Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-19 / 297. szám

1981. december 19. ^fePÜJSÄG 3 A kormány külpolitikai tevékenységéről tárgyalt az országgyűlés (Folytatás az 1 .oldalról) is. Támogatunk minden olyan törekvést, javaslatot, amely hoz­zájárul szocialista építőmun­kánk békés nemzetközi körül­ményeinek biztosításához. A Varsói Szerződés tagállamaival együtt következetesen küzdünk a háborús veszély elhárításáért, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért, a leszerelésért, a fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő bizton­ságért. A külügyminiszter részletesen elemezte azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi politiká­ban nehezítik az enyhülést. A nemzetközi életben felgyülem­lett problémák nagyok, de nem megoldhatatlanok — hangsú­lyozta. A szocialista országok — köztük a mi hazánk is — a Vitás nemzetközi kérdések és konfliktusok békés megoldásá­nak a módszerét ismerik el he­lyesnek, s fő eszköznek mindig is a tárgyalásokat tartotta. Messzemenően támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak közösen kiala­kított, békés megoldásra szólí­tó javaslatait, kezdeményezéseit és aktívan részt vállalunk azok megvalósításából. Több évtizedes töretlen kül­politikánk szorosan egybekap­csolódott a szocialista közös­ség legfontosabb külpolitikai feladatával, a béke és a biz­tonság megszilárdításának cél­jával. Sokoldalú testvéri együtt­működésünk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival egyben békepolitikánk sikerei­nek záloga is — mondotta be­fejezésül Púja Frigyes. tározottan elindultak nemzetük megmentésének útján. Mi nem kívüá'llóként figyelünk a Varsó­ból érkező hírekre, hanem mé­lyen átérezzék helyzetüket és az igaz ügyért folytatott harcu­kat. Mindazok nevében, akik az elmúlt hónapokban aggódva kérdezték: mi történik, mi vár­ható Lengyelországban, most baráti, segítő együttérzésünket fejezhetjük ki. Miután több hozzászóló nem jelentkezett, ismét Púja Frigyes emelkedett szólásra. Hangsú­lyozta: a vitában elhangzott észrevételek, értékelések hasz­nosan kiegészítették a kormány tevékenységéről szóló beszá­molót. Az országgyűlés Púja Frigyes beszámolóját jóváhagyólag tu­domásul vette. Felszólalások Darvasi István (Bp. 19. vk.), a Magyar Hírlap főszerkesztője, az országgyűlés külügyi bizott­ságának titkára • javasolva a kormány külpolitikai tevékeny­ségéről szóló beszámoló tudo­másulvételét, egyebek között elmondta: —* Megnyugvással vehettük tudomásul, hogy a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsa szük­ségállapotot hirdetett és meg­alakult a nemzeti megmentés katonai tanácsa. Tudjuk, hogy bár ezek csak az első lépések a rendteremtés, az ellenforra­dalom veszélye elleni eredmé­nyes harc, a szocialista konszo­lidáció és a Lengyelország sa­játosságának megfelelő politi­ka kidolgozásának útján, ám elkerülhetetlen, indokolt és szükséges lépések, amelyek nél­kül szocialista konszolidáció és megújult szocialista politika egyaránt elképzelhetetlen. A továbbiakban utalt arra a nem­zetközi tekintélyre és megbe­csülésre, amelynek a Magyar Népköztársaság világszerte ör­vend, s amely jól mérhető par­lamentünk külügyi tevékenysé­gében és külkapcsolataiban is. Kállai Gyula (Hajdú-Bihar m. 1. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke felszólalásában kiemelte: a nemzetközi életnek ma nincs olyan kérdése, melyről a Szov­jetunió az egyenjogúság, és az egyenlő biztonság szellemében ne volna hajlandó tárgyalni. Ezért is kíséri nagy érdeklődés­sel a magyar közvélemény a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselőinek a napok­ban Genfben megkezdett tár­gyalását. Szólt szocialista nem­zeti egységünk töretlen fejlő­déséről, s a lengyelországi ese­ményekkel kapcsolatban hang­súlyozta: népünk egysége ab­ban is kifejezésre jutott, hogy ezek megítélésében mindvégig következetes, elvi állásfoglalást tanúsított. Közvéleményünk egyetértését fejezi ki népköz­társaságunk vezető testületéi­nek nyilatkozatával. Bariba Tibor (Hajdú-Bihar m. 10. vk.), a Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület püspöke ar­ról szólt, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzet az egyházak ér­tékelése szerint is az emberiség történetében egyedülálló, oélda nélküli időszak. Mi azt hisszük és valljuk — hangsúlyozta Bar­tha Tibor — egyetértésben az expozéval, hogy a békének nincs alternatívája. A beszá­moló a higgadt, nyugodt és jó­zan aktivitást tükrözi, örömmel állapíthatjuk meg, hogy kor­mányzatunk külpolitikájának, a szocialista közösségnek és azon belül a Szovjetunió nemzetközi tevékenységének központi ügye a béke megmentése. A ma­gyarországi egyházak messze­menően támogatják e politikát — mondotta a képviselő. Kelen Béla (Bp. 42. vk.), az Esti Hírlap főszerkesztője emlé- • keztetett rá, hogy a mi népünk is átélt történelmi kataklizmát, de felelősséggel vállaltuk for­radalmi vívmányaink megmen­tését, felvilágosító szóval, fegy­verrel és munkával. Tisztában vagvunk azzal, hogy a gazda­sági és társadalmi konszolidá­ció néhéz, hosszan tartó folya­matnak ígérkezik Lengyelország­ban. Rendkívül fontosnak tart­juk, hogy lengyel barátaink ha­Interpelláció A napirendnek megfelelően interpelláció következett: Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola főigazgatója arról kér­dezte a közlekedés- és posta­ügyi minisztert, mit kívánnak tenni az aprófalvas települések közlekedésének javítása érde­kében Somogy megyében. Pul- lai Árpád elmondotta: a kor­mány nem kezeli mostohagyer­mekként a közlekedés szem­pontjából sem Somogy megyét, s elismerve az interpelláció jo­gosságát, folyamatosan foglal­kozik az aprófalvas települések közlekedési gondjainak megol­dási tehetőségeivel. Tervezik a megyei szállítási tanácsok jog­körének kiterjesztését az áru- szállításról a személyszállításra is. Befejezésül kérte: az inter­pellációban felvetett gond meg­oldásában a jövőben mindenütt nagyobb és elszántabb módon, szervező munkával igyekezzenek hasznosítani a helyi kezdemé­nyezéseket, mert ebben kifeje­zésre jut az elfogadott költség- vetés szelleme. Guba Sándor a miniszteri vá­laszt nem fogadta el, kérte, hogy az általa felvetett témára újból térjenek vissza. Az országgyűlés Pullai Árpád válaszát szavazóttöbbség-el tu­domásul vette. A parlament téli ülésszaka — amelynek második napján a ta­nácskozás elnöki tisztét felvált­va Péter János és Apró Antal töltötte be — az országgyűlés elnökének zárszavával ért vé­get: Apró Antal kellemes ünne­peket, eredményekben gazdag új esztendőt kívánt a képvise­lőknek. (MTI) Ülést tartott a KISZÖV elnöksége Az SZMT tárgyalta Munkamódszer, munkastílus Pénteken Szekszárdon a szakszervezeti székházban meg­tartotta ez évi utolsó ülését a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Első napirendként Horváth Géza SZMT-titkár elő­terjesztésében és szóbeli tájé­koztatójával kiegészíve, élénk vita után — tizenketten szólal­tak fel — elfogadta a tanács­ülés az SZMT és testületéi, va­lamint apparátusa munkamód­szerének, munkastílusának to­vábbfejlesztésére tett javasla­tot. Felszólalás alapján megtett pontosítás után elfogadta a testület az SZMT működési sza­bályzatát. Deli Sándor SZMT-titkár tá­jékoztatót tartott az 1981. évi népgazdasági terv megyei vég­rehajtásának tapasztalatairól, valamint az 1982. évi tervről és az ebből adódó szakszervezeti feladatokról. Horváth József vezető titkár tájékoztatta az SZMT taajait a két tanácsülés között végzett munkáról, majd két, a munka- védelemmel kapcsolatban ho­zott szakszervezeti intézkedést ismertetett a testület tagjaival. Befejezésül Egyed Mihály, az SZMT elnöke mondott kö­szönetét a testületi tagoknak egész évben végzett munká­jukért. Szekszárdon, az Ipari Szövet­kezetek megyei Szövetségének székházában ülést tartott a KISZÖV elnöksége. A megye ipari szövetkezetei 1981. évi termelésének várható alakulá­sát, az 1982. évi gazdasági előirányzatok megyei tapaszta­latait tekintette át az elnök­ség. Ezt követően — a nőpoli­tika; határozat tükrében — azt