Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-19 / 297. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. december 19. Szakszervezeti élet ÍREK — A Szakszervezeteik Országos Tanácsa Elnöksége 1980. október 27- i határozata állapján — 1981. november 26.;—december 10. között — a megye 11 településén megalakultak a szakmaközi bizottságok. — Az SZMT mellett működő jogsegélyszolgálati bizottság vizsgálta tíz építőipari szakmához tartozó jogsegélyszolgálati bizottságok tevékenységét. A vizsgálat során- szerzett tapasztalatokat januárban bizottsági ülésen tárgyalják meg. * — 1981. december 14-én ülést tartott az SZMT munkavédelmi bizottsága. Az ülésen a munkavédelmi felügyelők 'működési szaibályainaik új rendjéről, valamint az 1982. évi feladatokról tárgyaltak. * — Az ÉDOSZ MB nőbizottsá- go legutóbbi ülésén megtárgyalta a gyermekgondozási segélyen levőkkel való foglalkozás alapszervezeti tapasztalatait. * — A PATEX ,tolnai gyárának szakszervezeti bizottsága bizalmi-testületi ülésen számolt be a választások óta; végzett -m un kárók A bizalmitestület jóváhagyta az alapszervezet működési szabályzatát, jog- és hatásköri jegyzékét. Javult az államigazgatási munka Az államigazgatási -munkai javítására vonatkozó párthatározattal és kormányintézkedésekkel összhangban a KözalkaJmazottak Szak-szervezetének Köziponti Vezetősége 1977 májusában megtárgyalta! az addigi tapasztalatokat és állásfoglalást fogadott el. Eb- bén megjelölte az állami szerveknek teendő javaslatokat és a közalkalmazottak feladatait Az állásfoglalásnak -megfelelően megyei bizottságiunk intézkedési -tervbe foglalta a végrehajtás feladatait, alapszervezeteink pedig -taggyűléseken, küldöttgyűléseken határozták meg a\ konkrét tennivalókat Megyei bizottságunk és o tanácsi szakszervezeti alapszervezetek célkitűzései jól illeszkednek a megyei tanács Vb intézkedési tervéhez] Az elmúlt négy évben -megyei bizottság-u-nk több ízben napirendre tűzött olyan kérdéseket, amelyek az államigazgatási -munka javítását célozták. Ilyenek voltak: a tanácsi képesítési előírások és a továbbképzés helyzete; az 'ügyfélszolgálati irodák működésének tapasztalatai; szakmai-, politikai vetélkedők eredményei; pályázati kiírások hasznosításai; tapasztalatcserék értékelése. Alapszervezeteink is többször visszatértek a végrehajtás ellenőrzésére és meghatározták a további feladataikat. Az igazgatásiban dolgozók munkájának minősége -nagymértékben attól is függ, -milyen a szakmai- és a politikai képzettségük. Szaiks-zenvezeti szerveink többek között ezért is kezdeményezik és szorgalmazzák a képzettség emelését Ma o szakmai- 'képesítettség 90 százalékos, az előírt politikai -képzettsége pedig a dolgozók 80 százalékának von meg. Az utóbbi négy évben a képzettség aránya mi-ntegy 15 százalékkal -nőtt. Ugyancsak a -szakmai és o politikai képzettség színvonalának növelését szolgálták o szakszervezeti -szervek által kezdeményezett, szervezett és rendezett vetélkedők. Azzal, hogy a felkészülés időszakéiban alaposain áttanulmányozták a szakirodalmat, a jog-sza- bá!yolkictb, és azoknak gyakorlati alkalmazását, a. versenyzők szakmai és politikai ismeretei gyarapodtak. A vetélkedők 'hasznossága a -napi -munkában is érződik. Továbbképzési forma a -tapasztalatcsere is. iEzért 'kezdeményeztük a megyei- tanács vezetőinél, hogy az államigazgatási munkában meglévő helyes gyakorlat, o jó módszerek elterjesztése érdekében szervezzenek taipasztailabcseréket a- megye azonos típusú tanácsai vezetői részére. 'Ennek eredményeként 6 helyen 50 községi tanács tisztségviselőinek részvételével -rendezték meg a- ta;pas-zta- latcse-réket. A vendéglátó ón. „mintaközségben” és az egymástól szerzett tapasztalatokat jól fel tudják használni a tanácsi- vezetők saját községükben is. Ezenkívül a szakszervezeti bizottságok tevékeny -közreműködésével -is szerveztek tapasztalatcseréket a megyében o járási hivatalok, a városi és a községi tanácsok egymás között, sőt más megyebél iekkel is cserélték véleményt. Az államigazgatási munka egyszerűsítésére, korszerűsítésére a megyei tanács vb-vel együttesen, pályázatot írtunk ki.1 A cél a.z volt, hogy olyan -pálya,munkák készüljenek, amelyek a jelenleg érvényes jogszabályok kereteim belül megvalósíthatók. Szakszervezeti bizottságaink a hivatalvezetőkkel együtt segítették a- dolgozatok megírását. Intézkedések történtek, a pályázatok minél előbbi felhasználására. Közülük néhányat részben vagy egészben már be is vezettek f-p-l. adóigazgatásban). Az igazgatási munkafolyamatoknak és az állaim-polgárok- ügyei intézésének egyszerűsítését, gyorsítását jól segítik oz ügyfélszolgálati és tájékoztató i-rodákj A szekszárdi iroda kedvező tapasztala- fa! alapján mi is javasoltuk a megyei tanács vezetőinek, -hogy o megye más tanácsainál is vezessék be a- szolgálatot. Mai már Paks városiban és három nagyközségben működik ilyen- szolgálat.. A -másik két városban-, Bonvhádon és Domibóvá rótt, a fetéfe!ek megteremtése után kerülhet erre sor. Az ügyiratkezelésnél és az ügyintézésnél -korszerűsítést és létszám-megtakarítást jelent a széttagolt iktatás helyett a központi iktatás és ügyiratkezelés 'bevezetése. Ezért szakszervezeti szerveink kezdeményezik, ahol a feltételek ezt -lehetővé teszik, központosítsák az iktatást és az iratkezelést. Az intézkedés nyomán eddigi a megyei tanácsnál és Dombóvár városi Tanácsnál -hozták létre a központi i-ktatót. A hivatali munka javítása, a -korszerűsítés, aiz egyszerűsítés érdekében még további javaslatokat tettünk, és arra ösztönözzük a szakszervezeti bizottságokat, hogy ők -maguk -is -kezdeményezzenek. Ilyen például a folyamatos ügymenetvi-zsgólat. Ennek során o kiiktatható, vagy egyszerűsíthető fázisokat szűrjék -ki, és ezzel is gyorsítsák az ügyintézést. A -megyei tanács vb a szakigazgatási szervék vezetőit tette felelőssé azért, hogy tartsanak folyamatos ügy- me netvizsgálatot Az apparátusok dolgozóinak egyenletesebb leterhelése érdekében munkaidő-elemzéseket végeztek és végeznek, amelynek következményeként átcsoportosításokat hajtanak végre. Szakszervezeti bizottságaink aktivitását jelzik, hogy kezdeményezésükre a dolgozók a- -hivatali munka segítésére sajátos féladc- tokat is vállaltak, mint -pl. az ügyi-n-tézési határidő csökkentése átlagosain 5—10 nappal egyes ügyfeleknél (Dombóvár városi Tanács); fiatalok gyorsabb 'beilleszkedésének elősegítése '(Tamási Járási Hivatal); adatkérések és -szolgáltatások egyszerűsítése (Szekszárdi Járási Hivafol). Az előbbiekben említett - közéi sem teljes körű - intézkedéseket és azoknak eredményeit úgy értékelhetjük, hogy megyénkben észrevehetően -javult az igazgatási -munka, -egyszerűsödött, -korszerűsödött az ügyintézés. Természetesen az állaim igazgatási munka javítását szolgáló szakszervezeti munka nem fejeződött be, hosszú időn át tartó folyamatról van szó. Mindig lehet és kell ötletéket találni a mun-ka jobbá, gyorsabbá tételére, -amelyre ösztönözzük a dolgozókat, szakszervezeti tagságunkat. Bartos László a -Közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Bizottságának titkáraBemutatkozik a vasasszakszervezet Szakszervezetünk XXVII. kongresszusa határozatában kimondta: .1877. március 4-ét tekinti a szakszervezet létrejötte időpontjának. Szakszervezetünk 1976-ig születésé időpontjának 1903. áprilisát tekintette. Teljes joggal felvetődik a kérdés, hogy egy és ugyanazon szakszervezetnek hogyan lehet két születésnapja is. A magyarázat egyszerű, mégpedig az, hogy 1903-ban már 9 önálló fővárosi vasipari szakmai szervezet, és 11 vidéki csoport lépett szövetségre, és ettől az időponttól kezdve működött a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Köz-ponti Szövetsége. Az 1877-es dátum pedig az első vasipari szakmai szak- szervezet — a Vas- és Ércmunkások Szakegylete megalakulásának az időpontja. Amit hangsúlyozni szeretnék az az, hogy a vasasszakszervezeti mozgalom a magyar munkásmozgalommal szinte együtt született, együtt nőtt fel. Ha valaki az elmúlt száz év magyarországi osztályharcait tanulmányozza, a vasiparral, a vasipari dolgozók osztályszervezetével lépten-nyomon találkozik. Mit mondunk a máról, arról, hogy ma milyen erőt képviselnek a vasipari dolgozók, mit jelent a vasipari dolgozók -munkája az ország életében? Ma három nagy ipari ágazat szervezett dolgozóit — munkásokat, mérnököket, közgazdászokat, alkalmazottakat — tömöríti szakszervezetünk, ez a három ágazat a magyar ipar által előállított nemzeti jövedelem közel felét adja. A magyar szervezett dolgozók egyhatoda, 550 ezer szervezett dolgozó tartozik szakszervezetünkhöz. Szocializmust építő társadalmunknak jelentős csapata a vasipari munkásság. Az ember mai helyénék, feladatainak megtaláláséban alapvető a mai társadalmi, gazdasági környezet hatása. Megcáfolhatatlan történelmi igazság és ezt szakszervezetünk története is hűen bizonyítja, hogy a munkásosztály céljainak megvalósításában akkor értük el a legnagyobb sikereket, amikor tevékenységünkben a forradalmi párt vezető szerepe következetesen érvényesült. Mai tennivalóink: a szocialista építőmunka, a szocialista nevelés és a dolgozók napi, valamint távlati érdekeiért folytatott munka. A szocialista építőmunkában biztosítanunk kell, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósuljanak. Mindhárom iparágunk számtalan területen érdekelt az ország egyensúlyának erősítésében, a korszerű technika és technológia meghonosításában, a minden piacon gazdaságosan eladható termékek gyártásában, az anyag- és energia- takánékossógban, az ésszerű munkaerő-gazdá Ikodásban. E célok teljesítésére hívta fel szakszervezetünk XXVIII. kongresszusa tagságunkat. Nagy hangsúlyt kell kapnia a vállalaton belüli és a vállalatok közötti kooperációs és szerződéses kötelezettségek teljesítésének. A szocialista munkaverseny fejlesztésében fontos, hogy növekedjen a brigádok együttes vállalásain belül az egyéni vállalások szerepe. Erősíteni kell a brigádok hatását a munka- és üzemszervezés javítására is. A vasasszakszervezethez tartozó szakszervezeti tagok száma Tolna megyében 8165 fő. — A szakmához tartozó üzemek: Szekszárdon: a MEZŐGÉP, a BHG, az MMG, a DÉDÁSZ, a GELKA. Bonyhádon: a Zománc- árugyár, a MEZŐGÉP. Pakson: az Atomerőmű Vállalat, a Gyór- és Gépszerelő V. Dombóváron: a Láng, a Csavaripari Vállalat. Várdombon, Gyönkön: a MEZŐGÉP. Tamásiban: az Orion. Bölcskén: a Gyár- és Gépszerelő Vállalat. A felsoroltakból önálló vállalatként dolgozik a Zománcáru- gyár. Tröszti szervezetben dolgozó vállalat a MEZŐGÉP és az Atomerőmű Vállalat. A többi üzem nagyvállalati, gyár, illetve gyáregységként dolgozik. A megyében dolgozó vállalatok, gyárak, gyáregységek igen sokrétű ipari tevékenységet folytatnak. Munkájuk lakossági fogyasztást, beruházást, energia- termelést, szolgáltatást egyaránt szolgál. Jelentősen hozzájárulnak a megye ipari termeléséhez. A vasasüzemek megnövekedett szerepét tükrözi a megyében az a tény is, hogy a választások során az SZMT elnökségébe 2 fő, az SZMT-'be 6 fő került megválasztásra. Az SZMT mellett működő társadalmi bizottságokban is számának megfelelően képviseli magát a szakma. A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége, apparátusa és a vasasüzemek kapcsolatára a rendszeres és szoros munkakapcsolat a jel'emző. Az önálló szervezeti keretek között dolgozó alapszervezetek munkájukat a tröszti, nagyvállalati szervezeti bizottságok segítségével, irányításával eredményesen végzik. Szakszervezeti bizottságaink a vállalatok, gyárak párt- és gazdasági vezetőivel közösen jól mozgósítottak a tervfeladatok végréhajtására. Az elmúlt években jelentős bérfejlesztéseket hajtottak végre, javult dolgozóink szociális ellátásának színvonala. Meggyőződésem, hogy a vasasok nagy családjának tagjai mindent elkövetnek, hogy megvalósuljon VJ. ötéves tervünk. Elegét téve ezzel pártunk XII., a SZOT XXIV., a vasasszakszervezet XXVfl-l. kongresszusa határozatainak. FETZER FERENC vasas megyei szervező A hónap portréja A dombóvári pedagógus szakszervezeti titkár A későbbiekben szó lesz majd airról, mennyire fontosnak ta-rtja a dombóvári pedagógus szakszervezet alapszervezet az érdek, védelmet és a jó — de legalábbis elfogadható — mu-nk-akörül- mények biztosítását. Ho el-nézem a kisegítő iskolát, ahol K-rauss Péterrel, itteni pedagógussal, oz alapszervezet titkárával találkoztam, cseppet sem csodálkozom ezen. A -körülmények siralmasak, de még tippeket se tudok adni, mit tegyenek a javításért Legfeljebb a sztereotip, de nem sokat mondó .tanácsot: hadakozzanak! Közel ezer tagot számlál a-z az alapszervezet, amelynek élén áll Krauss Péter. A dombóvári és a városkörnyéki községek pedagógusai, meg az iskolák technikai alkalmazottai az alaipszer- vezet tagjai. — Minden iskolában működik szakszervezeti bizottság, a mi területünkön összesen tizenöt Ezek munkáját egy kilenctagú bizottság irányítja. — Tevékenységünk, nagy vonalakban, kétirányú. Egyik az érdekvédelem, más-i-k a nevelő munka. — Arn-i a mun kávédéi met illeti: a városban az iskolák túlzsúfoltak, a munkakörülmények rosszak. — Mit -tud itt fen-n-i a szakszervezet? — Sürgetjük az új, 24 tantermes iskola felépítését. 1982 augusztusára ígérik. Várjuk. Számon tartjuk, -milyenek pedagógusaink életkörülményéi. Ko- csalán póldául csak új épülettel oldható meg a lakásprobléma-. Nagyon fontos, hogy ezen a téren is egészséges partneri kapcsolatot teremtsünk a-z intézményi vezetőkkel. Egyébként az érdekvédelmet egés-zen személyre szólóan képzeljük el és gyakoroljuk. — Ami a nevelő -munkát illeti, csak egy részét hadd emeljem ki. Nagy figyelmet fordítunk a technikai dolgozók poliitikoi-vi- lágmézeti oktatására. Egyszerre három csoportlba-ni folyik a képzés, Ha ők 'befejezték, a-k-kor újabb három csoportot szervezünk. Persze ez csak a nagyöbb községekben és a város-bon megvalósítható, a kis községekben az iskolák teohnikai dolgozói a pártszervezet által szervezett oktatásban vesznek részt.-Nagyon helyesen, személyre szólóan, tehát az egyes emberek gondjaiból-bajaiból kiindulva folytatja munkáját o dombóvári pedagógus-alapszervezet vezetése. Krauss Péter ezt így fogalmazta meg: — Az ezer is egyek- ből áll össze. Itt is gond — -mint szinte mindenütt — a-z üdültetés. Amolyan „sok az eszkimó, kevés a- fóka” hélyzet 'Dombóvárra is jellemző. A szakszervezet nem ül ölbe tett kézzel, nem veszi tudomásul ezt a helyzetet, hanem lépni a-ka-r és -lépett is már. A szokásos és „szabványos” üdültetési formák mellé egy újat szervezett. Országos méretekben kezdeményeztek csereüdültetést Ők aiz ország más vidékein élő kollégáikat látják vendégül, cserébe a dombóváriakért Elhelyezésről, o Gőgös Ignác Gimnázium kollégiumá-ba-n, valamint prog romról gondoskodnak és cserébe ugyanezt kérik másaktól. Ez o fajta üdültetés önköltséges, de a szakszervezet némi anyagi hozzájárulást is tud 'biztosítani. Legvégül az elmaradhatatlan kérdést tettük fel -K-rauss Péternek: — Sok a gond, nagy a felelősség:, miért csinálja hát? — Azért, mert érzem, hogy sok mindent meg lehet csinálni.'Csak csinálni kell. I. gy.
