Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

1981. december 20. KÉPÚJSÁG 3 Az üzemi párt-vb tárgyalta Üzem- és munkaszervezés * 1 az atomerőmű-beruházáson Részletes elemzést terjesztett az atomerőmű-beruházás párt­végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülése elé a pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizott­sága az üzem- és munkaszer­vezés helyzetéről. A pártbizott­ság 1978-ban tárgyalta meg az üzem- és munkaszervezést, fog­lalt állást a tennivalókkal kap­csolatban. Azóta a végrehajtó bizottság rendszeresen visszatér a témára, lévén az nélkülözhe­tetlen tényezője a beruházás si­keres megvalósításának. Leg­utóbb a múlt év tavaszán tűzte napirendre a munkaerő kihasz­nálásának helyzetét, a vezetés és irányítás problémáit. Most a tíz legnagyobb válla­latnál, illetve azok itt működő - részlegénél tekintette át az üzem- és munkaszervezést. Mind a beruházás irányítása, mind a vállalatok többsége ré­széről jelentős erőfeszítések tör­téntek a beruházás szervezett­ségi színvonalának javítására. Ezek eredményessége azonban mérsékelt volt, nem mindegyik vállalat tudott előre lépni. Ilyen kritikusan-önkritikusan kellett megfogalmazni a következtetést annak ellenére, hogy kiemel­kedő eredmények születtek az elmúlt időszakban. Megtörtént az l-es blokk sikeres idegengő­zös indítása. Ez azonban nem feledtetheti a nehézségeket, a szervezés problémáit egyrészt, mivel azok akadályozzák az ütemes és hatékony munkát, másrészt, éppen a leküzdött ne­hézségekből kell megfelelő ta­nulságokat levonni, hogy azok vagy ne forduljanak elő, vagy mérséklődjenek az ezután meg­valósítandó munkáknál. Problémát okoztak többek közt a késői tervszállítások, a tervek alapvető koordinálatlan­sága, a sok tervmódosítás, a minőségi hibák. Korábban ezek az építési munkáknál, utóbb a technológiai szerelő munkáknál fordultak elő. A hibák egy ré­sze külső körülményekből adó­dik, amelyeket azonban a vál­lalatok szervezési, munkavégzési hiányosságai tovább súlyosbí­tottak. Egy-egy munkahelyre többször kellett felvonulni — ami munkaszervezési gondot je­lentett a kivitelezőknél, egyben negatív hatással volt a vállala­tok termelékenységére is. Pozi­tív tapasztalatok vannak az l-es blokknál, a Paksi Atomerőmű Vállalat üzembe helyező szerve­zete az üzembe helyezésre ke­rülő rendszerek szerelésének be­fejezését eredményesen koordi­nálja.. Munkaszervezési és szervezet- fejlesztési intézkedések történ­tek a vállalatok többségénél. Előtérbe került az előkészítő és dokumentációs tevékenység jobb megszervezése, színvona­lának emelése. E téren jelentős lépéseket tudott tenni a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat és a VEGYÉPSZER. Ám az előkészítő tevékenység javításának szük­ségességét nem minden vállalat ismerte fel időben és így nem is tudott megfelelő intézkedéseket tenni. Az előkészítő és dokumentá­ciós tevékenység fejlesztése többletlétszámot igényel és ez elhelyezési problémákat okoz a vállalatoknál. Vannak kezdemé­nyezések a műszaki személyzet nagyfokú adminisztrációs leter­heltségének csökkentésére — az Erőmű Beruházási Vállalat és a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat megkezdi ügyvitelének számítógépesítését. Szükséges, hogy ezt a többi vállalatok is kövessék. Eltérően alakult a kivitelezés­ben részt vevő vállalatoknál — illetve itteni részlegeiknél — a termelékenység. Az építőipari­aknál a korábbi években elért dinamikus növekedés lelassult a befejező jellegű munkák ará­nyának növekedése miatt, míg a szerelő vállalatok növekvő termelékenységről — a CSŐ­SZER- nél 14,5, a VEGYÉPSZER- nél 5 százalék —- tudnak szá­mot adni. Általános tapaszta­lat, hogy nem minden vállalat vizsgálja rendszeresen a terme­lékenység alakulását. Növeke­dést azok értek el, amelyek megfelelő szervezési intézkedé­seket tettek és teljesítménybére­zést is alkalmaznak. Ahol még a teljesítménybérezést sem ve­zették be, nem nőtt a termelé­kenység. Éppen ezért foglalt úgy állást a végrehajtó bizott­ság, hogy 1982-től a lehetőség szerint általánossá kell tenni az építő és szerelő vállalatoknál a teljesítménybérezés bevezetését, a normatívák szerinti munkavég­zést. Javult a vállalatok gépellá­tottsága. A gépek kihasználása is, ám nem olyan mértékben, ahogy szükséges lenne. Főleg az alkatrészhiány akadályozza a gépek megfelelő kihasználá­sát. Javuló tendencia érvényesül a a munkavégzés feltételeiben. Ezt a tisztaszerelési 'területek kialakulásával a legjobban a szerelő vállalatok érzékelik. De előfordulnak egyidejű és sürgős munkák, ahol nehéz a megfele­lő munkakörülmények biztosítá­sa. Rendezettek a művezetők jo­gai és kötelességei minden vál­lalatnál. Probléma, hogy a jo­gok adta lehetőségekkel gyak­ran nem megfelelően élnek, nem vállalják a sokszor kelle­metlen szerepet a munka meg­követelésében, a munkafegye­lem megszilárdításában, a mi­nőségi előírások betartásában. Problémát okoz a közvetlen ter­melésirányítók nagymértékű fluktuációja. A dunántúli építő­ipari vállalatok közös főépítés­vezetőségénél ma már nincs egyetlen közvetlen termelésirá­nyító sem, aki három évvel ez­előtt is itt dolgozott volna. Tö­rekedni kell ennek csökkentésé­re, hiszen a művezetők gyakori cserélődésével értékes, itt szer­zett ismeretek, tapasztalatok „tűnnek el" az építkezésről. Egyébként is,, a tapasztalatok feldolgozására, hasznosítására nyomatékosan hívja fel a figyel­met a végrehajtó bizottság ha­tározata. Ezzel lehet a teljesít­ménybérezés terén is előre lép­ni és a tapasztalatok elemzése segíthet hozzá a műszaki előké­szítés színvonala emeléséhez, a jobb munkaszervezéshez. (J) Gyarapodik a falu Házhelyek két új utcának Németkérnek 16 utcája vám és imost dolgoznak azon, hogy legyen még kettő. (Házhelyeket alakítanak ki a failu mellett, er­dős területen : 44 telket ad tar­tós ha'sználcltba a községi tar- nács. Arnbach 'Edéné tanácselnök­től megtudtuk, hogy az allaip- közművesítés (hamarosan befe­jeződik ezen a helyen. A vízve­zeték kész, ímegntörténit a mű­szaki átadása. A villanyhálózat építése még tart, 11 tagú brigád dolgozik Németkéren a DÉ- DÁSZ-tál. összesen több mint egymillió forintba kerül az olap- közművesítés, ezt az OTP vál­lalta, beleszámítják a telkek használatba vételéhez lefizeten­Ünnep után átadják a vil­lanyvezetéket dő összegbe. A villanyvezeték műszaki átadását december 28- ra tűzték ki. Az akácfák kitermelését a né­metkéri Haladás Tsz négy tag­ja végzi, ők egyébként is a szö­vetkezet erdészeti üzemágában dolgoznak: Horváth László, Má- jer János, Wahl János és ifjabb Májer János. Munkájuk egész télen lesz itt, olyan nagy a te­rület. Kivonták az erdőművelés­ből, a község fejlesztésére való tekintettel, és helyette máshol erdősítenek. A tsz ifjúsági par­lamentjén többen érdeklődtek a telekhez jutás lehetőségéről, a tanácselnök megadta a fiata­loknak a tájékoztatást. A paksi áfész elnöke, Rauth János pedig elmondta, hogy távlati fejleszté­si tervükbe veszik egy kisebb bolt építését Németkémeik ezen a részén. HÉTRŐL I \ I ^HHHÍRREl HÍRRŐL Eltelt az ötvenegyedik hét, az esztendő utol­só előtti teljes és az utolsó — munkarend szempontjából — „normális" hete. Az ország nagyobb részében igazi tél volt, havazással, hófúvásokkal, bennünket egyelőre megkímélt az időjárás a hótól. De volt bőven hideg szél, ólmos eső, jeges út. Történt egy súlyosabb baleset is, a tolnai úton, ám csak az anyagi kár jelentős, halálos közúti balesetről e sorok írásáig nem kaptunk és nem adtunk hírt. Ün­nepi vásár a boltokban-áruházakban, csúcs- forgalom a postán, és mintha különböző tes­tületi ülésekből-értekezletekből is több lett volna, mint máskor. Egy jelentős beruházást — a dombóvári ÁFOR-telepet, amely csőve­zetéken kapja a benzint és gázolajat — szép csendben, minden csinnadratta nélkül, üzem­be helyeztek. Ünnepi vásár Az ezüstvasárnapi forgalomról tudósítottunk keddi számunkban. Azóta már teljes adatok vannak, azt mutatják, hogy érdemes volt nyit­gazdasági szükségletet elégít ki, ha az a szö­vetkezetnek nyereséget hoz. „Támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, a szövetkeze­teknek népgazdasági szempontból is hasznos kiegészítő tevékenységét" — mondja a XII. pártkongresszus határozata. Az ipari tevékenység többszörösen is hasz­nos lehet. Megvalósításával biztosítani lehet falun az állandó foglalkoztatást — sok helyütt joggal követelik ezt főleg a szövetkezetek nő­tagjai —, mezőgazdasági munkacsúcsok ide­jén munkaerőforrás, nyeresége pedig segítheti az alaptevékenység fejlesztését. Különösen a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek­ben van az ipari tevékenységnek jelentősége. Megyénk szövetkezetei több ipari kisüzem­mel gyarapodtak ebben az évben. Ám még így is, ipari tevékenységük mennyiségben fele­akkora, mint az országos átlag (a teljes ter­melésben az ipari tevékenység aránya.) Van tehát még tennivaló és lehetőség. Felsőnánán — a tűzöde létesítésével — éltek a lehető­séggel. Kertbarátkört minden településre Harmadik éve tart a tolnaiak nemzetközi si­kersorozata: 1979-ben ezüstérmet nyertek, ta­valy bronzot, és a bronz már most is biztosít­va van, lehet még akár ezüst, vagy arany is. E három év alatti kilenc mérkőzésből csak a második volt a keddi, amit itthon játszottak. Érthető nemcsak a csapat, hanem a közönség öröme is. Görbevonalú tűzés — egyelőre papíron. Cipő­felsőrész-készítő tanfolyam Kétyen. A Skála Áruház játékosztályán Megyénkben az utóbbi évtizedben terebé­lyesedett ki a kertbarátmozgalom. Az anyagi alap: a városok, községek zártkertövezetei- ben lévő kiskertek, amelyek „meghódítják" az üzemek, intézmények, hivatalok dolgozóit is. És tegyük hozzá, nem egyszerűen divatról van szó. A kiskert aktív pihenést biztosít, emellett zöldséget, gyümölcsöt a konyhára, bort az asztalra, árut a piacra. A népfront kezdettől fogva fölkarolta a kertbarátkör-mozgalmat és mint azt a szerdai elnökségi ülésről megjelent tudósításban olvashattuk, az ötéves terv végé­re az a cél, hogy a jelenlegi hússzal szem­ben, a megye minden településén legyen kert­barátkor. Nem lesz könnyű megszervezni, bár bizonyos, hogy érdeklődőben nem lesz hiány. va tartani. Két évvel ezelőtt „tört meg a jég", azelőtt ugyanis — hivatkozva arra, hogy úgy­sem lenne forgalom — ezüstvasárnapon nem volt nyitva tartás. Felsőbb utasításra vezették be. Nos, nemcsak a Skála forgalma mutatja, hogy van igény az ezüstvasárnapi nyitva tar­tásra, hanem a többi bolté-áruházé is. Ta­valy ezüstvasárnap 4,3 millió forint értékű áru talált gazdára a megyében, most kereken hatmillió. Az áruellátás jobb, mint a tavalyi, ám most sem lehet elmondani, hogy mindenki megkapja, amit keres. A drágább játékokban nagy a hiány, nincs elegendő szaloncukor sem. A héten kezdtek érkezni a nagyobb déli- gyümölcs-szállítmányok. Ipari üzem a tsz-ben Pár évvel ezelőtt még meglehetős zűrzavar uralkodott a termelőszövetkezetek nem mező- gazdasági tevékenysége körül. Volt olyan ál­láspont, hogy „a tsz termeljen kenyérgabonát, húst, tojást, tejet, ipari növényeket és tartóz­kodjék az ipari tevékenységtől”. Ma már ezen Tanító múzeum Megyénk neves régésze, Wosinsky Mór a munkásoknak tartott előadásokat a múzeum­ban. Utódai, a megyei múzeum szakemberei a múlt héten általános iskolásokat oktattak, talán elindítva egy kezdeményezést, aminek folytatása következik. A „Tanító múzeum” elő­adássorozat a héten indult. Lényege: az ál­talános iskoláknak a múzeumban tartják a történelemórát és itt ismerkedhetnek meg azokkal a tárgyakkal, amelyek kapcsolatban vannak a tanult történelmi időszakkal. Persze, szó sem lehet arról, hogy minden történelem- órát itt tartsanak, ám időnként egy-egy óra — amiben most a szekszárdi 4. sz. és a sió­agárdi általános iskola tanulói részesültek — más iskoláknak is rendelkezésre állhat. A tolnai asztaliteniszezők sikere Ritkán szerepel heti krónikánkban sportese­mény. A tolnai Vörös Lobogó asztalitenisze­zőinek bravúrja azonban ide kívánkozik. Mé­giscsak: rangos esemény volt, a Bajnokcsapa­tok Európa Kupájának tolnai mérkőzése az elődöntőbe jutásért. A tolnai lányok 5-1-re verték az NSZK-bajnok Duisburg Kaiserberg csapatot és ezzel már biztosítva van a bronz­érem. túl vagyunk. Bebizonyosodott, hogy a mező­gazdasági szövetkezetekben általában hasz­nos a melléküzemági tevékenység. Ha az nép­Győzelem! Ujjongó nézők a tolnai asztali­tenisz-mérkőzésen. A telkek helyén most még erdő van

Next

/
Oldalképek
Tartalom