elemezte a testület, hogy mi­lyen a megye ipari szövetkeze­teiben dolgozó nők iskolai és szakmai felkészültsége, a ta­nulás és szabadidős progra­mok iránti érdeklődése. Az előzetes adatok szerint a megye ipari szövetkezetei 1982-ben mintegy 9 százalék­kal termelnek többet, mint 1980-ban és a kollektívák ál­tal elfogadott éves tervet 3 szá­zalékkal teljesítik túl. Ez az át­lag. Ezen belül van néhány könnyűipari szövetkezet, amely nem teljesíti éves előirányza­tát, ugyanakkor az építőipari szövetkezetek termelése az át­lagot meghaladó mértékben nőtt. A népgazdaság 1982. évi célkitűzéseinek ismeretében ja­vaslatot készítettek a szövetke­zetek az 1982. évi tervre. Az elnökség felhívta a szövetke­zeti vezetők figyelmét arra, hogy a mérlegzáró közgyűlésig — ahol véglegesítik az éves tervet — vizsgálják felül elkép­zeléseiket és lehetőségeik is­meretében mindenben igazít­sák azt a népgazdasági elvá­rásokat magába foglaló OKISZ- ajánláshoz. A megye ipari szövetkezetei­ben foglalkoztatottaknak 58 százaléka nő, s közel 40 száza­lékuk szakmunkás, középiskolai végzettséggel 18 százalékuk rendelkezik. Ez az arány lénye­gesen jobb az országos átlag­nál. Ugyanakkor mindössze 39 az egyetemet, főiskolát végzett nők száma a megye ipari szö­vetkezeteiben. Emiatt kevés az első számú vezetők között a nők aránya. S még egy -nagyon elgondolkoztató adat: a me­gye ipari szövetkezeteiben fog­lalkoztatott nőknek mintegy 12 százaléka nem végezte el a 8 osztályt. A tennivalókra figyel­meztet még égy adat: a mun­ka mellett továbbtanuló nők — jelenleg mintegy 500 — túl­nyomó többsége középiskolá- boi technikumba jár. Általános iskolába, egyetemre, vagy fő­iskolára a dolgozó nők nem szívesen mennek. Az előterjesztéseket elfogad­ta az elnökség és több más kérdésben is döntött. Törvény és gyakorlat Iskolák, gyerekek, szülők A jövő évben lesz húszéves a tankötelezettségi törvény, mely akár a régebbi, minden gyer­meknek 'kötelezően írja elő az általános iskolai végzettség megszerzését. 'Sajnos, mindmáig 'léteznek olyan szülők — gondviselőik, gyá­mok és szállásadók —, okik sa­ját hibájukból, önös érdekből akadályozzák gyermekiük rend­szeres iskoláiba járását. Mások a felelősséget teljes egészében az iskolákra hárítják. Célunk, hogy -minden gyermek szerezze meg az alapműveltsé­get és ne „termelje újjá” az ana-lfa-béta család az iskolázat­lan gyermeket. Küzdelem folyik ezért mind az általános Iskolák­ban, mind a tanácsok igazga­tási osztályain, A pedagógusok különböző módszerekkel — csa­ládlátogatásokkal, a szülőkkel valló személyes beszélgetések­kel harcolnak a gyermekért. A tanácsok kezébe adta kormány­zatunk a szankcionálás eszkö­zét. A szabálysértési és a gyámügyi előadó a döntés előtt gyakran konzultál 'Részlet a szabálysértési tör­vényből : „153. § (1) Az a gondviselő, a) aiki a gondozása, alá tar­tozó tanköteles gyermeket kellő időben nem íratja be az isko­lába, vagy b) akinek hibájából a- gyer­mek ugyanabban, a tanévben másodízben vagy ennél több­ször igazolatlanul elmulasztotta az iskolai oktatást ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható.” TfZ ÉV ALATT EGY tűk el, hogy a gyermekeink rendszeresen járnak iskolába. Nagyon jó a szülői ház és az iskola kapcsolata-. Fogadóórá­inkra mindig eljönnek a szülők. De azért akad olyan család is, amelyben a> szülők nem naprau készen tájékozottak a gyermek elő meneteléről. — Az iskola és a szülői ház jó kapcsolatát bizonyítja az is — mondja Lukács István —, hogy a szülők rengeteg társadalmi munkát végeztek és végeznek az iskoláért, az óvodáért egyaránt. Időzzünk el kissé a kedvező jelenség összetevői mellett. — Tavaly összesen 196 sza­bálysértés volt, ebből hat ilyen jellegű. Ez évben a számok ugyanezek, Az elkövetőik zöm­mel azonosaik, a 'hat családból öt cigány — mondja a szabály­sértési előadó. (Megtudom, hogy csupán egy szülő volt, aki a szabálysértés első pontjában foglaltakat „va­lósította meg", vagyis nem írat-, ta be gyermekét az iskolába. — Ennél az ügyfajtánál na­gyon nehéz dönteni. Sok fejtö­résbe telik, amíg olyan döntést tudunk hozni, a-mi eléri a cél­ját. Zuhog az eső. A madocsái al­só iskola alsátagozaltos -nebulói beszorultak a folyosóra, ott kénytelenek „'leszáguldozni” az órák -alatt felgyülemlett mozgás- kényszert. Az Is-kola utca-i felső iskolában még folyik a tanítás, A folyosón glédába-n álló gumi­csizmák mutatják., hogy a taní­tás végeztével jöhet akár eső, szélvész, vagy zivatar, tulajdo­nosaik ci szabadiba vágynak ... Az igazgatói szobában Nagy Zol-tánné igazgató és helyettesé, Lukács István- a régi, 1930-as, 50-es a-nyakönyvekkel foglalatos­kodik. A helyi termelőszövetkezet részére munkakönyv kiállításá­hoz gyűjtik össze a termelőszö­vetkezeti tagok iskolai végzett­ségét 'Madocsán 1958-ban ,még ez az iskolaépület volt csak 324 ta­nulóval, 1960-ban lehetőséget és pénzt kaptak két tanterem építésére. Később az alsó isko­la négy tanteremmé nőtt, s a-z elmúlt évékben ibairkácsműhely- lyél és tornaszobával is gazda­godott. A két iskolában össze­sen 222 gyermek tanul, a peda­gógusok száma tizennégy. — 'Nálunk -nem gond a tan­kötelezettségi törvény végrehaj­tása — válaszol kérdésemre Nagy Zoltánná igazgató. — Leg­utóbb tíz éve kellett feljelente­ni szülőt szabálysértés m-ia-tt. A sok-sok családlátogatással ér­INa-gy Zoltánná: — Kicsi o ta­nulólétszám, így nem eshet k-i egyetlen egy -gyermek sem a látómezőnkből. Egy ezres-kétez­res tanulólétszámú iskolában bizonyára más -a helyzet. — Még az is hozzátartozik a képhez — veti köz-be Lukács Ist­ván —, hogy az eltelt évek alatt sok madocsaii szülő végezte el a dolgozók esti iskoláját. Igé­nyesebbek lettek ők is. INagy Zoltánná: — Egy évtized alatt egyetlen tanulónk volt, aki nem fejezte be az általános is­kolát. A TÁRGYALÁS ELŐTT KONZULTÁLNÁK » A nagyközségek, városok sza­bálysértési 'ügyintézői a meg­mondhatói annak, hogy bár­mennyire -is haladunk előre a biztonságos élet, az anyagi gya­rapodás útján, gond még .mind­máig o tankötelezettségi törvény végrehajtása. Aki egy kicsit is járatos a tanácsi munkában, a-z tudja, hogy a tankötelezettség ellen vétők és ai gyámügyek fő­szereplői általában azonosak. A dunaföldvári Nagyközségi Tanácsnál Jákli Sándomé gyám­ügyi és Molnárné Marosvári Er­zsébet szabálysértési előadótól a dunaföldvári helyzetről tuda­kozódtunk. Magyarórán a madocsai iskola 6. osztálya — A gyerek érdeke az iskola elvégzése — folytatja a. gondo­latot Jákli Sándomé. — 'Proble­matikus esetekben nevelési ta­nácsadóba utaljuk a gyermeket pszichológiai vizsgálatra. Az ügyekben mindig konzultálok kolléganőmmel. Én a hat csa­ládból ötöt -ismerek. Voltam ná­duk, ismerem a-z élet- és szociá­lis körülményeiket, szinte napi információm van- róluk. — Amikor a. bizottsági tárgya­lásra készülök, mert mi -mindig ilyen formában döntünk — így Molnárné Marosvári Erzsébet —, ismerem a hátteret, és már a bizottsági tagok is hasonlóan tájékozottak. — A 'jogszabály nem írja elő a tárgyalás megtartását. A ne­velő haltás érdekében eredmé­nyesebb és megnyugtatóbb, ha a bizottság dönt. MEGYEI ADATOK 1980-ban megyénkben. 3181 szabálysértési feljelentést iktat­tak a tanácsok. Egymill'ió-hét- százh a-rm incnyol ceze r- hétszáz fo­rint -pénzbírságot szabtak ki 1838 elkövetőre. A tankötelezettség megszegé­se szabálysértés elkövetéséért 355 s-Zülőt jelentettek fel. Kettő- százharmiiniaketfőt bírságoltak meg szá zhairm indáié n ce ze r-öt- százötven forint összegben. A Tolna megyei Tanács V. B, igaz­gatási osztályától kapott infor­máció szerint évekre visszame­nőleg kimutatható, hogy csök­ken a tankötelezettségi -törvény ellen elkövetett szabálysértéseik száma. De a szociális, gyámügyi és még ezerféle intézkedések együttes eredményeként is idő­be telik még, amíg a gyerme­kük -rendszeres iskolába járatá­sát elmulasztó szülők felismerik — képesek lesznek felismerni —, hogy gyermekük boldogulásá­nak egyi-k feltétele az általános iskola-, a műveltség megalapo­zása. SZŰCS LASZLŐ JANOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom