Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

1981. november 7. 'tÉpüjságh Férfi portré Lossonczy Tamás festménye Mai szovjet iparművészet Goncsarova Balett című csiszoltüveg-kompozíciója Zadorin: Kerámia fejek A szovjet film ünnepe Az immár hagyományossá vált novemberi szovjet filmbe­mutató-sorozatot a szokásos seregszemléknél is nagyobb ér­deklődés előzi meg, hiszen a világ egyik filmes-nagyhatalma termésének legjava kerül ilyen­kor a művészet barátai elé. Az idén különösen izgalmas ez a rendezvény, mert most mutat­ják be a hazai mozik Vlagyi­mir Menysov nagy nemzetközi sikernek örvendő, Oscar-díjjal is jutalmazott, Moszkva nem hisz a könnyeknek című film­jét, amely az elmúlt év legna­gyobb szovjet közönségsikere volt. A Vlagyimir Csornih köny­ve nyomán született alkotás egy régi orosz közmondást idéz cí­mében: az orosz ember nem a könnyeknek, sokkal inkább a tetteknek hisz. Ezt példázza az ötvenes évek végén Moszkvába került három lány sorsa is, akik nagy tervekkel érkeznek a fővárosi munkásszállásra. Ljud- milla például mindenáron férj­hez szeretne menni, persze, le­hetőleg befutott emberhez. An- tonyina beéri a visszahúzódó, csöndes természetű Nyikolaj szerelmével, közülük egyedül Katyerina az, aki teljes ember­ként nemcsak sikeres magán­életre vágyódik, hanem szeret­ne továbbtanulni, szakmailag is előrelépni. Évek telnek el közben, míg újra találkozunk hőseinkkel, akiket az idő, az átélt élmények igencsak átala­kítottak. .. A film erőssége a kitűnő szereposztás, hiszen olyan nagyszerű színészek ját­szanak benne, mint Alekszej Batalov, Oleg Tabakov, Jurij Vasziljev, illetve a főszerepek­ben Vera Aljontova, Irina Mu- ravjova és Raisza Rjazanova. A divatos katasztrófafilmek szovjet átültetése a kétrészes Katasztrófa földön-égen, amely fontos teret biztosít a látvá­nyosságnak, a hatásos izgalom­keltésnek, de nem feledkezik meg hősei pszichológiai ábrá­zolásáról sem. A forgatókönyv­írók és a rendező, Alekszandr Mitta nagy gonddal foglalkoz­nak az Aeroflot nemzetközi já­ratokon közlekedő gépek sze­mélyzetének bemutatásával. Timcsenko, a gép parancsno­ka, Igor, a jóképű fedélzeti mérnök, Tamara, a stewardess, nagyon is hihető, hétköznapi emberek. Földrengés sújtotta vidékre kell orvosságot szállí­taniuk, s közben váratlan ese­mények, természeti katasztrófák közepette bizonyítják be nem­csak szakmai hozzáértésüket, hanem emberségüket is, ami ilyen feltételek közt egyenlő a hősiességgel. Csingiz Ajtmatov régi isme­rőse a magyar olvasóknak, nem egy regényéből, elbeszé­léséből készült eddig film is. Most - akárcsak az emléke­zetes Fehér hajó esetében - maga írta új, Korai darvak cí­mű filmje forgatókönyvét, a rendező Bolotbek Samsijev tár­saságában. Nemzetközi produkcióban forgatta - olasz közreműkö­déssel - Grigorij Csuhraj Az élet szép című filmjét, amely­nek hőseit olyan világsztárok keltik életre, mint Ornella Muti és Giancarlo Giannini. A stúdióhálózatban szerepel Nyikita Mihalkov, az új szov­jet filmrendezői gárda egyik legtehetségesebb, legeredetibb képviselőjének öt este című al­kotása, amely lényegében Alekszandr Vologyin azonos cí­mű drámájának a feldolgozá­sa. A szerelem rabjai, az