Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

1981. november 14. ^NÉPÚJSÁG 3 A Minisztertanács megtárgyalta Megelőzés és újrahasznosítás A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta és jóváhagy­ta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által előterjesztett, a veszélyes hul­ladékok keletkezésének elhe­lyezéséről és az azok ártalmat­lanításával kapcsolatos tevé­kenységekről szóló rendeletter­vezetet. Hazánkban évenként körük belül hatmillió tonna olyan hul­ladék keletkezik, amely az em­beri egészségre, az emberi és a természetes környezetre köz­vetlen veszélyt jelenthet. E nagy mennyiségű mérgező és fertő­ző hatású -veszélyes hulladék közül mintegy 300 ezer tonna különösen ártalmas és éppen ezért különös figyelmet és ke­zelési módot igényel. A veszélyes (mérgező és fer­tőző) hulladékok többségére jellemző, hogy természetes úton nem bomlanak le, hatásukat tartósan fejtik ki, így fokozott veszélyforrást jelentenek. Ezen túlmenően a felhalmozódott ve­szélyes hulladék egyre növek­vő gondot jelent a termelőknek is. Megfelelő kezelési szabá­lyok, ártalmatlanító berendezé­sek, 'lerakótelepek hiányában — egyes esetekben kényszerből, máskor lelkHismeretlenségből — a mérgező és fertőző hulladé­kokat gyakran nem megfelelő helyen, nem ellenőrzött körül­mények között helyezik el. Ez a tény - különösen az olyan sű­rűn lakott országokban', mint Magyarország i-s — a váratlan vészé lyhe I yzete k k falaiku Iá'sán ak lehetőségét fokozza. Az elmúlt években bekövetkezett környe­zetszennyezések nyilvánvalóvá tették, hogy a kérdés átfogó rendezése nem halasztható to­vább. A most megjelenő rendelet a környezetvédelmi törvénnyel összhangban a termelő köte­lezettségévé teszi a veszélyes hulladékok ártalmas 'hatásai­nak megelőzését. Alapvető sza­bályokat állapít meg az ilyen hulladékok keletkezésének el­lenőrzésére, átmeneti tárolásá­ra, szállítására és az ártalmat­lanítására,. £ szabályok 'betar­tás óval megakadó I yozható, hogy a veszélyes hulladék a ta­lajba a felszíni, illetve o felszín alatti vizekbe vagy a levegőbe jusson és ott szennyeződést okozzon. Ugyanakkor a rende­let intézkedései közvetett mó­don — a vállalatok érdekeltsé­gének megteremtésével — lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy az e célra szóba jöhető hulla­Több adóügyi rendelkezés módosításáról döntött a Mi­nisztertanács. Az alkotó, az előadóművészek és más szellemi tevékenységet folytatók adóztatásának több miint tíz éve érvényes szabálya­it a jövedelmek nagyságában, a jövedelmek elérése érdeké­ben felmerülő költségek idő­közben bekövetkezett emelke­dése miatt kellett módosítani. 1982. január 1-től az adókö­teles jövedelmek kiszámítása, kor a felmerülő költségek reá­lisabban számolhatók el. A vi­szonylag kisebb jövedelműek eddig is alacsony adókulcsa változatlan, alkalmazhatóságá­nak jövedelemhatára viszont emelkedik. Az elvonás mértéke évi 120 ezer forintos jövedelem- határig se haladja meg a 10 százalékot. Az e feletti jöve­delmeket már progressziven növekvő adó terheli. Az új intézkedések fokozot­tabban támogatják az újító- mozgalmat. Az érdekeltség fo­kozását kívánja előmozdítani dékanyagakat a jelenleginél nagyobb arányban visszavezes­sék a termelési folyamatba, az­az sok, ma még veszendőbe menő anyagot újra hasznosít­sanak. Ez mind a népgazda­ság, mind a vállalat számára közvetlen hasznot eredményez. Ezt a célt szolgálja az igen szigorú és pontos könyvelést kívánó nyülvántatási rendszer, valamint a veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatos szabá- lyok megszegéséért kiróható bírság, illetve személyi felelős­ségre vonás lehetőségének a megteremtése. az az intézkedés, amely szerint az újítási díj adómentes hatá­ra 50 ezer forintról 70 ezer fo­rintra emelkedik. Módosultak a lakossági adó- igazgatási eljárási rendelkezé­sek ,is. A változott szabályok egyrészt igazodnak a közel­múltban módosult államigazga­tási törvény előírásaihoz, más­részt rendezik az új kisüzemi formák adóztatásának eljárási kérdéseit. Az adóhatóságok kö­zötti feladatelhatárolás elve az, hogy az egyénileg tevékenyke­dők adóztatása továbbra is a tanácsi szakigazgatási szervek, míg a közös tevékenységet foly­tatók általában a Pénzügymi­nisztérium Bevételi Főigazgató­sága hatáskörébe tartoznak. A rendelkezések korszerűsí­tése lehetővé teszi az elektro­nikus adatfeldolgozás teljeseb­bé tételét az adóügyi munká­ban, s ezáltal megteremti a feltételeit az igazgatási munka egyszerűsítésének. A részletes szabályok a Ma­gyar Közlönyben jelennek meg. Módosító rendelkezések a lakossági adóigazgatási eljárásról * Arammegtakarítás - elektronikával A mikroprocesszoros folyamatszabályozó a diszpécserteremben Székesfehérvárott, a Fejér megyei Víz- és Csatornázási Műveknél villamos energiát megtakarító mikropocesszoros folyomatszabályozó berendezést állítottak be. Minthogy a víz­művek igen nagy mennyiségű elektromos energiát használ, ennek a berendezésnek a segít­ségével az energia jelentős ré­szét csúcsidőn kívül veszi a há­lózatból. így a mikroprocesszor­nak köszönhető, hogy tizenkét százalékos villamosenergia- megtakarítást értek el. Vb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó- Bizottsága megtár­gyalta és elfogadta a dombó­vári 2. számú Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatójának beszámolóját, az 1982-ben el­készülő új, 24 tantermes isko a- épület birtokbavételére való fel­készülésről. Az új épületben előrelátha­tóan a jövő tanév elején meg­kezdődhet a tanítás. Az épü­letben a tervek szerint 32 ta­nulócsoportot helyeznek el. Az alsó tagozatos osztályoknak ál­landó termeik lesznek, a felső­söket pedig szaktantermi rend­szerben oktatják. Minden kor­csoportban 4 osztály lesz. Az új épület a hosszú évek óta fennálló szükségtantermek meg­szüntetésére nyújt lehetőséget. Ezt követően a testület a magánkisipar, a kiskereskede­lem és a vendéglátás árellen­őrzésének tapasztalatairól hall­gatott meg beszámolót, majd új lakóbizottsági körzetek ki­alakításáról, tanácsi értékesíté- sű lakások árának megállapí­tásáról, valamint a cigány la­kosság helyzetének további ja­vítását segítő feladatterv jóvá­hagyásáról hoztak határozatot. MAGYARSZÉKI ENDRE Huth mester, a szíjgyártó Egy szép hómmal... Darling, a „megnyerő külse­jű" német vizsla körbeszaglász, ún>' tűnik nem talált bennünk kivetnivalót, így kezet fogha­tunk a mesterrel, Huth Márton tamási szíjgyártóval. Magas, szikár, határozott ember Huth Márton, s mintha ezt igazolná tömött, apró bajusza is az orra alatt. Porcelánkancsóból szép, tamási rizling kerül a pohárba, jelezvén; kezdhetjük a beszél­getést, amit igencsak régóta tervezünk összehozni, csak a szíjgyártót ritkán éri otthon az — újságíró. Az újságíró, de a kuncsaft megtalálja, s ha meg­találta nem hagyja békén az Istennek sem. Merthogy manap­Csendélet ság úgy kell a lószerszám — a jó lószerszám — mint a régi, szép időkben. Huth Márton szíiqyártó a dinasztia utolsó tagja. Édesap­ja, s annak három testvére is ezzel a munkával kereste a mindennapit. A nagyapa nagy tekintélyt szerzett gyermek és unoka ^lőtt, Huth Márton gyak­ran ismétli nevét. Ott lóg a tamási műhely falán az obsitos­levele, amely tanúsítja, hogy Huth János 13 esztendőt húzott le a hadseregben, mint század­szíjgyártó. Huth János volt töb­bek között a sütvényi méntelep szállítója is, amit valamivel könnyebben tehetett meg, mint unokája, hiszen segédekkel, inasokkal végeztette a munka javát. A mai kisiparos, Huth Márton egy személyben az inas, a segéd és a mester is. ..Mi ■■■■ ■ ■■■ — Kilencszázharminchétben kezdtem a munkát — mondja a mester. — Felsőfokú bőripari iskolába szerettem volna menni, de ahhoz kellett egyéves gya­korlat. Aztán egy év* múlva A küsüben (varrószék) apámat behívták katonának — cipészeket képeztek át a lak­tanyában szíjgyártóvá — így az iskoláról le kellett mondanom. Olyannyira, hogy a későbbi évek során sem került rá sor. A szíjgyártó szerint nem is az a legnagyobb gond, hogy a lovakat elviszik „virslibe”, mint inkább az, hogy a mező- gazdasági üzemekből egyre több idős ember megy nyugdíj­ba, s ezzel együtt egyre jobban csökken a fogathajtók száma. Az viszont örvendetes, hogy szépen gyarapodik az okos négylábúak száma a háztáji gazdaságokban. Huth mester nem dolgozik megrendelésre, s csak jó minő­ségű lószerszámot ad ki a ke­zéből. Ezt nem ő meséli, hozzá­értőktől tudom. Szót ejtünk a vásárokról is. Valamikor a régi világban meg­bízható kereseti forrást jelen­tettek a szíjgyártóknak, ma azonban már csak nagy ritkán jön be a „nagy üzlet". Szépen fogynak az ostorok, de a sok munkát igénylő díszes lószer­számokért manapság már ke­vesen adnak ki pénzt. Pedig a mai díszes lószerszám — ez igazán ritka dolog! — olcsóbb, mint régen. A negyvenes évek elején egy szépen megmunkált szerszámért egy tehenet is ad­tak. Értényben, ha a leány férjhez ment, új hintát, vado­natúj lószerszámot csináltat­tak, csak azért, hogy eljussa­nak vele az „isten házáig". Tengődön meg az esküvőhöz mindig a legdrágább lószer­szám, a fölvert vánkosos, vas- kápás szerszám dukált. Aztán meglehetősen prózai lett a szíjgyártó élete. Prózai, de nem szeqényes, mert mun­ka még mindig akad, s meg is lehet belőle élni tisztességesen. A megyében öten űzik ezt a mesterséget, Huth Márton sze­rint nem is olyan rosszul. — Nemrégiben egy lótenyész­tő szövetkezettől jöttek el hoz­zám, s arra kértek, csináljak meg tizennyolc teljes szerszá­mot, mert egy nyugati vásárló megvenné a lovakat, de csak akkor, ha föl is vannak szerszá­mozva. Látott valahol egy fény­képet, amin az én szerszámaim­mal fölszerelt ló volt, ő is olyan szerszámot kért — s kapott is. Előkerülnek a fotók. Hídi vá­sár, pécsi, mohácsi, szüreti... Ott áll a mester a portéka előtt, kínálni se kell, mutatja az ma­gát. A fényképen ott áll a ki­sebbik Huth gyerek is — hu­szonnyolc éves — belőle apja szerint igazán jó szíjgyártó le­hetett volna. De ha egyszer Marci a mű­szaki főiskolát választotta... SÁRKÖZI JÁNOS Fotó; Kapfinger András A népfront életéből Tolna, barátság Gazdag volt a héten a nép­front programja Tolna, megyé­ben. A hét közepén Bonyhádon és 'Dombóvárán járt Ivan Pej- kovszkiii, a .Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgató­ja. Bony fiádon a város vezetői és 'Daradics Ferenc országgyű­lési képviselő fogadta a* vendé­get. A program során Ivan Pej- kovszki találkozott a városban élő néhány bolgár származású családdal, maljd a város új lé­tesítményeinek 'megtekintése után este barátsági gyűlés volt Győrén, alhol az .iz mányi népi együttes is fellépett. Dombóváron is a város veze­tőivel találkozott a bolgár kul­túra igazgatója, .majd a Láng Gépgyárban baráti beszélgeté­sen vett részt. A H'NF .megyei elnöksége szerdán — többek, között — meg­tárgyalta a tolnai nagyközségi népfront-bizottság' .munkáját és azt követésre méltóan jónak ta­lálta. A bizottság egyik legfonto­sabb tevékenysége a társadal­mi munka szervezése. Az elmúlt időszakban az alábbi munkák­ban vettek részt. Parksáv ké­szült az Alkotmány utcában, két kilométer hosszú ság ban,, a Szekszárdi utcában parkot lé­tesítettek, bővítették Tolnán a IJ-es és a IIV-es, Mözsön a ll-es óvodát. Részt vettek a népfront szervezőm unkájával a z utak építésében, buszvárók felállítá­sában és sportszékház bővítésé­ben. Változatlanul -nem sikerült viszont rendezni a Duma-par­tot. A lakosság szívesen venne részt társadalmi munkában egy játszó-, pihenőpark létrehozá­sában. Ettől függetlenül jelen­tősen nőtt az elvégzett társa­dalmi munka értéke, 1976 és 1980 között ez az összeg két­millió forintról több mint nyolc: millióra emelkedett. A VI. öt­éves terv időszakára a tervek­ben igen nagy összeg szerepeli, mintegy negyven,millió 'forint, ami sok 'munkát igényel a szer­vezőktől, de persze elsősorban a község lakóitól-, akik mindig híresek voltak jó értelemben vett 'lokál patri ofi zm us u lóról. 'Foglalkozott a mépfrontbi- zottság a kereskedelmi ellátás­sal és egy iNEB-vizsgálat kere­tében a háztáji és kisgazdasá­gok állattartásának feltételei­vel. Számtalan felnőtt- és gyer­mekműsort szerveztek, előadás- sorozatokat, fórumokat rendez­tek a községben, jó — megállapodásokban is rögzített — az együttműködés a tanáccsa'll, a pártbizottsággal, üzemek'ke.!,, iskolákkal és intéz­ményekkel. A jövőben a szülői munkaközösségekke'l kívánják erősíteni a kapcsolatokat és közös akciókat terveznek a,z út­törőcsapatokkal, hiszen a gye­rekek is kivehetik a részüket, erejükhöz mérten, a környezet- védelmi, községszépítés'i mun­kákból. Egy jól 'sikerült helytör­téneti vetélkedő orra is felhív­ta a figyelmet, hogy még töb­bet kell foglalkozniuk a. község történetével. Jól működik a kis ma maki ub, a ikertbarátkör is rendszeresen tart összejöveteleket. A legjobb szocialista brigá­dokat, akik az átlagon felül* is sokat tesznek községükért, évenként ünnepi tanácsülésen Érdemes társa,da,Imi munkáért 'kitüntetésben 'részesítik. Jó szín. vonalon működnek a munka- bizottságok. Fejlődnek kapcsolataik a társkö z sége k népfrontb i zotts á - goival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom