Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
1981. november 14. ^NÉPÚJSÁG 3 A Minisztertanács megtárgyalta Megelőzés és újrahasznosítás A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta és jóváhagyta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által előterjesztett, a veszélyes hulladékok keletkezésének elhelyezéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről szóló rendelettervezetet. Hazánkban évenként körük belül hatmillió tonna olyan hulladék keletkezik, amely az emberi egészségre, az emberi és a természetes környezetre közvetlen veszélyt jelenthet. E nagy mennyiségű mérgező és fertőző hatású -veszélyes hulladék közül mintegy 300 ezer tonna különösen ártalmas és éppen ezért különös figyelmet és kezelési módot igényel. A veszélyes (mérgező és fertőző) hulladékok többségére jellemző, hogy természetes úton nem bomlanak le, hatásukat tartósan fejtik ki, így fokozott veszélyforrást jelentenek. Ezen túlmenően a felhalmozódott veszélyes hulladék egyre növekvő gondot jelent a termelőknek is. Megfelelő kezelési szabályok, ártalmatlanító berendezések, 'lerakótelepek hiányában — egyes esetekben kényszerből, máskor lelkHismeretlenségből — a mérgező és fertőző hulladékokat gyakran nem megfelelő helyen, nem ellenőrzött körülmények között helyezik el. Ez a tény - különösen az olyan sűrűn lakott országokban', mint Magyarország i-s — a váratlan vészé lyhe I yzete k k falaiku Iá'sán ak lehetőségét fokozza. Az elmúlt években bekövetkezett környezetszennyezések nyilvánvalóvá tették, hogy a kérdés átfogó rendezése nem halasztható tovább. A most megjelenő rendelet a környezetvédelmi törvénnyel összhangban a termelő kötelezettségévé teszi a veszélyes hulladékok ártalmas 'hatásainak megelőzését. Alapvető szabályokat állapít meg az ilyen hulladékok keletkezésének ellenőrzésére, átmeneti tárolására, szállítására és az ártalmatlanítására,. £ szabályok 'betartás óval megakadó I yozható, hogy a veszélyes hulladék a talajba a felszíni, illetve o felszín alatti vizekbe vagy a levegőbe jusson és ott szennyeződést okozzon. Ugyanakkor a rendelet intézkedései közvetett módon — a vállalatok érdekeltségének megteremtésével — lehetőséget nyújtanak arra, hogy az e célra szóba jöhető hullaTöbb adóügyi rendelkezés módosításáról döntött a Minisztertanács. Az alkotó, az előadóművészek és más szellemi tevékenységet folytatók adóztatásának több miint tíz éve érvényes szabályait a jövedelmek nagyságában, a jövedelmek elérése érdekében felmerülő költségek időközben bekövetkezett emelkedése miatt kellett módosítani. 1982. január 1-től az adóköteles jövedelmek kiszámítása, kor a felmerülő költségek reálisabban számolhatók el. A viszonylag kisebb jövedelműek eddig is alacsony adókulcsa változatlan, alkalmazhatóságának jövedelemhatára viszont emelkedik. Az elvonás mértéke évi 120 ezer forintos jövedelem- határig se haladja meg a 10 százalékot. Az e feletti jövedelmeket már progressziven növekvő adó terheli. Az új intézkedések fokozottabban támogatják az újító- mozgalmat. Az érdekeltség fokozását kívánja előmozdítani dékanyagakat a jelenleginél nagyobb arányban visszavezessék a termelési folyamatba, azaz sok, ma még veszendőbe menő anyagot újra hasznosítsanak. Ez mind a népgazdaság, mind a vállalat számára közvetlen hasznot eredményez. Ezt a célt szolgálja az igen szigorú és pontos könyvelést kívánó nyülvántatási rendszer, valamint a veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatos szabá- lyok megszegéséért kiróható bírság, illetve személyi felelősségre vonás lehetőségének a megteremtése. az az intézkedés, amely szerint az újítási díj adómentes határa 50 ezer forintról 70 ezer forintra emelkedik. Módosultak a lakossági adó- igazgatási eljárási rendelkezések ,is. A változott szabályok egyrészt igazodnak a közelmúltban módosult államigazgatási törvény előírásaihoz, másrészt rendezik az új kisüzemi formák adóztatásának eljárási kérdéseit. Az adóhatóságok közötti feladatelhatárolás elve az, hogy az egyénileg tevékenykedők adóztatása továbbra is a tanácsi szakigazgatási szervek, míg a közös tevékenységet folytatók általában a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága hatáskörébe tartoznak. A rendelkezések korszerűsítése lehetővé teszi az elektronikus adatfeldolgozás teljesebbé tételét az adóügyi munkában, s ezáltal megteremti a feltételeit az igazgatási munka egyszerűsítésének. A részletes szabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg. Módosító rendelkezések a lakossági adóigazgatási eljárásról * Arammegtakarítás - elektronikával A mikroprocesszoros folyamatszabályozó a diszpécserteremben Székesfehérvárott, a Fejér megyei Víz- és Csatornázási Műveknél villamos energiát megtakarító mikropocesszoros folyomatszabályozó berendezést állítottak be. Minthogy a vízművek igen nagy mennyiségű elektromos energiát használ, ennek a berendezésnek a segítségével az energia jelentős részét csúcsidőn kívül veszi a hálózatból. így a mikroprocesszornak köszönhető, hogy tizenkét százalékos villamosenergia- megtakarítást értek el. Vb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó- Bizottsága megtárgyalta és elfogadta a dombóvári 2. számú Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatójának beszámolóját, az 1982-ben elkészülő új, 24 tantermes isko a- épület birtokbavételére való felkészülésről. Az új épületben előreláthatóan a jövő tanév elején megkezdődhet a tanítás. Az épületben a tervek szerint 32 tanulócsoportot helyeznek el. Az alsó tagozatos osztályoknak állandó termeik lesznek, a felsősöket pedig szaktantermi rendszerben oktatják. Minden korcsoportban 4 osztály lesz. Az új épület a hosszú évek óta fennálló szükségtantermek megszüntetésére nyújt lehetőséget. Ezt követően a testület a magánkisipar, a kiskereskedelem és a vendéglátás árellenőrzésének tapasztalatairól hallgatott meg beszámolót, majd új lakóbizottsági körzetek kialakításáról, tanácsi értékesíté- sű lakások árának megállapításáról, valamint a cigány lakosság helyzetének további javítását segítő feladatterv jóváhagyásáról hoztak határozatot. MAGYARSZÉKI ENDRE Huth mester, a szíjgyártó Egy szép hómmal... Darling, a „megnyerő külsejű" német vizsla körbeszaglász, ún>' tűnik nem talált bennünk kivetnivalót, így kezet foghatunk a mesterrel, Huth Márton tamási szíjgyártóval. Magas, szikár, határozott ember Huth Márton, s mintha ezt igazolná tömött, apró bajusza is az orra alatt. Porcelánkancsóból szép, tamási rizling kerül a pohárba, jelezvén; kezdhetjük a beszélgetést, amit igencsak régóta tervezünk összehozni, csak a szíjgyártót ritkán éri otthon az — újságíró. Az újságíró, de a kuncsaft megtalálja, s ha megtalálta nem hagyja békén az Istennek sem. Merthogy manapCsendélet ság úgy kell a lószerszám — a jó lószerszám — mint a régi, szép időkben. Huth Márton szíiqyártó a dinasztia utolsó tagja. Édesapja, s annak három testvére is ezzel a munkával kereste a mindennapit. A nagyapa nagy tekintélyt szerzett gyermek és unoka ^lőtt, Huth Márton gyakran ismétli nevét. Ott lóg a tamási műhely falán az obsitoslevele, amely tanúsítja, hogy Huth János 13 esztendőt húzott le a hadseregben, mint századszíjgyártó. Huth János volt többek között a sütvényi méntelep szállítója is, amit valamivel könnyebben tehetett meg, mint unokája, hiszen segédekkel, inasokkal végeztette a munka javát. A mai kisiparos, Huth Márton egy személyben az inas, a segéd és a mester is. ..Mi ■■■■ ■ ■■■ — Kilencszázharminchétben kezdtem a munkát — mondja a mester. — Felsőfokú bőripari iskolába szerettem volna menni, de ahhoz kellett egyéves gyakorlat. Aztán egy év* múlva A küsüben (varrószék) apámat behívták katonának — cipészeket képeztek át a laktanyában szíjgyártóvá — így az iskoláról le kellett mondanom. Olyannyira, hogy a későbbi évek során sem került rá sor. A szíjgyártó szerint nem is az a legnagyobb gond, hogy a lovakat elviszik „virslibe”, mint inkább az, hogy a mező- gazdasági üzemekből egyre több idős ember megy nyugdíjba, s ezzel együtt egyre jobban csökken a fogathajtók száma. Az viszont örvendetes, hogy szépen gyarapodik az okos négylábúak száma a háztáji gazdaságokban. Huth mester nem dolgozik megrendelésre, s csak jó minőségű lószerszámot ad ki a kezéből. Ezt nem ő meséli, hozzáértőktől tudom. Szót ejtünk a vásárokról is. Valamikor a régi világban megbízható kereseti forrást jelentettek a szíjgyártóknak, ma azonban már csak nagy ritkán jön be a „nagy üzlet". Szépen fogynak az ostorok, de a sok munkát igénylő díszes lószerszámokért manapság már kevesen adnak ki pénzt. Pedig a mai díszes lószerszám — ez igazán ritka dolog! — olcsóbb, mint régen. A negyvenes évek elején egy szépen megmunkált szerszámért egy tehenet is adtak. Értényben, ha a leány férjhez ment, új hintát, vadonatúj lószerszámot csináltattak, csak azért, hogy eljussanak vele az „isten házáig". Tengődön meg az esküvőhöz mindig a legdrágább lószerszám, a fölvert vánkosos, vas- kápás szerszám dukált. Aztán meglehetősen prózai lett a szíjgyártó élete. Prózai, de nem szeqényes, mert munka még mindig akad, s meg is lehet belőle élni tisztességesen. A megyében öten űzik ezt a mesterséget, Huth Márton szerint nem is olyan rosszul. — Nemrégiben egy lótenyésztő szövetkezettől jöttek el hozzám, s arra kértek, csináljak meg tizennyolc teljes szerszámot, mert egy nyugati vásárló megvenné a lovakat, de csak akkor, ha föl is vannak szerszámozva. Látott valahol egy fényképet, amin az én szerszámaimmal fölszerelt ló volt, ő is olyan szerszámot kért — s kapott is. Előkerülnek a fotók. Hídi vásár, pécsi, mohácsi, szüreti... Ott áll a mester a portéka előtt, kínálni se kell, mutatja az magát. A fényképen ott áll a kisebbik Huth gyerek is — huszonnyolc éves — belőle apja szerint igazán jó szíjgyártó lehetett volna. De ha egyszer Marci a műszaki főiskolát választotta... SÁRKÖZI JÁNOS Fotó; Kapfinger András A népfront életéből Tolna, barátság Gazdag volt a héten a népfront programja Tolna, megyében. A hét közepén Bonyhádon és 'Dombóvárán járt Ivan Pej- kovszkiii, a .Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója. Bony fiádon a város vezetői és 'Daradics Ferenc országgyűlési képviselő fogadta a* vendéget. A program során Ivan Pej- kovszki találkozott a városban élő néhány bolgár származású családdal, maljd a város új létesítményeinek 'megtekintése után este barátsági gyűlés volt Győrén, alhol az .iz mányi népi együttes is fellépett. Dombóváron is a város vezetőivel találkozott a bolgár kultúra igazgatója, .majd a Láng Gépgyárban baráti beszélgetésen vett részt. A H'NF .megyei elnöksége szerdán — többek, között — megtárgyalta a tolnai nagyközségi népfront-bizottság' .munkáját és azt követésre méltóan jónak találta. A bizottság egyik legfontosabb tevékenysége a társadalmi munka szervezése. Az elmúlt időszakban az alábbi munkákban vettek részt. Parksáv készült az Alkotmány utcában, két kilométer hosszú ság ban,, a Szekszárdi utcában parkot létesítettek, bővítették Tolnán a IJ-es és a IIV-es, Mözsön a ll-es óvodát. Részt vettek a népfront szervezőm unkájával a z utak építésében, buszvárók felállításában és sportszékház bővítésében. Változatlanul -nem sikerült viszont rendezni a Duma-partot. A lakosság szívesen venne részt társadalmi munkában egy játszó-, pihenőpark létrehozásában. Ettől függetlenül jelentősen nőtt az elvégzett társadalmi munka értéke, 1976 és 1980 között ez az összeg kétmillió forintról több mint nyolc: millióra emelkedett. A VI. ötéves terv időszakára a tervekben igen nagy összeg szerepeli, mintegy negyven,millió 'forint, ami sok 'munkát igényel a szervezőktől, de persze elsősorban a község lakóitól-, akik mindig híresek voltak jó értelemben vett 'lokál patri ofi zm us u lóról. 'Foglalkozott a mépfrontbi- zottság a kereskedelmi ellátással és egy iNEB-vizsgálat keretében a háztáji és kisgazdaságok állattartásának feltételeivel. Számtalan felnőtt- és gyermekműsort szerveztek, előadás- sorozatokat, fórumokat rendeztek a községben, jó — megállapodásokban is rögzített — az együttműködés a tanáccsa'll, a pártbizottsággal, üzemek'ke.!,, iskolákkal és intézményekkel. A jövőben a szülői munkaközösségekke'l kívánják erősíteni a kapcsolatokat és közös akciókat terveznek a,z úttörőcsapatokkal, hiszen a gyerekek is kivehetik a részüket, erejükhöz mérten, a környezet- védelmi, községszépítés'i munkákból. Egy jól 'sikerült helytörténeti vetélkedő orra is felhívta a figyelmet, hogy még többet kell foglalkozniuk a. község történetével. Jól működik a kis ma maki ub, a ikertbarátkör is rendszeresen tart összejöveteleket. A legjobb szocialista brigádokat, akik az átlagon felül* is sokat tesznek községükért, évenként ünnepi tanácsülésen Érdemes társa,da,Imi munkáért 'kitüntetésben 'részesítik. Jó szín. vonalon működnek a munka- bizottságok. Fejlődnek kapcsolataik a társkö z sége k népfrontb i zotts á - goival.