Etű­dök gépzongorára és a nemrég bemutatott Oblomov néhány napja című filmek alkotója ez­úttal a háború utáni nemzedé­kek sorsáról mesél. Flősei köz­tünk élő, megszokott emberek. A nagyszerű szereposztás — Ljudmilla Gurcsenko, Sztanyisz- lav Ljubsin, Valentyina Tyelecs- kina, Igor Nyefedov, Larissza Kuznyecova — még szimpatiku- sabbá varázsolja ezt a halk- szavú, őszinte életkéoet. NEMLAHA GYÖRGY Magyar írók könyvei Moldáviában iNemrégi'ben Moldáviában megjelent Jaoikovszky Éva „Ve­lem mindig történik valami”.cí­mű könyve, s mindjárt magára is vonta az ifjú olvasók figyel­mét. Főhőse, Andris a moldá­viai gyerekek barátjává vált. A könyv a „Literatura Artistica" kiadónál jelent meg, amely a moldáviai olvasókat a külföldi irodalom alkotásaival ismerteti meg. Itt jelent meg többek kö­zött Jókai Mór: A kőszívű em­ber fiai és Örkény: Tóték című könyve is Moldáviában. Az elkövetkező öt év során a „Literature Artistica” kiadó foly­tatja a „Testvériség” sorozatot, amelynek keretében a szocia­lista országok legjobb próza- íróinak műveit adják ki. E soro­zatban jelenik meg Nagy Lajos novelláinak gyűjteménye. A kiadó terveiben tekintélyes helyet foglal el a magyar köl­tők alkotásainak kiadása. Ver­seik a Gyermekeknek a béké­ről és barátságról című gyűjte­ménybe kerülnek. A Harc és re­mény költészete című kötetben olvashatók Hidas Antal, Benjá­min László, Ladányi Mihály, Go­rái Gábor költeményei. Előkészületben van egy ma­gyar népmesegyűjtemény ki­adása is. A fordítás Grigore Bogesatu, a neves moldáviai író munkája. Az ifjú olvasók részére a ki­adó évente gyűjteményes gyer- mekfoíklór-kötetet jelentet meg. Ez alkalommal a címe A föld vidám gyermekei lesz. Szíj Béla: Berény Róbert lismert festmény — a Könyöklő nő - díszíti a Corvina „magyar fes­tők” sorozatának új albumát, amely Berény Róbert munkás­ságát mutatja be. Ez a tény önmagában jelzi a kötet egyik értékét: a szerző-- Szíj Béla művészettörténész — egyértelmű­en törekedett arra, hogy a már „közhelyig reprodukált" Berény. festményék mellett magángyűj­teményekben rejtőző-őrzött mű­veket hozzon közönségközeibe. Az albumba fűzött képek har­mada ritkán bukkan fel kiállí­táson, s kerülhet a szakmai ér­deklődés fényszórójába. E lépés eredménye, hogy feloldódik az a merev kép, amely a festőt a Kaipirgálá, a Csellózó nő vagy a Faluvég mestereként véste a -köztudatba. Pályája, művészete sokkal ellentmondásosabb, szö­vevényesebb rendre épül, hogy- sem néhány alkotás révén egyetlen, sémába beszoríthatnák. Berény Róbert festői kibonta­kozása a századelő „új szeled­et avató évtizedére esik. Hul­lámmozgással leírható ívelése bő ötven évet fog át. A mcngyar radikalizmus előretörésétől a sematizmus tetőzéséig tart, köz­ben a világ arculatát döntő mértékben megváltoztató, tár­sadalmakat, népeket rengető fordulatait kell átélnie ember, ként, s művészként - egyaránt. Munkássága szorosan összefo­nódott a korral. Képességei csú­csán szinkronban volt a sors­döntő eseményekkel, lépést tar­tott az előrevivő irányokkal. Amikor eszményeiben csalatko­zott, kételyek támadtak lelké­ben, eljutott az örökérvényű szépség, a mindig előrántható természetelvűség szolgálatáig. Kompozíciói minden időben1, ön­magukban szigorú rend szelle­mében épültek fel. Ez a logikai következetesség az egész élet­mű összetettségét tekintve már korántsem ilyen egyértelmű. Ta­nulságos eredményre vezet, ha csak azok nevét sorba olvassuk, akik kimutathatóan hatásuk fénykörébe vonták. Rembrandt bámulatától, Munkácsy követé­sétől jutott el Matisse-ig, majd Cézánne-ig. Kutató szenvedélye magyarázza, hogy a „vadak” színtombolásai, az állandóság ismérveit rögzítő konstruktiviz­mus, az ösztönös indulatfesté­szet, a zenéi hatások érvényesí­tésének lehetőségei, s a tájáb­rázolás kérdései egyképpen ma­gányos vívódásai tárgyát ké­pezték. Alapítója volt leghala­dóbb művésztársulásunknak. Orbán Dezsőtől tudjuk, hogy a „nyolcak” elnevezés is tőle származik. Vezető erővé azon­ban köztük sem válhatott, mert már akkori műveiben is kiütkö­zött a Szíj Béla által felismert igazság: „...nem volt egysé­ges gondola,trendszere .. ." Ez változó világnézetét, festészet­ről vallott elveit és a megvaló­sult műveket egyaránt jellemez­te. Szíj Béla v.kut°tó ™ű­___________ vesz alapállás­ból kiindulva próbálja megfej­teni ellentmondásos művészünk munkásságát. Mondanivalóját csak kis résziben kapcsolja élet­rajzi adatokihoz. A vizsgálódás fő irányát a művek jelölik ki. A belőlük leszűrt tanulságokat szembesíti egy-egy döntő jelen­tőségű életfordulattal, társadal­mi változással. Kiemelkedő ér­deme, hogy tág összefüggések rendszerébe helyezi a festőpá­lya alakulását. Gondosan elem­zi a történelmi háttér mozgá­sait, a hazai és egyetemes mű­vészet hatását Berény fejlődé­sére. Megvizsgálja, egy-egy helyzetben miként viselkedett, milyen eszmét, törekvést képvi­selt magatartásával? S miként tü kröződött ez munkáiban? Adott keretek között részletesen felidézi az alkotót körüllengő szellemi légkört; kapcsolatait a Holnap íróival, a Nyugattal, a hazai zenei élet új utakat ke­reső mestereivel, Bartókkal, Ko­dállyal és Weiner Leóval. Kitér kritikusi és publicisztikai tevé­kenységére. Elemzi szerepét a különféle művészeti csoportosu­lásokban (iNyolcak, KÚT, Nem­zeti Szalon stb.).. Szól legjelen­tősebb kiállításairól, kudarcai­ról és elismertetéséről, kritikai fogadtatásáról. Lelkesülten tag­lalja a pálya 1919-ig tartó első szakaszát, amelynek csúcsát 1911-ben érte el a festő. 19-es szereplését a közismert plakát szimbolizálja. Az emigráció után kísérletet tett a kor&i vívmányok felélesztésére, de azután fokoza­tosan feladta eszményeit. A szerző elfogultan, megértéssel boncolgatja e korszak termését is, de ismételten hangoztatja a fiatal évek „radikális és forra­dalmi hangvételének elveszté­séért” érzett bánatot. A könyv 'j-eU-ege. terjedel­--------------í— me kizárja a mo. n ografikus megközelítés, feldol­gozás lehetőségét, de a szerző e keretben is talál módot hőse életművének világos, áttekint­hető bemutatására. Tiszta, vi­lágos stílusban fogalmazott írá­sa végén pedig példaadó tö­mörséggel, gyökeres nézeteket elsöprő bátorsággal, kijelöli Berény Róbert küzdelmes, oda­adó, de alapjában szakadozott, egyenetlen életművének helyét hazai festészetünk körképében. Ez munkájának másik erényei SALAMON NÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom