szerkezetváltozás fő irá­nyát és ütemét továbbra is a folyamatban lévő központi fej­lesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján to­vább nő a műanyagfeldolgo­zás; a gyógyszer-, növényvédő­szer- és intermediergyártás köz­ponti fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőtelje­sen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gaz­daságosság függvényében dif­ferenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az építő­anyag-ipari termékek iránti ke­reslete mérsékelt termelésnöve­kedés mellett is kielégíthető. Az élelmiszeriparban — az export­érdekek figyelembevételével — az átlagosnál jobban fokozód­hat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzendő építési feladat, tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevé­kenység bővül. Számottevően nő a külföldön végzett építés értéke. A mezőgazdasági termékek termelésén belül — átlaqos idő­járás mellett — a növényter­mesztés gyorsabban, az állatte­nyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevé­kenysége. A gabonatermesztés biztonsá­gos megalapozása végett nő a vetésterület. Kalászosokból az ez évinél jobb, kukoricából ha­sonló átlagtermés érhető el. Olajos növényekből az ideinél kisebb földterületről is betaka­rítható a belföldi eílátásra és kivitelre szükséges mennyiség. A cukorrépa vetésterülete az ez évihez hasonló lesz. A zöld­ségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell növelni. Az ideivel azonos termőterületről nagyobb borter­mésre lehet számítani. A húshasznú állomány fej­lesztésével a vágómarha-terme­lés növekedik, s valamelyest na­gyobb lesz a tejtermelés is. A meglévő állomány lehetővé te­szi a vágósertés-termelés növe­lését. Az állattenyésztés takar­mányszükséglete zavartalanul kielégíthető. A mezőgazdaságban is alap vető feladat a termelés haté­konyságának javítása, az esz­közök jobb felhasználása. Ezt az energiatakarékosság érdekében tett és egyéb intézkedések is ösztönözni fogják. A jó élelmiszerellátás fenn­tartása írnél fett a mezőgaizdasá- qi és a.z élelmiszeriipari termé­kek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. Az áruszállítási és a, személy- szállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és felada­tok összetételéből következően — mérsékelten emelkednek, a szállítási szükségletek kieléqít. hetők. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsi-állomány tovább gyardipodik, s eléri 'az egymlüll'ió-száznegyvenezer daraL bot. Az autót>álya-hátózat Bics­ke és Tatabánya között úi sza­kasszal 'bővül. Az előző évihez hasonló ütemben folytatódik az utalk burkolatának megerősítése és felújítása. . A belföldi termelői árszínvonal — a várható külkereskedelmi ár­alakulást is Egyetembe véve — a:z iparban 4—4,5 százalékkal emelkedik. A növekedés részben az 1981. évi - főként energefi- egy 4 százalékkal nő. A többi kai - árváltozásokból adódik. népgazdasági ágban mérsékelt Az építőipari árszínvonal mint- árváltozás várható. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme és fogyasztása A népgazdaságban foglalkoz­tatottaik száma előreláthatólag tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrende­ződése az előző évekéhez ha­sonlóan folytatódik: a foglal­koztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mezőgazdaságban és a terme­lő szolgáltatásokban gyakorlati­lag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. A munkaerő iránti kereslet va­lószínűleg tovább 'mérséklődik. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a< mező- gazdaság, valamint néhány más hely kivételiével — át kell térni az ötnapos munkahétre. Ezt.áItalában önerőből kell vég­rehajtóim. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romol­hat, a dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészségügyi és a művelődési ágazat a szüksé­ges többletlétszám fedezetére támogatásban részesül'. A terv előirányozzál, hogy a lakosság életszínvonalát jellem­ző fő mutatók az 1981—82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4-5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállaltaitok bérgazdálko­dása jobban fejtezze ki az egyé­ni teJjesítményeket. A fogyasz­tói árszínvonal körülbelül 5 szá- zcilékkcl emelkedik. Ez legna­gyobbrészt a<z 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségileg kismértékben bő­vül. Fontos követelmény, hogy az áruellátás elért színvonalát fenn kell tartani. A kiskereske­delemben tovább terjednek az új üzemelési formák. A lakosság infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terveiket úgy alakítják ki, hogy a VI. ötéves terv ki­emelt céljai megvalósíthatók le­gyenek. A taikásellátottság további ja­vítására 77 ezer 'új lakás épül, ebből 19—20 ezer tesz állami lau kás. A tanácsok tovább korsze­rűsítik a lakás el osztást és a la­kó s g azdálkod á st, nag yobb hangsúlyt kap az igények lép­csőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19-20 ezer állami lakás felújítását és mint­egy 10 ezernek a korszerűsíté­sét irányozza elő, A fővárosban és -az öt naigyvárOsbaini gyorsab­ban bővítik — központi.támoga­tással is — ci fenntartási építést végző kapacitásokat. Az egészségügyi ellátás ja­vítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül; egyebek között Szolnokon és Budapesten épülnek új léte­sítmények. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődei és 8000— 9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvodában elhe­lyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az álta­lános iskolai hálózat fejlesz­tésére 1200—1300 általános is­kolai osztályterem létesül A művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítmé­nyei közül folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Állami Operaház és a filmgyár felújítása, a Bu­davári Palota helyreállítása, meqkezdődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem átépítése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása és felépül a kaposvári sportcsarnok és a veszprémi filmszínház. Beruházások Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt — a beruházások további csök­kentését irányozza elő. Na­gyobb mértékben mérséklőd­jek az állami, és kisebb mér­tékben a vállalati beruházá­sok. Az energiamegtakarítást és az energiatermelést szolgáló beruházások növekednek. A folyamatban lévő nagybe­ruházások közül az év során befejeződik a Bitó II. bauxit­bánya építése, a Halimba III. bauxitbánya bővítése, a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű fél­gyártmányfejlesztése, a Csepe­li Csőgyár szinten tartó beru­házása, a budapesti szemét­égetőmű és a Szekszárdi Hús­kombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe helye­zés történik a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzemek­ben, a Dunai Vasmű és a Le­nin Kohászati Művek acélmű­veiben, a Szolnoki Papírgyár­ban és az Árpád-híd szélesí­tésénél. Az év folyamán fon­tos állomásához érkezik a Paksi Atomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az országos hálózatba. Meg­kezdődik három nagyberuhá­zás: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a fe­nyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A vállalatok és a szövetke­zetek beruházásainak tervszerű szabályozása érdekében módo­sultak egyes gazdasági szabá­lyozók. Emelkedik a konvertál­ható export árualapok bővíté­sét, a drága behozatal gazda­ságos helyettesítését, az ener­giafelhasználás ésszerűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását se­gítő fejlesztésekre adható hi­tel és támogatás aránya. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforga­lom az ez évinél dinamikusab­ban bővül. Elsősorban a kivi­tel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az» ipari termékek gazdaságos ki­vitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság fokozásá­ra, s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell tö­rekedni. A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. * * * A Miniszertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváha­gyása keretében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló Intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, ja­vuljanak a dinamikus növeke­désre képes vállalatok és szö­vetkezetek fejlődésének lehető­ségei, erősödjön a népgazda­sági és a vállalati jövedelem- képződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a fel­halmozási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudá­suk és képességeik szerint já­ruljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósításá­hoz. (MTI) • • Ünnepség a Kremlben Leonyid Brezsnyev 75. születésnapján (Folytatás az 1. oldalról) vezetők, a szocialista országok párt- és állami vezetői, köztük Kádár János, ismételten mele­gen köszöntötték az SZKP KB főtitkárát 75. születésnapja, és magas kitüntetése alkalmából. Szombaton este a moszkvai Kremlben, nagyszabású fogadást 'rendeztek Leonyid Brezsnyev 75, születésnapja alkalmából. A fo­gadás vendégei között voltak az SZKP és a siovjet állam veze­tői, a szovjet társadalom kiváló képviselői, a szocialista or­szágok párt- és állalmi vezetői, köztük Kádár János. Ott volt a nemzetközi komm um ista és mun­kásmozgalom számos ismert személyisége. A fogadáson sokan köszön­tötték Leonyid iBrezsnyevet; üd­vözölte az SZKP KB főtitkárát Kádár Jónás its. Kádár János pohárköszöntdje Kódór János a díszvacsorán az alábbi pohárköszöntőt mond­ta : Mélyen tisztelt Brezsnyev elv­társ ! Kedves elvtársak! örömmel teszek eleget a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya megtisztelő meg­bízatásának, hogy 75. születés­napja alkalmából őszinte nagy­rabecsüléssel köszöntsem Leo­nyid lljics Brezsnyev eltársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­rát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. Az egész haladó emberiség, így a szocializmust építő ma­gyar nép is jól ismeri és nagy­ra becsüli Brezsnyev elvtárs sok évtizedes fáradhatatlan, áldoza­tos és kiemelkedő jelentőségű munkásságát. A magyar közvé­lemény tudja, hogy Leonyid ll­jics Brezsnyev elvtárs szovjet testvérpártunk főtitkáraként és a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökeként felbecsülhe­tetlen szolgálatot tett és tesz a Szovjetunió Kommunista Pártja elvi politikájának formálásában és annak következetes valóra -váltásában, a - kommunizmust építő szovjet nép törekvéseinek nemzetközi képviseletében, a társadalmi haladás, az egész emberiség békéjének és bizton­ságának érdekében. Mi, magyarok e napon Brezs­nyev elvtárs személyében szov­jet testvérpártunk hűséges fiát, az elvhű és meleg szívű inter­nacionalistát, Lenin örökségé­nek méltó képviselőjét és foly­tatóját tiszteljük. Ma azt az em­bert, kommunistát, békéharcost köszöntjük, aki mindenkor he­lyesen él a történelem által biz­tosított lehetőségekkel, ön, mint a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, szen­vedélyes ügyszeretettel, mély humanizmussal segíti a világ forradalmi erőinek társadalom; alakító harcát, a szocialista kö­zösség országai közötti egység és együttműködés továbbfejlesz­tését, közös törekvéseink, célja­ink megvalósítását. A magyar kommunisták soha nem felejtik el, népünk őszintén nagyra értékeli, tisztelt Leonyid lljics, hogy mi is mindig magunk mellett tudhattuk önt; megértő támogatására, segítőkészségére bizton építhetünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja sokoldalú, gyümölcsöző együtt­működésének kibontakoztatásá­ban, a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának elmélyí­tésében kimagasló személyes érdemei vannak, amit tisztelet­tel tartunk számon és interna­cionalista megbecsüléssel, ba­ráti érzésekkel viszonzunk. Kedves Leonyid lljics! Kedves barátunk! Engedje meg, hogy életútjá­nak e nevezetes állomásán,.75. születésnapján, minden magyar tisztelője és a magam nevében azt kívánjam, további jó egész­ségben, még hosszú ideig vé­gezze felelősségteljes munkáját a testvéri szovjet nép, szocialis­ta közösségünk, a társadalmi haladás erői, az egész emberi­ség békéje és biztonsága ja­vára. Az üdvözletekre válaszolva Brezsnyev a többi között a kö­vetkezőket mondotta: — Sok meleg szót szóltak itt 'ma rólam elvtársaim, a köz­ponti bizottság vezetőségének tagjai, a szövetséges köztársa­ságok, a szakszervezetek, a Komszomol, a udósok, a fegy­veres erők képviselői, kedves külföldi vendégeink. Szívből jö­vő köszönetét mondok ezért. — Minden bizonnyal volt, aki a dicséretekkel túlment a szükséges határokon is. Ritka eset, hogy minálunk az ilyen évfordulón ne történne ez meg. Erről már Lenin is szólt és fi­gyelmeztetett arra, hogy ne­künk, kommunistáknak ne száll­jon fejünkbe a dicsőség, ne feledkezzünk meg ügyünkről. Kövessük hát ezt a lenini út­mutatást. — Mindaz, amit az életben eddig megtettem a termelő munkában, a harcokban, a po­litikai és az állami munkában — mindezt pártunk hívó sza­vára tettem, annak a pártnak szavára, amelynek hűséges fia vagyok immár ötven éve, s az is maradok egész életemben. A párt a mi erőnk forrása, az a fényszóró, amely megvilágít­ja számunkra az előre vezető utat. — A külföldi államférfiakkal folytatott beszélgetéseken néha ilyen kijelentéseket hallani: hi­szünk Brezsnyev békeszereteté- ben, de egyelőre nem tudjuk, hogyan vannak ezzel a Szovjet­unióban a többiek? Szeretném elmondani az így vélekedő uraknak, hogy kevéssé ismerik a Szovjetuniót. Annak, hogy Brezsnyev úgy ragaszko­dik a békéhez, az a magyará­zata, hogy az egész szovjet nép véleményét, érzését juttatja ki­fejezésre, az egész szovjet veze­tését, pártunk és államunk szi­lárd és állhatatos külpolitikai irányvonalát. Ezt a politikát Le­nin idejétől kezdve napjainkig következetesen valósítják meg. Ragaszkodásunkat a békéhez, a más államokkal kialakított békés együttműködésihez maga társadalmunk jellege határozza meg. Ezért nincsenek és nem is lesznek nálunk híver a háború­nak, az agressziónak, a kalan- dorpolitikának. Ez így van ma, s így lesz a jövőben is — jelen­tette ki a többi között Leonyid Brezsnyev. A csepeli dolgozók levele Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökét 75. születésnapja alkalmából levélben köszöntöt­ték a Csepel Vas- és Fémmű­vek dolgozói. A levél emlékeztet arra, hogy Leonyid Brezsnyev a Csepel Vas- és Fémművek mun­kásközösségének tiszteletbeli törzsgárdatagja, s hogy az SZKP KB főtitkára személyesen adta át a csepeli dolgozóknak a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége által adományo­zott Októberi Forradalom Ér­demrendet. A Csepel Vas- és Fémművek kollektívája levelé­ben eredményekben gazdag, hosszú életet, további erőt, egészséget kíván Leonyid Brezs- nyevnek a béke, népeink boldo­gulása érdekében kifejtett fele­lősségteljes munkájához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom