Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. november 10. November 7.-i ünnepségek a Szovjetunióban Katonai díszszemlével, az esős időben is -telkes hangulatú, színpompás felvonulással kö­szöntötte íMaszkva november 7- ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját. A Vörös téren és a környező útvonalaikon felsorakoztak a díszszemlén részt vevő alakula­tok. A .lelátókat zsúfolásig meg­töltő közönség — amelynek so­raiban számos külföldi vendég, köztük a magyar dolgozók kül­döttei is ott voltak — lelkes ta.ps- sal köszöntötte az SZKP és a szovjet állam vezetőit, akik rö­viddel a szemle kezdete előtt foglalták el helyüket ai mauzó­leum mellvédjén.. Pontban tíz órakor harsonaszó jelezte a díszszemlét fogadó iDmitrij Usztyi.nov marsa,II, az SZKP KB Politikai Bizottsága, tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere érkezését. Uszityinov marsall 'üdvözölte a szemlén részt vevő tiszteket és katoná­kat, majd a Lenin mauzóleum mellvédjéről beszédet intézett a jelenlevőkhöz. Többek között ki­jelentette : Az imperializmus és csatlósai agresszivitásának gyors növeke­dését figyelembe véve a kom­munista párt és a szovjet kor­mány nem lankadó figyelmet szentel a honvédelem megszi- ilárdításának. Mi azonban nem törekedtünk és nem is törek­szünk katonai fölényre a másik féllel szemben. Ez nem a mi politikánk. De amint azt Leonyid Brersnyev elv.társ hangsúlyozta: „nem engedjük meg, hogy má­sok fölényre jussanak velünk szemben. Az ilyen kísérletek, azok a próbálkozások, hogy az erő nyelvén beszéljenek velünk, teljességgel kilátástalanok". A szovjet fegyveres erőknek min­den eszköz rendelkezésükre áll ahhoz, hogy megsemmisítő csa­pást mérjenek bármely agresz- szorra. A beszédet követően a dísz­szemle közönsége nagy elisme­réssel fogadta az alakulatok fegyelmezett, erőt sugárzó be­mutatkozását: Sokan voltak a közönség soraiban azok közül, akik 1941 kemény telén részt vettek a nevezetes díszszemlén a Vörös téren. A harcok vete­ránjai, s velük együtt sök ezer­nyi néző láthatta most a moszkvai díszszemlén, milyen hatalmas erőt jelent a Szovjet­unió békés építő munkájának védelmében a mai szovjet had­sereg. A díszszemle befejeztével megkezdődött a moszkvai dol­gozók felvonulása. Több mint félezer üzem, intézmény küldte el legjobbjait a Vörös térre, a forradalom évfordulójának meg­ünneplésére. A szovjet nép nagy ünnepén katonai díszszemlét tartottak Leningrádban is. A Névára fel­vonultak a -balti flotta hajói is. A forradalom városában ugyan­csak több százezer ember vett részt az ünnepi menetben. Magyar-osztrák szakszervezeti találkozó A Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége Gáspár Sándor főtitkár vezetésével va­sárnap Sopronban találkozott az Osztrák Szakszervezeti Szö­vetség (ÖGB) küldöttségével, amelyet Anton Benya elnök ve­zetett. Az egynapos találkozón a SZOT és az OGB vezetői tá­jékoztatták egymást a két or­szág társadalompolitikai gazda­sági helyzetéről, a dolgozók élet- és " munkakörülményeinek alakulásáról, a szakszervezetek érdekvédelmi munkájáról. Véle­ményt cseréltek a szakszerveze­ti munka hatékonyságát, de­mokratizmusát elősegítő tevé­kenységről. A küldöttségek eszmecserét folytattak a magyar—osztrák szakszervezeti kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetőségei­ről, és megállapodtak az 1982. évi kapcsolatok rendszerében. Megvitatták a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom időszerű kérdéseit, a IV. európai szak­iKatonai díszszemlét ,tartottak a szövetséges köztársaságok fő­városaiban és megünnepelték Október évfordulóját a Szovjet­unió minden településén, ünne­pi menetek, népünnepélyek mu­tatták a szovjet emberek öröm­mel emlékeznek a iNagy Októ­berre, dicső eredményeikre, ké­szek új feladataik teljesítésére. ■Déli egy órakor a szovjet kormány fogadást adott a Kreml kongresszusi palotájában. A fo­gadáson taonyid Brezsn.yev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió legfelsőbb Tanácsa 'Elnök­ségének elnöke mondott pohár­köszöntőt, melyben többek kö­zött kijelentette: . „Bonyolult nemzetközi körül­mények között élünk és dolgo­zunk, Az imperializmus agresz- szív köreinek veszélyes tervei és kalandor politikája -fenyegetést jelent a békére és a népek biz­tonságára.- Ilyen körülmények között a Szovjetuniónak és szo­cialista szövetségeseinek ereje, szilárd, következetes 'békepoliti­kánk, a minden józanul gondol­kodó, béke szerető erővel folyta­tott együttműködésünk egyre nyilvánvalóbban a világbéke megőrzésének egyik fő biztosí­tékává válik. Ezen az ünnepi napon ismét kijelentjük: a Szovjetunió min­dent -meg fog tenni azért, hogy elősegítse a népek reményeinek valóra válását, szilárdan és -rendíthetetlenül védelmezni fog­ja a béke, az igazságosság és a -szabadság ügyét.” szervezeti konferencia feladatait és a közös tennivalókat. A baráti légkörben folytatott megbeszéléseken részt vevők ki­fejtették, hogy a magyar és osztrák szakszervezetek rendsze­res munkakapcsolatát hasznos­nak, a nemzetközi szakszerveze­ti tevékenységben a SZOT és az ÖGB együttműködését eredmé­nyesnek tartják. Az osztrák küldöttség vasár­nap elutazott Magyarországról. • • Ünnepélyes zászlólevonás-Vasárnap délelőtt a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külső, ségelc között, katonai .tisztelet­adással levonták a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját, amely a 'Nagy Októberi Szocia.- lista Forradalom 64. évforduló­jának tiszteletére lengett az ár­bocon. A gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a- ma­gyar nemzeti lobogót és a mun­kásmozgalom vörös zászlaját. Negyvenéves az Albán Munkapárt Szombaton befejezte hét­napos, Vili. kongresszusát az Albán Munkapárt. A párt KB első titkárává újból Enver Hod- zsát választották meg. „A proletár internacionaliz­mus elveihez hű szovjet embe­rek üdvözlik az albán dolgozó­kat az Albán Munkapárt meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából, és sikereket kíván­nak nekik a szocialista építő- munkában" — írja a Pravda vasárnapi számában Nyikolaj Jurcsenko. — A Szovjetunió, mint isme­retes, következetesen síkraszáll a hatvanas évek elején meg­romlott szovjet—albán kapcso­latok rendezése mellett. — Ez az irányvonal továbbra is változatlan, és a Szovjetunió szilárd meggyőződése az, hogy a Szovjetunió és az Albán Szo­cialista Népköztársaság közötti egyenrangú és kölcsönösen elő­nyös együttműködés helyreállí­tása a szovjet és az albán nép hosszú távú érdekeit, valamint a béke és a szociálizmus ügyét szolgálná” — állapítja meg a Pravda. Finnország — Kekkonen után Utódlási esélyek Újsághír: A Finn Kommunista Pártot és más baloldalt erő­ket tömörítő Finn Népi Demokratikus Szövetség szövetségi ta­nácsa vasárnapi ülésén Kalevi Kivistö közoktatási minisztert, az unió 40 éves elnökét választotta köztársasági elnökjelöltjévé. Ka­levi Kivistö pártonkívüli, korábban a jyvöskylöi egyetem szo­ciálpszichológiai professzora volt. 1972-ben lett tagja cr finn parlamentnek és 1975 óta vesz részt a középbal kormány mun­kájában. Legutóbb a Hazafias Népfront meghívására 1980. ok­tóberében járt Magyarországon. Ugyancsak a hét végén választott elnökjelöltet a finn par­lament legkisebb pártja, a Liberális Néppárt is. Köztársasági elnökjelöltjévé Helvi Sipila asszonyt, az ENSZ 1980-ban nyug­díjba vonult főtitkárhelyettesét választotta. Kekkonen elnök jószomszédi kapcsolatokat tartott fenn a Szov­jetunióval. Képünkön: Usztyinov marsallt fogadja 1978-ban. (Népújság archívuma.) A 81 esztendős Urho Kekko­nen köztársasági elnököt beteg­sége arra kényszerítette, hogy negyedszázados, világpolitikai- lag is jelentős államfői tevé­kenység után lemondjon hivata­láról. Neve és egész politikai tevékenysége fémjelezte azt a történelmi korszakot, amelynek legjelentősebb ismérve a Szov­jetunió és Finnország kapcsola­tainak a realitásokon alapuló, szilárd, baráti rendezése volt. A „Kekkonen-vonal” azt jelentet­te, hogy Finnország társadalmi berendezkedésének sértetlen­sége mellett világpolitikai-világ- stratégiai értelemben semleges ország tudott maradni, ugyan­akkor pedig talán minden más tőkés országnál mélyebb, át­fogóbb gazdasági és politikai kapcsolatokat létesített a Szov­jetunióval. Mindez messze ki­emelte a most visszavonult finn államfőt a hazai, sőt, a skandi­náv keretek közül. A szó teljes értelmében világpolitikai egyé­niséggé tette, aki olyan vonalat dolgozott ki, amely az elkövet­kező időben is például szolgál­hat a kelet—nyugati kapcsola­tok fejlesztéséhez. Ilyen körülmények között ért­hető, hogy rendkívüli érdeklődés kíséri Kekkonen utódjának meg­választását. A soron következő, meghatározó jelentőségű lépés a négypárti koalíció legjelentő­sebb alkotóelemének, Kekkonen pártjának, a Centrum-pártnak november végi kongresszusa. Itt jelölik ki azt a politikust, akit a párt az elnökválasztáson majd támogat. A jelek szerint a párt két legkiemelkedőbb politikusa, Karjalainen és Virolainen között fog eldőlni a választás. Mind­ketten számos kormánypozíciót töltöttek már be. Úgy tűnik: Karjalainen az, aki a Kekkonen- vonalat talán hangsúlyosabban és markánsabban képviselné. (A politikus, aki már miniszter- elnök is volt, jelenleg a Köz­ponti Bank kormányzója és a finn—szovjet gazdasági bizott­ság elnöke.) Beleszólhat az elnökválasztá­si küzdélembe — mégpedig igen hangsúlyosan — a Szo­ciáldemokrata Párt vezetője, Koivista miniszterelnök is, aki Kekkonen betegségének súlyos­bodása óta ideiglenesen az ál­lamfői teendőket is ellátja. A közvéleménykutatások arról ta­núskodnak, hogy amennyiben közvetlenül választanának köz- társasági elnököt, Koivistonak lenne a legnagyobb esélye. Az elnökválasztás azonban közve­tett módon, elektorok beiktatá­sával történik. Az első lépcső­ben 301 elektorból álló kollé­giumot hoznak létre. Ez a tes­tület legfeljebb három menet­ben szavaz az új államfő sze­mélyéről. Az első menet általá­ban a jelöltek közötti erőviszo­nyokat méri fel, a másodikban emelkedik ki a két legesélye­sebb jelölt és a harmadik dönt kettejük fölött. Az esélyek felméréséhez az 1979-ben tartott választások szolgálnak támpontul. Ezeken a szociáldemokraták 52, a Cent­rum-párt 36, a Demokratikus Népi Szövetség (kommunisták) 35, a Svéd Néppárt pedig 10 mandátumot kapott. Tudni kell azonban azt is, hogy a konzer­vatív erők „gyűjtőmedencéjé­nek" számítható nemzeti koalí­ció párt volt az egyetlen, amely ekkor növelte mandátumait. Érthető tehát, hogy az Izvesz­tyija legutóbbi kommentárja szerint jelentős erők működnek Finnországban, amelyek meg akarják zavarni a nemzetközi értelemben példamutató és az észak-európai stabilitás ügyét kiemelkedően szolgáló Kekko- nen-politika érvényesülését a január"közepére tervezett elnök- választásokon. E veszély ellenére a voksolás­kor minden bizonnyal a maga- sabbrendű történelmi realitások érvényesülnek. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a fel­sorolt esélyes politikusok közül ki lép majd Kekkonen örökébe. Arra azonban mindenképpen számítani lehet, hogy a finn po­litika „új korszakát” a nemzeti és a nemzetközi érdekeket oly sikeresen egyeztető Kekkonen- vonal folytonossága jellemzi majd.-i-e. BUDAPEST Alekszej Jepisev hadseregtá­bornok', a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnöke katonai dele. gáció élén hivatalos baráti, lá­togatásra 'hétfőn hazáinkba ér­kezett. CSONGRÁD 'Hétfőn átadták -rendeltetésé­nek a Csográd és Szentes ha­tárában épült új közúti Tisza* hidat. 'Elkészültéről a helyszínen Lakatos Ervin, a'Hídépítő Válilb- lat igazgatója adott jelentést Pulla-i Árpád közlekedés- és postaügyi miniszternek. Az új 'hídon ma kezdődik meg a rend­szeres forgalom. Az 500 méter hosszú, 275 millió forintos költ­séggel épült új 'hídon ai közúti járműveknek két forgalmi sávot alakítottak ki, oldalt pedig kü. lön- úton közlekednek a gyalo­gosok, a kerékpárosok. BERLIN Hétfőn befejezte az -NDK-ban tett baráti látogatását és Bul­gáriába utazott a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttsége, amely Ali Nos szer Mohamed Hasszani, a Jemeni Szocialista 'Párt KB főtitkára, a legfelsőbb népi tanács elnöksé­gének elnöke, miniszterelnök vezetésével tartózkodik a Német Demokratikus 'Köztársaságban. A látogatás során államközi egyezményeket kötöttek. VARSÓ Varsóban ülést tartott a len­gyel kormány elnöksége. Wojci- ech Jaruzelski hadseregtábor­nok, a ILlEMP KB első titkára, miniszterelnök tájékoztatást adott arról a találkozóról, amely a múlt héten zajlott le közte és Józef Glemp érsek, Lengyelor­szág prímása, valamint Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke között. Jaruzelski értékelése sze- riot ez a „nagy jelentőségű ta­lálkozó ígéretes körülményeket teremtett ahhoz, 'hogy létrejöj­jön a nemzeti egyetértés frontja, javuljon a társadalmi -légkör, le­győzhető legyen a válság". A kormány elnöksége megelége­déssel nyugtázta a találkozót, és hangsúlyozta, hogy ennek fé­nyében különösen nagy jelen­tőségű az a javaslat, amelyet a LEMP és a két szövetséges párt tett o nemzeti egyetértési tanács létrehozására. oq A Ma invar N emzeti Bank ’ hivatalos deviza és va lutaárfol iramai Érvényben: 1981. november 10-től Oevizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 426,62 6 433,05 6 439,48 Ausztrál dollár 3 927,75 3 931,68 3 935,61 Belga frank 92,33 92,42 92,51 Dán korona 480,66 481,14 481,62 Francia frank 615,63 616,25 616,87 Holland forint 1 403,21 1 404,61 1 406.0T Japán yen (1000) 148,25 148,40 148,55 2 866,51 2 869,38 2 872,25 Kuvaiti dinár 12 205,56 12 217.78 12 230,00 Norvég korona 584,01 584,59 585,17 NSZK márka 1 546,90 1 548,45 1 550,00 Olasz líra (1000) 29,00 29,03 29,06 Osztrák schilling 220,63 220,85 221,07 Portugál escudo 53,42 53,47 53,52 Spanyol peseta 36,11 36,15 36,19 Svájci fánk 1 820,82 1 822,64 1 824,46 624,24 624,86 625,48 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 439,53 3 442,97 3 446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1981. október 20.-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS csekk) árfolyamok Érvényben: 1981. november 10-től Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egysegre, forintbdft­50 6 240,06 6 626,04 ~ Ausztrál dollár 50 3 813,73 4 049,63 5 000 89,65 95,19 Dán korona 1 000 466,71 495.57 Finn márka 100 760,28 807,30 Francia frank 500 597,76 634,74 Görög drachma 500 56,10 59,58 Holland forint 1 000 1 362,47 1 446,75 Japán yen (1000) 10 000 143,95 152,85 Jugoszláv dinár 1 000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2 783,30 2 955,46 Kuvaiti dinár 10 11 851,25 12 584,31 Norvég korona 100 567,05 602,13 NSZK márka 1 000 1 502,00 1 594,90 Olasz líra (1000) 50 000 28,16 29,90 Osztrák schillinq 1 000 214,22 227,48 Portugál escudo 5 000 51,87 55,07 Spanyol peseta 5 000 35,07 37,23 Svájci frank 1 000 1 767,96 1 877,32 Svéd korona 100 606,11 643,61 Török líra 1 000 25,47 27,05 USA dollár 100 3 339,68 3 546,26 A tömény szeszes italok és a dohányáruk fogyasztói árának emelése Az Országos An-yag- és Arhi- vatal és a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vasárnapi közlemé­nye : 1981. november 9-től -a- tö­mény szeszes italok és a do­hányáruk fogyasztói ára átlago­san 20 százalékkal emelkedik. A tömény szeszes italok kö­zül nagyobb, mértékben, 25 szá­zalékkal emelkedik a magasabb szesztartallm ú gyíü mölespá I in ká k fogyasztói ára1, kisebb mérték­ben, 15—16 százalékkal az ala­csonyabb szesztartalmú likőrö­ké. A palackozott tömény szeszes italok közül á félliteres, 40 szá­zalékos cseresznye, és 'barack- pálinka, valamint a rum- fo­gyasztói ára 68,30 Ft-ról 80,30 Ft-ra, a kimért tömény szeszes italok közül a IV. osztályú ven­déglátó üzleteikben a 40 száza­lékos pálinka és rum literenkén­ti ára 130 Ft-ról 154 Ft-ra emel­kedik. A forgalom döntő hányadát kitevő -döhányáruk közül a bel­földi gyártású és a szocialista importból származó cigaretták ára átlagosan 20 százalékkal, egyéb cigaretták ára 5-34 szá­zalékkal emelkedik. A 25 db-os Kossuth cigaretta 5,60 Ft-ról 6,70 Ftra, a Sympho­nic 7,40 Ft-ról 8,90 Ft-ra, a So­pianae 10 Ft-ról 12 'Ft-ra drá­gul. Az 50 grammos magyar pi­padohány csomagonkénti ára 2,40 'Ft-ról 2,90 Ft-ral, a Csongor szivar (20 db-os csomag) ára 15 Ft-ról 18 Ft-ra emelkedik. Az egyes termékek új fo­gyasztói árairól -a vásárlókat részletes árjegyzék tájékoztatja:.

Next

/
Oldalképek
Tartalom